Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-09 / 57. szám
Tallózó Minilapszemle a magánosításról AU,AMI VAGTOIdllGTNOfiSEG Az ÁVÜ erősíti az ellenőrzést Az ÁVÜ-höz 1993-ban beérkezett bejelentések száma többszöröse az 1992. évinek - mondta Hajdú László, az ÁVÜ 1991-ben alapított Ellenőrzési Igazgatóságának új igazgatója a tavalyi év vizsgálatairól és az idei tervekről tartott bemutatkozó sajtótájékoztatóján. (Világgazdaság, II. 26.) Felülvizsgálat, nem szerződésbontás Az ÁVÜ ellenőrző stábja kifejezetten csak felülvizsgálja a korábban megkötött szerződéseket, szó sincs azok esetleges módosításáról, amikor e megállapodások utóéletéről érdeklődnek. Megmásíthatatlan jogi kategória egy adásvételi szerződés megkötése, és más kategória annak utóélete - hangsúlyozta Halmi Gábor, az ÁVÜ ügyvezető igazgatóhelyettese. (Világgazdaság, III. 1.) Figyelik a befektetőket Idén új befektetői figyelőprogramot indít az ÁVÜ azon vásárlók a kiszűrésére, akik már szerződést kötöttek a Vagyonügynökséggel, de mégsem teljesítették fizetési kötelezettségüket. (Pesti Hírlap, II. 26.) Pilléres hírek Várhatóan március 16-tól jegyezhetik a kárpótlásijegy-tulaj- donosok a Pillér II. alap jegyeit. A társaság induló vagyona 2 milliárd forint lesz, mely belvárosi irodaházakat foglal majd magában. A papírok futamideje 6 év, szemben a Pillér I. alap tíz évével. A cserearány is kedvezőbb, hiszen két kárpótlási jegyért három új papírt adnak. Valószínűleg elsősorban az eredeti kárpótoltak jegyeznek majd a befektetési jegyekből, hasonlóan a Pillér alapéhoz. (KÁPÉ, II. 24.) Az Állami Vagyonügynökség arra inti a kárpótlási- jegy-tulajdonosokat: ne akarjanak szabadulni jegyeiktől. Nem valószínű ugyanis, hogy a jegy árfolyama sokáig marad a mostani, hosszú idő óta mélypontnak számító 57-62 százalék közötti árfolyamon. Az elsődlegesen kárpótoltak, de a többi jegytulajdonos is hamarosan komoly privatizációs kínálattal találkozhat, és lesz mód a válogatásra. (Népszava, III. 1.) Hogyan lett a Panda Maciból Eskimo? Beszélgetés Szabó Tamással 160 1600 Dolgozóknak történt üzletrész értékesítések MRP kivételével, éves bontásban 1536.7- Ön a közelmúltban nemegyszer sikerágazatnak nevezte a privatizációt. De mihez képest? Mi a viszonyítási alap?- Nemzetközi privatizációs norma valóban nem létezik, nekünk arra kell törekedni, hogy minél gyorsabban és és minél jobban privatizáljunk. Mérhetjük például azt, hogy a környező országokba mennyi működötöké áramlik. Nos, ennek több mint a fele hozzánk jött, ráadásul gyorsuló ütemben.- Nem lassult tavaly ez a folyamat?- Csak a hírekben! A valóságban nem. Míg 1990-ben egymilliárd dollár alatt, 91-ben valamivel 1 milliárd fölött, 92-ben 1,5 fölött, 93-ban már 2,3 millárd dollár volt a befektetés összege. Ez siker, nem? Mint ahogyan az is sikernek számít, hogy a nálunk megjelent 7 milliárd dollár körülbelül 350.000 munkahelyet köt le. Vagyis ennyivel kisebb a munkanélküliség - a privatizáció következtében. A magángazdaság ugyanis felőrölte a csődtömeg jelentős részét. Ha nincs ez az eltökéltség a magángazdaság megteremtésére, akkor nem működne 600.000-nál is több egyéni vállalkozás - 89-ben 250.000 volt nem alakult volna 150.000 társas vállalkozás, és a 4 évvel ezelőtti néhány száz után ma nem dolgozna 15.000 külföldi vegyes vállalat.- Ha már a külföldieket említi, kiárusítják az országot - mint ahogyan sokszor koalíciós partnereik is vádként fogalmazzák -, vagy magunknak termelünk hasznot?- Sokszor hallom, hogy a drága szent magyar anyaföld drága szent terményét mások, a külföldiek élvezik, vagy hogy azért veszik a külföldiek a magyar feldolgozóipart, hogy kiszorítsák az alapanyagot a piacról. Mi a valós helyzet? Az, hogy hiába szeretem a Szimfóniát, ha nem tudom eladni Bécsben, Párizsban, vagyis az a néhány óriáscég, amely megvette a dohányfeldolgozó ipart, eleve versenyt teremtett, tetejében kisebb nikotintartalmú, Európában is versenyképes, ismert márkanévvel eladható terméket állít elő. A világ így megismerheti a mi termékünket, mert ugye nem kell mondanom, hogy azt a bizonyos doboz cigit magyar ember állítja elő. Mindehhez persze jó alapanyag kell. A feldolgozók elkezdtek egy hatalmas fejlesztési programot, új technológiákat vezettek be, újfajta kultúrákat finanszíroznak a termelők számára, és szakemberek szerint két év múlva kétszeresére nő a dohánytermelés. Ha tehát több embert lehet foglalkoztatni, akkor több áfa és több személyi jövedelemadó folyik be, vagyis a bérből, fogyasztásból nő az állam haszna. De hozhatok másik élelmiszer-ipari példát is. Fejérben a Pharmalat megvette a székesfehérvári Tejipari Vállalat jelentős részét, és a cég tőkeértékének megfelelő összeget befektetett, teljesen megújította a technológiát, vett harminc kis Mercedest, viszi a hosszú ideig el- tarthajtó tejet és egyebet minden kis faluba. Egyúttal kiszorította a holland importot. Magyar ember, magyar tehén magyar teje, magyar munkával, magyar fogyasztót szolgál, és még exportra is jut. Csak mellékesen teszem hozzá, hogy a győriek már sürgettek, hogy siessünk a privatizációval, mert kiszorulnak a hazai piacról a fejér megyeiek miatt! Ugyanez a helyzet a Veszprémben gyártott és nem kifogástalan minőségű Panda Maci fagyival. A gyárat megvette az Unilever, költött rá másfél milliárd forintot, fölvett 300 embert és az Eskimo jégkrémet egész Európában eladja négy gyárából, amiből az egyik a veszprémi. Tényképek i „Magánszféra” A magyar háztartások 10 százaléka rendelkezik valamilyen vállalati részvénnyel vagy kárpótlási jeggyel. A vállalati részvények döntő hányada MRP vagy kedvezményes dolgozói részvényvásárlás útján jutott tulajdonukba. Febrtíár elejéig 108 gazda-" sági társaságnál alakult MRP. Az érintett társaságok 43 ezer dolgozót foglalkoztatnak, közülük 34 ezren MRP-tagok. Az MRP-tulajdonban lévő részvényekért a dolgozók összesen 15 milliárd forintot fizettek ki. Kedvezményes dolgozói tulajdonszerzés: a dolgozói részvényvásárlásban érintett társaságok jegyzett tőkéje meghaladja a 109 milliárd forintot (125 rt„ 205 kft.). 1993-ban több mint 3 milliárd forint értékű részvényjegyzést és másfél milliárd üzletrészjegyzést regisztráltak. A növekedés 1990-hez képest 30-, illetve 60-szoros. Egyperces - Szabó Tamás privatizációs miniszterrel- Az egyik héten mentelmi jogának felfüggesztését javasolják a parlamentben, a következő héten a kereszténydemokraták közül néhányon menesztését emlegetik, titkos bizonyítékokra hivatkozással. Hogy érzi magát?- Ha mindig azzal foglalkoznék, hogy valaki valami nagyot talál mondani, akkor nem lenne időm a kisbefektetői részvény- tulajdonosi programra. Vagy elvenné az energiáimat a tőzsde fejlesztésétől, a közalkalmazottak bevonásától a privatizációba, a dolgozói részvénykedvezményektől. Nem fontos dolog, ha egy magát világhírűnek képzelő szakértő valami ostobaságot talál leírni. 1990 1991 1991 ÉV 1993 H Darab m Szerződés szerinti érték, Mft Privatizációs ABC: A magánosítás homályos titkairól folyó suttogás. Vagy: a magánosításért felelősök ködösítő magyarázkodása a közvélemény szemébe való porhintés érdekében. Évente 26 millió forint a I íz ingd íj // A minőségváltást tovább kell folytatni Még néhány szerződéskötés szükséges a privatizációs folyamat lezáráshoz, mely véglegesíti a Solami Húsipari Rt. magánkézbe adását. Mint köztudott, a részvénytársaság 25 százaléka a termelőké, 22,5 a munkavállalóké, 2 az önkormányzatoké, 50,5 százalékot pedig a vállalat hat vezetője lízingeli az ÁVÜ-től. Ez egyúttal nem kis feladatot is jelent, ugyanis évente mintegy 26 millió forint a „részlet”. Fedezete pedig a további piaci pozíciók erősítése, növelése lehet. A Solaminál március közepéig lezárul a privatozációs folyamat, immár véglegesen, ugyanis ekkorra a konzorcium minden egyes tagja aláírja szerződését az ÁVÜ-vel is, illetve részvénjíek ellenértékének törlesztése valamilyen formában megvalósul. A Solami átalakulása 1992 közepén történt meg, majd megkezdődött a privatizációs előkészítés. Két pályázat kiírása történt meg, melynél egyikre sem volt jelentkező, majd a harmadiknál már több is akadt. Végül a bevezetőben említett konzorcium nyerte el a tulajdonjog megszerzését, melybe a dolgozók is - MRP-szervezettel - részt vesznek. A vállalalt vezetésének nem volt más választása, mint a lízing - mondotta kérdésünkre Lévai Julianna, a részvénytársaság vezérigazgatónője. Véleménye szerint magát a privatizációs lízingtechnikát a megalkotói olyan cégekre találták ki, melyek nem a legjobbak, azonban megfelelő szemlélettel, jobb vezetési struktúrával jövedelmezővé és nyereségessé is tehetők, hiszen a lízingdíj fizetésének éppen ez a többletnyereség a fedezete. A vezetői kivásárlás jelen esetben azért nem lett volna előnyös, mivel a cég meglehetősen sok rövid lejáratú hitellel gazdálkodik, így további fix hitelekkel nem kívánták terhelni a vállalatot. meglépte. (Egyébként a tavalyi létszám 990 volt, az 1989-es 1260-nal szemben. Ezt nem is kívánják nagymértékben tovább csökkenteni.) A jobb gazdálkodáshoz költségérzékeny szervezetek szükségesek, ennek megvalósítása még a jövő feladatai közé tartozik. A termékszerkezet alakításának s magának a piaci alkalmazkodásnak már mutatkoznak jelei, azonban ezek minden ABC a privatizációhoz Dolgozói részvény és tulajdonszerzés Dolgozói részvény: Kibocsátására részvénytársaságoknál kerülhet sor. Az rt. alaptőkéjének felemelése mellett az alaptőkén felüli vagyonból lehet dolgozói részvényeket kibocsátani, annak maximum 10 százalékáig. A részvény névre szól, és csak korlátozottan forgalomképes. Eladható, elajándékozható az rt. más dolgozójának, de külső személynek nem. Ha a dolgozó meghal vagy munkaviszonya megszűnik, az rt.-t vételi jog illeti meg, vagyis ha megveszi, akkor a dolgozó, illetve az örökösei nem juthatnak a részvényhez. A dolgozótól a részvényt forgalmi értéken, de legalább névértéken kell megvenni. A dolgozói részvényt ingyenesen vagy kedvezményes áron kaphatják meg a dolgozók (az rt. alapszabályától függően). Dolgozói tulajdonszerzés: A kedvezményes vásárlás feltételeit a vagyonpolitikai irányelvek tartalmazzák (az Országgyűlés évente hagyja jóvá). Az összes kedvezmény nem haladhatja meg az átalakuló vállalat saját tőkéjének 10 százalékát, illetve a 12 havi bruttó alapbértömeg összegét. A kettő közül az alacsonyabb összegű veendő figyelembe. Ha nem minden dolgozó vesz részt a kedvezményes vásárlásban, akkor arányosítani kell a kedvezmény mértékét a részt vevő és a teljes létszám között. Pl. a dolgozók 50 százalékát csak az egész vállalatra jutó kedvezmény 50 százaléka illeti meg. Az ÁVÜ az eladási ár feléig árengedményt és részletfizetési kedvezményt adhat. (E-hitel is igénybe vehető). (Következő héten: vagyonértékelés, vagyonértékesítés) A privatzáció után a vállalat „sok és kevés mindenben változik” - mondotta a vezérigazgatónő -, mivel az élelmiszeripar jelenlegi helyzetében csak azok a cégek maradhatnak talpon, melyek még a privatizációs folyamat előtt elkezdték a cég átszervezését és a hatékonyabb munkavégzés kialakítását. így a Solami a gazdasági és piaci alakuláshoz igazította termék- szerkezetét, mellyel egy időben a létszám-racionalizálást is esetben egy hosszú távú folyamatot képeznek. A piac egyébként igen érdekes, főleg vagy a nagyon olcsó, vagy a kurrens, az egyedi, a különleges termékeket igényli. Ez utóbbihoz tartozik az is, hogy a minőséget egyre jobbá kell tenni, törekedni kell az európai mérce szinten tartására. A cég termelésének egyébként mintegy 15 százaléka megy exportra, melynek mértékét az elkövetkezendőkben növelni kívánják. A bankok konszolidációja, privatizációja A bankkonszolidáció sajátos helyzetet teremtett a privatizáció szempontjából. Miközben ugyanis az állam szándéka az, hogy fokozatosan magánkézbe adja a bankokat - erre egyébként a pénzintézeti törvény áttételesen még határidőt is előír -, a bankkonszolidáció következtében jelentősen megnőtt a bankokban az állami tulajdonhányad. Ezt azonban csak átmeneti állapotnak tekinti a kormányzat. A két lépésben történő állami tőkeemelés ugyanakkor - azáltal, hogy a bankok helyzetét javítja - egyben a leendő vevők számára is kívánatosabbá teszi a pénzintézeteket. Az eddig rendelkezésre álló információk szerint az idén két nagybank, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. és a Budapest Bank Rt. privatizációja valósul meg. (Forrás: Privinfó 1III3. szám) Áprilistól KRP-kísérlet Jöhetnek a kisbefektetők Magánosítás részletre és kárpótlási jegyért Az új privatizációs programban a 18. évet betöltött magyar állampolgárok 100 ezer forintos keretet kapnak, amelyből állami tulajdonú társaságok részvényeit vásárolhatják. A keretet kamatmentesen használhatják fel a kisbefektetők, 5 éves részletfizetéssel. Az első kísérleti szakaszban a Pannónia Hotels a Global TH, a Pan- nonplast Műanyagipari és a Soproni Sörgyár Rt. mintegy 4 milliárd forint értékű papírjait ajánlják föl. A forgalmazással az OTP Bank Rt. bízták meg, amely versenyben nyerte el a feladatot. Csépi Lajos, az ÁV Rt. vezérigazgatója bejelentette, hogy a következő szakaszban várhatóan a Matáv, a Villamosipari Tröszt, a Pick Rt. és néhány gyógyszer- ipari cég (EGIS, Richter Gedeon) részvényeihez lehet hozzájutni a KRP keretében. Az érdeklődők a kárpótlási jegyek részvényekre cserélésével is vásárolhatnak vagyonrészt. Egyelőre az országban 60 OTP-fiókban regisztrálják a KRP-ben való részvételt, ami kettőezer forintba kerül. Az eredeti kárpótoltak számára ingyenes a bejelentkezés. Limitálni fogják az egy-egy cég megvásárolható részvényeinek minimális és maximális jegyzési értékét. A nyilvános kibocsátás az azonnali készpénzes fizetésre is módot ad.
