Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-18 / 41. szám

6 Riport 1994. február 18., péntek 'T Sötétben is dolgozni kell részben nem kapcsolódó ma­gánszemélyekkel, 6,6 milliós törzstőkével a Belán-Alcsired tejtermelés-szervező társaságot. Ez a társaság bérbe vette a Ma­gyar-Mongol Mezőgazdasági Szövetkezet szarvasmarhatele­pét, és bérleti formában üzemel­teti azt. Nehéz tárgyalás, hosszú fo­lyamat eredménye ez, de úgy tűnik, megérte. Az 1992-ben ti­zenkét millió körüli mínusszal üzemelő telep 1993-ban pozitív eredménnyel zárt. A szövetke­zetnek már bérleti díjat is tud­tunk fizetni. Likviditási gondja­ink nem voltak. A Szolnoktej Rt.-vel az idén is szerződést kö­töttünk, ami arra vall, hogy si­került jó partneri kapcsolatokat kiépítenünk. A szövetkezettel is jól együttműködünk. Traktor-, takarmány- s könyvelési szol­gáltatást például a szövetkezet nyújt számunkra. Taggyűlésünk úgy döntött, hogy a főiskolát alapító tagként veszi fel, de az költségvetési in­tézmény lévén, ezt még engedé­lyeztetni kell. A múlt évben folytatott előtárgyalások ered­ményeként most. február 1 -jétől megkezdődött a főiskolai hall­gatók gyakorlata a szarvasmar­hatelepünkön. Fizikai munkát is végezniük kell, a trágyázástól a borjúnevelésig - szombaton és vasárnap is. Korai volna erről még tapasztalatot leszűrni. Né­hány hónap múlva többet tudok erről mondani. Az ügyvezető igazgató ugyan nem hangsúlyozta, de nyilván­való, hogy ha a hallgatók nyitott szemmel járnak a telepen, s az előzményeket is figyelembe ve­szik, leszűrhetik azt a tapaszta­latot, hogy nem csak a szűk ér­telemben vett szakmai fogá­sokra kell majd gondolniuk az életben, hanem a dolgok össze­függésére, közgazdasági vonat­kozásukra is. Majd meglátjuk Lehet, hogy a szarvasmarha­telepre karikázó főiskolásokat most még jobban foglalkoztatja a kitartóan szitáló havas eső, mint a telepen szerzett szakis­meret? Utóvégre még három évük van hátra a diploma meg­szerzéséig. Hogyan vélekednek erről a szakmai gyakorlatról? - erre a kérdésre kérek választ hármójuktól. A Gyöngyösről érkezett Varga Zsolt őszintén kiböki: - Egyáltalán nem értek a szar­vasmarhatartáshoz, a gépészet tartozik az érdeklődési kö­römbe, de itt meg lehet ismerni a szarvasmarhatenyésztés tech­nológiáját és különböző fogá­sait. Legalább valamit el tudok sajátítani ebből. Egyébként au­tógépész szakon szeretnék to­vább tanulni. A főiskola elvég­zése után egy gyöngyösi autó­szalonban helyezkedek majd el. Már most meglett volna a he­lyem, de szeretném elvégezni a főiskolát. A törökszentmiklósi Kollár József & Székács Elemér Mező- gazdasági Szakközépiskolában szerzett ismereteire támasz­kodva mondja: - Elég korszerű telep ez. A tejházat még nem tanulmányoztam át, de ismere­teim szerint a legkorszerűbbek közé tartozik. A főiskolát az ál­talános gépészeten szeretném elvégezni, s azután tovább ta­nulni. Bucskó László szintén török­szentmiklósi. Ő is a „Székács­ban” végzett: - Ez a gyakorlat egy olyan pluszt jelent, ami bő­Profilváltás a mezőtúri főiskolán Mezőgazdasági üzemmérnököket is k víti az ember ismereteit. A jövő? Majd meglátjuk. Még nem tudom, hogyan alakul. Egyelőre gazdász szakon, nö­vénytermesztőként vagy állat- tenyésztőként szeretnék vé­gezni. Azt hiszem, teljesen mind­egy, hogy milyen szakon végez valaki. Az a fontos, hogy szak­májának míves mestere legyen. Kollár József igen súlyos milliókba került. S most megyeszerte ott állnak ki­haltam ebek harmincadjára vetve. Ezért tartom példa értékűnek s egy kicsit jövőt mutatónak ezt a mezőtúri telepet. Jól választott a főiskola, amikor ezt szemelte ki a hallgatók gyakorlatának színhelyéül. Bucskó László Amikor visszatérve a városba megköszönjük Merkei Attila fi­gyelmes segítségét, még mindig homályba burkolódzik a táj. Csak a kollégium néhány abla­kából kiszűrődő fény jelzi: las­san ébredezik a többi diák is. Számukra is megkezdődik az új ismereteket nyújtó nap. Simon Béla (Fotó: Mészáros János) Hét szakirány Varga Zsolt Ebben az álláspontomban meg­erősített, és egy kicsit örömmel is eltöltött az ezen a telepen töl­tött idő. Jól emlékszem ugyan­is a közelmúlt hozzá nem értés­ről tanúskodó intézkedésre, mi­szerint tízezer forintot adtak „jutalmul” egy-egy szarvas- marha levágásáért. Sok helyen a ráfizetésre hivatkozva szüntet­tek meg olyan szarvasmarhate­lepeket, amelyeknek felépítése Most hét szakirány közül vá­laszthatnak a hallgatók. Azok közül kettő — az autógépészeti és a mezőgazdasági gépészeti - szorosan kötődik a gépészethez. A másik öt bármelyik keretdip­lomához kötődhet. A szűkebb értelemben vett szakirányok közé tartozik a pénzügyi-marke­ting; a számítógépes (ez a leg­kedveltebb és a társadalmi igény is leginkább ez iránt mu­tatkozik). Szeretnének az Al­föld-programhoz csatlakozva környezetvédelmi szakembere­ket is képezni. Ennek a térség­nek bioszférája megérdemli, hogy komolyabban foglalkoz­zanak vele. A képzésben a főiskola - az anyaegyetemtől is eltérően - a A bocik korán követelik jussukat Nagy Péter gyakorlati oktatást preferálja. Ez megmutatkozik a tantervi arányokban is. Körülbelül het­ven százaléka a tantárgyaknak gyakorlati, s mindössze körül­belül harminc százalék a pad- ban eltöltött idő aránya. A mezőtúri főiskola profilja sok tekintetben hasonlít a hol­landiai képzéshez, mert Mező­túron is a „csinálva tanulni” el­vet akarják megvalósítani. En­nek érdekében több olyan szak­embert vontak be az oktatói karba, akik sok évet töltöttek gyakorlati munkában. Ezzel az alapállásukkal - mi­vel a mezőgazdasági gépész üzemmérnöki kar infrastruktu­Februártól szakmai gyakorlat rális háttere megvolt, az első évfolyamon a korábbinak több mint kétszeresére növelték a hallgatói létszámot. Kétszáz- negyven hallgatóval indult a képzés az első évfolyamon eb­ben a tanévben. Emellett van egy háromszáz hallgatóból álló nulladik évfolyam is. Ennek a létszámnak fele fogja választani a gépész, másik fele pedig az agrár diplomát. Úgy tűnik, hogy a távokta­tásban is nagy szerepe lesz a mezőtúri főiskolának. Mivel a korábbi egy-két lány helyett most negyven-ötven van a hall­gatók között, megváltozott a fő­iskola arculata is. A főiskola céljainak elérésé­hez nyilvánvaló, hogy ki kellett Ismerkedés a tej házzal ügyvezető igazgatója a telep számára fontos munkákat vé­gezteti velük. Nyilvánvaló, hogy ezáltal munka közben is­merik meg a hallgatók a szar­vasmarha-tenyésztés fázisait. Ebből is kitűnik az oktatás ket­tős profilja, s az, hogy nem kí­vánnak elszakadni a nagy mére­tektől sem. Ez esetben a mére­ten, s nem a vállalkozási formán van a hangsúly. Tehát a kicsitől a nagy méretig igyekeznek a pa­letta minden színárnyalatát be­mutatni a hallgatóknak. S ami­kor azok eljutnak a diploma megszerzéséig, nekik kell el­dönteniük, hogy mi mellett te­szik le a voksot. Ilyen ismeretekkel felvér­tezve vágunk neki a kivilágo­látogtásunk alkalmával merült fel az a gondolat, hogy valami­lyen működtetési formát kellene kitalálni, ami ezt a lényegében mindig veszteséges üzemet nye­reségessé tenné. Ez volt a tár­gyalások alapja. A telep teljes átvilágítása után egy hetvenkét oldalas szakmai anyagot készí­tettünk el a tehenek tőgyegész­ségügyi helyzetétől kezdve a genetikai háttérről,, a gépek üzemeléséről, a közgazdasági átvilágításig sok mindenről. 1993. május 6-án az ezen az alapon folytatott tárgyalások végkifejlete az lett, hogy létre tudtuk hozni a Magyar-Mongol Szövetkezettel, az Alcsireddel, annak partnergazdaságaival és a szakmához részben kapcsolódó, Alszik a város. Sötét az égbolt, kihaltak a mezőtúri utcák. Nem sokkal múlt hajnali négy óra. - Elkéstek - közli lakonikus rövidséggel a főiskola portásnője. - A fiúk már régen biciklire ültek, s kimentek a tanyára. Merkei Attila Szerencsénkre korán kelő Merkei Attila szarvasmarha-te­nyésztési szakmérnök is, aki most tanszéki mérnökként dol­gozik a főiskolán. Szíves kalau­zunknak bizonyul a hallgatók gyakorlati munkájának megte­kintéséhez. Utunk kezdete előtt azonban rövid eszmecserére le­ülünk a kollégium tágas elő­csarnokában. S Merkei Attila szavai nyomán új képünk alakul ki a főiskoláról: Két keretdiploma- Az 1990-es évek elejére nyilvánvalóvá vált, hogy vala­milyen profilváltás kell a mező- gazdasági szakoktatásban. Erre első inspiráció a tulajdonváltoz­tatás volt. Amellett a gazdasági helyzet ellehetetlenedése is új­fajta stílust sürgetett. Akkor merült fel a kérdés: milyen irányt kell venni a főiskolának ahhoz, hogy megtartsa s ha le­het, gyarapítsa a hallgatói lét­számot. És hogy olyan ismere­teket nyújtson nekik, melyek boldogulásukhoz szükségesek. A főiskola Vezetése akkor úgy döntött, hogy az addigi me­zőgazdaságigépész-képzést, ami szűk területe a mezőgazda­ságot kiszolgáló emberek kép­zésének, egy kicsit általánosít­ják, s az agrár gépész üzemmér­nöki képzés mellé a mezőgaz­dasági üzemmérnöki képzést is zászlójukra tűzték. Ezt akcep­tálta a gödöllői agráregyetem, és 1992-ben megkezdődhetett egy gazdálkodói típusú gépész üzemmérnöki képzés. 1993 szeptemberében pedig egy tel­jesen új szakon, az agrár üzem­mérnökin is megkezdődött az oktatás. Ezáltal azt az igényt is ki tudják elégíteni, amit a ma­gántulajdonba került földek tá­masztanak. Persze, nemcsak a magánszférára terjed ki a főis­kola képzési profilja, hanem olyan általános képzést nyújt, amelynek segítségével a hallga­tók szintetizálni tudják a mező- gazdasági ismereteket. A mezőtúri főiskola két ke­retdiplomát ad. Az egyiket a mezőgazdasági gépész üzem­mérnöki szakon, a másikat az agrár üzemmérnökin. A keret­diplomákon belül a hallgatók szakirányokat választhatnak, melyeket mind az előadók, mind az elképzelések tekinteté­ben rugalmasan kezel a főiskola vezetése. Most ugyanis nehéz lenne megmondani, hogy há­rom év múlva, amikor diplomát kapnak a hallgatók, milyen igé­nye lesz a társadalomnak. Min­denképpen mobil képzési rend­szert kellett felépíteni. alakítani a mezőgazdasági tan­széket. Az alapvető mezőgaz­dasági tantárgyak mellett ez a tanszék gondozza a mezőgazda- sági termékek forgalmazásának ismereteit is. Végtermék-érté­kesítő gazdálkodásra ösztönöz, hogy a hasznot ne a közvetítők zsebeljék be. A társadalomtu­dományi és gazdaságtani tan­szék fő feladata, hogy az öko­nómiai szemlélet különböző ágait szintetizálja - természete­sen a mindenkori gazdasági vi­szonyok tükrében. Egy - kárpótlásként kapott - hetvenkét hektáros terület hasz­nosítása is a főiskola gyakorlati feladatköréhez tartozik. Ezen a területen - ha sikerül majd pá­lyázattal pénzt szerezni vagy mecénást találni - egy holland típusú tehenészetet és egy dán típusú sertéstelepet építenek fel. Mintaként is szolgálhatna ez, mert a 72 hektár ezzel a két ál­latfajjal pontosan az a méret, amit egy család ebben a körzet­ben el tudna irányítani. A hallgatók - ott szervezett gyakorlat során - megismernek egy másik modellt is; a Ma­gyar-Mongol Mezőgazdasági Szövetkezet szarvasmarhatele­pét. ami jó példa arra, hogy más struktúrában, vállalkozási ala­pon, viszonylag rövid idő alatt a korábbi eredménytelen gazdál­kodás eredményesre fordítható. Ott a hallgatók ismerkedhetnek a nagyüzemi gazdálkodással. Gyakorlataik csoportonként hétfőn hajnali fél öttől vasárnap este nyolcig tartanak. A telep sodni nem akaró, havas esőben didergő határnak. A gyakorla­ton lévő hallgatók a főiskola ál­tal vásárolt biciklin már kiértek a szarvasmarhatelepre, ahol Nagy Péter, a Belán-Alcsired Kft. ügyvezető igazgatója fogad bennünket. A vacogtató időben jólesően felhörpintett kávé után Nagy Péter ismerteti a szarvasmarha­telep sorsát: Mínuszból pluszba- 1992-ben, az Alcsired szak- tanácsadójaként kerültem kap­csolatba a Magyar-Mongol Me­zőgazdasági Szövetkezet elnö­kével, Hernek Antallal. Telepi

Next

/
Thumbnails
Contents