Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-18 / 41. szám
6 Riport 1994. február 18., péntek 'T Sötétben is dolgozni kell részben nem kapcsolódó magánszemélyekkel, 6,6 milliós törzstőkével a Belán-Alcsired tejtermelés-szervező társaságot. Ez a társaság bérbe vette a Magyar-Mongol Mezőgazdasági Szövetkezet szarvasmarhatelepét, és bérleti formában üzemelteti azt. Nehéz tárgyalás, hosszú folyamat eredménye ez, de úgy tűnik, megérte. Az 1992-ben tizenkét millió körüli mínusszal üzemelő telep 1993-ban pozitív eredménnyel zárt. A szövetkezetnek már bérleti díjat is tudtunk fizetni. Likviditási gondjaink nem voltak. A Szolnoktej Rt.-vel az idén is szerződést kötöttünk, ami arra vall, hogy sikerült jó partneri kapcsolatokat kiépítenünk. A szövetkezettel is jól együttműködünk. Traktor-, takarmány- s könyvelési szolgáltatást például a szövetkezet nyújt számunkra. Taggyűlésünk úgy döntött, hogy a főiskolát alapító tagként veszi fel, de az költségvetési intézmény lévén, ezt még engedélyeztetni kell. A múlt évben folytatott előtárgyalások eredményeként most. február 1 -jétől megkezdődött a főiskolai hallgatók gyakorlata a szarvasmarhatelepünkön. Fizikai munkát is végezniük kell, a trágyázástól a borjúnevelésig - szombaton és vasárnap is. Korai volna erről még tapasztalatot leszűrni. Néhány hónap múlva többet tudok erről mondani. Az ügyvezető igazgató ugyan nem hangsúlyozta, de nyilvánvaló, hogy ha a hallgatók nyitott szemmel járnak a telepen, s az előzményeket is figyelembe veszik, leszűrhetik azt a tapasztalatot, hogy nem csak a szűk értelemben vett szakmai fogásokra kell majd gondolniuk az életben, hanem a dolgok összefüggésére, közgazdasági vonatkozásukra is. Majd meglátjuk Lehet, hogy a szarvasmarhatelepre karikázó főiskolásokat most még jobban foglalkoztatja a kitartóan szitáló havas eső, mint a telepen szerzett szakismeret? Utóvégre még három évük van hátra a diploma megszerzéséig. Hogyan vélekednek erről a szakmai gyakorlatról? - erre a kérdésre kérek választ hármójuktól. A Gyöngyösről érkezett Varga Zsolt őszintén kiböki: - Egyáltalán nem értek a szarvasmarhatartáshoz, a gépészet tartozik az érdeklődési körömbe, de itt meg lehet ismerni a szarvasmarhatenyésztés technológiáját és különböző fogásait. Legalább valamit el tudok sajátítani ebből. Egyébként autógépész szakon szeretnék tovább tanulni. A főiskola elvégzése után egy gyöngyösi autószalonban helyezkedek majd el. Már most meglett volna a helyem, de szeretném elvégezni a főiskolát. A törökszentmiklósi Kollár József & Székács Elemér Mező- gazdasági Szakközépiskolában szerzett ismereteire támaszkodva mondja: - Elég korszerű telep ez. A tejházat még nem tanulmányoztam át, de ismereteim szerint a legkorszerűbbek közé tartozik. A főiskolát az általános gépészeten szeretném elvégezni, s azután tovább tanulni. Bucskó László szintén törökszentmiklósi. Ő is a „Székácsban” végzett: - Ez a gyakorlat egy olyan pluszt jelent, ami bőProfilváltás a mezőtúri főiskolán Mezőgazdasági üzemmérnököket is k víti az ember ismereteit. A jövő? Majd meglátjuk. Még nem tudom, hogyan alakul. Egyelőre gazdász szakon, növénytermesztőként vagy állat- tenyésztőként szeretnék végezni. Azt hiszem, teljesen mindegy, hogy milyen szakon végez valaki. Az a fontos, hogy szakmájának míves mestere legyen. Kollár József igen súlyos milliókba került. S most megyeszerte ott állnak kihaltam ebek harmincadjára vetve. Ezért tartom példa értékűnek s egy kicsit jövőt mutatónak ezt a mezőtúri telepet. Jól választott a főiskola, amikor ezt szemelte ki a hallgatók gyakorlatának színhelyéül. Bucskó László Amikor visszatérve a városba megköszönjük Merkei Attila figyelmes segítségét, még mindig homályba burkolódzik a táj. Csak a kollégium néhány ablakából kiszűrődő fény jelzi: lassan ébredezik a többi diák is. Számukra is megkezdődik az új ismereteket nyújtó nap. Simon Béla (Fotó: Mészáros János) Hét szakirány Varga Zsolt Ebben az álláspontomban megerősített, és egy kicsit örömmel is eltöltött az ezen a telepen töltött idő. Jól emlékszem ugyanis a közelmúlt hozzá nem értésről tanúskodó intézkedésre, miszerint tízezer forintot adtak „jutalmul” egy-egy szarvas- marha levágásáért. Sok helyen a ráfizetésre hivatkozva szüntettek meg olyan szarvasmarhatelepeket, amelyeknek felépítése Most hét szakirány közül választhatnak a hallgatók. Azok közül kettő — az autógépészeti és a mezőgazdasági gépészeti - szorosan kötődik a gépészethez. A másik öt bármelyik keretdiplomához kötődhet. A szűkebb értelemben vett szakirányok közé tartozik a pénzügyi-marketing; a számítógépes (ez a legkedveltebb és a társadalmi igény is leginkább ez iránt mutatkozik). Szeretnének az Alföld-programhoz csatlakozva környezetvédelmi szakembereket is képezni. Ennek a térségnek bioszférája megérdemli, hogy komolyabban foglalkozzanak vele. A képzésben a főiskola - az anyaegyetemtől is eltérően - a A bocik korán követelik jussukat Nagy Péter gyakorlati oktatást preferálja. Ez megmutatkozik a tantervi arányokban is. Körülbelül hetven százaléka a tantárgyaknak gyakorlati, s mindössze körülbelül harminc százalék a pad- ban eltöltött idő aránya. A mezőtúri főiskola profilja sok tekintetben hasonlít a hollandiai képzéshez, mert Mezőtúron is a „csinálva tanulni” elvet akarják megvalósítani. Ennek érdekében több olyan szakembert vontak be az oktatói karba, akik sok évet töltöttek gyakorlati munkában. Ezzel az alapállásukkal - mivel a mezőgazdasági gépész üzemmérnöki kar infrastruktuFebruártól szakmai gyakorlat rális háttere megvolt, az első évfolyamon a korábbinak több mint kétszeresére növelték a hallgatói létszámot. Kétszáz- negyven hallgatóval indult a képzés az első évfolyamon ebben a tanévben. Emellett van egy háromszáz hallgatóból álló nulladik évfolyam is. Ennek a létszámnak fele fogja választani a gépész, másik fele pedig az agrár diplomát. Úgy tűnik, hogy a távoktatásban is nagy szerepe lesz a mezőtúri főiskolának. Mivel a korábbi egy-két lány helyett most negyven-ötven van a hallgatók között, megváltozott a főiskola arculata is. A főiskola céljainak eléréséhez nyilvánvaló, hogy ki kellett Ismerkedés a tej házzal ügyvezető igazgatója a telep számára fontos munkákat végezteti velük. Nyilvánvaló, hogy ezáltal munka közben ismerik meg a hallgatók a szarvasmarha-tenyésztés fázisait. Ebből is kitűnik az oktatás kettős profilja, s az, hogy nem kívánnak elszakadni a nagy méretektől sem. Ez esetben a méreten, s nem a vállalkozási formán van a hangsúly. Tehát a kicsitől a nagy méretig igyekeznek a paletta minden színárnyalatát bemutatni a hallgatóknak. S amikor azok eljutnak a diploma megszerzéséig, nekik kell eldönteniük, hogy mi mellett teszik le a voksot. Ilyen ismeretekkel felvértezve vágunk neki a kivilágolátogtásunk alkalmával merült fel az a gondolat, hogy valamilyen működtetési formát kellene kitalálni, ami ezt a lényegében mindig veszteséges üzemet nyereségessé tenné. Ez volt a tárgyalások alapja. A telep teljes átvilágítása után egy hetvenkét oldalas szakmai anyagot készítettünk el a tehenek tőgyegészségügyi helyzetétől kezdve a genetikai háttérről,, a gépek üzemeléséről, a közgazdasági átvilágításig sok mindenről. 1993. május 6-án az ezen az alapon folytatott tárgyalások végkifejlete az lett, hogy létre tudtuk hozni a Magyar-Mongol Szövetkezettel, az Alcsireddel, annak partnergazdaságaival és a szakmához részben kapcsolódó, Alszik a város. Sötét az égbolt, kihaltak a mezőtúri utcák. Nem sokkal múlt hajnali négy óra. - Elkéstek - közli lakonikus rövidséggel a főiskola portásnője. - A fiúk már régen biciklire ültek, s kimentek a tanyára. Merkei Attila Szerencsénkre korán kelő Merkei Attila szarvasmarha-tenyésztési szakmérnök is, aki most tanszéki mérnökként dolgozik a főiskolán. Szíves kalauzunknak bizonyul a hallgatók gyakorlati munkájának megtekintéséhez. Utunk kezdete előtt azonban rövid eszmecserére leülünk a kollégium tágas előcsarnokában. S Merkei Attila szavai nyomán új képünk alakul ki a főiskoláról: Két keretdiploma- Az 1990-es évek elejére nyilvánvalóvá vált, hogy valamilyen profilváltás kell a mező- gazdasági szakoktatásban. Erre első inspiráció a tulajdonváltoztatás volt. Amellett a gazdasági helyzet ellehetetlenedése is újfajta stílust sürgetett. Akkor merült fel a kérdés: milyen irányt kell venni a főiskolának ahhoz, hogy megtartsa s ha lehet, gyarapítsa a hallgatói létszámot. És hogy olyan ismereteket nyújtson nekik, melyek boldogulásukhoz szükségesek. A főiskola Vezetése akkor úgy döntött, hogy az addigi mezőgazdaságigépész-képzést, ami szűk területe a mezőgazdaságot kiszolgáló emberek képzésének, egy kicsit általánosítják, s az agrár gépész üzemmérnöki képzés mellé a mezőgazdasági üzemmérnöki képzést is zászlójukra tűzték. Ezt akceptálta a gödöllői agráregyetem, és 1992-ben megkezdődhetett egy gazdálkodói típusú gépész üzemmérnöki képzés. 1993 szeptemberében pedig egy teljesen új szakon, az agrár üzemmérnökin is megkezdődött az oktatás. Ezáltal azt az igényt is ki tudják elégíteni, amit a magántulajdonba került földek támasztanak. Persze, nemcsak a magánszférára terjed ki a főiskola képzési profilja, hanem olyan általános képzést nyújt, amelynek segítségével a hallgatók szintetizálni tudják a mező- gazdasági ismereteket. A mezőtúri főiskola két keretdiplomát ad. Az egyiket a mezőgazdasági gépész üzemmérnöki szakon, a másikat az agrár üzemmérnökin. A keretdiplomákon belül a hallgatók szakirányokat választhatnak, melyeket mind az előadók, mind az elképzelések tekintetében rugalmasan kezel a főiskola vezetése. Most ugyanis nehéz lenne megmondani, hogy három év múlva, amikor diplomát kapnak a hallgatók, milyen igénye lesz a társadalomnak. Mindenképpen mobil képzési rendszert kellett felépíteni. alakítani a mezőgazdasági tanszéket. Az alapvető mezőgazdasági tantárgyak mellett ez a tanszék gondozza a mezőgazda- sági termékek forgalmazásának ismereteit is. Végtermék-értékesítő gazdálkodásra ösztönöz, hogy a hasznot ne a közvetítők zsebeljék be. A társadalomtudományi és gazdaságtani tanszék fő feladata, hogy az ökonómiai szemlélet különböző ágait szintetizálja - természetesen a mindenkori gazdasági viszonyok tükrében. Egy - kárpótlásként kapott - hetvenkét hektáros terület hasznosítása is a főiskola gyakorlati feladatköréhez tartozik. Ezen a területen - ha sikerül majd pályázattal pénzt szerezni vagy mecénást találni - egy holland típusú tehenészetet és egy dán típusú sertéstelepet építenek fel. Mintaként is szolgálhatna ez, mert a 72 hektár ezzel a két állatfajjal pontosan az a méret, amit egy család ebben a körzetben el tudna irányítani. A hallgatók - ott szervezett gyakorlat során - megismernek egy másik modellt is; a Magyar-Mongol Mezőgazdasági Szövetkezet szarvasmarhatelepét. ami jó példa arra, hogy más struktúrában, vállalkozási alapon, viszonylag rövid idő alatt a korábbi eredménytelen gazdálkodás eredményesre fordítható. Ott a hallgatók ismerkedhetnek a nagyüzemi gazdálkodással. Gyakorlataik csoportonként hétfőn hajnali fél öttől vasárnap este nyolcig tartanak. A telep sodni nem akaró, havas esőben didergő határnak. A gyakorlaton lévő hallgatók a főiskola által vásárolt biciklin már kiértek a szarvasmarhatelepre, ahol Nagy Péter, a Belán-Alcsired Kft. ügyvezető igazgatója fogad bennünket. A vacogtató időben jólesően felhörpintett kávé után Nagy Péter ismerteti a szarvasmarhatelep sorsát: Mínuszból pluszba- 1992-ben, az Alcsired szak- tanácsadójaként kerültem kapcsolatba a Magyar-Mongol Mezőgazdasági Szövetkezet elnökével, Hernek Antallal. Telepi
