Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-09 / 57. szám
1994. március 9., szerda Hazai tükör----hirdetés 1 3 Kérdőjelek Kerül, amibe kerül Csak tervek készítésére van pénz Gödörben állunk, van-e kilátás? A pénz is elkerüli vidékünket Rossz jósnak bizonyult, aki azt hitte, hogy a mostani választási kampány elkerüli a politikai ökölharc, a zajos botrányok veszélyzónáit, és megmarad a közéleti morál tisztes határai között. A hatalmi szempontból fontosnak ítélt gazdasági, politikai, tájékoztatási és egyéb posztok körül immár nyílt háború dúl -* látszatát sem őrizve a demokratikus játékszabályok betartásának. A rádiósok majd 130 fős derékhadának - átszervezésnek is alig álcázott - eltávolítása azt sejteti, hogy a választási harc a fenntartások nélküli, „kerül, amibe kerül” jellegű veszélyes szakaszba lépett. Kinek használ az újabb belpolitikai vihar? Józan mérlegelés Magyarország 10,4 millió lakosából 9,8 millió élvezi a vezetékes vízellátás előnyeit, ám mindössze 5,5 millióan élnek csatornázott területen. Legrosszabb a helyzet a nagyvárosokban, ahol lakások ezreiből nagy mennyiségű tisztí- tatlan szennyvíz kerül a környezetbe. Ezen a tarthatatlan állapoton kíván változtatni az a most elfogadott kormány- program, amely a nagyvárosoknak pénzügyi támogatást ígér a csatornahálózat bővítéséhez. A közcsatornán összegyűjtött, átlagosan napi 2,3 millió köbméter szennyvíz több mint háromnegyed része a fővárosban és a megyei jogú városokban keletkezik, ennek 63 százaléka tisztítatlanul kerül a folyókba. A most elfogadott, tíz évre szóló kormányprogram a főalapján csak egyszavas válasz adódik: senkinek. Azoknak sem, akik a rádiós elbocsátásokat sugallták, akik a tervre rábólintottak, s főleg azoknak nem, akik az intézkedéseket végrehajtották. Mert lehet, hogy ezek az egyazon politikai menetrend szerint cselekvő erők most pozíciókat nyertek, de bizalmat vesztettek. Hiszen a közszolgálat látszatát is odahagyó rádiózás hatásfoka - ezt elégszer megtapasztalhattuk - minimális, sőt: nagyobb a taszító, mint a vonzereje. A rádió körül felizzó indulatok a jelen valódi nagy gazdasági, szociális kérdéseitől, a kiútkereséstől, a holnap megtervezésétől terelik el az erőt és a figyelmet. Ráadásul a világ előtt sem állítaváros mellett 20 megyei jogú város szennyvíztisztítását támogatja. A tisztítótelepek hiánya vagy szűk kapacitása a csatornahálózat fejlesztését is akadályozza. Összesen napi 1,1 millió köbméter tisztító- kapacitás kiépítéséhez nyújtanak címzett támogatást, amely a fejlesztés 280 milliárdos költségének 25-30 százalékát- ez mintegy 90 milliárd forint- fedezi. E támogatáson kívül a külföldi segélyforrásokat és hitel- lehetőségeket is erre a célra fordítják majd. Tíz év alatt ugyanis így elérhető lenne, hogy a felszíni vizekbe jutó szennyezés mennyisége a jelenlegi 15 százalékára csökkenjen, ami már megközelítené az európai színvonalat. N. Zs. (Ferenczy Europress) nak ki jeles bizonyítványt hazai viszonyainkról, a demokrácia szabályainak érvényesüléséről. Minden csoda három napig tart? Lehet, hogy a rádióbeli drasztikus „rendcsinálás” egyik motívuma ez a meggondolás volt. Csakhogy a közéletben azok a bizonyos három napig tartó csodák mély lenyomatot hagynak. Gondoljunk az utóbbi idők - magas beosztású tisztviselőket sem elkerülő - korrupciós ügyeire. A választópolgár gondolatvilágában a botrány-csodák múlásának három napja három hónap is lehet. Pont annyi, amennyi még hátravan a szavazóumák megnyitásáig. Bajnok Zsolt (Ferenczy Europress) az árutőzsde Magyarországon 1989. második fele óta működik újra árutőzsde, amelyet bankok, vállalatok és magánszemélyek hoztak létre gazdasági társaságként. Az árutőzsde több mint négyéves működése igazolta létjogosultságát. Kereskedelmi forgalma évről évre dinamikusan nőtt, és 1993-ban (12.3 milliárd) már több mint hússzorosa volt az 1990-ben jegyzettnek. Az árutőzsde elérkezett fejlődésének abba a szakaszába, amikor már a nemzetközi színtérre is kiléphet. Éppen ezért szükségessé vált egy olyan törvény előkészítése, amely a tőzsdét sajátos jogi személyiségű, önszabályzó szervezetként definiálja, s teret ad mind a keresletnek, mind a kínálatnak. A kormány által elfogadott törvénytervezet egyértelműen rendezi a felügyelet kérdését is. Az árutőzsdét az értékpapírtőzsdét is felügyelő államigazgatási szerv, az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet hatáskörébe rendeli. Ferenczy Europress A rendszerváltás után jogilag a települések önkormányzatának hatalma lényegesen növekedett, lakóhelyük fejlesztésében kizárólagos joggal dönthetnek a városatyák. A szabadság azonban csak látszólagos, hiszen a központi költségvetés elvonása olyan mértékű a városok és falvak lakosságától, hogy az önkormányzatoknak nem marad miből gazdálkodniuk. Az állam központi pénzelosztó szerepe nem változott, a település arculatának változtatására továbbra is csak a pénzügyi tárca áldásával kaphatnak pénzt az önkormányzatok. Bár a megyék pénzelosztó szerepe megszűnt, azonban kivonásuk a regionális fejlesztésből meggondolatlan lépésnek tűnik, hiszen nagyobb térségek átfogó gondjainak rendezése szükségessé tenné a megyei közgyűlés elnökeinek rendszeres üléseit is. Hogy ne csak szószaporítássá váljon a találkozójuk, megfelelő pénzügyi alapokkal is fel kellene tölteni a nagyobb régiók fejlesztéséről döntő szakemberek „pénztárcáját”. A Szolnok megyei közgyűlés elnöke, Boros Lajos megemlítette, hogy az önkormányzatok önállóságának növekedése jó dolog, és helyeselte, hogy a megyék pénzelosztó szerepe megszűnt. Más megyéket is érintő fejlesztési tervek kidolgozásánál, mint például Ti- sza-tó, tartják a kapcsolatot a szomszédos megyékkel is. A közgyűlés elnöke azt is elmondta, hogy jelenleg nincs hatásköre és pénze sem a megye önkormányzatának arra, hogy a gazdaságilag elmaradott térségeket segítse. A pénzügyi keret csak arra futja, hogy szakemberek bevonásával terveket készítsenek, és ezeket a terveket fel- használásra javasolják az érintett önkormányzatoknak. Az önkormányzatok anyagi tehetetlenségét, akármilyen kitűnő tervek készülnek is, jól példázza Tiszaug esete. A községben számtalan „külhoni” vásárolt üdülőtelket, házat, idegenforgalmi jelentőségé van Ti- szaugnak, azonban ezt a helyzetet nem használhatja ki az ön- kormányzat az infrastruktúra siralmas állapota miatt. A község polgármester asszonya a vállalkozók távolmaradásának elsődleges okát abban látja, hogy például nincs telefon. Az ön- kormányzat hiába lépett be a Körös-Com elnevezésű telefon- fejlesztési részvénytársaságba, a távközlési törvény megszületésének elhúzódása, illetve a Matáv privatizációjának késlekedése miatt a részvénytársaság megalakulása után három év múlva sincs telefon a községben. Pedig az igény megvan, előfizető is lenne, csak Tiszaug mindenféle infrastrukturális beruházás végén van, vagyis a községben érne véget például a telefon- és gázvezeték. Tiszabő polgármestere még lehetetlenebb helyzetben van, hiszen gyakorlatilag falujában nincs munkahely, a téesz csődeljárása után kampányidőn kívül csak 30 embert tud foglalkoztatni. A gondjait csak növelik az etnikai problémák. Tiszaburán, mindenféle központi statisztikai adatot meghazudtolva, az ottani vélemények szerint a cigányságnak csak 3 százaléka rendelkezik munkahellyel. A mezőgazdaság tulajdonviszonyainak átrendeződése számtalan olyan gondot szült a falvakban, amelyekre a kormányzat nem számított. Például megfeledkezett arról, hogy a korábban jól kiépített termelési és termeltetési, valamint kereskedelmi rendszerek szétverésével egy időben nem vetette meg egy új rendszer alapjait. Csépa polgármestere vállalja kijelentését, mely szerint az „önállóvá vált” magángazdák 80 százalékának a kezét kell fogni, ugyanis azzal, hogy valaki földhöz jutott, még nem magánvállalkozó. A község önkormányzata számtalan olyan intézkedést is hozott, amely szorgalmazza a gazdák tömörülését, természetesen a pénzügyi keretek ebben a faluban is nagyon szűkösek. A központi elvonás az idén a választás miatt fokozódik, és félő, hogy a politikai stabilitás megteremtése miatt a kormánypártok saját propagandájukra használják fel a különböző pénzalapokat. Erre példa a most készülő rendelet, amelyet ha elfogad a parlament, és miért ne fogadna el, szabad átjárhatóságot biztosít a különböző alapok között. Ennek veszélyessége fokozottan jelentkezik megyénkben, ahol a gazdasági elmaradottság, illetve a személyes jövedelmek rendkívül alacsony volta miatt az infrastrukturális beruházások elképzelhetetlenek például a hírközlési alap pénzei nélkül. A megyénkben lakók pénztelenségére jellemző, hogy feldolgozóiparunk - mármint ami megmaradt belőle - Budapestet tekinti piacának és nem szűkebb hazáját. Nincs pénzünk finanszírozni termelőinket, ezért az álláshelyek száma csökken a Tisza vidékén, illetve nem szivárog pénz megyénk gazdaságába. Az elmúlt négy évben megyénk ipara elvesztette jövedelemtermelő képességét, mező- gazdaságunk, amely meghatározó a foglalkoztatásban, agonizál, a vállalkozói szféra nagy ívben elkerüli a Tisza és a Zagyva vidékét, más adóbevétel nincs, csak a személyi és a helyi adók. Az előbbiek az alacsony keresetek miatt minimálisak, s ebből következik, hogy a lakosság szegénysége miatt az ön- kormányzati adókból sem származik jelentős pénzbevétel.-span90 milliárd címzett támogatás Kormányprogram a vidéki nagyvárosok szennyvíztisztításáért HA UNOD A BANANT, FIATAL DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE 4
