Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-19 / 42. szám
1994. február 19., szombat Hazai tükör 3 A Szonda Ipsos januári közvélemény-kutatása Hogyan szavaznánk, ha most választanánk? A közvéleménykutatás az ország keleti felének „politikai hovatartozásáról” szól, de az összehasonlíthatóság kedvéért az országos adatokat is közöljük. Ahol lényegesebb eltérések mutatkoznak, külön is kitérünk rá. Ha most vasárnap választásokat tartanának, legtöbben az MSZP-re adnák le szavazatukat. A keleti országrészben a „iparkodnak” a legkevésbé: 56%-uk állította, hogy biztosan elmegy szavazni. Ha a biztos szavazók közül csak azokat vesszük figyelembe, akik valamilyen pártot választottak, elmondható, hogy a legtöbb szavazatot az MSZP kapta. Igaz 4%-kal elmarad az országos eredményétől, de a keleti megyékre számított 29%-a még mindig messze kimagaslik A FKGP megőrizte ugyan második helyét, de ellendrukkereiből mintegy 5%-ot „elveszített”. Az MSZP-vel szembeni ellenérzéseikről a megkérdezettek 5%-a számolt be, két százalékkal kevesebb, mint a tavalyi esztendő utolsó havában. A Fideszre 3, a KDNP-re 2, az SZDSZ-re 1 %-nyian nem szavaznának semmilyen körülmények között sem. Ezen pár'Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, melyik pártra nenn szavazna semmiképpen sem?” (a válaszok százalékos megoszlása a választókorú népesség körében a keleti országrészben Illetve az egész országban) mm □□ 0D liTsos Ha most lennének a parlamenti választások, melyik pártra nem szavazna semmiképpen sem? - grafikánkon az erre a kérdésre adott válaszok százalékos megoszlása látható (az egész országban, illetve a keleti országrészben). polgárok 16%-a, az egész országban 18%-a cselekedne így. Ez az elmúlt hónaphoz képest valamivel jobb eredmény a szocialisták számára, decemberben ugyanis itt, keleten az emberek 14%-a támogatta őket. A második helyen a Fidesz áll, a megkérdezettek 13%-ával a háta mögött. E párt országosan ennél 1 %-kal kisebb támogatottságot élvez. A harmadik-negyedik helyet a jelenlegi parlament két legnagyobb pártja foglalja el: mindkettő 8%-os szavazati arányt könyvelhet el. (Országos Szinten az SZDSZ 9, az MDF 8%-nyi szavazót mondhat magáénak.) Az FKGP-re a keleti megyékben az emberek 6%-a voksolna' (az országban 5%), a KDNP-nek 4%-os bázisa van (mint ahogy országosan is). Más kép tárul elénk, ha csak a biztos szavazókat vesszük figyelembe, hiszen az egyes pártok szavazóbázisai különböző mértékben mondhatók „aktívnak”, ha a választásokon való részvételi hajlandóságot vesz- szük figyelembe. A legaktívabbak az MDF támogatói: 83%-uk mondta azt, hogy biztosan részt vesz a választásokon. A másik oldalon a Fidesz szavazói találhatók, ők a többi párt közül. A második e tekintetben a Fidesz a biztos szavazók 17%-ával. Ez azonban csak itt, a Dunától keletre érvényes. Országosan az SZDSZ és az MDF megelőzte a fiatal demokratákat - igaz csak 1-1%-kal. Az egész országot figyelembe véve ugyanis a Fidesz csak 14%-ot ért el. Az MDF áll a „top-lista” harmadik helyén 15%-kal (országosan 15%-kal). Szorosan a nyomában van az SZDSZ, amely párt az aktív választók 14%-ának bizalmát élvezi (országosan 15%-ot ér el). Utána következik az FKGP 10, majd a KDNP 7 százalékkal. (Az FKGP itt, az országos eredménynél 2 %-kal, a KDNP 1 %-kal ért el jobbat.) Egyetlen parlamenten kívüli párt sem jutott el a 2%-ig, az 5%-os parlamentbe jutási korlátról már nem is beszélve. A pártokról kialakult képet a „fonákjáról” is lehet nézni: egy-egy pártot mennyien nem kedvelnek, mekkora ellenszenvet „sikerült” kivívnia maga ellen. Ezen a téren az MDF a „legsikeresebb"”. A keleti országrész lakosságának 21%-a semmiféleképpen nem szavazna rá a képzeletbeli választásokon. Ez az elmúlt képest 4%-os A jászberényi Aprítógépgyár, mely egyedi nehézgépeket, valamint bányászati és építőipari berendezéseket gyárt, évente 12-15 ezer tonna lemezt használ fel. -MJPéldaadó magyar privatizáció Az Állami Vagyonügynökség Budapesten tartózkodó lengyel vendégei pénteken sajtótájékoztatón számoltak be a lengyelországi privatizációs tapasztalatokról. A legfőbb különbség - mondották hogy Lengyelországban nincs vagyonügynökség, ezt a feladatot a privatizációs minisztérium látja el. Jelenleg dolgoznak a szervezeti változtatásokon. Ebben a vonatkozásban mutattak rá arra is, hogy a lengyel szakemberek példaértékűnek tartják a magyar privatizációs intézményrendszert. A látogatásuk fő célja is az, hogy tanulmányozzák az ÁVÜ és az ÁV Rt. viszonyát, együttműködését. Elmondták: a lengyel kormányzat a privatizációt a reformfolyamat kiemelkedően fontos részének tekinti. 1990 és 1993 között a magánszektor térhódítására jellemző, hogy a magánvállalkozók száma ez idő alatt megduplázódott. (MTI) tok esetében lényegesebb elmozdulás nem tapasztalható. A parlamenten kívüli pártok nagy része közömbös az emberek számára: sem rokon- sem ellenszenvtáboruk nem jelentős. Ez utóbbi esetében akad két kivétel: a Munkáspárt és a MIEP. Az előbbitől a Dunától keletre fekvő megyék lakosságának 5, az utóbbitól 3 százalék idegenkedik. Tehát a Munkáspárt veszített az tőle elfordulok sorából, a MIEP „tartja a szintet”, pedig országosan elindult felfelé az elutasítási indexe. (Országosan a decemberi 4%-nyi ellentáborral szemben januárban 6% volt a MIEP-et elutasítók aránya.) Az adatfelvétel ideje: 1994 január. Az adatfelvétel módja: személyes, kérdőíves megkérdezés. Az alapsokaság: 18. évét betöltött, keleti országrészben lévő állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. A megkérdezettek száma: az ország felnőtt lakosságát reprezentáló 936 fő, ebből 455 fő a keleti országrész választópolgárait képviseli. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele nem, korcsoport és a lakóhely típusa-szerint megegyezik Ferenczy Europress Részvények jegyekért Túljegyezték a kárpótlási- jegy-tulajdonosok a Mőbiusz és a Csemege Julius Meinl február elején felajánlott részvénycsomagját. A Mőbiusz-részvényeket február 2. és 11. között lehetett jegyezni, négy részvényért három ugyanakkora névértékű kárpótlási jegyet kellett adni. Az összesen 88 millió forintos csomagra az összesítések szerint mintegy 100 millió forint értékű jegyzés érkezett. A túljegyzés miatt a részvényekből csak a Mőbiusz szállítói kapnak, akik a kiosztásnál - rendhagyó módon - előnyt élveznek az alanyi jogú kárpótoltakkal szemben. A Csemege-Julius Meinl részvények igénylői közül viszont az eredeti kárpótoltak valamennyien megkapják a kért mennyiséget, bár a 246 millió forint névértékű részvénypakettet itt is jelentősen túljegyezték. Összesen 300,42 millió forint névértékű részvényre akadt vevő február 7. és 11. között. Ez azt jelenti, hogy a befektetők több mint 400 millió forint névértékű kárpótlási jegyet ajánlottak fel, hiszen a cserearány 3:4 volt a kárpótlási jegyek javára. (MTI) A főutak jégmentesek Az Útinformtól pénteken reggel kapott tájékoztatás szerint az ország útjain sehol sincs hóakadály, a főutak hó- és jégmentesek, a mellékutak viszont szakaszonként havasak, jégbordásak, és a letaposott hótól síkosak. A főutak burkolata a Dunától keletre nedves, vizes, ám a Dunántúlon már általában száraz. (MTI) Telefondoktor a neurózisról A február 21-étől 27-éig terjedő héten a Telefondoktor a neurózissal kapcsolatos teendőkről ad tanácsokat az érdeklődőknek. Ismerteti, hogy a szokatlan és tartós idegi túlterhelések, a megoldhatatlannak érzett feladatok által keltett szorongás, az életritmus váratlan és gyakori felborulása együtt és kü- lön-külön is idegi kimerültséghez, neurózishoz vezethet. Az éjszakai pihenés hiánya is okozhat idegkimerültségi tüneteket. Az enyhébb tünetekkel orvoshoz fordulók azonban nem reménykedhetnek abban, hogy valami nyugtató hatású gyógyszer egycsapásra és végleg megoldja a problémájukat. A megoldást ugyanis csak a panaszokat kiváltó okok megszüntetése hozhatja. Tehát az idegfáradságot a túlterhelések elkerülésével kell megelőzni, vagy a pihenési idő növelésével, megfelelő beosztásával gyógyítani. Ebben a tekintetben az alvással egyenértékű pihenést jelenthet a sportolás, a könnyű fizikai munka, és bizonyos szórakozásnak minősülő tevékenységek is. A Telefondoktort a 117-2111 számon hívhatják az érdeklődők. (MTI) Mostanság Polgári engedelmesség Szerényen, fizetésből - amit bérnek is neveznek - élő polgár vagyok, akinek dagadt a keble a kivívott szabadságtól 1990-ben. Az öröm heteit várakozás, majd a szomorúság hónapjai követték. Minden összeesküdni látszott ellenünk. Elvesztek piacaink, adósságokat kell törlesztenie országunknak. Kárpótlást kellett adni sok és egyre növekvő számú, vagyonában és szabadságában megcsorbított polgártársunknak. Közben meglódult az infláció és megemelkedtek az energia, élelmiszer és egyéb fogyasztási cikkek árai. A bérnek nevezett fizetésünk is növöge- tett, és ebből szép summát vonnak le adóként. Feltalálták az áfá-t. Minden fizikai vagy szellemi bérmunkást testközelből fenyeget a munkanélküliség és a vele járó totális létbizonytalanság. A privatizációs folyamat állítólagos sikerei nem javítottak háztartási kiadásaimon. A rádió és a tévé közben agyaz, hogy tulajdonképpen minden a legnagyobb rendben van, és akárki irányítaná a jelen folyamatait, csak így lehet folytatni, európai megindult honunk gazdaságának megalapozását. Mivel érezhetően lefelé ível életszínvonalam görbéje, főként saját működőképességemért (megélhetésemért) aggódom. Sokat fizetek be az államkasszába, hogy aztán ennek fejében mindenért ismét fizethessek, vagyis anyagi áldozatokat kérnek tőlem, de kizárólag erkölcsiekben gyarapítanak. A nemzeti önidentitástudatom már, kevés hiányossággal megfelelő. Bevallom, kicsit meguntam. Adófizetés ügyében népszavazásnak és egyéb állampolgári kezdeményezésnek nem lehet módosító hatása. Mégis kézbe fogom venni sorsom javítását. Meghirdetem a világ első Polgári Engedelmességi Mozgalmát. Természetesen a kormánypropagandának fogunk engedelmeskedni. Ebben szerepel a szellemi, testi egészség biztosítása polgártársaink részére. A tömegsport fejlesztése, törekvés a természeti környezet védelmére és még sok minden. A jövő héttől egyetlen üveg sört sem fogyasztok, mert bárhogy szeretem, a palackonkénti ötven forintos árból 10 forint biztosan állami jövedelem. Más alkoholféleséget sem fogyasztok, nem dohányzók, így itt sem fizetek fogyasztási adót. Lehetőség szerint mindenhová kerékpárral közlekedek, nem vásárolok drága áfás benzint, sőt öreg autóm is kivonom a forgalomból és nincs súlyadó meg kötelező biztosítás. Ä kerékpározás sportolási és világlátási lehetőség. A TV 1 -es, 2-es műsorának nyomonkövetése helyett olvasok vagy regényt írok, így nincs előfizetési díj. Talán az is elképzelhető, hogy ez-az még rám is ragad önállóan összeválogatott olvasmányaimból. Megpróbálkozom a kalóriaszegény étkezéssel, így kevesebbet költők húsféleségekre. Ha csak a lakosság 20-25 százaléka követi mozgalmam útmutatását két éven keresztül, megnézheti magát az államháztartás. A történelemben megszokott agresszív tömegmozgalmak végképp kimennek a divatból. Nem lesz több állampolgári engedetlenség sem. Egyszerűen engedelmesen élünk és remélhetően hosszan, hogy majd egykor mi, mai negyvenesek is kaphassunk idős korunkban kárpótlási jegyet. Gambrinus EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel a játékkal mától még 9 hétig találkozhat. A VÁLASZTOTÓ kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt, és felragasztva 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VALASZTOTÓ, 1537 Budapest, 114. Pf., 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! MUNKANÉLKÜLISÉG - SZOCIÁLPOLITIKA - NYUGDÍJ 1. Mi volt a rendőrségi elnevezése a munkanélküliségnek az „átkodban? Listens 1 kapun belüli X. közveszélyes munkakerülés I Mennyi volt a hivatalosan megállapított minimálbér hazánkban 1993-ban? 1.12.450,-Ft 19.000,- Ft X. 8.000,-Ft □ 3. Hogyan alakult hazánkban a munkanélküliségben töltött idő 1993-ban? 1. kevesebb lett 1 nem változott X. nőtt 4. Finnországban 12 évet nőtt a születéskor várható élettartam az elmúlt 30 év során. Nálunk mennyit? 1.9 évet 15 évet X. 2 évet EH 5. Lépést tartott-e a munkanélküli segély növekedése az inflációval 1993-ban? Ligen Lnem X. még meg is előzte 6. Magyarországon 1993-ban a lakosság hány %-a részesült nvugellátásban? 1.18,6%-a 2.12,5-a X.27,l%-a □ 7. A pályakezdő munkanélküliek hánv % -a rendelkezett valamilyen szakmával 1993 szeptemberében? 1.77%-a 2.50%-a X. 25%-a □ 8. Melyik képzettségű réteg adta a legtöbb munkanélkülit 1993 októberében: a szakmunkások, a betanított munkások, vagy a segédmunkások? 1. segédmunkások 1 szakmunkások X. betanított munkások 9. Mit tenne az SZDSZ kormányra kerülése esetén a munkanélküliség csökkentése érdekében? 1. emelné a munkanélküli segélyt 1 többlet-adót vetne ki a megszüntetett munkahelyek után X. jelentősen csökkentené az új munkahelyek teremtésének terheit 10. Milyen egyéb programja van az SZDSZ-nek - kormányra kerülése esetén - a munkanélküliség csökkentésére? 1. bővítené a munkanélküli tanácsadói hálózatot 1 korlátozná a munkaadó felmondási jogkörét X. minden eszközzel segítené a részmunka és bedolgozói munkavállalás kiszélesítését 11. Jelenleg az alkalmazottak hány százaidra dolgozik részmunkaidőben? 1.22,6%-a 2.13,8%-a X. 2,7%-a □ II Ausztriában 25, Portugáliában 56 percet kellet dolgozni átlagban 1993-ban egy kiló karaj áráért Nálunk mennyit? 1.2 óra 18 percet 2. másfél órát X. egy óra tíz percet FORDÍTS!
