Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-07 / 31. szám

1994. február 7., hétfő Sportextra 11 Női kosárlabda NB I. Nagy lépés az A-csoport felé TFSE-MÁV MTE 57-64 (34-29) Budapest 50 n. V.: Major, Szlávik. Szolnok: SZAVER­CSENKÓ 27, Czeglédi, Ede- lényi 3, Tóth 6, GAILOUMA 20/6. Csere: Telepovszki, Krasznai 4, Cseh 2, Szalui 2. Edző: Szalay Ferenc. A nagy kérdés a mérkőzés előtt az volt, hogy mennyire si­kerül a szolnoki lányoknak túl­tenni magukat a hazai pályán elszenvedett fájó vereségen. Ugyanis ahhoz, hogy továbbra is éljen a remény a sima felju­tási törekvésekben, feltétlenül hozni kellett a fővárosi mérkő­zést. Végre Krasznai is felépült, így semmi akadálya nem volt, hogy csatasorba álljon. A hazaiak kezdték pontosab­ban a mérkőzést, olyannyira, hogy pillanatok alatt 10 ponttal elhúztak. Rendkívül álmosan és idegesen játszottak a vasutasok az első percekben. Pontatlan dobások és kimaradt ziccerek tömkelegé jellemezte játékukat, amihez társult még, hogy a le­pattanókat rendre az egyetemis­ták szerezték meg. Csak Sza- vercsenkó kosaraival tudta tar­tani magát valamennyire a MÁV MTE, aki az első játék­részben 15 pontot „termelt”. Az első félidő vége előtt há­rom-négy perccel némileg ösz- szekapta magát a vendégcsapat, és sikerült felzárkózniuk öt pontra. A második játékrészt egy me­rőben más szellemű szolnoki gárda kezdte, és a rendkívül jó Tóth Kati joggal mosolyog, hisz csapata teljes gőzzel ro­bog az A-csoport felé napot kifogó Szavercsenkó já­tékának köszönhetően a 26. percre egyenlített, 41-41. Erre még a hazaiak Maracskó révén tudtak válaszolni, azonban ez­után a Tisza-partiak teljesen át­vették a játék irányítását. A pontgyártásban továbbra is a két idegenlégiós járt az élen, és oroszlánrészük volt abban, hogy győzelemmel vonulhatott le a Szalay-gárda a pályáról. Mivel szombaton vereséget szenvedett a Zala-Volán, így a MÁV MTE pontszámban beérte a második helyen álló egersze- gieket. Ezzel a győzelemmel tehát továbbra is megmaradt az esély az előkelő első két hely egyikének megszerzésére, amely a sima feljutás záloga. Fő cél a sportág népszerűsítése A Magyar Tollaslabdasport Szövetség vasárnap délelőtt 10 órától tartotta meglehetősen hosszúra nyúló éves közgyűlést a • MEDOSZ-székház díszter­mében. A megjelentek a napi­rendben tervezett pontokhoz szorosan tartották magukat, így az elnökségi beszámolót köve­tően, valamint az 1994-es költ­ségvetés megállapítása után az alapszabály néhány pontban tör­ténő módosítását tárgyalták, és meghatározták az elkövetke­zendő időszak legfontosabb te­endőit. Fejér Lajos, a szövetség el­nöke az 1993-as évben végzett munkáról, valamint az elnökség tevékenységéről és a sportág je­lenlegi helyzetéről számolt be a tagságnak. Amint elmondta, az elmúlt esztendőben nemzetközi vonatkozásban is jól megállták a hazai versenyzők a helyüket. Az országos egyéni bajnoki cím védői, Bánhidi Richárd és Har­sági Andrea a világranglistán a 77., illetve az 51. helyen zárta az esztendőt, a birminghami csapat-világbajnokságon pedig az első alkalommal szerepelt magyar válogatott 44 csapat kö­zül a 33. lett. Az Európai Tol­laslabda Szövetség által meg­hirdetett körversenysorozat fél­idejében is örömteli hírként mondható el, hogy Harsági Andrea jelenleg az első helyen várja a viadal következő állo­mását. A 18. alkalommal meg­rendezett magyar nemzetközi bajnokság ugyancsak kiemel­kedő rendezvénnyé nőtte ki magát, ahol az ázsiai kontinens legjobbjai is képviseltették ma­gukat, és a 21 országból érke­zett 140 versenyző nevezése részvételi rekordot jelentett. Fe­jér Lajos arról is szót ejtett, hogy az utánpótlás-nevelés te­rén is történtek előrelépések a korábbi évekhez képest, még ha nem is a megfelelő mértékben. Bundesliga-doppingbotrány Újabb doppingbotrány van kirobbanóban Németországban. A Focus magazin írása szerint a Német Labdarúgó Szövetség (DFB) megpróbálta eltussolni egy Bundesliga-játékos dop­pingügyét, akinek tesztje még 1992-ben pozitívnak bizonyult. Dr. Manfred Donike, a világ­hírű, doppingkutatással foglal­kozó professzor a Focusnak el­mondta, kölni laboratóriumában 1992-ben 296 doppingellen­őrzést végzett a DFB számára, és ebből egy pozitív eredményt hozott. A professzor jelentette az A-próba eredményét a szö­vetségnek, amely azonban nem kérte az úgynevezett B, azaz el­lenpróba elvégzését. Bizonyí­tottan doppingolásról pedig csak akkor lehet beszélni, ha az A- és a B-próba is pozitív. A DFB meglepődve vette tudomá­sul a vádakat. Wolfgang Niers­bach, a DFB sajtószóvivője úgy nyilatkozott, hogy a szövetség­nek nincs tudomása az esetről. - Donike professzor az 1993 ja­nuárjában tartott UEFA sport­orvosi kongresszuson világosan kijelentette, hogy a Bundesliga „tiszta”, egyetlen doppingeset sem történt - mondta Niers- bach. Donike - aki tagja a DFB antidopping-bizottságának - az érintett játékos nevéről nem tu­dott felvilágosítást adni. - Leg­jobb akaratom szerint sem tud­nám megmondani, ki volt az il­lető. Én a szövetségnek jelentet­tem az analízis eredményét és a játékos kódszámát. Donike az említett tavalyi kongresszuson részletesen beszélt a labdarúgás doppingmentességéről. Szerinte ebben a sportágban nincs jelen­tősége az anabolikus sztereoi- dok szedésének, amit az is bi­zonyít, hogy a világszerte el­végzett 7608 ellenőrzés mind­össze 0.24 százaléka volt pozi­tív. A Német Labdarúgó Szövet­ség (DFB) vasárnap elismerte, hogy 1992-ben valóban pozi­tívnak bizonyult egy Bundes­liga-játékos doppingtesztje. Götz Eilers, a DFB jogi képvi­selője elmondta, hogy a Donike professzorral való kapcsolattar­tásban volt a hiba, így a szövet­ség is csak későn, 1993-ban egy kimutatásból értesült a doppingesetről. - Sajnos, a professzor írásban nem közölte az eredményt, így felkértük, hogy a jövőben egyértelműen és kiemelten jelezze, ha pozitív tesztről van szó. Egyszerűen nem volt tapasztalatunk még ezen a téren - mondta Eilers. Donike megismételte, hogy doppingolásról nem lehet be­szélni, mivel ahhoz a B-próba eredménye is szükségeltetett volna. A vitatott vizeletmintá­ban egyébként Prolintan nevű ajzószert mutattak ki, és az is bizonyossá vált, hogy egy má­sodosztályú labdarúgótól szár­mazott a minta. Férfi kosárlabda NB II. Két (egri) legyet egy csapásra Abonyi parádés játékával Egri Tanép-SZTE 90-106 (54-55) Eger, Városi Sportcsarnok. V.: Bagi, Porbáczy. SZTE: Pór 12, Molnár 20, Szalai 12, dr. Kovács 17, Tóth 14. Csere: ABONYI 31/21, Vona, Mészáros, Stumpf, Ko­vács. Kettős forduló várt az SZTE együttesére Egerben, ahol az első ellenfél a régi „vetélytárs” Tanép csapata volt (Sidenivel, Nádaival, Kálóval). A kezdés után számolatlanul estek a há­rompontos kosarak, egyik csa­pat sem törődött a védekezéssel. Mire megtalálta a ritmust a szolnoki gárda, már vége is lett a játékrésznek. Nem kis vihart Méltán tartott számot óriási érdeklődésre az az atlétikai ver­seny, amelyet szombaton ren­deztek a Budapest Sportcsar­nokban. A tavaly még Ticotex Kupa néven szereplő viadalon - ezúttal Samsung Kupa a neve - rajthoz állt két igazi világsztár, a jamaicai futónő, Marlene Ot- tey és a távolugrás világcsúcs­tartója, Mike Powell. A Samsung Kupa előtt négy veteránszámot rendeztek, majd az 5 km-es férfi gyaloglással s a női hármasugrással kezdődött az IAAF nemzetközi fedett pá­lyás atlétikai viadal hivatalos programja. A nyitószámban, amely egyben országos bajnok­ság is volt, Urbanik Sándor gya­logolt a leggyorsabban, győ­zelme mellett teljesítette a már­ciusi fedett pályás Európa-baj- nokság indulási szintjét. Női hármasugrásban orosz siker született, majd következett a női 3 km-es gyaloglás, ahol az uk­rán Rogozina világcsúcskísérle­tet jelentett be. Végül azonban meg kellett elégednie a győze­lemmel, ráadásul Rosza Mária alaposan megszorongatta. A 60 méteres gátfutás döntőjébe ma­gyar versenyző nem került, a román Boroi a világ idei leg­jobb eredményével győzött. Az ünnepélyes megnyitó után a versenyszámok szüneteiben búcsúztatta el a MASZ több, versenyzői pályafutását befe­jező kitűnő atlétáját. Ekkor ke­Már ötödik éve, hogy Jász- boldogházán így február tájékán teremlabdarúgó-tornát rendez­nek. A helyi focicsapat még a körzeti bajnokságban szerepelt, mikor a szervezők összetrombi­tálták a környékbeli együttese­ket egy téli felkészülési via­dalra. Ákkor olyan sikert aratott a rendezvény, hogy attól kezdve nem volt esztendő, mikor kima­radt volna a sorozat. Idén tizenkét együttes küldte el nevezését a két hét végén zajló küzdelmekre. Az eddigi­ekkel ellentétben azonban ezút­tal kimondottan kispályás spe­cialisták is parkettre léptek a „profik” mezőnyében. Igaz, Új­szász, Szászberek, Jászalsó- szentgyörgy, Jászboldogháza, Besenyszög, Tápiószőlős, Tá- piószele aranylábúi kora tavasz­tól késő őszig a nagypályán mu­tatják be tudásukat, így edzett­ségben felülmúlják csupán a vá­rosi bajnokságokban palléro­zódó „amatőröket”, de a terem­fociban azért mégsem esélyte­lenek ezek a gárdák. Két hatos csoportban, kör- mérkőzéses rendszerben zajlot­tak a selejtezők. Az egyik ágon Újszász és a szolnoki Pizzá­kért, a másikon Jászboldog­háza és a jászberényi DMSC-Tűzoltók jutottak a né­gyes döntőbe. A finálé első mérkőzésén a papírformának megfelelő eredmény született, a legjobbnak tartott újszásziak könnyed játékkal verték a heré­nyieket. A rendező hazaiaknak azonban nem volt szerencséjük a pizzásokkal, az utolsó percben kapott góllal alulmaradtak. Az első kör két győztesének össze­csapása tulajdonképpen előre­kavart az eredményjelző meg­hibásodása, ami természetesen a hazaiaknak kedvezett. Szünet után a kék-sárgák eredményes védekezésével a hazaiak nem tudtak mit kez­deni, a Tisza-partiak támadása­ikat pedig rendre sikeresen fe­jezték be. Kimagasló teljesít­ményt nyújtott és az egész me­zőny fölé nőtt Abonyi Ferenc. A mérkőzés vége már szórakoz­tató adok-kapok játékot ered­ményezett, ekkor sikerült meg­tartani a megnyugtató előnyt. Egri DSE-SZTE 77-82 (40-37) Eger, Dobó Gimnázium. V.: dr. Szakáll, Fecske. SZTE: Pór 6, Molnár 19, rült sor az elmúlt évi fair play díjak átadására is. A sportolók részéről Vanyek Zsuzsa távol­ugró hétpróbázó és Sátor László gyalogló, míg az edzők részéről Novák Pál és Csépán György részesült elismerésben. A női 60 méter döntőjében Szokolova, a női 400 méteren pedig Nedelcu diadalmasko­dott. A férfiaknál a 400 méteren Powell alig közepeset ugrott a magyar fővárosban hozott döntőnek számított. Míg a selejtezőben az újszásziak 4-2-re megverték a szolnokia­kat, addig most a Füzessy Gyula vezényelte kispályások alaposan visszavágtak. Mérész Zoltán révén ugyan a „profik” szereztek vezetést, de még az első félidőben egyenlített a Piz­zákért. A mérkőzés döntő moz­zanata volt, mikor 1-1-es állás­nál a játékvezető öt percre kiál­lította a reklamáló Violát. Ek­kora előnyt nem lehet adni egy kispályás specialistákból álló csapatnak, mely könyörtelenül kihasználta ' létszámfölényét, kétszer is megzörgette az egyébként remekül védő Rézsó hálóját. Hiába tűnt erőtelje­sebbnek, egységesebbnek a Mé- rész-legénység, a kiállítás dk ózta hátrányt nem tudta le­dolgozni. A boldogháziaknak nem okozott túl nagy gondot a Tűzoltók legyőzése, ám az új­Abonyi 12, dr. Kovács 18, Tóth 6. Csere: Stumpf 7, Mé­száros, Vécsei 7, Vona, Ko­vács 5. Nem várt fordulattal kezdő­dött a mérkőzés, a hazai csapat nem jelent meg a találkozón. Egy kis nyomozás után kiderült, elnézték a mérkőzés időpontját. A játékvezetők, valamint a ven­dégcsapat sportszerűségének köszönhető, hogy egyórás ké­séssel ugyan, de elkezdődött a találkozó. Végig váltott veze­téssel haladt a két csapat, a fél­idő végét jelző dudaszóval egy időben félpályás kosárral szer­zett előnyt a hazai gárda. A második játékrészben ösz- szeszedték magukat a vendé­gek, s ha kissé „visítva” is, de megnyerték a találkozót. a görög Kenderisz ért elsőként célba, 800-on pedig két futam alapján a fehérorosz Makare- vics győzött. A két sztárvendég, Mike Po­well és Merlene Ottey fellépé­sére már 5000 néző volt kíván­csi. Powell, egyedüliként a me­zőnyben, 8 méter fölött ugrott (8.06), s ezzel az ugrásával nyerte a számot. A világcsúcs­tartó amerikai versenyző igazi showmannek bizonyult, előbb cipőit, majd pólóit dobta ki a közönség közé, és jó néhány au­togramot is kiosztott. Láthatóan kitűnően érezte magát, és gon­doskodott a nézők szórakoztatá­sáról is. Ottey verseny előtti fellépése már rövidebbre sikerült, mivel moszkvai gépe 50 percet késett. A jamaikai világcsúcstartó, ha szoros versenyben is, de le­győzte 200 méteren az orosz Malcsuginát, majd a közönség vastapsa közepette futott még egy tiszteletkört. Ideje a ver­seny történetének eddigi leg­jobb eredménye (22.94), és ez­zel ő lett a Samsung Kupa nyer­tese. A férfiaknál a román George Boroi érdemelte ki ezt az elismerést. A legjobb magyar férfi ver­senyző Urbanik Sándor, a leg­jobb női pedig Rosza Mária lett. A legjobb magyar középtávfu­tónak járó különdíjat Berkovics Imre, a legküzdőképesebb atléta címet pedig Bálint Zita kapta. szásziak csalódott csapata már túl nagy falatnak bizonyult számukra. A torna végeredménye: 1. Pizzakert-Konstrukció Kft., 2. Újszász, 3. Jászboldogháza, 4. DMSC-Tűzoltók. (géléi) A rákóczifalvi sportcsarnok egy 24 órás teremfoci-mérkő­zésnek adott otthont a hét vé­gén. A több mint százötven néző előtt lezajlott összecsapá­son a kihívó Kilián gárdája az FC Aréna legénységével mérte össze erejét, állóképességét. „Randevújuk” hevességére jel­lemző, hogy a huszadik órában 164-129 volt az állás. A részt vevő harminc-harminc „őrült” futballista a találkozó alatt átla­gosan öt kilót fogyott, pedig igyekeztek pótolni az izzadság okozta veszteséget. Elfogyasz­tottak 100 liter üdítőt, öt rekesz sört és száznyolcvan szendvi­cset, mindhiába. Füredi teremfoci A 11. forduló eredményei: Junior-Colgate 10-2, Po- ker-Tűzoltók 1-5, Világos-Fa­vorit 2-12, Família-Színes 2-3, Vásártér-Gimi 5-1, Memb­rán-Fordulat 0-4. A 10. forduló elmaradt eredménye: Memb- rán-Gimi 7-4. Góllista: 18 gólos Prázmári I. (Fordulat), 16: Somogyi (Membrán), 14: Bajzáth, Vidra (Színes), 12: Nagy I. (Vásártér), Kecskeméti (Tűzoltók), Antal (Favorit), 11: Ferge (Gimi), Ma­joros (Vásártér), Molnár (Membrán), Dajka (Favorit), 10: Farkas A. (Família), Bruk- ner, Dajka (Vásártér), Kovács Z. (Família), Hideg (Poker), 9: Óceán (Világos), Molnár (Tűz­oltók), 8: Borgély (Membrán), Farkas I. (Família), Ádám A. (Junior). A városi bajnokság állása a rájátszás előtt: 1. Színes 10, 2. Vásártér 9, 3. Família 8, 4. Membrán 8, 5. Tűzoltó 8, 6. Fordulat 8, 7. Favorit 4, 8. Gimi 4, 9. Poker 3, 10. Junior 3, 11. Világos 2, 12. Colgate 0 pont. Új jegyeket adnak ki Nem az amerikaiak nagy ér­deklődése késztette a labda­rúgó-világbajnoki döntő szer­vezőit arra, hogy pluszjegyeket adjanak ki. Sokak örömére a Nemzetközi Labdarúgó Szövet­ség (FIFA) felmérése alapján még több belépőre van igény. Áz amerikai szervezőbizott­ság különböző bérleteket is kiad a világbajnokságra. A bérletek közül a legelőnyösebb - amely egyben a legdrágább is - 10 000 dollárba kerül. Egy ilyen „iga­zolvány” tulajdonosa tíz mér­kőzésre látogathat ki, amely magában foglal két negyeddön­tőt, egy elődöntőt, a döntőt és a harmadik helyért lejátszandó mérkőzést. Egy olcsóbb válto­zattal (6900 dollárba kerül) a döntőt, egy elődöntőt és a „bronzérmes” mérkőzést lehet megtekinteni. A jegyárak rendkívül változa­tosak. A legolcsóbbak 125 dol­lárba kerülnek. A csoportmér­kőzések legdrágább belépői (450 dollár) pedig az írország- Olaszország mérkőzésre érvé­nyesek. A várakozásnak megfe­lelően az eladott jegyek túl­nyomó többségét külföldiek vették meg, akik hazájuknak szeretnének drukkolni. Dél-Afrikába utaztak A Széchy Tamás vezérelte férfi úszóválogatott már január végétől melegebb égtájon, a magyar tévénézők körében kü­lönösen jól ismert Dallasban edzőtáborozik. A hazai sportági legjobbak alkotta „női részleg” viszont csak pénteken kelt útra hasonló céllal, de nem Ameri­kába, hanem Dél-Afrikába.- Fokvárostól hatvan kilomé­ternyire, a Strand nevű tenger­parti üdülőközpontban töltünk el kemény munkával három he­tet a hölgyválogatottal. A há­rom lány - Egerszegi Krisztina, az ifjúsági Eb-bronzérmes Fá­bián Katalin és a veszprémi Kiss Judit - mellett a Bp. Spar­tacus legjobb férfiversenyzői is velünk tartanak - újságolta az indulás előtt Kiss László. - Ami azt illeti, kissé elkéstünk, ami­kor a meleg égövi „menekülés” időpontját mostanra tettük, mi­vel az influenzát nem sikerült teljesen elkerülni. Mindkét vi­lágklasszist, „Egérkét” és Gütt- ler Karcsit is utolérte a vírus; Krisztina például tíz napig volt lázas. Rajtuk kívül egyébként a fiam, Kiss Gergő László, to­vábbá Kollár Miklós és Juhász Gábor tagja az utazó gárdának. Edzőkollégám, Túri György és Bacsa István gyúró mellett még Gyenge Zsigmond, a veszprémi úszóműhely irányítója jött volna velünk, de itthon maradt. Nem engedték el ugyanis. Ta­nítványa, a gyorsúszó Kiss Judit az idei ifi Eb aranyváromá­nyosa. Már csak ezért is fontos lett volna, hogy edzője is ve­lünk tartson. Furcsa, hogy a veszprémi szakosztály nemet mondott Gyenge Zsigmond uta­zására. A Pintér Zoli (jobb szélen) vezényelte Aréna nem hátrált meg a katonák kihívása elöl (Fotó: Barna) Atlétika, Samsung Kupa Ottey és Powell a BS-ben Profik előtt amatőr a befutó \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents