Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-18 / 41. szám

Az egész Érdért nem eladó! Karcsúsítják a céget a mai piaci viszonyokhoz Az Érdért Rt. az ÁV Rt. hozzájárulásával néhány kereske­delmi telepét, illetve annak egy részét értékesíteni kívánja, köz­tük a szolnoki kereskedelmi telep egy részét is. Az ár igen ma­gas, ám Szolnokon található az ország egyetlen fenvőfürész- áru-osztályzó gépsora, s most is ez „kalapács alá” kerül. Vi­szont a telep egy része üzemel tovább, nyereségesen. A rendszerváltozás számta­lan gazdasági fordulatot is ma­gával hozott. Köztük a monopó- limok megszüntetését, a ver­senyhelyzet kialakulását. Ebbe az új helyzetbe került az 1993. július 1. óta részvénytársaság­ként üzemelő Érdért is, s a piac azt mutatja, felesleges ekkora kapacitás és vagyon a jelenlegi forgalomhoz. Korábban az Érdért osztotta el(!) az országba érkező összes fenyőfűrészárut, ^ bárhonnan származott is az. Ám az import­liberalizáció, az orosz piac bi­zonytalansága és a hazai faipar - az építőipart követve - zuha­nása a tevékenység beszűkülé­sét hozta magával. Az arányo­kat személtetve Zádor Attila, az Érdért 2. sz. telepének - a „Szolnoki Érdért” - igazgatója elmondta: három-öt évvel ez­előtt évente 120 ezer köbméter­nyi fenyőfűrészárut forgalmaz­tak, mellyel szemben a jelenlegi forgalmuk 15 ezer köbméter kö­rül alakul. Mindez azt is jelen­tette, hogy a majd 10.hektáros területük felét - darupályával, infrastruktúrával együtt - közel két éve egyáltalán nem használ­ják. S ez így alakult az ország többi telepén is, ez a mostani ér­tékesítés oka. „Ám nem az egész Érdért eladó, csak egy ré­sze” - hívta fel figyelmem az igazgató. Ugyanis állítólag már többen keresték amiatt, hogy „tényleg eladó és megszűnik az Érdért?” A piaci viszonyokhoz alkal­mazkodni kell. ezért a felesle­gessé vált területet és technikát értékesítik. (Az Érdért Rt. jelen­leg is az ország legnagyobb fa­kereskedelmi cége, és ennek a egyik telepe Szolnokon van.) Szolnokon egy 4,7 hektáros te­rületet darupályával, infrastruk­túrával és egy „fenyőfűrész- áru-osztályozóval” hirdettek meg. Ám ez utóbbi gépezet nem egy egyszerű masina. Magyar- ország egyetlen, osztrák gyárt­mányú, komputer vezérlésű, vi­lágszínvonalú fenyőfűrész- áru-osztályozója, mely szinte emberi kéz érintése nélkül vá­logat és csomagolja egységra­katba az árut. Teljesítménye meghaladja az évi 100 ezer köbmétert. Azonban a gépet ma nem használják. Zádor Attilától megtudtuk, a most eladó részre a dolgozók nem kívánnak pályázni. Marad­nak az Erdérten belül, viszont az még nem eladó. Jelenleg csak karcsúsítják az óriáscéget, a mostani piacnak megfelelő méretűre. Hogy később lesz-e további privatizáció, még nem tudni. Az biztos, a telep nyere­ségesen üzemel, ennek érdeké­ben mindent megtesznek. Ma már nemcsak fenyőfűrészárut, hanem számtalan mást, az asz- talosipamak szükséges alap­anyagot is árusítanak. Ezek kö­zött egyik legfontosabb a kü­lönböző lemezféleségek - lami­nált bútorlapok, rétegelt és fa­rostlemezek -, melyeket kíván­ságra méretre is szabnak. „A gazdaság, a piac keményedése újításra késztetett bennünket. Az asztalosipart megcélozva, a piaci helyzetünk megtartása és bővítése érdekében még az idén tavasszal áruházat is nyitunk” - mondotta az immár karcsúsítás alatt álló telep igazgatója. * * * Az Erdészeti és Faipari Ter­mékeket Értékesítő és Feldol­gozó Rt., az ÁV Rt. hozzájáru­lásával, nyilvános, egyfordulós pályázatot hirdetett az alábbi­akban megjelölt szolnoki telep­rész megvásárlására: Szolnok, 2. sz. kereskedelmi telep (5001 Szolnok, Körösi út 55.) 9,2 hektáros belterületen működő telep 4,7 hektáros terü­letrésze, infrastruktúrával, da­rupályával és 1400 négyzetmé­ter különböző rendeltetésű épü­lettel. Az 1100 négyzetméteres alapterületen telepített fenyőfű- részáru-osztályozó, automati­kus vezérlésű gépsor külön is hasznosítható. Leválasztása fo­lyamatban. Zálogjog terheli, felszabadítása folyamatban. Irányár: 120.000.000 forint (áfa nélkül). Mi a különbség? Csőd, felszámolás, végelszámolás Csőd: A gazdálkodó szervezet tartós fizetésképtelenségéből eredő állapot, amelynek bekövetkezése­kor saját erőből lehetetlenné válik a feladatok teljesítése. Ekkor csődel­járás következik, melynek kimene­tele kétféle lehet: egyezségre vezet a hitelezőkkel vagy nem. Egyezség esetén a gazdálkodó szervezet va- gyonadatai az egyezségnek megfe­lelően változhatnak. Az egyezségi tárgyalás meghiúsulása esetén a vagyonadatok változatlanok ma­radnak, és ekkor felszámolásnak kell követnie. Felszámolás: A felszámolás kimenetele kétféle lehet, vagy egyezségre vezet, vagy nem. Amíg a felszámolás tranzakció „folya­matban van” (a felszámolás közzé­tételétől az eljárást lezáró bírósági végzésig), a vagyonnyilvántartási értéke 0. Egyezség esetén a gazdál­kodó szervezet vagyonadatai az egyezségnek megfelelően változ­hatnak. Az egyezségi tárgyalás meghiúsulása esetén a felszámolt gazdálkodó szervezet megszűnik, vagyona eltűnik a nyilvántartásból. Végelszámolás: A végelszá­molás kimenetele kétféle lehet, vagy felszámolásra vezet, vagy nem. Amíg a végelszámolás tranz­akció „folyamatban van” (a végel­számolás közzétételétől az eljárást lezáró bírósági végzésig), a vagyon nyilvántartási értéke a nem negatív saját vagyon 10 százaléka.' Ha a végelszámolás felszámolásra ve­zet, a vagyonadatok változatlanok maradnak (a változás a felszámolás során történik). Ha nem következik be felszámolás, a végelszámolt gazdálkodó szervezet megszűnik, vagyona eltűnik a nyilvántartásból. II. Szolnoki Nemzetközi Kiállítás és Vásár Átalakul a Tiszaliget öt napra A II. Szolnoki Nemzetközi Kiállítás és Vásárnak a Tisza­liget „adja át" területének egy részét. Pontosan a Touring Ho­teltől a városi sportcsarnokig. A kiállítási terület magában foglalja majd a ligeten át-, il­letve bevezető utat is. A forga­lom biztosítása érdekében el­kerülő szakaszt helyeznek ide­iglenesen forgalom alá, mely a sportlétesítmények mögött, il­letve azon keresztül vezet. Eh­hez Szolnok Megyei Jogú Vá­ros Polgármesteri Hivatala biztosít anyagi fedezetet. Azonban nem csak ennyi feladat hárul a városra. A má­jus l-je utáni nagytakarítást is el kell majd végezni, továbbá a sportcsarnok bizonyos mér­tékű felújítását is. Ezeket a költségeket nem lehet a rende­zőre hárítani, hiszen a későb­biekben a város élvezi a felújí­tás hasznát. A rendező Szolnok Projekt a vásár területi elosztását is megtervezte. így a Tiszaliget bejárata után, a sportlétesít­mények előtt helyezkedik majd el az étkezési blokk. Természtesen más helyeken is ehet-ihat a látogató. „Ä vásár­ról nagyméretű térképet készí­tünk az eligazodás segítésére, ugyanis ezt egyik hibának rót­ták fel az elmúlt évben” - mondotta dr. Ondi Zoltán. Egyébként a zöld területeken „foglalhatnak helyet” a jármű­vek, szigorúan ügyelve a kör­nyezetre. A vásár látogatóinak a tö­megközlekedési vállalatok kedvezményt biztosítanak. Egyben a liget jobb megköze­lítésére forgalmi terv készül. A virágos Magyarországért Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Országos Idegen- forgalmi Hivatala, a Környe­zetvédelmi és Településfejlesz­tési Minisztérium és a Kerté­szeti Egyesülés meghirdeti a „Virágos Magyarországért” vi- rágosítási, parkosítási és kör- nyezetszépítési versenyt a Táj­rendező és Kertépítész Mér­nökkamara, a Dísznövény Szö­vetség és a Budapest Főpolgár­mesteri Hivatal támogatásával. A verseny célja a kulturált, kör­nyezetbarát, vendégváró or­szágkép kialakításának elősegí­tése, a hagyományos magyar vi­rág- és kertkultúra felélesztése, az 1996-os expo és a honfogla­lás 1100. éves évfordulója méltó előkészítése. Az éves verseny legjobbnak ítélt két te­lepülése város, illetve falu kate­góriában részt vehet az 1995. évi európai virágosítási ver­senyben Magyarország képvise­letében. A verseny szempontjait a nemzetközi előírásokhoz al­kalmazkodva alakították ki, az elbírálás szempontjai pedig a következők:- közterületek parkosítása, tartós díszítése,- magánkertek kialakítása,- intézmények virágosítása, zöld növényi díszítése,- ipari üzemek környezeté­nek alakítása a környezetvé­delmi szempontok figyelembe­vételével,- a település megjelenése tu­risztikai szempontból (új kör­nyezetszépítő létesítmények, megoldások),- a település tisztasága, ren­dezettsége,- a virágosítás, parkosítás, kömyezetszépítés minősége és esztétikai hatása. A verseny első díja az 1995-ös nemzetközi virágosí­tási versenyben való részvétel két település részére, egyik a falu, másik a város kategóriájá­ban a szervezőbizottság támo­gatásával. Reméljük, megyénkből is be­neveznek majd e versenybe a polgármesteri hivatalok, bár sajnos arra nem számíthatunk, hogy dobogós helyezést is elér­hetünk. Mindesetre nem csak a verseny, az expo és a honfogla­lás 1100. éves évfordulója miatt lenne megszívlelendő a minél szebb településkép kialakítása. Hirdetők és médiumok toplistája Tizennyolcmilliárdért reklám Az országos rádió- és televízióadókon sugárzott, valamint az országos és megyei napilapokban, továbbá kb. 200 válogatott heti- és havilapban az elmúlt évben megjelent hirdetések ősz- szege összesen több mint 18 milliárd forint. Többek között ez is kiderül a Mahir Observer Médiafigyelő Kft. rövid jelentéséből, mely a Magyar Reklámszövetség havi tájékoztatójának mellék­leteként látott napvilágot. A Mahir Observer Médiafi­gyelő Kft. reprezentatív tábláza­tokat készített az elmúlt évről. Az adatsorok a bevezetőben említett médiumokban megje­lent hirdetések adatait tartal­mazzák. Maga a hír- és reklám­figyelő - mely a hagyományos írott és elektronikus sajtót is fi­gyeli - szolgáltatásával minden marketinggel, PR-rel, reklám­mal foglalkozó szakember munkájához kíván segítséget nyújtani. Ám maguk az adatok még az átlagembernek is érde­kesek lehetnek, melyekből az alábbiakban néhányat kieme­lünk. Az elmúlt évben például a legnagyobb hirdető Magyaror­szágon az Unilever Magyaror­szág Kft. volt a több mint 904 millió forintos hirdetéseivel. (A cég forgalmazza - többek kö­zött - az OMO mosóport, a Rama margarint, valamint az Eszkimó jégkrémcsaládot.) E cég a televíziót részesítette szinte maximális előnyben, ugyanis reklámkiadásainak majd 97 százalékát ide koncent­rálta. A 30-as toplistán második helyen a Procter & Gamble sze­repel, mely szintén tv-t favori­zálta hirdetéseinek megjelené­sében. A televízió, mint első számú reklámhordozó a Westel Kft.-nél (9. „helyezett”), vala­mint a Magyar Nemzeti Bank­nál (17. „helyezett”) szorult hát­térbe, s mindkét hirdető a napi­lapokkal vette célba ügyfeleit. A Westel az összes hirdetései­nek összegéből - mely 186 mil­lió - 77, az MNB pedig 84 szá­zalékát a napilapoknál hagyta. Az első 30 hirdető között sze­repel az ÁVÜ is, a maga 13 he­lyével igencsak előkelő helyen, megelőzve a Magyar Hitelbank Rt.-t és a Tchibo Bp. Kft.-t. E 30-as toplistán szereplő hirdetők döntő többsége kül­földi érdekeltséggel működő cég, kizárólagos magyar tulaj­donút alig találni. A médiumokat tartalmazó táblázat végsorában az 1 millió forintnál nagyobb összegben hirdető összes cég együttesen 15,6 milliárdért hidetett, s a hordozóközeg első helyén a te­levízió szerepel. A Médiafigyelő médiumtop­listát is készített. Szinte termé­szetes, hogy a TV 1 és a TV 2 vezeti a rangsort. A rádiócsatornák között a Danubius az első, míg a napila­pok között a Népszabadság büszkélkedhet ugyanezen cím­mel. A hetilapok vezetője a Heti Világgazdaság. Az 1 millió forint értékhatár feletti hirdetéseket közlő médi­umok együttesen - a tavalyi év­ben - több mint 18 milliárd fo­rint bevételt mondhattak magu­kénak. Ebből a televízió 50, a napilapok 26, a folyóiratok pe­dig 15 százalékot képviselnek. Utolsó helyen a rádió „kullog”, a maga 9 százalékosos részese­désével. (Forrás: Médiafigyelő) A figyelt médiák %-os megoszlása reklámstatisztikák alapján 1993-ban. TV 50% (8977 MR) Napilapok 26% (4786 MR) Rádió 9% (1645 MFt) Folyóiratok 15% (2682 MFt) A fertőzés megelőzésére ■HMHBMi HÍV (AIDS)-mentes vérkészítmények A Human Rt. és a Hoechst Frankfurt am Main egyik le­ányvállalata, a Behringwerke AG a közelmúltban vérplazmá­ból előállított készítmények gyártásáról szerződést írt alá, melynek keretében lehetővé vá­lik, hogy a Human Rt. a Be­hring előállítási licence alap­ján Vlll-as és IX-es véralvadási faktorokat gyártson. A VlII-as és a IX-es véralvadási faktorok életfontosságúak, a vérzékeny betegek kezelésében elengedhe­tetlenek. A Human és a Behring szerződése 1994. január 1-jén lépett életbe, időtartama 10 évre szól. így az új technológiát al­kalmazva vérplazmából vírus­mentes gyógyszereket állíthat­nak elő, ugyanis a kidolgozott gyártási technológiával a plaz­makészítmények útján átvitt ví­rusfertőzés lehetősége emberi számítások szerint kizárt. A Behringwerke volt világszerte az első cég, amelyik már 1981-ben olyan VlII-as faktor készítményt hozott forgalomba, amelynek vizes oldatát 10 órán keresztül 60 C-fokon hevítették (pasztőrözték). Ezáltal a vérzé­keny betegek, akik a májgyul­ladással és annak valamennyi szövődményével szemben a legveszélyeztetettebbek, hepati­tis B vírusmentes készítmény­hez jutottak. Akkor még az AIDS-betegséget okozó HIV-vírus ismeretlen volt. Kí­sérletesen csak 1985 közepén igazolták, hogy ez a pasztőrö- zési eljárás a HIV-vírust is biz­tosan inaktiválja, így 1985 tava­száig valamennyi alvadási fak­tor gyártásánál ezt a pasztőrö- zési eljárást vezették be. Mind­máig egyetlen olyan HlV-fertő- zés sem ismert, amelyet pasztő­rözött Behring-készítmény okozott volna. A Human gödöl­lői üzemében 500 millió forint értékű műszaki beruházást hajt végre, s a gyártást előrelátható­lag 1995 közepén a megfelelő üzemrészek kiépítése és felsze­relése után kezdik el. Ez az egyetlen olyan gyógyszergyár, amelyik Magyarországon vér- készítményeket állít elő. A Behringwerke AG teljes egészében a Hoechst Aktienge­sellschaft Frankfurt am Main leányvállalata, melynek legje­lentősebb kutatási és fejlesztési területe az immunológia és a véralvadás, valamint a labordi­agnosztika. A Behring készítményeinek előállítása és forgalmazása a Hoechst anyavállalattal közö­sen történik. A Hoechst kon­szern gyógyszerágazatának 1992-es forgalma a világon 9,44 milliárd DM volt. Államkötvény-árfolyamok Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1994.02.18-án Kötvény típusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam (%) Felhalmozott kamat 1994. febr. 18-ig (%) Eladási árf. tartozó ho; (%) 1994/A 100,50 100,00 5,41 _ 1994/B 94,43 93,76 2,97 24,86 1995/A 89,18 88,05 6,29 23,70 1995/B 89,10 87,92 4,56 23,50 1995/C 94,08 93,35 0,82 24,99 19.95/F 91,91 90,91 10,76 24,23 1995/G 94,37 93,28 10,26 24,01 1995/H 94,33 93,18 8,60 23,84 1996/A 88,75 86,97 2,35 22,12 1996/B 91,87 90,54 1,29 23,11 1996/C 91,91 90,56 0,38 23,01 1996/F 91,18 89,68 13,28 22,74 1997/C 88,02 86,18 17,46 21,95 1997/D 100,30 99,50 2,78­1998/A 100,10 99,50 16,78­Magyarázat: ség­vétel/eladás - napjáig felhal- közölt évi hozamot biztc Nettó árfolyam: a felhalmozott kamatokat nem tartalmazó árfo­lyam, melyet az MNB a megelőző munkanapon kialakult tőzsdei árfo­lyam alapján határoz meg az állam- kötvények vételére és eladására vo­natkozóan. Az esedékesség napjáig felhal­mozott kamat: az államkötvény kibocsátásának (vagy a legutolsó kamatfizetés) napjától az esedékes­mozott kamat, százalékban kife­jezve. Bruttó (ügyletkötési) árfo­lyam: nettó (eladási vagy vételi) ár­folyam és az esedékesség napjáig felhalmozott kamat együttesen. Eladási árfolyamhoz tartozó hozam: amennyiben a befektető az MNB-től a közölt árfolyamon vásá­rolja meg a kötvényt és azt lejáratig a birtokában tartja, akkor számára a zam: az értékpapír birtoklásból vagy forgalmazásból származó jö­vedelem a névérték százalékában.) Megjegyzés: az 1994/A állam- kötvény esetében maximum egy­millió forint névértékű kötvényt ad el, illetve vásárol vissza az MNB. A többi államkötvénynél az eladási korlát az MNB részéről egy ügyfél­nek 3 millió, a visszavásárlásnál pedig 1 millió forint naponta.

Next

/
Thumbnails
Contents