Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-09 / 57. szám

1994. március 9., szerda Hazai tükör----hirdetés 1 3 Kérdőjelek Kerül, amibe kerül Csak tervek készítésére van pénz Gödörben állunk, van-e kilátás? A pénz is elkerüli vidékünket Rossz jósnak bizonyult, aki azt hitte, hogy a mostani válasz­tási kampány elkerüli a politikai ökölharc, a zajos botrányok ve­szélyzónáit, és megmarad a kö­zéleti morál tisztes határai kö­zött. A hatalmi szempontból fon­tosnak ítélt gazdasági, politikai, tájékoztatási és egyéb posztok körül immár nyílt háború dúl -* látszatát sem őrizve a demokrati­kus játékszabályok betartásának. A rádiósok majd 130 fős derék­hadának - átszervezésnek is alig álcázott - eltávolítása azt sejteti, hogy a választási harc a fenntar­tások nélküli, „kerül, amibe ke­rül” jellegű veszélyes szakaszba lépett. Kinek használ az újabb belpo­litikai vihar? Józan mérlegelés Magyarország 10,4 millió lakosából 9,8 millió élvezi a vezetékes vízellátás előnyeit, ám mindössze 5,5 millióan él­nek csatornázott területen. Legrosszabb a helyzet a nagy­városokban, ahol lakások ez­reiből nagy mennyiségű tisztí- tatlan szennyvíz kerül a kör­nyezetbe. Ezen a tarthatatlan állapoton kíván változtatni az a most elfogadott kormány- program, amely a nagyváro­soknak pénzügyi támogatást ígér a csatornahálózat bővíté­séhez. A közcsatornán összegyűj­tött, átlagosan napi 2,3 millió köbméter szennyvíz több mint háromnegyed része a főváros­ban és a megyei jogú váro­sokban keletkezik, ennek 63 százaléka tisztítatlanul kerül a folyókba. A most elfogadott, tíz évre szóló kormányprogram a fő­alapján csak egyszavas válasz adódik: senkinek. Azoknak sem, akik a rádiós elbocsátásokat su­gallták, akik a tervre rábólintot­tak, s főleg azoknak nem, akik az intézkedéseket végrehajtották. Mert lehet, hogy ezek az egyazon politikai menetrend szerint cse­lekvő erők most pozíciókat nyer­tek, de bizalmat vesztettek. Hi­szen a közszolgálat látszatát is odahagyó rádiózás hatásfoka - ezt elégszer megtapasztalhattuk - minimális, sőt: nagyobb a ta­szító, mint a vonzereje. A rádió körül felizzó indulatok a jelen valódi nagy gazdasági, szociális kérdéseitől, a kiútkere­séstől, a holnap megtervezésétől terelik el az erőt és a figyelmet. Ráadásul a világ előtt sem állíta­város mellett 20 megyei jogú város szennyvíztisztítását tá­mogatja. A tisztítótelepek hi­ánya vagy szűk kapacitása a csatornahálózat fejlesztését is akadályozza. Összesen napi 1,1 millió köbméter tisztító- kapacitás kiépítéséhez nyújta­nak címzett támogatást, amely a fejlesztés 280 milliárdos költségének 25-30 százalékát- ez mintegy 90 milliárd forint- fedezi. E támogatáson kívül a kül­földi segélyforrásokat és hitel- lehetőségeket is erre a célra fordítják majd. Tíz év alatt ugyanis így el­érhető lenne, hogy a felszíni vizekbe jutó szennyezés mennyisége a jelenlegi 15 százalékára csökkenjen, ami már megközelítené az európai színvonalat. N. Zs. (Ferenczy Europress) nak ki jeles bizonyítványt hazai viszonyainkról, a demokrácia szabályainak érvényesüléséről. Minden csoda három napig tart? Lehet, hogy a rádióbeli drasztikus „rendcsinálás” egyik motívuma ez a meggondolás volt. Csakhogy a közéletben azok a bizonyos három napig tartó csodák mély lenyomatot hagynak. Gondoljunk az utóbbi idők - magas beosztású tisztvise­lőket sem elkerülő - korrupciós ügyeire. A választópolgár gondolatvi­lágában a botrány-csodák múlá­sának három napja három hónap is lehet. Pont annyi, amennyi még hátravan a szavazóumák megnyitásáig. Bajnok Zsolt (Ferenczy Europress) az árutőzsde Magyarországon 1989. má­sodik fele óta működik újra áru­tőzsde, amelyet bankok, vállala­tok és magánszemélyek hoztak létre gazdasági társaságként. Az árutőzsde több mint négyéves működése igazolta létjogosult­ságát. Kereskedelmi forgalma évről évre dinamikusan nőtt, és 1993-ban (12.3 milliárd) már több mint hússzorosa volt az 1990-ben jegyzettnek. Az árutőzsde elérkezett fej­lődésének abba a szakaszába, amikor már a nemzetközi szín­térre is kiléphet. Éppen ezért szükségessé vált egy olyan tör­vény előkészítése, amely a tőzsdét sajátos jogi személyi­ségű, önszabályzó szervezet­ként definiálja, s teret ad mind a keresletnek, mind a kínálatnak. A kormány által elfogadott tör­vénytervezet egyértelműen ren­dezi a felügyelet kérdését is. Az árutőzsdét az értékpapírtőzsdét is felügyelő államigazgatási szerv, az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet hatáskörébe rendeli. Ferenczy Europress A rendszerváltás után jogilag a települések önkormányzatá­nak hatalma lényegesen növe­kedett, lakóhelyük fejlesztésé­ben kizárólagos joggal dönthet­nek a városatyák. A szabadság azonban csak látszólagos, hiszen a központi költségvetés elvonása olyan mértékű a városok és falvak la­kosságától, hogy az önkor­mányzatoknak nem marad mi­ből gazdálkodniuk. Az állam központi pénzelosztó szerepe nem változott, a település arcu­latának változtatására továbbra is csak a pénzügyi tárca áldásá­val kaphatnak pénzt az önkor­mányzatok. Bár a megyék pénzelosztó szerepe megszűnt, azonban ki­vonásuk a regionális fejlesztés­ből meggondolatlan lépésnek tűnik, hiszen nagyobb térségek átfogó gondjainak rendezése szükségessé tenné a megyei közgyűlés elnökeinek rendsze­res üléseit is. Hogy ne csak szó­szaporítássá váljon a találkozó­juk, megfelelő pénzügyi ala­pokkal is fel kellene tölteni a nagyobb régiók fejlesztéséről döntő szakemberek „pénztárcá­ját”. A Szolnok megyei közgyűlés elnöke, Boros Lajos megemlí­tette, hogy az önkormányzatok önállóságának növekedése jó dolog, és helyeselte, hogy a megyék pénzelosztó szerepe megszűnt. Más megyéket is érintő fejlesztési tervek kidol­gozásánál, mint például Ti- sza-tó, tartják a kapcsolatot a szomszédos megyékkel is. A közgyűlés elnöke azt is elmondta, hogy jelenleg nincs hatásköre és pénze sem a megye önkormányzatának arra, hogy a gazdaságilag elmaradott térsé­geket segítse. A pénzügyi keret csak arra futja, hogy szakembe­rek bevonásával terveket készít­senek, és ezeket a terveket fel- használásra javasolják az érin­tett önkormányzatoknak. Az önkormányzatok anyagi tehetetlenségét, akármilyen ki­tűnő tervek készülnek is, jól példázza Tiszaug esete. A köz­ségben számtalan „külhoni” vá­sárolt üdülőtelket, házat, ide­genforgalmi jelentőségé van Ti- szaugnak, azonban ezt a helyze­tet nem használhatja ki az ön- kormányzat az infrastruktúra si­ralmas állapota miatt. A község polgármester asszonya a vállal­kozók távolmaradásának elsőd­leges okát abban látja, hogy például nincs telefon. Az ön- kormányzat hiába lépett be a Körös-Com elnevezésű telefon- fejlesztési részvénytársaságba, a távközlési törvény megszüle­tésének elhúzódása, illetve a Matáv privatizációjának késle­kedése miatt a részvénytársaság megalakulása után három év múlva sincs telefon a község­ben. Pedig az igény megvan, elő­fizető is lenne, csak Tiszaug mindenféle infrastrukturális be­ruházás végén van, vagyis a községben érne véget például a telefon- és gázvezeték. Tiszabő polgármestere még lehetetlenebb helyzetben van, hiszen gyakorlatilag falujában nincs munkahely, a téesz csőd­eljárása után kampányidőn kí­vül csak 30 embert tud foglal­koztatni. A gondjait csak növe­lik az etnikai problémák. Tiszaburán, mindenféle köz­ponti statisztikai adatot megha­zudtolva, az ottani vélemények szerint a cigányságnak csak 3 százaléka rendelkezik munka­hellyel. A mezőgazdaság tulajdonvi­szonyainak átrendeződése számtalan olyan gondot szült a falvakban, amelyekre a kor­mányzat nem számított. Például megfeledkezett arról, hogy a korábban jól kiépített termelési és termeltetési, valamint keres­kedelmi rendszerek szétverésé­vel egy időben nem vetette meg egy új rendszer alapjait. Csépa polgármestere vállalja kijelen­tését, mely szerint az „önállóvá vált” magángazdák 80 százalé­kának a kezét kell fogni, ugyanis azzal, hogy valaki föld­höz jutott, még nem magánvál­lalkozó. A község önkormány­zata számtalan olyan intézke­dést is hozott, amely szorgal­mazza a gazdák tömörülését, természetesen a pénzügyi kere­tek ebben a faluban is nagyon szűkösek. A központi elvonás az idén a választás miatt foko­zódik, és félő, hogy a politikai stabilitás megteremtése miatt a kormánypártok saját propagan­dájukra használják fel a külön­böző pénzalapokat. Erre példa a most készülő rendelet, amelyet ha elfogad a parlament, és miért ne fogadna el, szabad átjárható­ságot biztosít a különböző ala­pok között. Ennek veszélyessége foko­zottan jelentkezik megyénkben, ahol a gazdasági elmaradottság, illetve a személyes jövedelmek rendkívül alacsony volta miatt az infrastrukturális beruházások elképzelhetetlenek például a hírközlési alap pénzei nélkül. A megyénkben lakók pénzte­lenségére jellemző, hogy fel­dolgozóiparunk - mármint ami megmaradt belőle - Budapestet tekinti piacának és nem szűkebb hazáját. Nincs pénzünk finan­szírozni termelőinket, ezért az álláshelyek száma csökken a Tisza vidékén, illetve nem szi­várog pénz megyénk gazdasá­gába. Az elmúlt négy évben me­gyénk ipara elvesztette jövede­lemtermelő képességét, mező- gazdaságunk, amely meghatá­rozó a foglalkoztatásban, ago­nizál, a vállalkozói szféra nagy ívben elkerüli a Tisza és a Zagyva vidékét, más adóbevétel nincs, csak a személyi és a helyi adók. Az előbbiek az alacsony keresetek miatt minimálisak, s ebből következik, hogy a lakos­ság szegénysége miatt az ön- kormányzati adókból sem származik jelentős pénzbevétel.-span­90 milliárd címzett támogatás Kormányprogram a vidéki nagyvárosok szennyvíztisztításáért HA UNOD A BANANT, FIATAL DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE 4

Next

/
Thumbnails
Contents