Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-07 / 31. szám

1994. február 7., hétfő Hazai tükör 3 Ez hasznos tapasztalatcsere volt! Hatvani vendégek Jászberényben Jászberénytől alig 25 kilométerre van Hatvan. A két település helyzete, gondjaik sokban hasonlóak. Megyéjükön belül „határ­szélen” fekszenek. Mindkét város régióközpont közlekedési, ke­reskedelmi, egészségügyi, oktatási szempontból. Kórházaik fenntartása éppúgy problémákkal teli. Vannak olyan tapaszta­latok, módszerek, ötletek, melyeket kicserélve, átadva, a két vá­ros hasznára lehetnek. Hatvan város delegációja, önkormány­zati képviselők és a polgármesteri hivatal szakemberei látogat­tak Jászberénybe. Dr. Magyar Levente polgármester röviden vázolta a vendéglátó város helyzetét, gondjaikat, örömeiket. Ezután „kiscsoportos” foglalkozások következtek, azaz a szak­területek képviselői egymásra találva elvonultak, hogy konkré­tan megbeszéljék az őket érintő kérdéseket. Hatvan város polgármesteré­től, Szinyei Andrástól megtud­tuk, hogy bizony ők rosszabb anyagi helyzetben vannak, mint Jászberény. A 25 ezer lakosú városnak 1 milliárd 27 millió forintja van erre az évre. Még nincs elfogadott költségvetésük, mivel 200 millióval mínuszban vannak. Ennyit kellene lecsípni innen-onnan, hogy a bevétel és a kiadás egyensúlyba kerüljön. A közalkalmazotti törvény ha­tása 116 milliós kiadást jelent Hatvannak. Ehhez 29 milliót sa­ját maguknak kellene előterem­teni, de erre sincs pénzük, ezt is csak hitelből tudják megoldani. További hitelt kell az állami rész miatt vállalniuk, ami 43,6 milliót tesz ki. S Hatvan váro­sának korábban is voltak felvett kölcsönei, így ők jobban el vannak adósodva, mint Jászbe­rény. A hatvani kórház a jászberé­nyiek szemében jobb színvo­nalú, mint az övék. Pedig a re­konstrukció itt is napirenden van, sőt ők címzett támogatás­hoz - amit teljes egészében az állam ad - nem is jutottak hozzá. Céltámogatásból 36 milliót kapnak idén, amihez ugyaneny- nyit hozzá kell tenniük. Ám a tavalyról áthúzódó 80 milliós rekonstrukciós igény teljesítését még nem tudni, miből oldják meg. A hatvani önkormányzatnak vannak olyan bizottságai, ami­lyenek Jászberénynek nincse­nek. A vállalkozói bizottság a vállalkozókat segítendő telkek, helyiségek, ingatlanok bérbe­adásával, értékesítésével fog­lalkozik. A lakásügyi bizottság a bérlakások ügyével foglalko­zik. A lakásfronton is rosszabb a helyzetük a hatvaniaknak. A herényi gyárak - főleg a hűtő­gépgyár - lakásépítési prog­ramja a ’70-es években tulaj­donképpen kedvező helyzetet teremtett. Hatvannak közel 1200 bérlakása van, s most is 900 körüli az igénylők száma. Ugyanez Berényben 700 lakás, s 120-150 az igénylő. A bérla­kások igénylése, eladása így sok feladatot ad ennek a bizott­ságnak. A bérlakások eladása­kor Hatvan a forgalmi érték felét kéri jelenlegi lakóktól. En­nek 10 százalékát kell kész­pénzben befizetni. A nem bent­lakó számára forgalmi érték 80 százalékát kell fizetni a bérlakás megvételekor. Bérlakás Hat­vanban sem épült öt éve. Azo­kat, akik építkeznek, 250 ezer­rel támogatja az önkormányzat, új OTP-s lakás vásárlásához 200 ezret adnak, régi lakás megvételekor 100 ezerrel segí­tik Hatvanban a fiatalokat. Szin­tén egyedi az expoiroda. Egy hölgyet foglalkoztat a polgár- mesteri hivatal, aki az expoü- gyeket koordinálja, szervezi. A Hatvan Expót 1992 óta sikere­sen rendezik meg. A vállalko­zók körében egyre kedveltebb a júniusi vásár. Tavaly 85 kiállító vett részt rajta, közülük 14 kül­földi. A megyehatárok átjárha­tatlanságát bizonyítja, hogy jászberényi vállalkozás még nem mutatkozott be Hatvanban. Idén is várják őket. Hatvan négy testvérvárosa is részt vesz ezen az expón, melyet kulturá­lis, sportrendezvények egészí­tenek ki. A ’96-os világkiállí­tásra ezzel is módszeresen ké­szülnek. Kiss Erika Mii I)r. Magyar Levente a hatvani vendégekkel A Solami túl jó, nincs helye a kosárban A Solami Húsipari Részvény- társaság több mint 50 százalékát hat vezető lízingeli a vagyon­ügynökségtől. Nem akármi­lyen feladat vár az első számú vezetőkre, hiszen azt vállalták, hogy évente több mint 26 mil­liót fizetnek az államkasszába, ami csak úgy érhető el, ha eny- nyivel emelik a cég nyereségét. Lévai Julianna, a Solami ve­zérigazgatója kérdésünkre el­mondta, hogy természetesen a középvezetők is szívesen részt vettek volna a lízingprogram­ban, de megértették, hogy ha egy vállalatnak túl sok tulajdo­nosa van, akkor tulajdonképpen senki sem birtokolja felelősség- teljesen a céget. 'Természetesen a középveze­tők is beszállítanak a privatizá­cióba az MRP keretében, és él­tek is a lehetőséggel. Kérdésünkre a vezérigazgató asszony azt is elmondta, hogy a dolgozók, akik a részvények 22,5 százalékát vásárolták meg, tisztában vannak azzal, hogy így nem a munkahelyüket ál­landósították, hanem csak lehe­tőségük van tőkebefektetésre. A cég vezetője azt is megem­lítette, hogy nem zárkóznak el egy tőkeemeléstől, vagyis a forgótőke „bankhitel”-mentesí- tésétől, hiszen a 150-180 mil­liós bankkamat évenkénti kifi­zetése nagyon terheli a vállalat kasszáját. A lízingdíj befizeté­sének esélyei is nőnének, ha a kamatszintet akár csak egy szá­zalékkal is csökkenteni tudnák. A piacbővítés is a Solami Részvénytársaság tervei között szerepel, ennek viszont előfelté­tele az állandó jó minőség biz­tosítása, illetve olyan ízletes termékek előállítása, amiért esetleg a fogyasztó is ad néhány forinttal többet. A Solami üzletpolitikájáról Lévai Julianna azt is elmondta, hogy az a bizonyos lízingdíj-be­fizetési kötelezettség alapja az, hogy a termelés növekedjen, ehhez viszont szügséges a ter­melő és feldolgozó közötti jó kapcsolattartás. Ennek egyéb­ként lehetősége, hogy a részvé­nyek 25 százalékát sertéshizla­lók vették meg, és így a kölcsö­nös kapcsolattartás elkerülhetet­len. A vezérigazgató asszonytól azt is megkérdeztük, hogy most mi a legégetőbb gondja a rész­vénytársaságnak, amire el­mondta, hogy a forgóeszközhi­ány, ezért a legszívesebben kol­lektíván lottóznának, mert sokat segítene egy esetleges főnyere­mény a vállalat pénzügyi hely­zetén, nem kellene hitelt felve- niük a termelés finanszírozá­sára. Az adósságkonszolidáció­ba ugyanis a vállalatnak nehéz bekerülnie, hiszen nincsenek le­járt hitelei, vagyis a Solami túl jó ahhoz, hogy a költségvetéstől segítséget kapjon. - sp ­Szolnokon, a Baross Gábor Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola tanműhelyében gépjármű-technikai szakközepes Ili. A osztályos autószerelő-tanulók egy Lada gépko­csi műszeres vizsgálatát végzik. -nzs­Egyelőre panaszáradattal tiltakoznak Szűkülőben az élettér A mozgássérült-társadalom számára még mindig meg- emészthetetlennek tűnik a közlekedési támogatások ren­deleti úton való felére csök­kentése. Egy kétségbeesett telefonhí­vást követően kerestük fel Ko­vács István szolnoki órást a Pe­tőfi utcai műhelyében, aki el­mondta: még 1944-ben, 17 éves korában, civilként vált hadirok­kant mozgássérültté. E szomorú tényről, a 75 százalékos rok­kantsági fokról az 1800/1945-ös számú határozat tanúskodik. Mivel katona nem lehetett, a szolgálat alól mentesítették, ám ezért is neki kellett fizetnie adót (!) néhány hónapig. A katonai mentességi adót, e faramuci jogszabályt 1952-ben törölték. Ezt követően orvosi bizott­sági szakvélemények sora iga­zolja végleges, 75 százalékos rokkantsági állapotát. 1971 őszén végre kitárult a világ előtte. Megkapta élete első Tra­bant Hycomat autóját. Utazási kedvezményként a benzinjegy, majd az ötezer forintos támoga­tás korszaka következett. Nem is volt vele baj. Ezt váltotta ki a 91/1991-es kormányrendelet, amely 1992. február 11-én újabb orvosi szakvéleményt követően az évi - addigi inflációt is figyelembe vevő - 12 ezer forintos közle­kedési támogatás igénybevéte­lére tette jogosulttá Kovács Ist­vánt. Mivel 60 éven felüli, az új rendelet szerint ez évtől csak hatezer forint támogatást kap­hat. Most 67 éves. Még jól bírja magát, dolgozgat műhelyében. Havi jövedelme a nyugdíjjal együtt 15 ezer forint körüli. Az autó, amelynek fenntartása egyre többe kerül, rengeteget je­lent számára, felnőtt, családos gyermekeit is csak ezzel a jár­művel tudja látogatni. Élettere a támogatás drasztikus csökken­tésével beszűkülni látszik. Nyomatékosan hangsúlyozza: „Mi, rokkantak, önérzetünk­ben lettünk megsértve azzal, hogy azt mondják, visszaéltünk a támogatással. Hogy lenne ez lehetséges, mikor ötven éve újra és újra orvosi bizottsággal kell igazoltatnom végleges rokkant­sági állapotomat?" Elsőfokú orvosi bizottsági vélemények, pecsétes papírok mondják ki a mozgássérültek közlekedési támogatásra való jogosultságát. E papírok értéke egy tollvonással egyik napról a másikra a felére csökkent. Az élettér egyre csak szűkülőben...- SCSj ­A MAVA dollármilliói A Magyar-Amerikai Vállal­kozási Alap megalakulása, vagyis 1990 óta összesen több mint 43 millió dollárt fektetett be Magyarországon működő tőke és hitel formájában. A „támogatás a kelet-európai de­mokráciáknak” törvény értel­mében az Egyesült Államok kormánya által eddig folyósított 53 millió dollár 90 százalékát Magyarországon költötték el. A MAVA most nyilvánosságra hozott és az MTI-hez eljuttatott beszámolója Szerint az alap 1993 során 11,4 millió dollárt fektetett be tőke és hitel formá­jában. Létrehozott többek kö­zött egy speciális programot a kisvállalkozások megsegítésére, szponzorált egy üzleti ismerete­ket népszerűsítő oktatóprogra­mot. Lezajlott egyes, korábbi érdekeltségek értékesítése is, s ezekből befolyó pénzt is új vál­lalkozásokba forgatja vissza az alap. Az alap a nyugati stílusú üzleti gyakorlat terjesztése ér­dekében szemináriumokat, kon­ferenciákat támogatott, amelye­ken a vállalkozások ügyvezeté­sét tanulmányozhatták a részt­vevők. Az alap folyamatos kap­csolat tart fenn azokkal a vállal­kozásokkal, amelyekbe befekte­tett. (MTI) Forrásadó 1994-ben A forrásadó különféle formá­inál jelentős változásokat hozott az 1994-es év. Ez a fajta adó ér­vényesül nagy általánosságban az értékpapírokból és a betétek­ből származó jövedelmekre, va­lamint az osztalék jellegű kifi­zetésekre. Az egyik legnagyobb horderejű változás az 1994. évi adótörvényekben, hogy a taka­rékbetétek forrásadója 10 száza­lékra csökkent. A változás révén egységesen 10 százalék forrásadót kell fi­zetni a forint-, illetve devizabe­tétek kamata után. Ugyanakkor az eddigi szabályoknak megfe­lelően mentes az adó alól a KST-betét, az iskolai takarékbé­lyeg, a látra szóló lakossági fo­lyószámla, takarék- és csekk­számlabetét, valamint deviza- számla kamata. (MTI) Forintérték-változás A forint a dollárhoz, illetve a német márkához képest csak­nem 45-50 százalékot vesztett az értékéből. Egy dollár 1989 elején még 56,95 forintba ke­rült, ezzel szemben az idei janu­ári leértékelést követően az ár­folyama elérte a 101,71 forintot. A márka forintértéke 30,38 fo­rintról 58,64 forintra emelkedett ebben az időszakban. (Ezekben az esztendőkben az éves fo­gyasztói árváltozás 17-35 szá­zalék között alakult.) A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint nagymértékű árfolyam-intézke­dések 1989-ben, illetve 1991-ben történtek. A múlt esz­tendőben is több alkalommal változott a forint árfolyama, ám kisebb mértékben, mint ezek­ben az években. 1989-ben már­ciusban 5 százalékkal, április­ban 6 százalékkal, decemberben pedig 10 százalékkal devalvál­ták a magyar fizetőeszközt a va­lutakosárhoz képest, s emellett több kisebb árfolyam-intézke­dés is volt. A legnagyobb mértékű — 15 százalékos - leértékelés 1991 januárjában történt. Az 1991-es esztendőt követően viszont az egyszeri árfolyam-intézkedések mértéke nem haladta meg az 5 százalékot. Ebben az időszak­ban általában 1-3 százalékkal értékelte le a Magyar Nemzeti Bank alkalmanként a magyar valutát a valutakosárhoz viszo­nyítva. Viszonylag jelentős le­értékelés történt a múlt év szep­temberében is. Az aránya akkor elérte a 4,5 százalékot. A feke­teárfolyamok ebben az időszak­ban jóval kisebb mértékben vál­toztak. Míg 1989-ben, illetve ’90-ben a dollár feketeárfo­lyama megközelítette, eseten­ként elérte a 100 forintot, a márkáé pedig az 55-60 forintot, jelenleg ezek az árfolyamok 100-110, illetve 60-65 forint között vannak. (MTI) HÍREK Francia és román testvér- kapcsolatok Tiszapüspöki. A köz­ség önkormányzata már megtette az első lépése­ket, hogy a romániai Szakállfalva és Tisza­püspöki között testvér- kapcsolat alakulhasson ki. Tiszapüspöki „képvi­selői” tavasszal látogat­ják meg a román telepü­lést, amelynek lakói ta­valy ősszel már jártak Püspökiben. A község polgármes­tere elmondta, hogy rendszeres együttműkö­dést szeretnének elérni a két falu között, amely az iskolák esetében jelent­hetné a cseretáborozáso­kat és természetesen az idegenforgalom növeke­dését is. * * * Franciaországi kap­csolatok is vannak ki­alakulóban. A megyei önkormányzat segítségé­vel intézményi kapcsolat született a francia Picar- dia tartomány és a Tisza- püspökiben létrehozott természetvédelmi, öko­lógiai oktatóbázis között. Az oktatóközpont az önkormányzat által meg­vett volt gátőrházban jött létre, s a nyáron széles körű szakmai tevékeny­séget végeztek itt. A későbbi tervek kö­zött szerepel például szakmai táborok és erdei iskola létrehozása is. Farsangi versengés Jászjákóhalma. A községi Lila Kuckó bü­fében többfordulós bili­árdversenyt rendeztek farsang alkalmából. A versenyen - 13 évestől a 72 évesig - 14 versenyző vett részt. Első helyezett Kovács Sándor, a máso­dik Lukácsi Endre, a harmadik Balázs József lett. Az oklevelek és tárgyjutalmak kiosztása után hangulatos vacsorá­val zárult a program. Biztosítási ügyelet Rákóczifalva. Az ÁB-Aegon Általános Biztosítási Rt. üzletkö­tője minden héten két alkalommal várja a falu lakosságát biztosítási ügyeletben. Kedden­ként reggel 8 órától 12 óráig, csütörtökönként pedig délután 14-től este 18 óráig lehet őt felkeresni a fogorvosi rendelő udvarán lévő faházban. * * * A tavaly október vé­gén átadott tornacsar­nokban minden kedden közel százan gyűlnek össze, hogy zenére mo­zogjanak, aerobicoz- zannak. Este hat órától hétig a lányok, asszo­nyok tornáznak, héttől fél nyolcig pedig a fi­úké, apukáké a pálya, akik különböző labdajá­tékokat játszhatnak. Au tó tol vaj ok Januárban a vám- és pénz­ügyőrség munkatársai 11 darab, együttesen mintegy 30 millió forint összértékű lopott gépko­csi kivitelét akadályozták meg az országból - tájékoztatták az MTI-t. A vámosok legutóbbi legnagyobb fogása két spanyol forgalmi (valószínűleg hamis) rendszámú csodaszép Alfa Ro­meo volt. (MTI) Csak egy telefon: 424-763 CSAPÁGY, SZIMERING csomagküldő szolgálat IV házhoz szállítás a megye legnagyobb választékából. CSAPÁGYSZAKÜZLET Szolnok, Thököly út 31. TfelVfax: 56/424-763 SKF viszonteladó PRÍMA CSAPÁGY Kft. *43669/1H* I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents