Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-18 / 41. szám

1994. február 18., péntek Hazai tükör 3 Az ATI üti a vasat - az ügyben a bíróság dönt Tortúra a vagyonnal - egy egyszerű adásvétel történt? A valamikori ATI, mely or­szágos hálózattal rendelkezett, 1983-ban szűnt meg. A megyei kirendeltségei önállóan tevé­kenykedtek ezt követően azon vagyonnal, melyet a korábbi szervezet hagyott hátra. A va­gyon tulajdonjogilag az államé volt, míg kezelőjeként a megyei ATI szerepelt, s az oktatási szervezet felett a volt megyei tanács diszponált felügyeleti szervként. A rendszerváltozást követően a teljes vagyon tulajdonjogát a megyei önkormányzat szerezte meg. A cég átalakulása után, mely 1992-ben történt, a há­rommilliós kft.-vagyonrészből 600 ezret a dolgozók, míg 2,4 milliót - apportként, az ingat­lanvagyon nélkül - a megyei önkormányzat adta. A kft. meg­alakulását követően maga a cég a többségi tuljadonosnak, a me­gyei önkormányzatnak bérleti díjat volt köteles fizetni a Szol­nok Eötvös téri ingatlanért. Ezt kiküszöbölendő, továbbá a tu­lajdon rendezése érdekében a többségi vagyonrész megvásár­lására ajánlatott tett az ATI, il­letve annak dolgozói. A döntés úgy szólt, hogy a vagyonrészt névértéken megvá­sárolhatják, míg az ingatlan el­adó. A vevő „meghatározására” pedig úgynevezett vaklicitet hirdettek. Az legtöbbet kínáló pályázó külső személy volt, így az ATI-t a megyei önkormányzat meg­kérdezte: hajlandó-e megadni a 2 millió forintot, melyet a másik pályázó ígért, ugyanis az ATI-nak elővásárlási joga van. A válasz „igen” volt, ám az adásvételi szerződés nem jött létre, mivel az ATI-val szemben Szolnok város önkormányzatá­nak volt elővételi joga. A számtalan egyeztetés és le­velezés végén az alábbi ered­mény született. A város megvásárolta a me­gyei önkormányzattól az ingat­lan tulajdonjogát, majd értékesí­tette azt az ATI korábbi ver­senytársának, a 2 milliót ajánló pályázónak. Ahogy az egyik fél látja Kovács János, az ATI Kft. igazgatója elmondta: a kétsze­res jogügyletről a mai napig hi­vatalos tájékoztatást nem ka­pott, azonban a „szálló hírek” alapján maga járt utána az ügy­leteknek.- A megyei önkormányzat még tavaly eladta az ingatlant a városnak, azzal a szerződésben kikötött feltétellel, hogy az in­gatlan bérlőjének felmondott, s az, mármint az ATI Kft., áprili­sig távozik az ingatlanból. De­cember 22-én tulajdonos lesz a város, majd még szintén de­cember 29-én Szolnok városa az ingatlant továbbértékesíti az egyik korábbi versenytársunk­nak, aki „mellesleg” a megyei önkormányzat munkatársa.- A tulajdonosváltozásról a mai napig hivatalos tájékozta­tást nem kaptam, s csak febru­árban érkezett meg a bérleti jogviszony felmondása is a me­gyei önkormányzattól. Érthetet­len, hogyan költözzünk ki ápri­lisig, mikor a 6 hónapos fel­mondási idő augusztusban jár le. Ez utóbbi gyanúmat erősíti az is: a felmondással együtt kaptunk egy számlát is, mely az első félévi bérleti díj kifizeté­sére szólítja fel az ATI Kft.-t.- Kinek fizessek most bérleti díjat, hiszen a földhivatali nyil­vántartás szerint a megyei önkrmányzat már nem tulajdo­nos?!- Az ATI-nál úgy gondoljuk, hogy mindenképpen járt volna elővásárlási jog számunkra az ingatlan megvásárlására. Már csak azért is, mivel nincs hova költöznünk, valamint az ingat­lan kezelői jogával is rendelkez­tünk korábban, s az adásvételi szerződések létrejöttekor érvé­nyes bérleti szerződésünk volt.- A kérdést csak nehezíti, hogy a 30 főfoglalkozású al­kalmazott mellett további mint­egy 200 emberrel állunk szer­ződéses jogviszonyban, s jelen­leg tervezünk 10 fős létszámbő­vítést. De vajon hová? Mit mond a másik fél? Az ATI által kérdésesnek minősített jogügyletről a me­gyei önkormányzat főmunka­társának, Jenői Lászlónak egé­szen más véleménye van.- A vitatott ingatlan a megyei önkormányzat tulajdonát ké­pezte. Még 1992-ben áttekin­tette a megyei önkormányzat a tulajdonában álló ingatlanokat, s a szervezet engedélyezte ezen ingatlan értékesítését, melyre pályázatot írtunk ki. Egyben a minimális vételárat, valamint az elővásárlási jog sorrendjét is meghatározta a testület.- Ez utóbbi a törvény szerint történt, ugyanis az elővásárlási jog ilyen esetben a települési önkormányzatot illeti meg. Ezt követően lehet szó további elő­vásárlási jogokról, s ennek alap­ján döntött úgy az önkormány­zat, hogy amennyiben Szolnok város nem tart igényt a Szolnok Eötvös téri ingatlanra, akkor az ATI Kft.-nek, a jelenlegi bérlő­nek, elővásárlási jogot biztosít.- A megyei önkormányzat vagyonrendelete alapján törté­nik minden, a tulajdonában álló ingatlan értékesítése, mely sze­rint nyilvános pályáztatás útján ajánlatokat kell beszerezni.- Mindezek alapján az ingat­lant még 1992-ben nyilvánosan, a sajtóban meghirdettük, melyre 5 vagy 6 pályázó nyújtott be ajánlatot, többek között az ATI is. Az ajánlatok beérkezése után Szolnok város önkormányzatát megkérdeztük, mely jelezte, hogy élni kíván elővásárlási jo­gával. Ennek megfelelően, a legmagasabb ajánlati áron, 2 millió forintért értékesítettük az ingatlant Szolnok város önkor­mányzatának, tavaly év végén.- Az ATI elővásárlási joga ezzel megszűnt.- Egyben a bérleti jogvi­szonyt, mely az ATI és a me­gyei önkormányzat között fenn­állt, októberben a bérbeadó felmondta.- Tudok arról, hogy a posta, az általunk feladott ajánlott le­velet valamilyen okból nem kézbesítette ki az ATI-nak. Ez a késedelmes értesítés oka, me­lyet a posta jelenleg vizsgál. Égyébként még január végén átvette az ATI igazgatója a fel­mondólevelet. A kronológiához tartozik, hogy a megyei önkormányzat még 1993. áprilisában értesí­tette az összes pályázót arról, köztük az ATI-t is, hogy Szol­nok város élni kíván elővásár­lási jogával. Majd augusztusban újra tájékoztatták az ATI-t ar­ról, hogy az ingatlant értékesíti a megyei önkormányzat Szol­nok város önkormányzata ré­szére, s az elhelyezését a cég oldja meg. Mivel ez utóbbi mozzanatra nem került sor, ezért az ATI-val kötött bérleti szerződését a megyei önkor­mányzat felmondta. * * * Az ATI Kft. sérelmének or­voslására polgári peres eljá­rást kezdeményzett, így az ügyben majd a bíróság mondja ki a végső szót.- vági ­A munkanélkülieket képviseli Mit tehet, aki egyik napról a másikra munka nélkül ma­rad? Természetesen az élet megy tovább, a családot el kell tartani, s egyszer ki kell lépni az utcára, szembe kell nézni az emberekkel, s min­denféle önbecsülést félretéve valahonnan segítséget kell kérni. De honnan? Erre a problémára keresi a megoldást Abonyban Bodor Jó­zsef, aki 1992-ben, az önkor­mányzat ösztönzésére elvállalta az abonyi munkanélküliek kép­viseletét. Az elmúlt években a lakosság munkalehetőségei beszűkültek, a helyi vállalatok s különböző vállalkozások felszámolása ha­talmas munkaerőt szabadított fel. A munkanélküliek és állás­keresők száma Abonyban kö­rülbelül 1500. Ebbe a rétegbe elsősorba az idősebb korosz­tály, a cigányság és az agrársz­férából kiesett személyek tar­toznak. 1993. március 4-én megala­kult az Álláskeresők és Munka- nélküliek Pest Megyei Egyesü­lete. melynek elnökéül Bodor Józsefet, helyettesének pedig Falusi Sándort választották. Bodor József elmondta: in­dokoltnak tartja az egyesület létrehozását, mivel ezen térség problémáit csak törvényes kere­tek között lehet képviselni hosszú távon. Az elnök szabad­idejét s energiáját nem saj­nálva megkezdte az egyesület működéséhez szükséges feltéte­lek megteremtését. Az önkormányzattól kapott irodahelyiség kimázolásától, a különböző konferenciákon való képviseletig mindent megtett a munkanélküliek érdekében, s a kitartó munka gyümölcse talán egy-két hét múlva be is érik. Az egyesület célja, hogy utat mu­tasson a tanácstalan munkanél­küliek számára, bizonyos kere­tek között munkát ajánljon. Mint megtudtuk, a szervezet fo­lyószámláján mindössze 100 fo­rintnyi összeg van (ez is B. J. jóvoltából), s ezért az anyagi támogatás egyelőre nem lehet­séges. A távlati célokról érdeklődve Bodor József elmondta, hogy szándékában áll egy „civil ke­rékasztal” létrehozása, mely a város legégetőbb területeinek - a családsegítés, a cigányság, a munkanélküliség - problémáit fogná össze, s ezáltal egy igen komoly terhet venne le az ön- kormányzat válláról. SZÍ. Az ipar termelőárai 1993-ban 10,8 százalékkal növekedtek. A belföldi értékesítés árszínvo­nala 10,5 százalékkal, az exportátadások forintban szá­mított ára 12,5 százalékkal ha­ladták meg az előző évit. Erről a KSH tájékoztatta csütörtökön a Magyar Távirati Irodát. Decemberben a havi áremel­kedés az ipari termelői áraknál 0,8 százalék volt. Az exportér­tékesítés árindexei ebben a hó­napban 1,3 százalékot értek el, míg a belföldi értékesítési csak 0,4 százalékot tett ki. A statisztikai hivatal vizs­gálta a múlt év decemberi ár- emelkedési adatokat, összeha­sonlítva az előző év decemberi­vel. így számolva a termelői árak 10,3 százalékkal, a belföldi értékesítés árai 7,9 százalékkal, az exportátadásoké forintban számolva 14,3 százalékkal nö­vekedtek. Ez utóbbi adatnál azonban figyelembe kell venni a forintleértékelések hatását is. Ez a múlt esztendőben összesen 15 százalékot jelentett. így a devizában mért árak végül is nem növekedtek, hanem egy százalékkal csökkentek. (MTI) Készültségben a határőrök- A határőrség akciószázadai állandó készültségben vannak, ezért nincs szükség semmiféle külön intézkedésre, ha a NATO esetleg légicsapásokat mérne a boszniai szerbek állásaira, s ez­zel összefüggésben valamilyen határprovokáció történne - je­lentette ki csütörtökön a határ­őrség szóvivője. Krisán Attila hozzátette: provpkációnak azonban ez idő szerint semmi jele nincs. A határőrség 19 ak­ciószázada közül kettő állomá­sozik a délszláv határ térségé­ben. Szükség esetén az erőket 3-12 órán belül lehet átcsopor­tosítani. (MTI) Regionális expokonferencia Regionális expokonferencia kezdődött csütörtökön Buda­pesten a Pesti Vigadóban, ame­lyen a tavalyi expobörzék kö­zönségdíjasai, a megyék, a vá­rosok, a községek és a köztársa­sági megbízottak képviselői, va­lamint a már elfogadott, a vi­lágkiállításhoz kapcsolódó ren­dezvények szervezői vettek részt. Boross Péter miniszterel­nök megnyitójában azt hangsú­lyozta: nem csupán protokollá­ris eseményről van szó; mind a résztvevők, mind pedig a bemu­tatott ötletek jelzik: mozgásba lendült a világkiállítás szerve­zése. (MTI) Látlelet i Politika az, arait végre lehet hajtani f Tanácstalan buzgalmukban az állampolgárok egy része hol ide, hol oda kapkod, s hol ebben az irányban, hol a másik irány­ban próbál tájékozódni. Csak éppen egyre növekszik a tévutak száma, ahonnan visszautat kevesen találnak. Mert, ha vannak is olyanok, aki arcátlanul világnézetet és hitet többször is cserél­nek, példamutatónak a legkevésbé sem foghatjuk fel lépésüket. Ebből persze még egyáltalán nem következik az, hogy hanyag vagy kevésbé hanyag eleganciával bárki rábízhatná magát a bi­zonytalan jövőre. A jövő ugyanis korántsem annyira bizonyta­lan, mint ahogyan egyesek - nyilván pártos elkötelezettségük­ből adódóan - elhitetni szeretnék. Ha másból nem, abból is kö­vetkeztethetünk erre, hogy bizonyos útirányokat mégiscsak megjelölnek. S ugyancsak a pártosság dönti el, hogy a veszé­lyeket ki jobboldalról, ki baloldalról tartja végzetesnek. így csupán az a kérdés, nem mi magunk idézzük-e fel a bajt azáltal, hogy kellő pillanatban nem hallgattunk benső életünk jeladá­sára? Az állampolgár magányossága ugyanis a szavazófülkében válik érzékelhetővé, mikor ki erre, ki amarra a politikai irány­zatra, képviselőjelöltre adja le a voksát. Akár aszerint is mérle­gelve, hogy mennyire tűnnek hihetőnek ígéretei. Csakhogy bármennyire tanácstalan is valaki, mindenképp számolnia kell azzal, hogy szavazata a végső összegezésben kap súlyt. Mármint a szavazatok összesítése után. S ha kezdet­ben abban reménykedik is, hogy mások hasonlóan fognak sza­vazni, ebben semmiféle garancia nincs. Könnyű volna azt mon­dani: az állampolgárokat nem lehet újra becsapni. Mert legalább azt tudják, hogy kiket nem kell támogatni. Ám az elutasítás önmagában kevés. Még akkor is, ha a rendszerváltás meglepően gyorsan tovaröppenő négy éve alatt némely politikai szereplő a szó valódi vagy képletes értelmében bűnözőként viselkedett. Vagyonokat és kapcsolatokat halmozott fel, melyekből megint csak építkezni akar. De ha újra sikert ér el, aligha tudhatja be csupán önmaga érdemének, hanem sokkal inkább a pártjának. Magyarországon azonban egyetlen párt sem úgy jelenik meg a köztudatban, mint a bűnözők szövetsége. Bármilyen jelentékte­len létszámmal rendelkeznek is, programjukban a haladás, a fel­lendülés, a jólét, a biztonság, a szakszerűség, a hitelesség stb. jelszavai szerepelnek. Megannyi vonzó érték, s megannyi fo­gadkozás. Az állampolgár pedig kapkodhatja a fejét, hogy ezek után kinek higgyen. Lehetnek-e még illúziói, vagy végképp bele kell törődnie abba, hogy a politika semmi más, mint amit végre lehet hajtani. Viszolygással vagy anélkül. Lehetséges, hogy a megfellebbezhetetlen érvényű válaszig újabb négy évet kell várni. Kerékgyártó T. István áU ■?■■■ ___________ M INŐSÉGJAVÍTÁS A CÉLJUK. A szolnoki Fényszöv vásárolt egy modern AGFA gyors­labort, melyet a napokban helyeztek üzembe. Ezzel gyorsabban és jobb minőségben tudják kiszolgálni ügyfeleiket. -Mészáros­Tudnivalók jelölteknek és választópolgároknak Miként biztosítható a választási kampány tisztasága? Közérdek, hogy az idei vá­lasztási kampány tisztán és rendben menjen végbe. Mi­lyen szabályok biztosíthatják ezt? Már kezdődik azzal, hogy csak az a személy indulhat je­löltként a választásokon, aki 750 ajánlócédulát összegyűjt a körzetében. A törvény ezzel kapcsolatban megengedi, hogy bármely vá­lasztópolgár szervezhessen vá­lasztási kampányt, gyűjthessen ajánlószelvényt, népszerűsít­hessen választási programot vagy jelöltet, szervezhessen vá­lasztási gyűlést. Az ajánlószelvényeket az ál­lampolgárok zaklatása nélkül bárhol, bármikor lehet gyűjteni, kivéve munkaidőben, ilí. fegy­veres testületek szolgálati he­lyén, tömegközlekedési eszkö­zökön és a betegellátó egész­ségügyi intézményekben. Eze­kért a szelvényekért cserébe bármilyen ellenértéket kérni és adni egyaránt tilos. A választási gyűlések szerve­zőinek tudniuk kell, hogy ezek az események nyilvánosak, on­nan senki ki nem zárható. El­lenben törvénybe ütköző tettet követ el az, aki ezeket a rendez­vényeket megakadályozza vagy megzavarja. Plakátot is elhelyezhetnek a kampányok szervezői, de az épületek falát nem ragaszthatják teli, a házak kerítésére pedig csak a tulajdonos, illetve a ke­zelő hozzájárulásával helyezhe­tik el. Nem ragasztható ki plakát a középületekben, a közterületek azon részén, ahol azt a helyi rendeletek tiltják. A plakátokat csak úgy szabad elhelyezni, hogy később minden nehézség nélkül el is lehessen majd távo­lítani őket. Az életet, testi épséget, a va­gyonbiztonságot vagy a közle­kedés rendjét veszélyeztető helyre kirakott plakátokat a rendőrség a megbízó számlájára köteles eltávolítani. A törvény előírásai szerint a Magyar Távirati Iroda, a Ma­gyar Rádió és a Magyar Televí­zió a választáson jelöltet állító pártok választási felhívását - azonos feltételek mellett - leg­később a választást megelőző napig, legalább egyszer ingye­nesen közli. Ugyanez a kötelezettség a he­lyi stúdiókra is kiterjed a sugár­zási körzetükben induló jelöl­tekkel kapcsolatban. A jelölte­ket, illetve a pártokat népszerű­sítő minden más anyag csak „fi­zetett választási hirdetés” jel­zéssel közölhető. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió a szavazást megelőző harminc napban a választási események­ről szóló hírekben azonos felté­telekkel, a választási tudósítá­sokban a jelölések arányában szerepelteti az országos listát ál­lító pártokat. A választási kampány utolsó napján a Magyar Rádió és a Magyar Televízió - pártonként azonos műsorfeltételekkel, azo­nos időtartamban, kommentár nélkül - közreadja az országos listát állító pártok maguk készí­tette választási összefoglalóit. A szavazást megelőző nyol­cadik naptól a választásokkal kapcsolatos közvéleménykuta­tások eredményeit már nem szabad nyilvánosságra hozni. A szavazást megelőző nap 0 órájától lép életbe a kampány­csend, amikor már jelöltek, pár­tok nem reklámozhatnak. Nem minősül azonban tör­vényszegésnek a választási munkacsoportok tájékoztatása, továbbá a választási részvételre buzdító pártsemleges felhívás. Ferenczy Europress

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents