Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-25 / 47. szám
12 Az tJj Néplap Jászkiséren 1994. február 25., péntek Az autószervizben több mint húsz fiatal tanulja a szakmát. Havonta mintegy harminc gépkocsi vizsgáztatását, karbantartását, illetve javítását végzik el. Az idei év nehéznek ígérkezik Nincs megállás az üzletben Ahol már a húsvétot várják a sonkák Jászkisér egyik ismert vállalkozójának boltja, üzeme, háza a piac mellett van. Szabó Sándor arról beszél, hogyan lehet sikeres egy hentes vállalkozása?- Most nem a sertésár alacsony, hanem az aszály miatt a takarmány ára lett hirtelen magas. Én 100 forint körül vásárolom a sertést. A combot 300-ért kínáljuk az üzletben. Ennél többet hiába kérnék, nem tudnák megvenni az emberek. Az áraink így szolidak, de van stabil vevőkörünk.- Hogyan alakult ennek a családi vállalkozásnak a története? + Feleségemmel a korábbi té- esz hentesüzletében dolgoztunk. Ezt vettük meg, majd folyamatosan fejlesztettük a vállalkozást. Egy húsüzem álma már 1988-ban megvolt, de megvalósításához három év kellett. A jászberényi Konkoly József után én voltam a második a Jászságban, akinek saját húsüzeme lett. Most heti 20-30 malacot vágunk és dolgozunk fel. Hat alkalmazottam, Jászkiséren két, Jászapátin egy üzletem van. Jászapátin, Alsószentgyörgyön az Ozirisz Kft. gyermekélelmezési konyháinak is én szállítok. Sőt most készül egy újabb megállapodás. Jászberényben három Ozirisz-konyhát is elvállalok. Ez elég kockázatos lehet, de bízom benne, hogy sikerül. A vállalkozást állandóan csinálni kell, menni kell előbbre. Az alkalmazottaknak is biztosítanom kell a megélhetést. Tehát mindig valami új dologba kell belevágni.- A vállalkozó felelőssége más, mint egy átlagpolgáré?- Természetesen, az egészen más felelősség. Magamért, a családomért, saját üzletemért is felelős vagyok. Meg azért a hat családért, akik bíznak bennem, s akik szintén az én vállalkozásomra építik a jövőjüket. Most versenyfutást látok a hústermelők és a feldolgozók között. Sok, s talán kihasználatlan húsfeldolgozókapacitás épült ki az elmúlt években. Valószínűleg lesznek, akik elhullanak. Nem szeretnék köztük lenni. Az 1994-es esztendőt szeretném túlélni. Ez nehéz évnek ígérkezik. Az FM szigorú előírásai szerint épp most ellenőriztek, s nem vizsgáztam rosszul. Sok kötelezettség van, amit teljesítenünk kell. Ezzel együtt a kisüzemek szerintem olcsóbbak, nem olyan költségesek, mint egy nagy vágóhíd.- Kiktől vásárolja a malacot?- Több olyan termelőm van, aki száz darabot vagy még többet hizlal. Ekkora méretben már lehet minőségi sertést előállítani. Zsíros húst nem szívesen veszek. Ahol néhány malac nő fel, ott kérdéses a minőség, s ezzel együtt az ár is. Az I. és IV. osztály között 20-30 forintos különbség is lehet! Van egy ügyes szerkezet, amivel a malac szalonnavastagságát lehet mérni. Bánom, hogy nem vettem meg korábban, most már 80 ezer az ára. Viszont hasznos, mert a minőség meghatározását könnyíti. Szabó Sándor birodalmában már a húsvétot várják a sonkák. A tőkehúson kívül 30-35 féle töltelékárut is készít. A szalámit, kolbászt, füstölt fejet meg is kóstoltuk. Bizonyítottan finom. Nemcsak nekünk ízlik. Szabó Peti is szereti, aki igazából nagy vadász lesz. A papa nyomdokain haladva, természetesen. A papa a Mátrában vadászik leginkább. Vadhúsfeldolgozást, -árusítást is próbált már, hisz ez is beletartözna vállalkozásába. Biztos vevőt azonban nem talált. így nem is töri magát a vadhús előteremtéséért. S ez az a pont, ahol sötét úthoz érünk beszélgetésünkben. Mert bizony él, virágzik a feketekereskedelem a húspiacon. Van hentes - bizonyára sokfelé, nemcsak a Jászságban -, akinek csak boltja van, vágni nem tud. Tőle (is) vásárolnak félsertéseket, amihez számla készül, így bizonyítható a származás. Aztán elfogy az ilyen üzletben ötször annyi hús. Bizonyíthatatlan forrásból. Ez a vadhúsforgalomban szintén előfordul. Ösz- szességében a feketevágások árletörő hatásúak, a keresletet befolyásolják. Ez létező konkurencia. Szabó Sándor viszont nyugodtan alszik. Nála minden előírás, szabály be van tartva. A szemlélet változása eredményt hozott 4 Az Agroszövnél minden működik Jászkiséren a földtulajdon rendezése, a szövetkezet átalakulása érdekesen történt. A korábbi téeszből három lett. A súlyosan eladósodott szövetkezetből két nagyobb egység vált le. Az Agroszöv 2500 hektáron ötvenkét aktív és százharminc nyugdíjas tag üzletrészével alakult. A Laktoszöv mintegy ötven aktív és százhúsz nyugdíjas taggal a tehenészeti telepet 386 tehénnel és 520 növendékkel vitte ki. Kevés földterületükön takarmányt termelnek az állatok számára. A maradék, most Jászkiséri Mezőgazdasági Szövetkezetként 2520 hektáron gazdálkodik, jelentős anyagi nehézségekkel küszködve, a korábbi hitelek miatt. Két új megoldás is létrejött a faluban. Kárpótlási földjeiket „összeadva” alakított meg tizenhat gazda egy 326 hektárt művelő új típusú szövetkezetét. Tizenkét fő - hat család - földjének megművelésére alakult a Szkorb Kft. A földet ők nem vitték be a kft.-be, a földművelést szolgáltatásként végzik eszközeikkel. Az átalakulási folyamatból legsikeresebben az Agroszöv került ki. Sipos Géza elnök szerint az 1993-as esztendő megforgatta a világot. Igazából az emberek most értették meg, hogy mit jelent a tulajdon. Mit jelent, ha sajátomat herdálom, ha saját zsebemre lazsálok. A szövetkezet 58 ember munkahelye, s tulajdona is egyben. Tavaly mutatkozott meg, hogy a régi szemlélettel nem lehet dolgozni. Mindenféle szankció nélkül javult a munkafegyelem, a munkamorál. Most már a gazda szemével figyelik dolgokat, s azonnal szóvá teszik, ha egy gép kihasználatlanul áll, vagy ha valamit lehet másként, olcsóbban is csinálni. Mert értik, tudják, a saját üzletrészük értéke nő vagy csökken, ha nem így teszik dolgukat. Az Agroszöv kiválásakor csődhelyzetben volt a téesz. Ezért lehetőségük volt arra, hogy reorganizációs hitellel megvásárolják az üzemi konyhát. Ezt kiadták a Jojó Bt.-nek, mely színvonalas - és a faluban egyetlen - éttermet, hétvégeken diszkót üzemeltet. Az Agroszöv gazdáinak üzletrésze lett a benzinkút s az autójavító műhely. Ezek lakossági szolgáltatást is végeznek. A téglagyár szintén az övék. Ezt a tápiógyörgyei téglagyár vette bérbe. Itt a nyers téglák készülnek, az égetést Tápió- györgyén végzik. Tehát minden olyan egység, ami az Agroszövhöz került. működik. A vagyon a tagoké, s nem hagyják „tönkremenni”. Ezenkívül könyvelési szolgáltatást is végeznek, hisz van hozzá szakemberük. Alakulásuk óta Alsószentgyörgyön és Kiséren is nyitottak Gazdaboltot. A tavalyi évben elérték, hogy talpon maradtak. A reorganizációs 25 milliós hitel mellett még vettek fel hiteleket, de ezeket mind vissza is fizették, vagy fizetik folyamatosan. Az idei kilátásaik is kedvezőek Sipos Géza szerint. Őszi búzából 1300 hektárt vetettek. A műtrágyázást most fejezték be. Cukorrépából 100 hektárt terveznek. Mégpedig úgy, hogy a cukorgyárak fejlesztési támogatást adnak, ha öntözéssel növelik a táblák hozamát. Ehhez állami támogatás is kapható. Továbbá a gyártócégek is szívesen adják az öntözőberendezést hitelezési konstrukcióban. így csak 40 százalékos saját erő kell a gépek beszerzéséhez. Ezek a lehetőségek elérhetők, s az Agroszöv él is vele. Másként nem lehet előbbre jutni. Itt márpedig ezt akarják. S bár földjeik a falu határában több tucat helyen vannak, s művelésük így elég költséges, nem tartják tragikusnak. Egyszer talán arra is lesz megoldás, értelmes és elérhető lehetőség, hogy egy határrészre „vándoroljanak” ezek. Nem éri meg malacot tartani Az Agroszöv boltjában bő a választék A legnagyobb gond a szegénység Jászkisér takaros falu. Szép utcák, csinos porták, gondozott földek mindenütt. A falunak legnagyobb gondja mégis a munkanélküliség. Mintegy háromszáz lakosnak adnak a községházán jövedelempótló támogatást. Szociális segélyezésre idén közel 21 millió forintjuk van, ami 10 millióval több a tavalyi keretnél. A legtöbb öszegnek van biztos helye, mivel sok család egyetlen megélhetési forrása a rendszeres segély. A községnek idén 140 millióból kell gazdálkodni. A faluban járva tapasztaltam, hogy rengeteg új bolt nyílt. A vállalkozói kedv s erő vegyesboltot, kocsmát, palackozott italok boltját eredményezett. S megélnek. Virágbolt, zöldségbolt viszont csak egy van. S hiányzik az iparosság. Nincs női szabó, cipész. Kőművest, asztalost is csak egyet-egyet találni. Pedig a szolgáltatást az itt lakók igénybe veszik, csak Jászapátira, Berénybe mennek érte. Ilyen szolgáltatásban Kiséren senki nem lát üzletet? A vállalkozók nagyon várják a telefont. Ez idén karácsonyra úgy tűnik, meglesz. Sokan szeretnék a gázt is. Jászapáti és Jászkisér közösen akarja ezt megvalósítani. A hogyanja viszont nem látszik tisztán. A többi jász település a Jászgáz Rt.-t létrehozva közel került a megvalósításhoz. Jászdózsán már készül a fogadóállomás. Hogy onnan miként jut el Kis- érig, az kérdés, s a községházán sem tudják. Vannak ajánlatok, melyek őszre ígérik a gázt, de hát ígérni könnyű. Az Agroszöv Gazdaboltjában szinte egymásnak adják a kilincset a vevők. Valaki mindig van az üzletben. Szentpéteri Mihály azért tért ide be, hogy megkérdezze, van-e takarmánybúza. No, ha van, akkor holnap visz is belőle. Kell a malacoknak. Egy anyakoca mindig van otthon. Lett öt kismalac, hát csak felneveli, pedig nem éri meg. Tiszta ráfizetés az egész. Miska bácsi igazán jó erőben van, senki sem mondaná, hogy már a 73. tavasz köszönt rá. Csak ő érzi, sok az már. Pláne ami mögötte van. A téeszből lett nyugdíjas. Most az Agroszövben van a vagyona. Ha esetleg 150 forintot adnának a malac kilójáért, akkor talán megérné. Most azonban a takarmány nagyon drága. Egy mázsás disznó felneveléséhez 5 mázsa takarmány szükséges. Ez 8 ezer forint. A vágóhídon azonban 100 forintot adnak kilójáért. Az oltások, az állatorvos, az energia, a gazda munkája - mindez hol térül meg? Mert ez is mind költség. Szóval Misa bácsi a mostani malacokat még felneveli, de többet nemigen vállal. Sertésátvétel Nehéz év a nyuszik és a vadászok életében A Széchenyi Vadásztársaságnak nagy múltja van. A világranglistán második helyezett őzbakot itt lőtték a ’70-es évek elején. A trófea eredetijét a Nemzeti Múzeum őrzi. Most azonban nem túl fényes korszakot él a társaság. Területe 16 ezer 200 hektárnyi. A tulajdonosokat viszont nem ismerik. A földtulajdon rendezését követően a vadásztársaságok és az új tulajdonosok viszonyát is tisztázni kell majd. Bubori József a vadásztársaság elnöke legalább is így gondolja.- Most negyvennyolc vadásztársunk van. Szigorú egészség- ügyi és vadászvizsgán kell jól „szerepelni”. A felszerelés, a ruházat, a fegyverek kitesznek 100 ezer forintot is. Munkanélküli-segélyből pedig nem lehet durrogtatni. Egy lövés ma 22 forintba kerül. A fácánnevelőben ezer-ezerkétszáz darabos a törzsállományunk. A tojásokat Abádszalókon keltetjük, majd a napos fácánt felneveljük. Nyolc-tíz hetes korban kiengedjük őket a területre, ősszel pedig levadásszuk. Évek óta visszatérő olasz vadászcsapat jár hozzánk. de Ausztriából, Németországból is jönnek. Őz és nyúl van még a területünkön. Nyúl- befogással is foglalkozunk, a tásaság legnagyobb bevétele ebből lenne. Míg korábban átlagosan ezer darabot tudtunk befogni, idén csak négyszázat. Arra gyanakszunk, hogy a tularémia nevű betegség tizedelte meg az állományt. Tavaly fácán is kevés volt. Itt viszont az aszály a bűnös. Sajnos a vadorzás sem ritka; parittyával, légpuskával „vadásznak” a gondosan nevelt fácánjainkra. A fácánnevelő Az oldalt írta: Kiss Erika Fotó: Nagy Zsolt
