Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-14 / 61. szám

1994. március 14., hétfő Kultúra----állásajánlatok 5 T ompított vörös, tompított fekete Illés Endre olyan szakértője Stendhalnak, hogy jól kösse föl a redingote-ját, aki Vörös és fe­kete-átdolgozásának kákáján csomót akar keresni. Ugyanak­kor olyan tapasztalt és precíz, megbízható drámaíró, hogy tel­jesen nyilvánvaló: ami drámai szubsztancia ebben a regényben található, az ebben a színpadi változatban bizton fellelhető, mégpedig pontosan ott és pon­tosan olyan súllyal, ahol és ami­lyennek kell. Elmondhatjuk te­hát, hogy ez az adaptáció a lehe­tetlennek olyan megkísérlése, amely a műfajon belül hibátlan. A feladat ugyanis lényegében megoldhatatlan. Ami a jó epika fő erőssége, az a drámában ide­gen anyag, ugyanúgy, ahogy a drámai matéria megcsikordul az epikus szerkezetben, mint a fo­gaskerekek közt a homok. A mesteri átdolgozás mindent megtesz, ami módjában áll. És az áll módjában, hogy meste­rien áthárítsa másokra a herku- lesi feladatot: leheljék vissza az új szíves, új vésés, új satöbbis páciensbe a régi tüzet, színt és ifjonti erőt, ami a nagy és élet- veszélyes műtét során elkerül­hetetlenül elveszett. A világhírű remekművek e tekintetben a legkockázatosabbak, közis­mertségük és agyonelemzettsé- gük okán. Stendhal ezen belül külön veszélyeket is rejteget. Romantikus vonásai a felszín­hez közelebbi rétegekben - cse­lekményben, beszéltetésben - szóval a látszólag színpadbarát alkatrészeiben leledzenek. Lé­nyege azonban - s ez egyben ha­tásának és halhatatlanságának titka -, lelki folyamatok, lelki metamorfózisok, a lelki altalaj tektonikus mozgásainak érzé­keny realizmusában rejtezik. A színpad számára ez így könnyen valóságos csapdává válhat. Mert mi is kellene ahhoz, hogy a regénybeli Julien Soréi a színpadon is ugyanaz a Julien Soréi maradjon, hogy partnerül ne más de Renalnét, ne más Mathilde de la Mole-t kapjon? Olyasmi, amit a színpad nem adhat, mert kevés van neki, és ami van, az nagyon drága: idő kellene, rengeteg idő. Juliennek ki kell fúrnia önmagát, ott, a szemünk előtt kell kiforrania (és ugyanígy partnereinek is). Juli- enben ugyanis nem a suhanc vi­déki jakobinus érdekes, nem is a párizsi - Tartuffe-öt példaké­pének tekintő - látszat-janze- nista, ügyeskedő abbé, nem is a szenvedélyében)?), hiúságá­ban)?), sarokba szorítottságá- ban(?) végletes gesztusokra ké­pes, örök lázadó, még csak nem is az a feltörő francia polgár, aki egy lényegében elbukott, elkor- csosult forradalom utóvédhar­cosa. Julien Söreiben a folya­mat érdekes, az emberi átalaku­lás, egy diadalmas-kudarcosan indult század emblematikus sorsképlete, amely ilyen termé­szete ellenére sem szikárkodik sovány vázlattá, hanem vérbő és színes, bonyolult és élő ma­rad, akiről mindvégig tudjuk, hogy nem történelemfilozófiai illusztráció, hanem ember, akárcsak mi magunk. Szóval idő a színpadon, ennyi idő nincs. Mi van ezzel szemben? Mi az, amit a színpad adhat cse­rébe? Hát azt, ami lényege: a tömör egyidejűséget, a lát­ványba, gesztusba, hangba, mozgásba, az élő színészegyé­niség szinte irracionális kisu­gárzásába koncentrált sorsot, utat és életet. Hogy hol itt a Stendhal-csapda? A látványos, romantikus, természethű felszín csábításban. Erre már Illés Endre is nagyon figyelmez, át­dolgozás közben. Talán túlsá­gosan is. Egy kicsit önhatalmú­lag - igaz, Stendhal szellemétől korántsem idegen módon maga is szorít a satun, amely a hősök romantikus mozgásszabadságát korlátozza. így jelenik meg a színen a magasról jövő machia- vellikus jezsuita parancs Julien terveinek keresztezésére, s így jelenik meg a rejtélyes Igrec úr is, mint vérfagyasztó és sorsz- szerű perspektíva. Illés Endre tudja, hogy a néző úgy tudja: ha a színen megjelenik egy tűz­fegyver, az a darab végéig el fog sülni. Itt épp az a játék, hogy e fenyegető fegyver nem dörren: csupán jelzi a főhős va­lós esélyeit. Ezek nem romanti­kus természetűek, a látszat elle­nére sem. Inkább a klasszikus, dráma könyörtelen eszköztárá­ból valók. A rendező Tusnádi Márton is fő veszélynek érezhette a fent jelzett csapdát. Színészvezeté­sében, a történet látványos ele­meinek exponálásában a roman­tikus felhangokat igyekezett visszafogni. Sok leselkedő ve­szélyt, sok talmi csillogást elhá­rított ezzel. Néhol e cél érdeké­ben még saját szereposztási koncepciójával is meg kellett harcolnia. Magyarán, nem azt kérte színészeitől, amit azok - alkatuknál fogva - biztonsággal nyújtani tudtak volna. Ez fő­képp a két központi nőalak megformálásánál látható. Csar- nóy Zsuzsanna színészi alkata, alaptemperamentuma és - ez esetben talán ez sem mellékes ­„színésznői priusza”, ha jól be­legondolunk, tulajdonképpen ellentétes a de Renalné figurá­jához szükségessel. A kívül-be- lül törékeny, bizonytalan, túlfo­kozott érzékenysége és bizony­talansága okán végzetesen befo­lyásolható, pusztító erejű ér­zelmi viharba sodródott asszony alakját a művésznő igyekszik a lehető legeszköztelenebbül a színpadra hozni. Egy olyan ösz- szetett jellemképet kell mind­össze három, viszonylag rövid jelenetbe tömörítenie, amelynek megalkotására Stendhal a re­génylapok százait - belső mono­lógok sokaságát, beszédes tör­ténések, gesztusok sokaságát, interperszonális kapcsolatok széles és változatos skáláját szánja. A színészi feladat így szinte teljesíthetetlen: ebben az alakban úgy kell benne lennie a gyerekeiért betegesen-bűntuda- tosan aggódó anyának, a kez­detben tartózkodó, fokozatosan a szerelmi szenvedély hálójába bonyolódó, érzelmileg kiszol­gáltatott harmincéves asszony­nak, egy gyermekénél alig idő­sebb kamasz szeretőjének, az elfojtott Bovaryné-komplexus- ban szenvedő, de vallásos köte­lességtudat bilincseiben ver­gődő feleségnek, hogy mind­ezek ábrázolására alakítójának MMÍmI MMM * ' Hl f 4 semmiféle kézzelfogható játék- lehetősége nincs e színpadi vál­tozatban. Ezt valami olyan, az alkatból kisugárzó, körül- és le­írhatatlan művészi erővel le­hetne ebben a visszafogott kon­cepcióban megvalósítani, ami - legalábbis e szerepet illetően - elég távol áll Csarnóy lehetősé­geitől. (Bár nem nagyon illik ilyesmit emlegetni, de hát mindezek mellett a szolnoki de Renalnénak is vállalnia kell az eredetileg ötrészes tévéjátéknak készült, 1954-es Autant*Lara-film Catherine Deneuve-jével az összemérette- tést. Semmivel sem kelleme­sebb ez, mint Julien Sorelünk helyzete, akinek Gérard Phi­lippe dermesztő emlékével kell farkasszemet néznie.) És ennek ellenére nem mondhatjuk, hogy Renalné alakja megoldatlan vagy csüggesztő lenne. Csak kissé fénytelen, csak a szenve­dély vöröse fakóbb benne, csak azt nem látjuk, hogy hol az a végzetes szakadék ebben a nő­ben, amelybe egy soreli vitali­tásé férfi belezuhanhat. A Ma­thilde de la Mole alakjával va­lami kísértetiesen hasonló tör­ténik. Stendhal realizmusa nem Balzacé. Külső jellemzései, személyleírásai hallatlanul szó­fukarok. Három-négy helyre is kell oda-vissza lapoznunk a re­gényben, amíg egy-egy fontos hősének külleme kielégítően elénk rajzolódik. De amit így láthatunk, az szerves - mond­hatni, tipológiai - kapcsolatban áll a jellem lényegével. Épp ezért nagyon oda kell figyelni rá. Mathilde-ról, közvetett úton, azt tudjuk meg, hogy magas és sovány, szinte férfias lány. Ez bizony összefügg jellemének középkorias gótikájával, aszké- zisre, fanatizmusra való hajla­mával, lappangó mazochizmu- sával. Az a piknikus alkatú, élettől duzzadó, kedves kis szubrett, akit Balogh Csilla minden ellenállás nélkül tudna színesen a deszkákra hozni, nos, az mindennek az ellenkezője. Döntő jelentősége mégis - nyilvánvalóan - a Julien Soréi alakításnak van. Itt már elkerül­hetetlen a rendezői kockázatvál­lalás. Julien megformálására mindenképpen pályakezdő szí­nészt kell a mély vízbe lökni. Pedig e figura összetettsége nagy színpadi tapasztalaté szí­nészt is próbára tenne. Az ál­landóan vibráló, újra meg újra elfojtott, örökösen kitörni ké­szülő indulat, a hideg kiszámí- tottság és elementáris ösztönös- ség, a papos simaság és lázadó paraszti szögletesség eme ke­verését vagy a mérhetetlen szakmai csiszoltság, vagy a magyarázhatatlan színészi zse­nialitás viheti megfelelő hőfo­kon a színpadra. Hajlok arra, hogy úgy véljem: Tasnádi Már­ton végül is szerencsésen hajó­zott el Karübdisz és Szkülla közt, amikor ezen enyhén tom­pított színskálára fogta Várnai Szilárd játékát. Fegyelmezett, átgondolt, következetes alakítás lett belőle - takaréklángon. Csak az a csillogás, csak az a szép fölösleg hiányzik belőle, ami élményszerűvé tenné. Egy kissé fakó a vörös meg a fekete is. Egyetlen színészi alakítás van csak a darabban, amely szuverén erőteljességével, ter­mészetes eleganciájával leállítja az irodalomtörténetbe torzult kritikusi agyvelő zörgő fogas­kerekeit. Téri Sándor játéka közben egy pillanatig sem jutott eszembe, hogy Stendhalnál de la Mole márki alacsony, kövér­kés ember. Pontosabban, eszembe jutott, de valami rög­tön ezt mondta: ugyan már, kit érdekel ez? Stendhal valószínű­leg tévedett: de la Mole márki, íme, ilyen. Néhány szót csupán Csík György díszleteiről: kissé za­varba ejtettek. Hogy szerepük nem csupán a dekorativitás, hogy tömör, sugallatos üzenetet hordoznak, arra hamar rájöttem. Hogy valami elpusztuló klasz- szicitás romjain zajlik e történet - mondja a díszlet. Milyen klasszicitásén, amikor az össze­esküvés színhelyén meg de la Mole márki könyvtárszobájá­ban nyomasztó diadaimassá- gukban, totemszerűen feszíte­nek a klasszicizáló mellszob­rok? És a hatalmas gótikus ro- zetta szemben áll-e valamiképp a jezsuita már-már op-artos ró­zsaablakával? A börtönjelenet- beli tellurikus rétegek közé szo­rított rab-titán torzók talán va­lamely közelgő kataklizma jó­sai? De hiszen Stendhal ezt az alcímet adta regényének: Kró­nika 1830-ból. Julien Soréi fog­ságának színhelye egy torony. Talán nem véletlenül. Éltető József Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ Szolnoki Kirendeltség 5000 Szolnok, Kossuth L. u. 6-8. sörfőzdéi bet.munkás Kisújszállás 1 10000-12000 két műszak takarítónő Kisújszállás 1 10000 Martfűi Kirendeltség Martfű, Lenin út 1/c. Foglalkozás Munkavégzés helye Létszám Kereset minősített hegesztő Szolnok 2 17000-26000 hir.techn.kábelszerelő Szolnok 6 20000-40000 bútorasztalos Szolnok 10 12000-19000 ép.asztalos Szolnok 3 12000-20000 kőműves Szolnok 7 15000-25000 bolti eladó Szolnok 10 11000-22000 cukrász Szolnok 6 11000-20000 felszolgáló-pultos Szolnok 6 12000-20000 ápoló Szolnok 26 11000-16000 darus gk.vezető Szolnok 3 15000-25000 tűzoltó Szolnok 8 18000-21000 kórházi orvos Szolnok 3 20000-24000 pszichológus Szolnok 1 18000-24000 bér-SZTK csop.vez. Szolnok 1 35000-40000 könyvelő-gyors-gépíró Szolnok 3 12000-20000 Foglalkozás Munkavégzés helye Létszám Kereset tanító középf.német tanító gyógypedag. Tiszaföldvár 1 10000-15000 logopédia tanító magyar nyelv és irodalom+ Tiszaföldvár 1 12000-25000 bármely szak tanító matematika+ Tiszaföldvár 1 12000-25000 számítástech. tanító angol nyelv+ Tiszaföldvár 1 12000-25000 bármely szak Tiszaföldvár 1 12000-25000 cipőfelsőrészkészítő Cibakháza 10 10000-1*000 cipőfelsőrészkészítő Martfű 50 10000-12000 gazd.vez.ig.helyettes Tiszaföldvár 1 18000-30000 nevelő (főisk.) Tiszaföldvár 2 15000-20000 könyvtáros (főisk.) Tiszaföldvár 1 15000-20000 marós Tiszaföldvár 1 10000-20000 5440 Kunszentmárton, Mátyás király u. 5. Telefon: 143 Foglalkozás Munkavégzés helye Létszám bizt.üzletkötő Kunszentmárton és kömy. 5 földmérő térképism.-tel Kunszentmárton 1 ált. isk. tanár (94. aug-tól) Cserkeszőlő 2 (testnev.-rajz v. matematika szak, történelem-német v. angol szak) ált. isk.tanító Cserkeszőlő 1 öntözőgép-kez. Kereset 25000-30000 12000-18000 megegy. szerint megegy. szerint megegy. szerint 5131 Jászapáti, Kossuth L. u. 2. Pf. 9. Telefon: 109 Foglalkozás Munkavégzés # helye Létszám Kereset varrónő Jászapáti 10 8000-18000 betanított varrónő Jászapáti 5 8000-12000 német-angol tanár Jászapáti 1 22000-24000 bizt.ügynök Jászság területe 8 telj.szerint varrodavezető Jászapáti 1 28000-30000 ruhaip.techn. 5400 Mezőtúr, Rákóczi u. 3., I. e. Telefon: 19 Foglalkozás Munkavégzés ____________________helye ______Létszám________Kereset cip őfelsőrészkészítő Mezőtúr 15 10000-14000 varrónő, bet.varrónő Túrke ve 9 12000-16000 gépjárműszerelő Mezőtúr 1 13000-15000 Tartós munkanélkülieket vesznek föl bet.szerelő Mezőtúr 5 9000-11000 terményboltvezető Mezőtúr 1 12000-15000 játékösszeszerelő Túrkeve 10 10000-11000 5340 Kunhegyes, Szabadság tér 9-10. Telefon: ) Foglalkozás 59/326-546 Munkavégzés helye Létszám Kereset pék Abádszalók 3 15000-20000 varrónő Kunhegyes 6 10000-20000 karbantartólakatos* Bánhalma 1 10000-14000 gépjárművez.oktató** Kunhegyes 4 20000-22000 bizt.üzletkötő*** termék üzletkötő*** K unheg^OÖÖOIjütaiék Kunhegyes 1 15000-jutalék eladó**** Abádszalók (pályakezd.) 1 10500 *** személygépkocsi szükséges **** csaj. abádszalóki lakos ** D-D-E kategória és oktatói vizsga * lakatos, hegesztő, gépszerelő szakma Tiszafüred, Kossuth tér 1. Telefon: 59/351-322/211 Foglalkozás Munkavégzés _________helye_______Létszám________Kereset bizt.ké pviselő Tiszafüred térsége 5 6000+jutalék kőműves Tiszafüred 2 13000-20000 gondozónő* Tiszafüred 2 12000 kereskedelmi ügynök Tiszafüred térsége í 10500+jutalék (heti 10 ó.fogl.) Kunszentmárton 1 80-90 Ft/ó 5310 Kisújszállás, Kossuth L. u. 16-20. Telefon: 59/321-357; 322-388 Foglalkozás Munkavégzés • . helye Létszám Kereset gépi varró Kisújszállás 5 9000-12000 telj.bér egy műszak 5100 Jászberény, Jásztelki u. 17. Telefon: 57/12-025; 12-225; 12-822 Foglalkozás Munkavégzés helye Létszám Kereset varrónő Jászfényszaru 5 10500 bizt.ügynök Jászberény 5 15000-15000 pultos s • Jászjákóhalma 1 10500-10500 rakodógép-kezelő Jászberény 3 17000-20000 Karcag, Madarasi út 27. Telefon: 311-622 Foglalkozás Munkavégzés helye Létszám Kereset gépészmérnök Karcag 1 ffi 18000-25000 geodéziai-, földmérő ümk. Karcag 1 ffi 18000-30000 (ff. vagy kf. végzettséggel)

Next

/
Thumbnails
Contents