Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-28 / 49. szám

6 1994. február 28., hétfő Az TJj Néplap Törökszentmiklóson Háromszor sújtott az aszály ly Megőrizték a termelési alapokat A Béke Termelőszövetkezet gépműhelyében nagy erővel folyik az őszi munkálatok so­rán használt gépek tavaszi karbantartása A település mezővárosi jel­lege miatt a foglalkoztatásban létfontosságú a két termelőszö­vetkezet működésének eredmé­nyessége. Az átalakulás után a két gazdaság más-más utat vá­lasztott a továbblépésre. A Béke Termelőszövetkezet a korábbi szövetkezeti formáját megtartva gazdálkodik tovább, míg a Ti- szatáj gazdasági társaságokká alakult. A Béke termőterülete a kár­pótlási földek kijelölése után mintegy 8 ezer hektárra csök­kent. A vezetés alapelve az, hogy a tenyésztési alapokat meg kell őrizni, valamint a téesz tagsá­gának állandó munkát kell biz­tosítania a szövetkezetnek. A mai napig mindezt sikerült el­érni, annak ellenére, hogy ta­valy az aszály 192 millió forint árbevétel-kiesést okozott. A növénytermesztés árualapjainak hiánya lassanként katasztrofális lesz, már a tömegtakarmányt is vásárolni kell, és ez korántsem a megszokott állapot a Béké­ben. Az aszály kártételére jel­A Kulcsár-házaspár nőtagja már jó néhány éve vállalkozó, kereskedő. A férj tavasztól fő­állásban mezőgazdasági ter­melő. Az üzletmenetről érdek­lődtem volna a házaspárnál, de a szókimondó asszonyság át­vette beszélgetésünk irányítá­sát.- írjanak többet Miklósról, akkor több lesz az előfizető is. Én naponta megveszem az új­ságot, majd megrendeljük, de lemző, hogy a korábban meg­szokott 400 mázsás hektáron­kénti cukorrépatermés helyett csak 70 mázsát tudtak betakarí­tani. A kukorica önköltsége majd duplája az értékesítési ár­nak, a kultúrák közül csak a ka­lászosok hoztak valamennyi eredményt tavaly. A növénytermesztés veszte­ségei áttevődtek az állattenyész­tésre is. Egy liter tejet például több mint 20 forintért állított elő az ágazat, ugyanakkor a felvá­sárlási ár 16,70 volt. Bár a veze­tők szerint ebben nagy mérték­ben közrejátszott a felvásárló „rosszindulata” is, mert soro­zatban leminősítették a tejet, ezért január 1-től már a ceglé­diek hordják el a gazdaságból. Egyébként véleményük jogos­ságát bizonyítja, hogy techno­lógiai változtatás nélkül az el­szállított termék minőségének 80 százaléka extra és első osztá­lyú lett. A sertéságazat eredményes­ségét is nagy mértékben befo­lyásolja a drága abrak. Az 53 százalékos aszálykiesés ezt az ágazatot is sújtja, ezért tavaly ez is veszteséges volt, de az új terményig az idén sem számít­így a darabonkénti vásárlásnak is megvan a maga varázsa. Az embereknek nincs pénze, már nagyon kicsi árrés­sel tudunk csak dolgozni, de megéri, hiszen különben nem csinálnánk. Azért lettünk vál­lalkozók, mert így a magunk urai vagyunk. Korábban azt is zokon vették, ha betegállo­mányba mentem . . .- Azóta volt betegállo­mányban . . .? hatnak a gazdaságban a sertés- tartás jövedelmezőségére. A téesz vezetői elmondták, hogy a korábbi években mindig nyereséges gazdaságot veszte­séges termelésre kárhoztatta a gazdasági szabályzók változása, vagyis hogy a felhasznált anya­gok árai megtöbbszöröződtek, ugyanakkor sok terményük fel- vásárlási ára csökkent vagy szinten maradt. Az agrárrendtartási törvény hatása csak néhány év múlva érződik majd, de akkor is csak ha lesz pénz a végrehajtásra. A vezetés meggyőződése, hogy a mezőgazdasági termékeknek van piaca, tehát felesleges ter­melés biztos hogy nem lesz. A gazdasági bajokat csak te­tőzte az aszály, amely az elmúlt négy évben már háromszor ke­serítette meg a gazdák életét, és a tavalyi különösen érzékenyen érintett minden mezőgazdaság­gal foglalkozót, mert egymás utáni két évben hiányzott az égi áldás. Hiányolnak egy olyan mezőgazdasági támogatási formát, amely lehetővé tenné, hogy az aszály miatti kieséseket három év alatt kelljen visszafi­zetni, hiszen jelenleg úgy néz ki, hogy egy év terméséből kényszerülnek két év tartozását kifizetni. A pénzügyi gazdálkodásuk is megváltozott, hiszen korábban csak a termelés befejezéséhez májusban, júniusban kellett a szövetkezetnek hitelt fölvennie, míg most már a termelés elkez­déséhez finanszírozót kell ke­resni, vagyis olyan céget, ame­lyik termeltetési szerződést köt, vagy ennek hiányában nincs más, mint a bankhitel, amely kamatainak kigazdálkodása a változó felvásárlási árak mellett is kétséges. A veszteségek felszámolá­sára és az adósságok rendezé­sére bíznak egy jó évben, vala­mint a gazdasági szabályzók jö­vedelmezőséget javító változá­sában, hogy a mezőgazdasági termelés is biztonságos lehes­sen.-span­- Dehogy voltam, a férjem­nek most is 39 fokos láza van, de hát itt van, látja, nem állami cég a miénk, saját magunk rabszolgái vagyunk. Tudja, az ember saját ma­gával a legkönyörtelenebb, sa­ját gondját, baját érzi át a leg­kevésbé, főleg ha az üzletnek menni kell. Egyébként Szol­nokon hogy megy a piac?-Hát. . .- Ugye ott is rosszul. Az embereknek fogy a pénzük, de majd csak jobb lesz egyszer. Legalábbis mindnyájan erre számítunk. Egyébként nézze meg az árainkat, narancs 68, hagyma 40, gyökér 70 forint - nem mondható drágának, mégis egyre kisebb a forgalmunk, bár lehet azért is, mert már többen vagyunk zöldségkeres­kedők. Az egész család a piachoz kötődik, a férjem termel, én árulok, a nagyobbik lány helypénzt szed, a vejem pedig itt éjjeliőr. A kisebbik lányom most gyors- és gépírást tanul érett­ségi után, mert nem talált munkahelyet, de majd csak lesz valahogy. írjanak lapjukba sok állás­ajánlást, jó keresettel, mert az most tetszene a népnek.- Hiszen ha ez csak rajtunk múlna . . . ' Foglalkozása cipész Zsarnai Imre suszter sze­rint a február és az augusz­tus a legrosszabb hónap a szakmájában. Februárban már nem javíttatják az em­berek a cipőjüket, mert a tél végéig akárhogy elhordják, augusztusban pedig min­denki szabadságon van. Azt hinné az ember, hogy a javításokkal foglalkozó mestereknek a pénzínséges idők kedveznek, hiszen az emberek nem áldoznak újra, hanem a meglévőt tol­doztatják, foltoztatják, de szerinte már erre sem jut pénz. A lengyel piac is a mes­ternek dolgozik, hiszen a Többet írjanak rólunk Terefere a miklósi piacon vásárlók többsége ott veszi meg a lábbelijét, azok minő­sége viszont rossz, így az új cipők is nagyon hamar nála kötnek ki. A pályáját a mes­ter Szolnokon kezdte, és nemrég települt ki Török- szentmiklósra. A termelőszövetkezet tehenészetéből - látogatásunkkor - 35 szarvasmarhát szállítottak el Szlovéniába A törökszentmiklósi idősek otthona 1989-től vette párfogásába a város rászoruló öregeit. A 41 idős embernek napi háromszori étkezés mellett kulturális programokat is biztosítanak. -Barna­Tárgyalta a képviselő-testület A munkaerőpiac helyzete Törökszentmiklóson A munkaerő-szolgálati irodában Fejesné Szilágyi Erzsébet tá­jékoztatja az egyik ügyfelet A törökszentmiklósi önkor­mányzat néhány nappal ezelőtti ülésére készült munkaügyi felmérés szerint a munkanélkü­liségi mutatók nem rosszabbak, mint az országos átlag. A város mezőgazdasági üzemeiben a foglalkoztatottság csak kis mér­tékben csökkent, az iparban azonban több dolgozót bocsá­tottak el az üzemek. A Bamevál gazdasági helyiségei, a gép­gyártó szövetkezet felszámo­lása, a malomipar karcsúsítása s a Mezőgép átalakítása munka­helyvesztéssel járt. A körzetben és Törökszent­miklóson a hagyományos nagy munkáltatóknál továbbra sem várható a foglalkoztatás bőví­tése, de számítani lehet idősza­kos alkalmazásra. A városban a nyugati bér­munka megrendelései is inga- dózőákí fezért ezek a'gazdálkö- dóegységek vegetálnak. A vá­ros beruházásai, a telefonháló­zat bővítése és a sportcsarnok építése nagy létszámú foglal­koztatást biztosítanak. Ez nem is fog változni abban az eset­ben, ha az önkormányzat ra­gaszkodik a helyi lakosság al­kalmazásához. Törökszentmiklóson örven­detesen növekszik a magánvál­lalkozások száma, már több mint 800 maszeknak adtak mű­ködési engedélyt. A kisvállal­ktíZások'J nöWkSŰése azonban nem jár együtt a foglalkoztatás hasonló mértékű emelkedésé­vel, hiszen többségükben kis létszámú szervezetek ezek, és a gazdasági feltételek miatt nem lehetséges dinamikus fejlődé­sük. A kisvállalkozásokat mint­egy 11 millió forinttal támo­gatta a munkaügyi központ, amit arra fordítottak az igény­bevevők, hogy 125 munkahe­lyet létesítettek. A munkanélkü­liség mérséklésére a városban 89 főt alkalmaznak közhasznú munkára, közülük sokan már magasabb szintű képzettséggel rendelkeznek. Az önkormányzat egyébként 10 millió forintot kapott a köz­hasznú foglalkoztatottak támo­gatására. Az munkaügyi központ és az önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy Török­szentmiklóson és környékén csökkenjen a munkanélküliség. Szalon, szépülni vágyóknak Törökszentmiklós új színfolttal gazdagodott tavaly, az év végén. Hopál Ferenc vállalkozó, aki egy bőrdíszműüzem tu­lajdonosa, úgy döntött, hogy nyereségét visszaforgatja egy más típusú vállalkozásba. Ez esetben egy testépítő stúdióba. Az új szolgáltatás nagy népszerűségnek örvend Miklóson, mivel a testépítő gépektől a szaunán és a turbószoláriumon keresztül minden megtalálható e létesítményben. A tulaj­donos büszke a tudomása szerint az országban egyetlen vibrációs ágyra, amely az emberi test minden részét képes fekvő helyzetben megmozgatni. A látogatók fele férfi, fele nő. Jó ötlet volt a hétköznapi nyitva tartás mellé bevezetni a szombat, vasárnapit is, hogy a munkában megfáradt izmo­kat a csak a hét végén ráérők is meg tudják mozgatni. Az üzlet mellé tervezik fodrász és kozmetikai szolgáltatások bevezetését is.-Barna-

Next

/
Thumbnails
Contents