Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-05 / 30. szám

10 Jászkun Kakas 1994. február 5., szombat Amikor beléptem a képviselő úr kft.-jének előszobájába, a csinos titkárnő csupán a jobb lábán viselt harisnyát.- A ballábast a képviselő úr kérte el - mentegetőzött.- No és mikorra várható visz- sza a bankrablásból?- Hehe! - húzta el száját a hölgy. - Jobb viccei nincsenek? A szobájában van, és éppen magára vár.- Csak nem azért húzott ha­risnyát, mert elfelejtett borot­válkozni? Egyébként - nincs ná­lam kamera.- Nem szeretné, ha felismer­nék, hogy ő rejtőzik a sorok mögött. A barátai - bosszúból - még megkereszteltetnék az unoká­ját!-... Aggyisten! - motyogja in­terjúalanyom, s közben idege­sen dobol Bibliáján és Lenin vá­logatott művein.- Rosszul érzi magát? - kér­dem aggódva, mivel látom, hogy percről percre lilább lesz a feje.- Combfixes ez a vacak, és itt nyakban baromian szűk - nyögi, miközben lazítani próbál a ha­TUA CULPA” risnya szorításán. - Ha még so­kan fognak interjúvolni a vallásoktatás miatt, kénytelen leszek teltebb combozatú tit­kárnőt felvenni.- Úgy hallom, nagyon ellenzi az iskolai hitoktatást.- Nézze. Megy a tévében, megy rádióban, ott az a sok templom, és még egyre épül a többi,... hát nem elég? Egyébre sem költenek a népek manap­ság, bezzeg próbáltunk volna meg annak idején pénzt kérni tőlük csak egy fél munkásőrlak- tanyára! És ezek után még cso­dálkoznak, hogy fel kellett ven­nünk azt a rengeteg hitelt?- Mi lett volna, ha azokból a hitelekből templomokat építet­tek volna?- Ugye viccel? Nem hallott róla, hogy nemrég teszteltük le közvéleményt Sáriban? Nem­hogy templom, de még egyházi iskola sem kell a népeknek.- Nem az gond inkább, hogy magát zavarja az a bizonyos „tízprancsolat”?- Engem uram, az úttörők ti­zenkét pontja sem zavart. Még a KISZ-fogadalom sem. Egyéb­ként... amíg a rádióban dolgoz­Blődli aforizmák- Olyat ásított, hogy majd ki­esett a feje a száján - némely honatya parlamenti szereplése *- Hallgat, mint a hal - Tor- gyán honatya kedvenc aforiz­mája- Hálót sző valakinek - csak nem a kormány, és nem a szoci­ális hálót- Megette a kenyere javát - azért kap olyan kevés nyugdíjat *- Olcsó fának hideg a lángja - azért adja a Tüzép drágán *- Egyszer volt Budán kutya­vásár - azóta a nagykutyák máshol cserélnek gazdát *- Az ellenségemnek sem kí­vánom - az 1994-es költségve­tést!-d­Itt ülünk a Kömyezetpusztítási és Orvhalászati Minisztérium pe­nésszel patinás báltermében. Be­szélgetőpartnerem dr. Berengár Béla, a közép-európa-hírű talaj­szexológus.- Mi a véleménye a járvány­ként terjedő ellenőrpusztulásról?- Sajnos mérgezett busz- és vil­lamosjegyek kerültek forga­lomba. Nyugodt lehet, a vétkesek megkapják megérdemelt kitünte­tésüket!- Az utasok hogyhogy nem be­tegedtek meg?- Aki állandóan közlekedik, már védettséget szerzett honi utasviszonyaink mikéntje által.- Mi van Apajpusztával?- Eddig három elföldesített hidrogénbombát találtak a szak­emberek. Föltevésük szerint ha­zai filmkritikusok és mozilátoga­tók merényletkísérletéről van szó. Ne rendezzenek ottan több művészfilmet!- A horgászok is panaszkod­nak. Sok a hal a Dunában...- Ez számunkra is rejtély. Bír­ság kivetését fogom eszközölni a vétkes vállalatok ellen! Nekik az a dolguk, hogy szennyezzenek. „Ha kamion fordul meg a táblán, akkor rekord répatermés várható." (Újabb keletű népi megfigyelés) így növeli a bíróság a terméshozamot tam, én is csak pagodának hív­tam az épületet. Amikor elrom­lott a déli harangszó, akkor én kongtam helyette...- Nem akarom megsérteni, de ön most vallásos vagy nem val­lásos?- Nézze. Az anyósom szerint keresztény vagyok. Ugyanis amikor megtudta, hogy nem vagyok elragadtatva az iskolai hitoktatás gondolatától, azt mondta: „Mekkora kereszt vagy te a nyakunkon, fiam!”- Mi foglalkoztatja mostaná­ban?- Több képviselőtársammal egy önálló törvényjavaslaton dolgozunk.- Ez esetleg kapcsolatban lesz a vallással?- Meghiszem azt! Ha maguk­nak hittan kell, ám legyen! Kö­telezővé fogjuk tenni, hogy még kétszemélyes tantestületben is legalább tíz pap legyen! Katolikus, református, zsidó, buddhista..?- Nem! ... Ferenc, József, Pé­ter, Kálmán.- Ezek milyen papok...?!- Ezek nem „úgy” papok! ... Ezek Pappok! BGY Előre leszögezem, hogy az eset valóban megtörtént, bár tu­dom jól, kedvenc klasszikusom­tól, H. Kovács úrtól citált idéze­temre gondolva, hogy biztos ga­ranciáját adom ezzel annak, hogy kitalációk egész sorával fogom untatni az olvasót. Tételezzük fel, hogy ez így is van, de védelmemre azért még egyszer leírom, hogy a történe­tet egy sofőr ismerősöm mesélte el, aki az eset idején éppen a kamionosoknál dolgozott. Hogy mi is történt vele? Le­het, hogy mégis megéri! Elme­sélem a sztorit! Kedves olvasó! Hiszi, nem hiszi, nem kap mást! „Tudod, egyszer felpakoltam a családot, asszonyostól, gyere­kestől a vezetőfülkébe. Gondol­tam, nem fogok unatkozni az úton, ha ők is velem lesznek. Minden úgy is történt, ahogy el­terveztem, és elértünk egészen Tirpákia határáig! (Tirpákia = Nyírség, bár ez az egyenlőség- jel a Mátészalka-Budapest vas­útvonalon felér néha egy halá­los ítélettel, különösen akkor igaz ez, ha terület lakóit nemes egyszerűséggel, követve a logi­kai fonalat, tirpákoknak titulál­juk. A szerk.) Itt megtörtént a baj! Lerob­bantam, de úgy „istenesen”. A „hót” nagy pótossal volt a baj! Ott álltam az út kellős közepén, törvényszerűen eltakarva annak felét. Mivel utunk a munkaköri kötelességemen kívül, célirá­nyos is volt, tovább kellett utaznunk. De hogy?! A pótko­csit az úton nem hagyhattam. Ekkor jött az ötlet, miután meg­láttam az út mellett „tátongó”, üres szántóföldet. Gondoltam, leviszem a pótost, leakasztom, s máris roboghatok tovább a gye­rekkel és az asszonnyal, s visz- szafele jövet majd kérek segít­séget. így is történt! Rákanyarod­tam a táblára, kiválasztottam egy alkalmas „parkolóhelyet”, leakasztottam a hibás pótkocsit, s mintha semmi nem történt volna, továbbmentem a család­dal. Ezután sorra értek a kellemet­lenségek: a helyi gazdaság jó szemű szakemberei nagyon gyorsan azonosították az „ide­gen testet”, s jó magyar szokás szerint azonnal intézkedni kezd­tek. Megállapították, hogy bir­tokháborítást követtem el, s ah­hoz, hogy eme elítélendő telte­met végre tudjam hajtani, tönk­retettem a földben még magnak álcázott cukorrépatermésüket. Nem „ragozom” tovább, fel­jelentettek, úgy, ahogy illik, az illetékes megyei bíróságon. Ez idáig rendben is volna, de ami ott történt, az már az én „harc­edzett idegrendszeremnek” is sok volt. A bíróság elfogadta a gazdaság kárigényét, miszerint én ötven mázsa leendő, bim­bózó korban lévő cukorré- pácska életét oltottam ki. Számoljál csak egy kicsit - figyelmeztetett barátom. - For­duljon meg az a nagy dög húszméteres sugarú körön. Rendben van. Akkor a kerü­let-szerény ismereteim szerint (D x pí, tehát 40 x 3,14=125,6 méter.) Ha ezt megszorzom a két kerék nyomtávjával, akkor megkapom a területet. Én nagyvonalú vagyok. Ezt két mé­terrel számolva is durván 250 négyzetméterről van szó. Tehát egy hektáron ilyen logikával ez 2000 mázsa cukorrépatermést jelentene. S tudod mi a röhej? A bíróság ezt minden zokszó nél­kül jóváhagyta. Engem pedig a cégem, miután rendezte a kárt. jól megbüntetett. * Eddig tartott az én sofőröm sztorija. Azt már nem is nagyon feszegettem, hogy a feleségével és a gyerekkel hol kötött ki. Elég - úgy gondolom -, ha egy ügynek, egy tanulsága van. Ezért üzenem dr. Szabó János úrnak, a mezőgazdasági tárca miniszterének, hogy szívlelje meg jól az itt történteket, mert ez esetben aszályos esztendők­ben sem kell mást tennie, mint a lerobbant kamionokat, pótko­csikat, buldózereket a kuko­rica-, búza-, paprika-, paradi­csom-, cukorrépa-, szója-, uborka- (a nem kívánt rész tör­lendő) táblára irányítania, és zsebkendőnyi területen megtör­ténik a magyar csoda! Hiába, már jó öreg nagyapám is meg­mondta, hogy egy jó jogász, kisfiam, többet ér több mázsa műtrágyánál!-P­Ez utóbbi különben nem az én szagterületem, én jelenleg a fővá­ros levegőjének oxigénmentesí­tésén dolgozom.- Mondja meg őszintén, a tanár úr járt mostanában Siófokon, egy júliusi hétvégén?- Mentsen az isten tőle! Csalá­dommal évek óta Csemobilban nyaralunk, az biztonságosabb.- Eredmények?- Épp a múlt héten rendeztük meg a Városligetben a „Ki sza­golja gyorsabban alulról az ibo­lyát?” című vetélkedőt, elsősor­ban nyugdíjasok és kismamák számára. Aki nem nyert díjat, an­nak soron kívül ingyenes arzénes kapszulákat osztogatunk!- Nem túl morbid ötlet ez?- Nem kell berezelni, ólmozni, kadmiumozni! Cégünk garan­tálja, pár éven belül itt kő kövön nem marad! Jut is eszembe: maga hogy jutott be élve hozzám? Mára a brazíliai kollégákat vár­tam, beszámolnának az Amazo­nas menti erdők kiirtásával kap­csolatos eredményeikről! Bizony, van még mit tanulnunk tőlük. Nem igaz, firkászkám? Novák Béla Dénes Szösszenetek Biedermeier Volt egyszer egy fagott. Megpillantván egy szép szál oboát tüzet fogott legott, nohát, így lett - mellé-fagott. J. F. K. Ez volt az elnök! Kisfiús felnőtt. De akit még a felhők között is imádnak a delnők. Vönöczkyné és a sör Utálta az ÁSZOK-ot. Unalmában - rászokott. Magyarságjelkép Fajtaősét vádló, paripává vedlő ázsiai vadló. Diocletianus Ne ugrálj a patakomba: vár téged a katakomba. Ködös középkor Árkus papír, odú. Márkus pap ír: „.. .hodu utu reá..) Fején nincs glória, csak tonzura. így rendelé torzonborz ura. Káderlap A legmerészebb elvi tette: legjobb elvtársát elvitette. Rózsa Endre Nem hagyományos kutya-macska barátság FOGALOMZAVAR. - De hát maga mondta, főnök, hogy európai módon intézzem el ezt az ügyet! EGYSZERŰ AKUPUNKTÚRA. - Foglaljon helyet! TÁJÉKOZÓDÁS. - Uram! Ez a Bermuda-háromszög?-Segítsen,doktorúr!Mindigmagyarázkodnomkell,hogy nem vagyok bőrfejü, csak hamar megkopaszodtam.

Next

/
Thumbnails
Contents