Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-04 / 29. szám
Tejipari privatizáció Tulajdonosok lesznek a termelők is Bár tavaly év elején több előrejelzés is arra utalt, hogy 1993-ban lezárulhat a tejipari vállalatok privatizációja, mindeddig csupán néhány vállalat tulajdonváltása fejeződött be, melyek között a Szolnoktej Rt. nem szerepel. Az átalakulásnak és a tulajdonváltásnak köszönhetően megindulhat az ágazat fejlődése, az új társaságoknak azonban továbbra is számos problémával kell majd szembenézniük. Az elmúlt években ugyanis jelentősen csökkent a tejtermelés és a feldolgozás jövedelmezősége, és a belföldi fogyasztás is drasztikusan visz- szaesett. Egy-két évvel ezelőtt megközelítően 60 százalékkal több tejterméket fogyasztottunk, mint 1993-ban. A tejfel- dolgozást igen érzékenyen érintette a kelet-európai piacok jelentős részének elvesztése, és az a tény, hogy a hazai piacon egyre több olyan külföldi termék jelent meg, melyek támogatottságával a hazai termékek alig vagy egyáltalán nem vehették fel a versenyt. A fogyasztás visszaesése miatt csökkent az üzemek tejigénye is, és ennek megfelelően apadt az ország tehénállománya. A tavalyi rendkívüli aszály következtében magasra szöktek a takarmányárak, így várhatóan a tehénállomány tovább csökken. Mindezek hatására az üzemek tejfeldolgozási kapacitásuknak csupán 50-60 százalékát tudták kihasználni tavaly. Mivel a kereslet jelentős növekedésére a cégek idén sem számíthatnak, több üzem kényszerül majd tevékenysége racionalizálására. Várhatóan csak azok a társaságok képesek majd eredményesen tevékenykedni, melyek a nyugat-európaihoz hasonló minőségen túl a marke-j tingre, a reklámra és a csomagolásra is figyelmet fordítanak. Bár a 15 tejipari vállalat közül csupán néhánynál fejeződött be a tulajdonváltás, a decentralizált privatizáció keretében több önálló üzemegységet értékesítettek már, amelyik egy részét külföldi befektetők, ír, holland, francia, olasz és libanoni cégek vásároltak meg. Az első tapasztalatok igen kedvezőek, ugyanis a külföldiek a magyar- országi gyártás fejlesztését helyezték előtérbe a piacvásárlással szemben. A társaságok részvényeinek 25 százalékát, plusz 1 szavazatot minden vállalatnál a termelőknek tartanak fenn, az érdeklődés azonban ennél jóval nagyobb. Az ágazatnak, akárcsak az egész élelmiszeriparnak, jelentős tőkeinjekcióra lenne szüksége. Az FM a belső piac fokozottabb védelmével és a hazai termelők hatékonyabb támogatásával segíti majd az ágazat tevékenységét. A Szolnoki Tejipari Vállalat 1993. június 30-án alakult társasággá 820 millió forintos saját tőkével, melyből 291 millió forint a jegyzett tőke és 529 millió forint a tőketartalék nagysága. A decentralizáció során a karcagi tejüzemet 54,8 millió forintért vásárolta meg a magyar Karcagtej Kft. tavaly februárban. A szajoli sajtérlelő értékesítésére egyszer, a kunszentmártoni és a kisújszállási sajtüzemek értékesítésére pedig kétszer írtak ki, mindeddig eredménytelen pályázatot. A részvénytársaság pénzügyi helyzetén jelentősen javíthatott volna sajtüzemei értékesítése, ennek hiányában mos új megeoldás kidolgozásán fáradozik a cég és az AVÜ. A helyi szövetkezetek kárpótlási jeggyel történő vásárlás szándékát jelezték. Farmgyakomokképzés A Német Szövetségi Köztársaságban vehetnek részt szakmai gyakorlati továbbképzésen mindazon 20-30 év közötti fiatalok, akik mezőgazda- sági felsőfokú végzettséggel, valamint jó németnyelv-isme- rettel rendelkeznek. Emellett vállalniuk kell fizikai munkavégzést, valamint tudniuk kell különböző mezőgazdasági gépekkel dolgozni. A gyakornokképzés időtartama 4 hónap ((1994. 06. 08-1994. 10. 08). A program résztvevőit növény- termesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó (20-100 hektáros) magángazdaságokban helyezik el. Szállás és teljes ellátás mellett havonta 300 DM zsebpénzt kapnak. Az útiköltség felét az FM fizeti, míg másik felét a kiutazónak kell állnia. Jelentkezés: február 20-ig. További felvilágosítást a megyei FM-hivatal ad. Szolnok, megyeháza; tel: 56/379-933. Mezőgazdasági támogatások Bizonytalan kezdés, kevés igénylő A mezőgazdaság támogatási rendszere az utóbbi 3 évben teljesen átalakult. A korábbi elosztási politikával szemben - a sok, kis új tulajdonosnak is lehetőséget teremtve - az esélyegyenlőség elvén pályázati rendszer valósult meg. Mennyire működik ez jól? Hiszen - országos szinten - a Mezőgazdasági Fejlesztési Alaphoz mintegy 1400 pályázat érkezett a tavalyi évben. Megyénk mennyire vette ki részét ebből? Nagyon nehezen és bizonytalanul indult az 1993-as évben az MFA-pályázat megyénkben is - tudtuk meg Gombár Mihálytól, a megyei FM-hivatal vezetőjétől. A pályázatok és egyéb támogatások esetében a sok bizonytalanság és a tájékozatlanság akadályozta a rendszer működését. Mindez annak ellenére történt, hogy számos csatornán és kiadványok segítségével tájékozódhattak az érdekeltek. Fél év elteltével már megismerték a lehetőséget a támogatásra várók, és az év vége felé megnövekedtek a megyei FM-hivatalhoz érkező pályázatok száma, mely összességében 56 darabot jelentett tavaly. Ez évben már jóval nagyobb lehetőséget kapnak a gazdák a fejlesztési támogatás elnyerésére, amihez 30 százalék vissza nem térítendő forráskiegészítési támogatás is igényelhető. Az elmúlt évből származó pályázatok zömében gépvásárlásra kérték az MFA-támoga- tást. Az infrastukturális fejlesztésre szinte alig érkezett pályázat. Egyébként ez évben már a megyei FM-hivatalok bírálják el a kétmillió forint alatti támogatási kérelmeket, ami jóval gyorsabb ügyintézést jelent. Ekkor ugyanis a pályázat benyújtásától számítva 30 napon belül a bírálat megszületik. A kétmillió forint feletti kérelmek elbírálása továbbra is a tárcaközi bizottság hatáskörébe tartozik. A tavalyi MFA-pályázatok között volt 58 millió forintos is, de a legtöbb 0,5-1,5 milliós ösz- szegű beruházási igényt mutatott. Ez az országos tendenciával egyező, így megyénk sem „lóg” ki a sorból. Ügyfélszámrobbanás az APEH-nál Több millió dollár kell a technikai fejlesztéshez, mely idén megvalósul A nemzetgazdaság stukturá- lis átrendeződésével összhangban az elmúlt évben is tovább folytatódott megyénkben az új vállalkozások létrejöttének, a meglévők - különösen az állami gazdálkodó szféra privatizációjával, továbbá az új szövetkezeti törvény életbelépésével összefüggő - átalakulásának és megszűnésének folyamata. Az új alakulások és a megszűnések különbségeként változatlanul növekedett a vállalkozások száma. E növekedés alakulásával összefüggésben két fontos tendencia emelhető ki. Egyrészt a legnagyobb arányt képviselő egyéni vállalkozói körben a növekedés üteme a korábbi visz- szaesés után 1993-ban ismét emelkedett. Ezen adózói körben a változatlanul nagyszámú új bejelentkezés mellett, egyre több a tevékenységüket meg- szüntetők száma is. Ez részben a kényszervállalkozások alakítása miatt, az elképzelés és tőke nélküli indulás, valamint a nem megfelelő piaci szegmens meg- célzása miatt következett be. Viszont továbbra is az a szakemberek véleménye, hogy a legtöbb egyéni vállalkozást a kényszer szülte. Az egyéni vállalkozók legjelentősebb arányban a kereskedelem, a kölcsönzés, az építőipar, a szállítás területén szüntették meg tevékenységüket. A gazdasági társaságok alakítása iránti igény az elmúlt évben is igen jelentős volt, s ezen belül a legnépszerűbb társasági típussá a korábbi kft. forma helyett a betéti társaság vált. A bt.-k számának elmúlt évben összességében 65 százalékos növekedése összefüggésbe hozható azzal, hogy az új vállalkozások a kisebb tőkeigényű és egyszerűbb jogi-pénzügyi keretek között működtethető társasági formáció előnyeit kívánták elsődlegesen kiaknázni. Az ügyfelek számának növekedése kiemelten fontos feladattá tette az önadózási rendszer feltételeinek minél magasabb színvonalú megteremtését az APEH-nál. Az igazgatósággal közvetlen kapcsolatban áll több mint 27 ezer, adószámmal rendelkező vállalkozás, valamint mintegy 78,5 ezer személyi jövedelemadó bevallására kötelezett magánszemély. Ezt az adóalanyi kört, annak változásait, bevallásait, befizetéseit, folyamatos tájékoztatásit egyre növekvő színvonalon kívánják megoldani. Az igazgatóság 1994. évi tervei között szerepel a jelenleg még elkülönült helyen működő ellenőrzési blokk központi székházba történő áttelepítése, ezzel megoldhatóvá válna az adózók bármely ügyének egy helyen történő kezelése is. Az APEH 1994-re elfogadott költségvetése - ha a hivatal a központilag elvárt többletbevételeket biztosítja a költségvetés javára - biztosít olyan forrásokat, amelyek a teljesítmény szerinti bérezésre adnak lehetőséget. E körülmény tényleges realizálása esetében az igazgatóságon a munkaerőmozgások sta- bilzálódhatnak, s ezzel a minőségi munka személyi feltételei is biztosíthatóak lennének. Az 1994. év döntő fordulópontot jelenthet az APEH adóinformatikai rendszerének működtetése szempontjából, hiszen ez évben sor került a 29 millió doHár összegű világbanki kölcsön terhére az első ütem szerint nagyobb volumenű számítástechnikai eszközök beszerzése. A világbanki tender kapcsán a megyei igazgatósághoz újabb VAX számítógép kerül, melynek révén a gépi teljesítmények megtízszereződnek, továbbá megduplázódik a számítógépes munkahelyek és terminálok száma. A tervek szerint a megyében lévő, illetve még kiépítésre váró vidéki ügyfélszolgálatok gépesítése is megtörténik, így ezek adatvonalon keresztül összeköttetésben lesznek a megyei központtal. A nagy értékű számítástechnikai eszközök minél hatékonyabb kihasználása érdekében 1994-től az informatikai területen terveik szerint a többműszakos munkát is bevezetik. A fejlesztések megvalósulása esetén biztosítottnak látszik az APEH informatikai rendszerének teljes körű megújulása és az adóztatási feladatok magas szintű végrehajtása. Egyéni vállalkozások szakmakód szerinti megoszlása 1993. év végén Építőipari vállalkozó Szállítás, fuvarozás Kereskedelem, vendéglátás Szellemi szabadfoglalkozású 17% “®rEgyéb Lakossági szolgáltatás 5781 Új alakulások és megszűnések száma az egyéni vállalkozóknál 1993-ban 2461 Uj alakulás Megszűnés Szolnokon, a Mészáros Lőrinc úton a Multibútor Bt. üzletet nyitott. Mint a tulajdonosoktól megtudtuk, korábban a Széchenyin volt üzletük, ahol alig tévedt be nézelődő hozzájuk. (Fotó: I. L.) Az év vállalkozónője Az elmúlt évben már volt „év menedzsere” pályázat, melyen szinte kizárólag férfiak vetélkedtek e címért. Most, 1994-ben, a „Nők a Vállalkozásért Alapítvány” hirdetett hasonló pályázatot, csak éppen kizárólag nőknek. Ezen bárki részt vehet, aki úgy ítéli meg, hogy vállalkozása bármilyen vonatkozásban példa értékű lehet mások számára. Jelentkezni február 15-éig lehet. Információ: Vállalkozásfejlesztési Iroda, Szolnok, Baross u. 10-12.; tel: 56/423-134. Csökkenő lakásépítések Államkötvény-árfolyamok Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1994.02.04-én Kötvény típusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam (%) Felhalmozott kamat 1994. febr. 04-ig (%) Eladási árf.-hoz tartozó hozam (%) 1994/A 100,50 100,00 4.45 _ 1 994/B 94,24 93,55 2,30 25,00 1995/A 89,15 88,00 5.64 23,62 1995/B 89,10 87,90 3,91 23,42 1995/C 94,03 93,28 0,14 24,98 1995/F 91,79 90,77 10,11 24,15 1995/G 94,34 93,22 9,51 23,94 1995/H 94,32 93,15 7,85 23,77 1996/A 88,76 86,96 1,72 22,08 1996/B 91,91 90,56 0,62 23,03 1996/C1996/F 91,10 89,57 12,61 22,70 1997/C 87,98 86,13 16,77 21,91 1998/D 100,30 99,50 1,781998/A 100,10 99,50 16,07 Az elmúlt évben tovább csökkent az újonnan épített lakások száma. Míg országosan összesen több mint 25 ezer új lakást vehettek birtokba tulajdonosaik, addig megyénkben mindössze 577-et. Ráadásul e számot torzítja a megszűnt lakások száma, mely Jász-Nagykun-Szolnok megyében 313 volt az elmúlt évben. Ha a különbséget nézzük, akkor mindössze alig 250 lakással több áll rendelkezésre 1992-höz képest. Érdekes az is, hogy ki épít lakásokat. Régiónkban az önkormányzatok, a központi költség- vetési szervek egyáltalán nem, míg a gazdálkodó szervek mindössze 9 darabot „húztak” fel tavaly. Az összes többit magánszemélyek építették. E tendencia 1986-óta tart, s például megyénkben 1992-höz képest 30 százalékkal kevesebb lakás épült fel. Ha a bázisévnek 1986-ot választjuk, akkor a csökkenés több mint 80 százalékos, de még két évvel ezelőtt is a tavalyinak majd 2,5 szerese készült el. Magyarázat: Nettó árfolyam: a felhalmozott kamatokat nem tartalmazó árfolyam, melyet az MNB a megelőző munkanapon kialakult tőzsdei árfolyam alapján határoz meg az állam- kötvények vételére és eladására vonatkozóan. Az esedékesség napjáig felhalmozott kamat: az államkötvény kibocsátásának (vagy a legutolsó kamatfizetés) napjától az esedékesség - vétel/eladás - napjáig felhalmozott kamat, százalékban kifejezve. Bruttó (ügyletkötési) árfolyam: nettó (eladási vagy vételi) árfolyam és az esedékesség napjáig felhalmozott kamat együttesen. Eladási árfolyamhoz tartozó hozam: amennyiben a befektető az MNB-től a közölt árfolyamon vásárolja meg a kötvényt és azt lejáratig a birtokában tartja, akkor számára a közölt évi hozamot biztosítja. (Hozam: az értékpapír birtoklásból vagy forgalmazásból származó jövedelem a névérték százalékában.) Megjegyzés: az 1994/A állam- kötvény esetében maximum egymillió forint névértékű kötvényt ad el, illetve vásárol vissza az MNB. A többi államkötvénynél az eladási korlát az MNB részéről egy ügyfélnek 3 millió, a visszavásárlásnál pedig 1 millió forint naponta. *
