Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-23 / 45. szám

2 Körkép 1994. február 23., szerda Négy év haladás (Folytatás az 1. oldalról) az elmúlt négy esztendő számta­lan teendője. De most pótoljuk az adósságot: a kormányzatnak ez a sajátos beszámolója nem vitaanyag, hanem a helyzet felmérése, a tények csoportosí­tása. Ezeket az eredményeket mi értük el, és nem biztos, hogy másoknak is sikerült volna. 1990-ben járatlan úton indul­tunk el, bizonyára hibáztunk is sokszor, de arra törekedtünk, hogy az ország felemelkedjen. A most közreadott jelentés összességében jeles osztályza­tot ad a kormány négyéves mű­ködésére. Ez idő alatt az ország önálló lett, nemzetközi tekin­télyt szerzett és elfoglalta helyét az európai országok közösségé­ben. Társulási viszonyra lépett az Európai Unióval, békepart­neri kapcsolatot teremtett a NATO-val. Budapest a térség pénzügyi központja lett, a forint Kelet-Európa megbecsült és stabil valutája, s ebben a vissza­fogott inflációnak is fontos sze­repe jutott. A szociális háló - minden gondjával együtt - működik, jobban, mint sok hasonló sorsú országban. A nemzeti termelési érték negyedét szociális kiadá­sokra fordítják, garantálják, hogy a nyugdíjak növekedése a nettó munkajövedelmek növe­kedési ütemével lépést tartson. Van - ha nem is olyan népes, mint állítják -, egy nehéz sorsú réteg is, amelynek helyzetét meg kell és meg is lehet javí­tani. Együtt kell élni a munka- nélküliséggel is, csupán a mér­tékén lehet enyhíteni. Tudomá­sul kell venni, hogy 300-350 ezer embernek elkerülhetetlenül ez a sorsa, e szint alá csökken­teni a munkanélküliséget a kö­zeljövőben aligha lehet. Hogy milyen állapotban van ma - a kormány megítélése sze­rint - az ország? A miniszterel­nök szerint jobb a helyzet, mint 1990-ben volt. A devizatartalé­kok mértéke többszöröse annak, mint amivel átvette a kormány a kincstárat, s ez a gazdaság stabi­litásának bizonyítéka, egyben a nemzetközi bizalom egyik zá­loga. Ha némi fáziskéséssel is, de talán már 1994-ben elér hoz­zánk a világgazdasági fellendü­lés, megkezdődhet a gazdasági növekedés. Az idei januári ala­csony inflációs mutató, a múlt év végi fellendülés talán már ennek az első jele. És mindez ta­lán folytatódik is, ha nem jön egy újabb szárazság, vagy poli­tikai jégverés valamelyik közeli országban. Minden gondunk igazi megoldásának kulcsa a gazdaság felpezsdülése lehet. Boross Péter egy kérdésre vá­laszolva elmondta: a számve­téskor természetesen helye van az önkritikának is. Talán előbb kellett volna végrehajtani az adóskonszolidációt és csak utána meghozni a szigorú csőd­törvényt; lehetett volna másként közelíteni a magánosításhoz; és az önkormányzati vagyon priva­tizálása sem úgy történt, amint azt a gazdaság érdeke megkí­vánta volna. Majd hozzátette:- Beleestünk abba a hibába, hogy túl sokat védekeztünk, ahelyett, hogy bemutattuk, lát­tattuk, indokoltuk volna lépése­inket. Ez nem az én stílusom. Ha kormányon maradunk, ezen változtatni fogunk. A tények azonban akkor is magukért be­szélnek: tettük, amit tennünk kellett, s lám mára az eredmé­nyek kerültek túlsúlyba. Somfai Péter Ferenczy Europress Kábe’u ubbanások Kecskeméten Vasárnapról hétfőre virra­dóra azok a korán kelő előfize­tőink, akik egyébként kora hajnal szokták megkapni az újságot, csak később vehették kézbe lapunkat. Pedig este fél tízkor még az is kérdéses volt, hogy egyáltalán ki tudják-e nyomtatni a Petőfi Népét és az Új Néplapot. A nagy izgalom oka az az úgyszólván példát­lan kecskeméti áramszünet volt, melyhez hasonlót Meleg László, a Démász helyi üze­mének vezetője 32 éves mű­ködése alatt is csak egyet élt át korábban. A Petőfi Népe és az Új Nép­lap nyomtatásának megkezdé­sét - a formakészítést - a hon­védség segítette egy aggregá­torral, hogy az végül az este tíz után visszakapcsolt hálózati árammal fejeződhessen be. A Petőfi Népe a szokásos háromnegyed egy helyett éjjel háromnegyed 3-ra lett kész, az Új Néplap pedig fél egy he­lyett fél négyre. Mindezek el­lenére, ha némi késéssel is, de időben eljutott lapunk előfize­tőinkhez. u' Visszafogott optimizmussal a bűnügyi helyzet alakulásáról (Folytatás az 1. oldalról) zéssel a pályakezdő munkanél­küli fiatalok gondjain kívántak enyhíteni. Dr. Fazekas Attila értékelése szerint 1990 és az azt megelőző év jelentette a fordulópontot a bűnügyi helyzet alakulásában. Akkor tapasztalták ugyanis a bűnözési hullám legdrasztiku- sabb emelkedését. A múlt év vége azonban egy kis meg­könnyebbülést hozott, bekövet­kezett az, amit hosszú évekig csak reméltek. Végre csökkent valamelyest az ismertté vált bűncselekmények száma. A csökkenés részben a vég­bement jogszabályi változások­nak is köszönhető, de az ered­mény mindenképpen biztató. Bár - mint ahogyan a rendőri vezető fogalmazott - ezek a mu­tatók csak „visszafogott opti­mizmusra” adhatnak okot. A bűncselekmények száma általában csökkent, de ezzel egyidejűleg a bűnös tettek el­durvultak. Soha nem volt annyi emberölés a megyében, mint a múlt évben, amikor húsz gyil­kosságot követtek el. A finnek előtt sem ismeretlen Iskolai munkanélküliség Finnországban nemrégiben született a fenti fogalom, s nagyjából ugyanolyan állapo­tok megjelölésére használják, mint amilyen ma Magyaror­szágon a szakképzés, a szak­munkásképzés területén fel­lelhető. Nevezetesen a közép­fokú oktatási intézmények gyakran olyan szakmákra kénytelenek vagy nem kényte­lenek képezni hallgatóikat, amelyek már nem is léteznek, vagy az üzemeknek, gyárak­nak arra nincsen befogadóké­pességük. A küldöttség egyik tagja Ma- úri Pirila, Raahe város küldötte, a másik pedig Olli Saarela finn kormánytanácsos, aki ennek okát abban látta a tegnapi, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Szolgálatnál tartott tanácskozá­son, hogy a pedagógusnak nin­csen kapcsolata a termeléssel, s ezzel egyetértett a magyar rész­ről jelen lévő Kenyeres Sán- dorné és Báli István. A tapasztalatok szerint a ma­gyarországi pedagógusok, oly­kor ugyan fejvesztve, de min­denképpen próbálkoznak azzal, hogy megelőzzék az ebből adódó anomáliákat. Az Új Nép­lap megkérdezte a finn kor­mánytanácsost, miért nincs kapcsolata a szakképző peda­gógusnak Finnországban a ter­meléssel? Saarela elmondta, nemrégi­ben készült erről egy miniszté­riumi disszertáció, mely elég komoly vitát váltott ki, nemcsak szakmai körökben, tekintve, hogy az abban foglaltaknak tár­sadalmi hatása is van. Alapve­tően a szakképzés Finnország­ban sem vonzza a fiatalokat. Ám a szakközépiskolákban ugyanolyan szintű alapképzés folyik, mint a gimnáziumokban. A kormányfőtanácsos igazi kri­tikája a pedagógusokkal szem­ben tehát nem az, hogy azok nem akarnak megfelelni hivatá­suk lényegének, hanem első­sorban - feléledvén a pedagó­gus-szakszervezeti magatartás - órákra bontják az oktatást, s az­zal vannak elsősorban elfog­lalva, hány órát adtak le. BG Az Európa Parlament elnöke az Országházban Mauri Pirila és Olli Saarela, Finnország küldöttei Bemutatkozott a Konzervatív Párt Boldog család - erős nemzet (Folytatás az 1. oldalról) A délelőtt ezután szokatlan eseménnyel folytatódott. Az ülésterembe érkezett Egon Klepsch, az Európa Parlament elnöke, aki szót kért a T. Ház­ban, s az Európa Parlament 12 tagállama nevében köszöntötte a Magyar Országgyűlést. Üd­vözletében nagy elismeréssel szólt a magyar változásokról, az első szabadon választott parla­mentről, amely hatalmas mun­kát kezdett 1990 tavaszán. Ezután a képviselők folytat­ták a rendőrségről szóló tör­vénytervezet általános vitáját, s ebédszünetig tizenhármán mondták el véleményüket, a módosító javaslataikat. Köztük volt Mizsei Béla (FKgP), aki ki­jelentette: a közbiztonsággal nagyon nagy baj van, s tör­vénnyel, valamint határozott in­tézkedésekkel kell a helyzeten segíteni. Némi nosztalgiával emlékezett a múltról, amikor falvainkban nagy tekintélye volt a csendőrségnek, s őt, mint az 1946-os nemzetgyűlés tagját a jásztelki kisgazdák megkeres­ték; mielőbb állítsák vissza a csendőrség intézményét. Délután a kérdések során Gyurkó János minisztertől meg­tudtuk, hogy hamarosan a kor­mány elé kerül Jász-Nagy- kun-Szolnok megye területfej­lesztési programja. A kérdések, interpellációk után az elnöklő Dörnbach Ala­jos köszöntötte a díszpáholyban megjelent Fabio Fabbri olasz védelmi minisztert és kíséretét, aki tegnap érkezett hazánkba, s aki tagja annak az operatív bi­zottságnak, amely hivatott dön­teni a NATO esetleges boszniai légicsapásáról. A kora délutáni órákban a parlament nemzet­közi egyezményekről szavazott, este egyhangúlag elfogadta a májusi választások költségeire vonatkozó előterjesztést, majd folytatta a termőföldről és a rendőrségről szóló törvényja­vaslat vitáját. A megyei képviselőjelöltek teljes listája még nincs meg, azonban 3 körzetben már is­mertek a személyek. Többek között erről is szó esett teg­nap, a magukat haladó kon­zervatívnak minősítő Kon­zervatív Párt sajtótájékozta­tóján. Az 1993. szeptemberében alakult párt a mostani parla­menti választásokon - reálisan - úgy ítéli meg, hogy megszerzi azt a szavazatmennyiséget, mellyel bekerülhet a parla­mentbe. Ennek érdekében „hite­les személyeket” kíván indítani a választásokon. A megyében mind a nyolc kerületben lesz je­lölt, bár jelenleg még csak 2 körzetben biztos a jelölt kiléte. A 4. számú választókörzet­ben jelenleg még két jelölt van, s tíz napon belül dől el, hogy Szajli Attilát, vagy Kéri Attilát indítják majd. A 6-os körzetben Boros Tibor, míg a nyolcasban Balázs József indul a szavazato- kért.A mintegy 5 ezres taglét­számot számláló párt a „boldog család - erős nemzet” címet vi­selő programjával kívánja meg­nyerni választóit, mintegy al­ternatívát kínálva a jelenlegi konzervatív pártok mellett. Bár kizárólag a munkaadókat képvi­selik, azonban olyan programot készítettek, mellyel a kisembe­rek számára is kínálnak lehető­séget. így 1995. végére kíván­ják elérni a gazdaság stabilizá­cióját, melyhez szociális kie­gyezést és államháztartási re­formot is szükségesnek tarta­nak. Csizmadia László, a párt el­nöke a program ismertetésekor szólt arról, hogy támogatják az adózási rendszer megváltozta­tását, és azt, hogy az adózók maguk dönthessenek a befize­tett adó egy részének felhaszná­lásáról. Egyúttal támogatják az országgyűlési képviselők visz- szahívhatóságának lehetőségét. (SJ) kézbesítéséhez munkatársak jelentkezését várjuk! Tájékoztató: 1994. február 26-án 10 és 12 óra között Túrkevén, a Polgármesteri Hivatal földszinti termében tesz. Invesztációs GMK. Tőrökszentmiktós, Kossuth tér 6/G. A nagyvilágban történt Ismét hatalmi harc Varsóban Új, és igen veszélyes hatalmi harc látszik kibontakozni Varsó­ban. Eddig is nyilvánvaló volt, hogy Lech Walesa államfőnek nem tetszett a parlamenti válasz­tások eredménye, s bár rokon­szenvez Waldemar Pawlak kor­mányfővel, ez már nem állítható a nagyobbik kormánypárthoz, a Demokratikus Baloldali Szövet­séghez (SLD) való viszonyáról. Még meg sem alakult a választá­sok után a kormány, amikor a köztársasági elnök már harcra kényszerítette a kormánykoalí­ciót. Úgy értelmezte az alkot­mányt, hogy az ő joga kinevezni a belügy-, a külügy-, és a nem­zetvédelmi minisztert. A legújabb ütközetre az ál­lamfő és a parlament között a napokban került sor. Walesa két alkotmánymódosítási javaslatot terjesztett a szejm elé. Ezek ér­telmében 100 ezer aláírással bármely erő alkotmánytervezetet nyújthatna be a parlamenthez, a szejm által elfogadott alkot­mányt viszont népszavazásnak kellene megerősíteni. Ha a nem­zet nemet mondana az új alkot­mányra, a parlament mindkét házának fel kellene oszlatnia magát. A szejm mindkét javasla­tot elvetette. Ezt az államfő szó­vivője és közvetlen munkatársai felháborítónak, és a nemzet aka­ratát megtestesítő államfői szán­dék semmibevételének minősí­tették. Szlovákiában megkezdődött a népszavazás kiírását célzó alá­írásgyűjtés. A zömmel kor­mánypárti képviselők által meg­fogalmazott felhívás szövegét a hét végén a legkisebb települé­sek polgármestereihez is eljuttat­ták. Az akció során - a kor­mánypárti érdekek szerint - 350 ezer aláírást akarnak összegyűj­teni azért, hogy Szlovákiában tartsanak népszavazást, mely az elkerülhetetlennek látszó idő előtti választások mielőbbi kiírá­sát szorgalmazza. A Vladimír Meciar vezette mozgalom júni­usban, az ellenzék novemberben szeretné megtartatni az előreho­zott választásokat. A most el­kezdődött aláírásgyűjtés ívei há­rom kérdést tartalmaznak. Ezek egyike azoknak a parlamenti képviselőknek a mandátumát kérdőjelezi meg, akik időközben elhagyták a kormánykoalíció két pártjának sorait, s ezzel ismét ki­sebbségbe juttatták Vladimír Meciar kormányát. Új reményekkel az eltűntek nyomában Szűkebb pátriánkban jelen­leg tizenhét eltűnt ember ügyében veszik elő újra és újra az aktákat a nyomozók abban a reményben, hogy hátha végre valami jelre bukkannak. Sajnos ezekben az esetekben ezidáig, a rendőrség legna­gyobb igyekezete ellenére sem sikerült eredményre jutni. Sokszor a hosszú éveken át tartó kutatás is hiába valónak tűnik. Van olyan fiatal lány, akit már több mint tíz éve ke­resnek hiába, pedig minden elképzelhető helyet, kapcsola­tot százszor is ellenőriztek már. Természetesen nem minden eltűnési ügy jut el idáig, a re­ménytelenség küszöbéig. A bejelentések nyomán az elve­szett emberek zöme hamaro­san előkerül. Ehhez az is hoz­zájárul, hogy például a gyere­kek esetében nincs „mese”, azonnal meg kell kezdeni a ke­resést, akár éjjel-nappal és ha kell, helikopter segítségével is, de meg kell találni az elkódor- gott nebulót. Szerencsére legtöbbször nem túl súlyos okok állnak az eltűnési esetek mögött. A rossz bizonyítvány nem egy­szer késztetett már tanulókat arra, hogy ne térjenek haza, hanem felelőtlenül nekivágja­nak az ismeretlennek. Persze előbb-utóbb valamelyik ro­konnál kötnek ki, ahol rövide­sen rájuk is találnak a keresők. A legszomorúbb természe­tesen az, amikor kiderül; nyoma veszett hozzátartozónk azért nem jött haza, mert bűn- cselekmény áldozata lett, bal­eset érte vagy mert vélt, illetve valós sérelmei miatt a saját maga által választott halálba menekült. A lakosság már eddig is so­kat segített az eltűnési ügyek felderítésében. Számtalan példa volt arra, hogy a rendőr­ség által elrendelt személykö­rözések úgy váltak sikeressé, hogy a sajtón keresztül kérték a lakosság segítségét. Most is ez történik. Mint ahogyan már sokszor, ezúttal is felcsillanhat egy-egy utolsó reménysugár talán a legre­ménytelenebb ügyekben is. Holnapi lapszámunkban a két legrégebbi történettel, a Szolnokon tizenegy évvel ez­előtt boltba indult 24 éves taní­tónő, és a kórházból éppen csak hazatért férfi eltűnési ese­tével ismerkedhetnek meg ol­vasóink. A hely, ahol élünk - fejtörő Könyvtári kulturális napok Csakúgy, mint tavaly, néhány feladványt állítottunk össze, melyek segítségével jobban megismerhetjük a helyet, ahol élünk. A hétfőn, kedden és ma megjelenő fejtörőkre a válaszo­kat összegyűjtve, közös borítékban juttassák el a Verseghy Fe­renc Megyei Könyvtár kölcsönzőjében elhelyezett gyűjtőlá­dába, február 24-én 15 óráig. A feladatok megoldásában segít­séget nyújthatnak a könyvtárban található irodalmi, képzőmű­vészeti könyvek, albumok. A verseny eredményhirdetése feb­ruár 24-én, csütörtökön 16 órakor lesz a kölcsönzőben. A he­lyes megfejtéseket behozók közül három szerencsés nyertes ér­tékes könyvcsomagot vihet haza. * * * Szolnok talán legjelentősebb művészeti értéke a Művészte­lep. A Tisza és a Zagyva torkolatánál kialakított, a régi szolnoki vár helyén felépített épületegyüttest 1902. június 29-én adták át. A III. forduló kérdései: Soroljon föl legalább öt művészt a Művésztelep egykori alko­tói közül. A Művésztelep ma is meghatározza a város művészeti életét. Nevezzen meg két alkotót a mai „lakók" közül. Ki volt az az osztrák festő, akinek munkássága felbecsülhetet­len jelentőségű a Művésztelep történelmében? Szolnoknak - mint általában minden településnek - a század­előn a piac volt központi szervező helye. A mai város mely ré­szén volt az egykori piac? Miért volt fontos a művészek számára az egykori Magyar Ki­rályi Szálló? Hol található ez az épület? Milyen funkciót lát el ma? A játékhoz sok szerencsét, sikert és jó munkát kívánnak a szervezők! <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents