Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-04 / 29. szám
1994. február 4., péntek Látogatóban... 13 1840-es évek végén Hirschfeld Lipót bonyhádi nagykereskedő felismerve azt, hogy a környező sörfőzdékből általa is forgalmazott serital egyre jobban keresett, elhatározta, hogy sörgyárat alapít. Miután Pécs Szabad Királyi várostól megkapta az iparengedélyt, a tulajdonában lévő serfőzdéjének gyári alakítását rövid időn belül megoldotta. így a vállalkozó kedvű nagykereskedő rövidesen egyik meghatározója lett a hazai sörgyártásnak. A pécsi Hirschfeld Sörgyár a sörfőzés technológiájában kezdettől fogva élen járt és az általa értékesített termékek megfeleltek a kor európai követelményének. A szakszerű tárolás, valamint szállítás révén elérték, hogy a pécsi sör messzi piacokon is megállta a versenyt, keresett ital lett. A sörgyár 1911-ben alakult részvénytársasággá, s ebben az évben már több mint 24.000 hektoliter sört főztek. A következő évtizedekben a pécsi sörgyár több tulajdonos keze alatt formálódott korszerű gyárrá. Mai méreteit és termelési szerkezetét az 1960-as, 1970-es évekre érte el. Időközben a pécsiek felvették a Pannónia Sörgyár nevet, amely 1992. júniusában részvénytársasággá alakult, a közelmúltban pedig az RT. tulajdonának 51 %- át, 165 millió schillingért megvásárolta az osztrák OTTAKRINGER- WENCKHEIM csoport. Szédítő körforgás. A TULAJDONOS ENGELBERT WENCK- HEIM úr kettős állampolgársága (osztrák-magyar) ellenére ősi - időben több mint kétszáz évnél távolabbra visszavezethető - magyar nagybirtokos család leszármazottja. Igaz, 9 éves kora óta Bécsben él, de ma is büszkén vallja, hogy lélekben magyar maradt. Ennek nem mond ellent az sem, hogy gondolkodásában, cselekedeteiben ízig— vérig bécsi üzletember. Sorsának alakulása sem mindennapi. Ma már talán ő sem tudja, hogy a családi indíttatása, vagy a személyes ambíciói motiválták erősebben abban, hogy naptudja azon is dolgozom, hogy Ausztria méltóképpen képviselje magát a ’96 évi expón. Boldog vagyok, hogy szándékuk szerint a házigazdák nem a technikát, hanem az embert állítják a világkiállítás középpontjába, mert én is azon vagyok, hogy itt Ausztria népe is a lehető legsokszínűbben mutatkozzék be. Egy—kétmillió osztrák állampolgár bizonyára átjön majd Magyarországra, s közülük sokan először lépik át a határt. Nagyon szeretném, ha ekkor az egyszerű osztrák emberek eszrevennék azt, amit a magyarok tehetségükkel, szorgalmukkal az elmúlt évtizedekben hazájukban alkottak olyan közegben, amely az egyént nem igazán értékelte. De mondhatok itteni példát is. Most, hogy a Pannónia Sörgyár fő tulajdonosa lettem, szeretném visszahozni Pécsnek a sörgyári hagyományokat, hiszen e cégnek komoly tradíciói vannak. Ez számomra nem csak egy üzleti kihívás, szándékom szerint ezzel Pécs városát is jobban megismeri a világ. Dr. Krippl Zoltán, polgármester úrral való első találkozásunk alkalmával már kifejtettem, hogy nem is olyan távoli lehetőség Bécs es Pécs városok összekapcsolása. De mindenekelőtt a pécsi sörgyárat kell rendbe tennem. jainkra a világhírű bécsi OTTAKRINGER cég első embere lett. Elismert munkabírása, szakértelme révén ma az Osztrák Szövetségi Gazdasági Kamara ipari szekciójának a vezetője. Ezt megelőzően elnökölt a bécsi iparszövetségben, és a honi arisztokraták egyesületében is. „Mellesleg’"arra is van ereje, hogy az osztrák kormány megbízottjaként szervezze, irányítsa Ausztria részvételét az 1996-os budapesti világkiállításon.- Wenckheim úr, Ön a közelmúltban egy tekintélyes gazdasági hetilapunknak adott interjújában többször is említette embercentrikusságát. Bevallom, számomra ez szokatlan észjárás egy üzletembertől...- Mondok Önnek egykét példát, hogy érthetőbb legyek. Az első nem is tartozik közvetlen az itteni tevékenységemhez. Mint- Higgye el, bőven van tennivalóm. Abból indultam ki, hogy a Pannónia Sörgyárban eddig alkalmazott technológia az osztrák-német söripari hagyományokra épült, s a magyar fogyasztói ízlés is elsősorban fikáltság a pécsi gyárban igen magas - nagy hiányát érzem az un. BRAUMEISTER (sörmester) személyének. Ausztriában, Bajorországban az ő személyük meghatározó fontosságú, ők azok, akik „lelket adnak a lik arra is, hogy a piaci pozíciójukat javítsák. Eddig főleg a Dunántúlon és a fővárosban értékesítettek, bár termékeikkel megjelentek a Duna-Tisza közén, Bács— Kiskun és Csongrád megyében is. Elképzeléseik szerint a jövőben képesek lesznek a belföldi piac újabb területeit is meghódítani söreikkel, így például Szolnok megyét is. A palackozott sörök mellett, a mind keresettebb csapolt sörök kellő mennyiségű gyártására is felkészültek. A "GYÖNGY" márkanevű ü- dítőitalaikat a fogyasztók országszerte megismerték, megkedvelték. Gyártó kapacitásuk alkalmas akár évi 350 ezer hektoliter üdűtő piacra dobására. Üzleti filozófiájukat arra alapozzák, hogy a hazai sör-, üdűtőital fogyasztás növekedni fog. Úgy érzik, optimizmusuk nem túlzott, a nehéz gazdasági környezet ellenere viszonylag rövid idő alatt meg tudjak valósítani az új tulajdonossal együtt kimunkált elképzeléseiket. /x/ Berta László Fotó: Mészáros János A zárt erjesztó'tartályoknak 30 ezer hektoliter a befogadóképességük eredményeként ma már akár 1 millió hektoliter sör előállítására is képesek. Az a százmillió schilling, amely ENGELBERT WENCKHEIM úr belépésével mostantól a céget erősíti, lehető- , séget ad azokra a beruházásokra, amelyek a palackozott sörök eltarthatóságának erőteljes javulását, a csomagolás minőségének fokozását teszik lehetővé. Mód nyíUtrakeszen az osztrák típusú söröket részesíti előnyben. Ebből következően a jövőben én kétfajta sört akarok gyártani. Az egyik, a hazai piacon jól ismert, világos „SZALON” sör lesz. Emellett az OTTAKRINGER nevével fémjelzett, kiváló minőségű GOLD FASSL licenc sört kizárólagos hazai gyártóként fogjuk forgalmazni. A SÖRNEK LELKE VAN... E két sörfajtát minél előbb, minden eddiginél vonzóbbá kell tennünk a fogyasztók számára. Jelenleg e feladat legapróbb részleteit érintő megbeszélések sorozatát éljük át munkatársaimmal. Meg kell értetnem a gyártásban érdekeltekkel, mennyire fontos számunkra az állandó minőség. Megjegyzem, e területen, - annak ellenére, hogy megítélésem szerint a szakmai kvalisömek.” Ezügyben egyébként már intézkedtem. Számos egyéb sürgős tennivalót is felsorolhatnék, itt csak megemlítem, hogy minél előbb előre kell lepnünk a tetszetős csomagolás, az erőteljesebb marketing és értékesítés kialakításában is. ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK A gyárban Tímár István okleveles vegyészmérnök volt a kísérőnk. Séta közben elmondta, hogy a Pannónia Sörgyárban a ’80-as években végrehajtott újabb beruházások és fejlesztések