Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-23 / 45. szám

6 Kunsági Extra 1994. február 23., szerda — Kisújszállás Egy elfeledett iskola Nagyon nagy a családja Új városatya Tokár István lemondott városi képviselő-testületi tagságáról. Mindezt nem azért tette, mert összeve­szett a testülettel vagy elege van az egészből, ilyesmiről szó sincs. Elhatározását az­zal indokolta, hogy a májusi választásokon országgyű­lési képviselőjelöltként in­dul. Mivel a testületbe MSZP-tagként került, he­lyébe ennek a pártnak a lis­táján az őt követő személy, Igriczi István kerül. Kertészkedőknek Talán kevesen tudják, hogy a városgazdálkodási vállalat kertészete nemcsak a közterek parkjainak fenn­tartásával, gondozásával foglalkozik. Ennél szerte­ágazóbb megbízásokat is elvállal: így intézmények, magánemberek kertjeinek, parkjainak, utcafrontjának a gondozását, sőt sírok beül­tetését és ápolását is. A fel­soroltakon kívül a kertészeti telepen, a Deák Ferenc úti virágboltban, illetve a Híd utcai faiskolai lerakatban cserjéket, dísz- meg gyü­mölcsfákat, rózsákat, vető­magvakat is forgalmaz. Hogy mikortól? Ennek egyetlen akadálya a zord hideg, így az időjárástól függően remélhetőleg né­hány héten belül már lehet, sőt érdemes érdeklődni. Gyógyszereket, ruhákat A Magyar Máltai Szere­tetszolgálat helyi és kende- resi csoportja ebben a hó­napban gyógyszergyűjtést szervez a vajdasági testvér- település, Pacsér lakónak megsegítésére. A felesle­gessé vált, sőt a megbontott gyógyszereket is a központi orvosi rendelőben, a tűzol­tóságon, a Zöldy patikában, valamint a kenderesi plébá­nián lehet leadni. Ugyaneb­ben a hónapban a szeretet­szolgálat használt ruhákat is gyűjt a rászorulóknak a tűz­oltóságon. Egyébként a vaj­dasági és a kárpátaljai ma­gyarok megsegítésére szer­vezett akciókhoz a Vörös- kereszt területi szervezete is csatlakozik, tehát a külde­ményeket, adományokat a Kálvin út 7. szám alatti iro­dába is be lehet vinni. Útépítés lesz A temetőfenntartó, a helybeli református egy­házközség azt tervezi, hogy a helyi temetőkbe mintegy három-négy száz méter szi­lárd burkolatú utat építtet. Ez elsősorban az úgyneve­zett Déli temetőt érintené. Mivel az útépítés nem ki­mondottan olcsó, ezúton ké­rik a helybeli lakosokat, vál­lalatokat, vállalkozókat, cé­geket, szövetkezeteket, in­tézményeket - ha módjuk­ban áll -, segítsék az elkép­zelést. Az adományokat a „Re­formátus temetőinkért” el­nevezésű alapítványba lehet befizetni a lelkészi hivatal­ban vagy az OTP fiókjában a 459-98094/826-000396-os számlaszámon. Az erre a célra befizetett összeg az adóalapból levonható. A lelkészi hivatalban a befize­téshez csekket is adnak. Kerítéseket, kapukat is A városi ipari szakmun­kásképző intézet asztalos és hegesztő tanműhelyei vál­lalják épületajtók, ablakok, üvegfalak, kerítések, kapuk, garázsajtók, lépcsők, korlá­tok, előtetők, beépített szek­rények, kiegészítő bútorok és bármilyen szakirányú termékek egyedi vagy kis sorozatú elkészítését, gyár­tását. Bővebbet az 59/321-329-es telefonszá­mon tudhatnak meg az ér­deklődők. Az oldalt írta: D. Szabó Miklós Fotók: Mészáros János Akad egy intézmény, amely­ről eleddig vajmi keveset írtunk városi oldalunkban. Olyannyira keveset, hogy még fel sem ke­restük őket. Egyébként a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Általános Iskola és Gyermek- otthon nevet viseli. A kisegítő iskolába 126 diák jár. Hogy honnan verbuválódtak? Egy ré­szük, mintegy ötvenen, helyi családoktól járnak. Közel negy­venen a megye egész területéről érkeztek, többiek pedig állami gondozottak. Jó ha tíznek van valamilyen kapcsolata a család­jával, vér szerint rokonaival, míg a többiek az esztendő 365 napjából ennyit töltenek itt. Ré­gebben jobb volt a helyzet, mert Hogy a nemzet napszámosait tíz, húsz meg negyven éve sem fizették meg, az már történelem. Úgy hitegették őket, hogy mindez a múlté, majd jön a köz­alkalmazotti törvény, és meglát­játok, alapvetően változik a ja­vadalmazásotok. ígérte a mi­nisztérium, ígérték az illetéke­sek. Mi lett belőle? Egy nagy rö- hej - mondhatnánk, ha a dolog nem volna olyan szomorú. Ma­radjunk Kisújszállásnál. Koráb­ban az úgynevezett F kategóri­ába 120 pedagógust soroltak. Csűrték, csavarták a reájuk vonatkozó paragrafusokat, így ebből a kategóriából kiszorult 104 személy. Maradtak össze­sen 16-an. Az emberek bizony ok- kal-joggal mondják: átvertek bennünket. Megígérték, csak éppen nem adják a pénzt. Illetve lehet róla szó, de csak ha állja az önkormányzat. Nézzük csak! Ez a városháza évekig arról volt nevezetes, hogy bírta a kihívásokat, a kü­lönböző, egyre nagyobb mér­tékű elvonásokat. Mára sajnos megfordult a helyzet, hitelből gazdálkodnak. Noha még az idei költségve­tés elfogadása az elkövetke­nyaranta táborokba vitték őket, de hát most már szegényebb napokat élünk, így jó, ha a fiú vagy a lány egyszer eljut tá­borba. Egyébként elsőtől nyol­cadikig járnak ide a foglalkoz­tató meg a kisegítő tagozatra, és van gyógypedagógiai óvoda is. Ezenkívül gazdaasszonyképző­vel is rendelkeznek, ahol 51 le­ány tanul. Ha befejezik a nyol­cadik osztályt, általános iskolai végzettséget igazoló bizonyít­ványt kapnak. Hogy hová men­nek? Elsősorban speciális szak­iskolákba, gazdaasszonykép­zőbe. Még egy érdekes adat: az iskola diákjai között több a fiú, mint a lány. Úgy tűnik, a fiúk sérülékenyebek ... zendő időszak feladata, az már világos, hogy előzetesen -40 millió forint terheli az önkor­mányzatot. Magyarul ennyi hi­telt kell felvenni. Na már most, ha a 104 peda­gógust is besorolnák a korábbi kategóriába, még további 20 milliót kellene valahonnan sze­rezni. Természetesen hitelbe, jókora kamattal. Ez úgy gondo­lom, a jelenlegi helyzetben aligha járható út. Viszont a hoppon maradotta­kat szeretnék kárpótolni valami­lyen módon egy szerényebb összeggel. Hogy mikor? Majd ha elejétől végéig tisztázódik a költségvetés: az intézmények pénzügyi helyzete, így való­színű akkorra elhangzik a júni­usi kicsengetés is. És a pedagógusok? Vérmér­séklet szerint mondanak egy kacskaringósat vagy kevésbé elmarasztalót, és - a tiltakozás mellett - okítják tovább a reájuk bízott gyerekeket. A szívósab- bak bíróságra adták ügyüket. Mit lehetne még mondani ezek után? Kárpótlási törvény­ből is volt már egy, és most nyakunkon az újabb. Miért lenne kivétel a közalkalmazot­takra vonatkozó paragrafus? Erre nem gondoltak még? Érettségi, felvételi nélkül orvos Dr. Rab Zsuzsa három éve lakik Kisújszálláson, és az ötös körzet háziovosa. Elvált, négy és fél éves kislányát egyedül neveli. Azon kevesek közé tar­tozik, akik tulajdonképpen érettségi meg felvételi nélkül kerültek be Szegeden az orvos- tudományi egyetemre. Hogy ez miképpen történhe­tett? Egyszerű az egész: Karca­gon egészségügyi szakközépis­kolába járt, és az országos szakmai-tanulmányi versenyen harmadik helyezést szerzett, így ezekből a tárgyakból sem érett­ségiznie, sem felvételiznie nem keljett. 1983-ban kapta meg az oklevelét, majd Aggtelekre ke­rült. Ám húzta vissza a szíve idősödő karcagi szüleihez. Ezért jött Kisújszállásra házior­vosnak. Időközben az édesapja meghalt, az édesanyja közel­sége viszont nagyon sokat segí­tett neki. Ugyanis, ha ügyeletes, van hová vinni a lányát. Tervei között szerepel, hogy megvásárolja azt a lakást, amelyben másodmagával él. Ősszel pedig szakorvosi vizsgát szándékozik tenni háziorvos­tanból. Ennyit röviden arról a doktornőről, aki kimagasló ta­nulmányi sikerei miatt valóban elmondhatja magáról: hama­rabb lett egyetemista, mint érettségizett. Parragh Lászlóné magánvál­lalkozó. De nem akármilyen, hiszen például tevékenységi kö­rébe a zászlókészítés is beletar­tozik. Hogy mikor kezdte? Négy éve, amikor a Nagykun Termelőszövetkezet régi iroda­házában hozzálátott a munká­hoz. Mára varrodát alakított ki, amelyben tizenöt lányt, asz- szonyt foglalkoztat. Női és férfi felsőruházati termékeket készí­Mit tudnék elmondani Radics Pálné óvónőről, született Szabó Máriáról? Talánt azt, hogy mindig tanítónő szeretett volna lenni, de 1959-ben nem sikerült a felvételije. Képesítés nélküli óvónőként helyezkedett el, és azóta is a három-hat év közötti korosztállyal foglalkozik. Igaz, közben megszerezte a diplomát. Vallja, nincs ennek a hivatásnak egyéb nyitja, mint az, hogy sze­retni kell a gyerekeket. Hosszú tapasztalata alapján állítja: öt­éves korra tulajdonképpen kia­lakulnak az alapvető jellemvo­nások. Napjainkban az Ifjúsági úti óvodában teszi a dolgát, és szívügyének tekinti: mindenki­vel személyre szabottan kell foglalkozni. Ahány kis ember, annyiféle pedagógiai módszer. Nincs két egyforma személy, Levelet hozott a posta, névvel, címmel felkantározva arról, hogy az 1993. évi gyenge gabonater­més ellenére a Tisza II. Szövetke­zetben mintegy 30 tonna gabona vált fogyasztásra alkalmatlanná, sőt állati takarmányozásra sem felel meg. És még több kár vár­ható a tárolási időszak végéig ár­pából, búzából, kukoricából. Egy szó mint száz, a levelet szóvá tettem a szövetkezet elnö­kénél, aki finoman fogalmazva: nem örült neki. Azt mondotta, rossz az információ, mert mind­össze 20-21 mázsa vált eladhatat­lanná, meg egyébként sem érti a levélírót, hiszen ez belső ügy. Nem tudom, hogy az a szövet­kezet kié. Ha csak néhány em­beré, akkor megértem az indok­lást. Ha azonban netalántán több százan rendelkeznek a gazdaság­ban tulajdonjoggal, akkor jogos­nak tartom a levelet. Nem is név­telen, felsorolja azon embereket, akiktől információt kaphatunk, miért vált használhatatlanná eny­tenek, valamint egy társával együtt a német piacra filmnyo­mást. Ez azt jelenti, hogy színes mintákat, feliratokat nyomnak különböző anyagokra, főleg sportruhákra. Legújabban bele­kóstolt a zászlókészítésbe is. Zászlói általában fogadók, szál­lodák elé kerülnek, legújabban a Tungsram-bolt elé készített lobogót. De hagyta már el a műhelyét magyar, angol, ame­így eset sem. Nagyon nagy a családja, hiszen két gyereke, négy unokája is született eddig. De nem csak ezért nagy, hanem azért is, mert eddig harmincöt éves óvónői pályája során jó néhány tanító, tanár, remek szakember, mérnök, óvónő, or­vos került ki a keze alól. Talán egy picit az ő munkája is benne van abban, hogy vitték valamire az életben. Egyébként Radicsné Szabó Máriát január 22-én nagy meglepetés érte. Budapesten, a Néprajzi Múzeumban Mádl Fe­renc miniszter adta át neki a Brunszvik Teréz-díjat. Ez a legmagasabb szakmai kitünte­tés, amelyet ma hazánkban óvónő kaphat. Hogy miért kapta, erre ke­reste a válaszokat ez a rövid írás. nyi búza. Mindez azt bizonyítja, hogy a levélíró nem bízik a főnö­keiben, a vezetésben. Azt gon­dolja, agyonhallgatják az ügyet, holott itt nyilvánvalóan mulasztás történt, amely sürgős orvoslást igényelne. Hogy a tető ázott be, vagy az illetékes nem ért a gabona tárolásához, egy remegy. De nem magánügy, még véletlenül sem! Mert, ha ez Nagy Péter vagy Kis Pál portáján történik, az ő bajuk. De ez kié? Csak a levélíróé, mert ő tette szóvá? Végül is nem az a legfonto­sabb, hogy 30 tonna vált fo- gyaszthatatlanná vagy csak 21 mázsa. Inkább az, hogy miért kényszerülnek ma is az emberek efféle levelek írására. Azzal a megjegyzéssel: kérem, szemé­lyem felfedését mellőzni szíves­kedjék. Ezúton mellőzöm a nevét. Csak az esetet adom közre oku­lásképpen másoknak. Elvégre ez­után következnek a nagy tavaszi, nyári záporok. És ha lyukas a tető vagy szakszerűtlen a tárolás ... rikai, svéd nemzeti zászló is. Ha a szíves megrendelő kéri, asz­tali zászlót is kaphat. Réz talap­zattal 1 ezer 200 körüli az ára. Mellesleg egy fiatalember is te­szi a dolgát nála. Studt Attila, aki filmnyomó-grafikus egy személyben. Meg egyféle ked­venc, hiszen mint korábban szó volt róla, az erősebbik nemet ő képviseli. Tizenöt nővel szem­ben. Az ügyes kezű hölgyek belső piacra gyártják a felsőruházati termékeket A tesiórák egy részét a folyosókon, az aulában tartják. Felvéte­lünk a nyolcadikosok testnevelési foglalkozásán készült Átvert pedagógusok Ha azt rendelnek, zászlót is készít Azt tapasztaltam, hogy az alapvető jellemvonások ötéves korra kialakulnak - mondja Radics Pálné Kié a veszteség?

Next

/
Thumbnails
Contents