Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-02 / 27. szám

1994. február 2., szerda Az Új Néplap Kunhegyesen 13 Fele tovább tanul, fele nem ^ Itt már van falugazda! Azért nem mindig ennyire vidám a hangulat ebben az osztályban ... A Nagy László Gimnázi­umban és Híradástechnikai Szakközépiskolában ebben az évben három negyedik osz­tály végez. Mi most visszafelé megyünk, és sorrendben elő­ször a 4. c diákjait kérdezzük a hogyan továbbról. Az osz­tálylétszám huszonhat, és kö­zülük tizenhármán tovább szeretnének tanulni. Hogy honnan jöttek? Helyből, Kis­újszállásról, Mezőtúrról, Karcagról, Nagyivánból meg Tiszaszentimréről. A legjobb tanuló Győr Sanyi, 4,7 körüli eredménnyel. Merre, hová készülnek ezek a lányok, fiúk? A Pető Intézetbe, a főis­kolák, egyetemek különböző gépipari, automatizálási sza­kára, történelem-szociológia, angol-testnevelés, testneve­lés-matematika szakokra, rendőrtisztnek, óvónőnek, műszaki főiskolákra. A végzősök az érettségi mellé középfokú számítógép­kezelői és elektronikaiműsze­rész-okleveleket is kapnak. Akik nem akarják tovább koptatni a padokat, általában elhelyezkednek, dolgozni akarnak a kereskedelemben, valamilyen vállalkozásban, a vendéglátásban. Bessenyei Éva és Ujj Andrea személyé­ben két menyasszony is jár az osztályba. Állítólag még az oszifőnök nem tudja, hogy el­jegyezték őket. Ézért remélhetőleg ez a cikk neki merő újdonságot is tartalmaz .. . Az átkarolt Rómeó ' A neve Bese Rómeó, éppen hogy húsz múlt, és egykoron Nagykárolyban született. Mindig vonzotta a labda, Nagyváradon végezte el a sportiskolát. Itt is érettségi­zett, majd Tolna megyében, Kisdorogon rúgta a bőrt. Nem sokáig, hazament Tasnádra, és véletlenül figyeltek fel rá a kunhegyesiek. Tavaly nyáron Kovrig Zoli hívta, és azóta itt focizik. Veszélyes, akár az influ­enza, ügyelnek is rá, fogják kézzel-lábbal, mezénél húzva, de eddig mégis berámolt ki­lenc szép dugót az ellenfelek­nek. A 182 centi magas, 75 kilós csatár általában a bal oldalon játszik, és a zord hátvédek megkülönböztetett módon fogják. Igen gyors, úgy, hogy az elébe csúszó, tartott, rakott csukákat igyekszik kikerülni. Karbantartó az óvodában, és heti több edzéssel készül a ta­vaszi szezonra. Arra, hogy ez se sikerüljön rosszabbul, mint az őszi. Sőt, ha lehet.. . Egyébként a hobbija a zene, meg egy Andi névre hallgató ifjú, csinos szolnoki gimna­zista . . . Rómeó ismét szoros emberfogásban. Ezúttal Andreával, és ez szemmel láthatóan jobban esik neki, mint amikor a zöld gyepen karolják át. Köztudomású, hogy a na­pokban, hetekben szerveződik az országban meg a megyében is a falugazdarendszer. Túlzás nélkül mondható, hogy ez a kun város megelőzte a rendeletet, hiszen hovatovább egy éve szolgálja az embereket egy ag- ronómus: Sarkadi László, aki tu­lajdonképpen a falugazda fel­adatait látja el. Arról nem is be­szélve, hogy az önkormányzat meg a gazdák őt javasolták most már hivatalosan is erre a posztra. Tevékenységének bemutatá­sához hozzátartozik, hogy a környéken itt tevékenykedik a legerősebb, legnagyobb lét­számú gazdakör. Jelenleg Kun­hegyesről, Kunmadarasról, Abádszalókról, Tiszagyendáról és Kenderesről hetvenöt tagot számlálnak, de újabb jelentke­zők állnak sorban, és várnak bebocsáttatásra. A tagdíjuk jel­képes, évi ötszáz forint, és ezek a földtulajdonosok már közel ezer hektár területen gazdál­kodnak. Hogy mi mindenben segíthet ez a közösség meg a falugazda a tagjainak? A teljesség igénye nélkül néhány részterület: az egyik a termeltetési szerződések beszerzése. Ezek a szerződések igazodnak a piaci helyzethez, így a gazdák tudják, mit és hová termelnek. Magyarul van, lesz az árunak piaca. Efféle szerző­déseket kötöttek már naprafor­góra, cukorrépára, tavaszi ár­pára, kukoricára, búzára a kü­lönböző cégekkel, vállalatok­kal. Van olyan cég is, amelyik a gazdakör termelési költségeit támogatja: például ingyen adja a vetőmagot, melynek árát a végelszámolásnál vonja le. Nö­vényvédelemmel, megfelelő szakemberrel is rendelkeznek, a technikát az állami gazdaság biztosítja. Az önkormányzat kft.-jén belül gépi szolgáltatá­sokat is végeznek, tavaly ősztől munkagépeket adnak bérbe meghatározott összegért. Sőt erőgéppel is rendelkeznek, és bérmunkában szántást vállal­nak: igen olcsón, hektáronként 2 ezer 700 forintért. Az is a po­zitív oldalra írható, hogy az Or­szágos Gazdaköri Szövetségen belül kedvező hitelfeltételek mellett már eddig is sokféle mezőgazdasági gépet vásárol­tak, vásárolnak. Mindezeket azért rovom papírra, mert úgy tűnik, Kunhegyesen és a kör­nyékén valami elkezdődött. És ebben nem lebecsülendő szere­pet vállalt, vállal a gazdakör, il­letve a fiatal agronómus, Sar­kadi László. Aki nem hivatalo­san esztendeje már falugazda, és ha minden igaz, hamarosan a paragrafusok szellemében is az lesz. Remélhetőleg hamarosan ismét őröl a nagymalom. Munkás lenne, mert eddig közel 400(!) a jelentkezők száma. A kunhegyesi Király-féle gőzmalom egyidős az évszá­zaddal, hiszen 1900-ban nőtt ki a földből. Később leégett, 1950-ben építették újjá, de már villany hajtotta a kerekeit. Jó öt éve bezárta a kapuit, szeren­csére a MS Gabona Kft., ami nem más, mint a Monoki és Soós társulás, elnyerte a pályá­zatot. Már indították volna ta­valy, mint megtudtuk Monoki Lászlótól, de az ÁVÜ malmai iszonyatosan lassan őrölnek. Miután nem részesültek a szol­noki munkaügyi hivatal támo­gatásában sem, így másféle bankhitelek után loholnak. Eddig négymillió körüli fel­újítást végeztek el: szétszedték a gépeket, a felvonókat, henge­reket, új szociális épületeket alakítottak ki. Szeretnének őrölni, hiszen a malom napi 3 műszakban 50 tonnát is bírna. Elképzeléseik szerint be is cso­magolnák kilós tételekbe a lisz­tet, és ennek az árusításában a helyi áfész jó partner. Ha min­den igaz, 45-55 embernek tud­nának valamilyen munkát biz­tosítani. Eddig négyszázan je­lentkeztek ide állásba ... Mérsékelt fejlesztés Megtörtént az év első képvi­selő-testületi ülése, amelyen a tizennégy városatyából, város­anyából tízen jelentek meg. Miről is volt szó? A legfonto­sabb napirendi pontnak az 1994. évi költségvetés elfoga­dása számított. Kiderült, hogy a település az idén 358,8 millió forintból gazdálkodhat. Hű, de sok, jó lenne ez nekem meg a családnak, gondolhatja jó né­hány olvasó. Pár család gondját tényleg megoldaná, de egy ek­kora településnek ez az összeg bokáig, legfeljebb térdig ér. Ugyanis az intézmények, léte­sítmények fenntartására, zavar­talan vagy majdnem zavartalan mindennapjainak a biztosítására ebből 311 millió szükségeltetik. Fejlesztésre édeskevés marad: 9,1 millió. Ezek is olyan gyara­podások, amelyeket a szaknyelv áthúzódónak nevez, azaz már tavaly elkezdődtek. Útépítés ta­lán két utcában lesz: a Csete közben meg a Csokonai utcá­ban. Bővül a telefonálási lehe­tőség, három utcában újabb száztíz készüléket kapcsolnak a központra. Tovább épül a csa­tornarendszer; a Nyár utcában pedig - ahol 75(1) gyerek él - járdát meg játszóteret építenek. Az előbbit az anyukáknak, apu­káknak, hogy legyen hol tolni a babakocsit, az utóbbit a nebu­lóknak. Az is érdekesség, hogy az önkormányzat a helyi egyesüle­teknek meg civil szerveződé­seknek pályázatokat hirdetett. A díj összesen 300 ezer, erre lehet jelentkezni, pályázni. A határ­idő március 31. Hogy milyen feltételekkel? Erről bővebben a polgármesteri hivataltól kaphatnak részlete­sebb tájékoztatót. A kedvenc Bruce R. Bearden a helyi gimnázium amerikai állampol­gárságú angoltanára. Huszonhat lesz, és egy tanévet tölt Hegye­sen a gimnáziumban. A kollé­giumban lakik, hét osztályt tanít ebben a középiskolában, de Kunmadarason is ad órákat. Mellesleg a lányok kedvence a vidám, nevetős pedagógus. Nem először jár Európában, Brémában katonaként három évig szolgált. Futni szeret. Nem valaki elől vagy után, csak úgy. Naponta öt kilométert: hobbi­Az oldalt írta: D. Szabó Miklós Fotók: Mészáros János Kalendárium harmadszor Dr. Szabó Lajos országgyű­lési képviselő szerkesztésében immár harmadszor jelent meg a Kunhegyesi Nagykun Kalendá­rium. (A fotókat Szekrényes István készítette.) A kétszáz­negyvenhat oldalas kiadvány jó néhány érdekes írást tartalmaz. Ajánlom szíves figyelmükbe a szerkesztő anyagát, amely arról szól, hogy a kunhegyesi földte- len emberek 1785-ben hogyan költöztek Feketicsre. Visszaem­lékszik a kiadvány a jeles kun­hegyesi gazdákra. Színes írások a ’’Jászkunok a rácok ellen”, il­letve „Kunhegyes 1848. már­cius 21.” Szó van az átalakuló, mai településről, több egyházi témájú írás is akad a kínálatban. A tudósportrék között bemu­tatja dr. Ágoston Gábort, aki 34 éves, a település szülötte. A Közöttünk élnek sorozatból Kozányi Györgyöt, volt katoli­kus papot, Csete Lukácsot, az országos hírű rádió-televízió gyűjtőt mutatja be a kalendá­rium. Megismerhetik a legújabb Pro Űrbe díjast, Csúvár János- nét, bemutatkoznak az iskolák, a családsegítő központ, vissza­emlékezéseket olvashatnak a Kossuth iskola egykori tanárak tói, diákjaitól. Foglalkozik a naptár a helyi sportélettel, a kul- túrházzal, a település táboraival, bemutatkoznak a vállalkozók, a magángazdák, az önkormányzat hivatalai, intézményei, a pártok és még sokan mások. Ajánlom szíves figyelmükbe a gazdag tartalmú, immár a közelmúltban harmadszor megjelenő kalendá­riumot. Az ára változatlanul annyi, mint tavaly, 200 forint, ezer példányban került az olva­sók elé. Akit érdekel és szívesen vá­sárolna, kapható a művelődési házban, illetve a könyvtárban. Ezenkívül több vállalkozó bolt­jában. Mindezek után mit kí­vánhatnék még azoknak, akik rászántak két százast? Jó szóra­kozást, kellemes időtöltést az ez évi kék fedelű, a város címerét az első oldalon hozó kiadvány­hoz! Hol kerék, hol talp, tartja a régi szólásmondás. Ez igazán ráillik a szerencsejátékokra is, jól tudja ezt Juhász Györgyné Marika néni. Télen-nyáron, ősszel-tavasszal jószeré­vel mindig kinn ül a főtéren, és kínálgatja a tizenötféle sorsjegyet, totót, lottót, néhány színes kiadványt. Legutóbb is az egyik gyendai asszony tízezer forintot nyert nála. Vér­szemet kapott: ismét jött, ismét és megint. Kiderült, a szerencse forgandó. Hol kerék, hol talp. Más szóval ma nekem, holnap pedig ... ból. Színkavalkád A Kunhegyes és környéke vagy térsége munkaügyi köz­pontja már nem a régi helyén, az MHSZ volt földszintes épületé­ben fogadja az állástalanokat. Költözött a hivatal, a Közép-ti­szai Állami Gazdaság második emeletére. Ami meglepő, minden ajtóke­ret jószerével más színű. így az embernek az a benyomása, hogy elfogyhatott a festék, ezért a színorgia. Mások azt mondják: lélektanilag jobb, ha nem annyira egyhangúak a keretek. íme, felso­rolom, hányféle is akad, és az ár­tatlannak mi a rendeltetése. A pi­ros keretű ajtón az új jelentkezők mehetnek be. A kék a visszaté­rőknek készült, a zöld a munkába helyezés, támogatás helyisége. A sárga az átképzősöknek szól, a barna munkavállalói, kapcsolat- tartói feladatot lát el, a szürke azt jelenti, hogy kimondott ügyfélfo­gadás nincs. Azért hiányolom a rózsaszínt. Ha másért nem, mert ez a derűlátás jele. Hiszen aki ró­zsaszínben látja a világot, nem elveszett ember. Akkor sem, ha éppen állás után kocog .. .

Next

/
Thumbnails
Contents