Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-16 / 39. szám

1994. február 16., szerda Sport 15 A finnek esélyessé léptek elő Hírpelyhek Keszthelyi célba ért Lillehammer '94 Hétfőn este (lapzárta után) játszották az olimpiai jégko- rongtoma első vérbeli rangadó­ját, amely egyből vaskos meg­lepetéssel szolgált. A lilleham- mpri Haakon-csamokban Finn­ország valósággal lelépte az egyik aranyesélyest, Oroszor­szágot, és ezzel egy csapásra a legnagyobb favoritok közé lé­pett elő. Az amúgy tíz és fél ezres csarnokban csak hétezren vol­tak, ám a finn tábor valóságos fiesztahangulatot teremtett. Ele­inte csak hangos buzdítással bá­torították Suomi legénységét, ám amikor biztosnak látszott a fölényes győzelem, önfeledt ünneplésbe kezdtek, és a fut­ballmeccseken megszokott né­zőtéri hullámzás sem maradt el. A finnek sikere teljesen meg­érdemelt volt. Viktor Tyihonov csapata világversenyen tán so­hasem szenvedett még ilyen megalázó vereséget. Volt olyan időszaka a mérkőzésnek, ami­kor az egyébként képzett orosz játékosoknak zavarodottságuk­ban a korong lekezelése is gon­dot okozott. Ezzel szemben a finn gárda kezd beérni. A né­hány éve junior világbajnoksá­got nyert együttes derékhadát megtartották, néhány tapasztalt öreg rókával kiegészítették, amelynek eredménye egy haté­kony összjátékot produkáló, látványos gólokat lövő, ugyan­akkor sok ismeretlen névből álló válogatott lett. A finnek a pakk okos megtartásával azt is el tudták kerülni, hogy az utolsó harmadban felvegyék az oro­szok által erőltetett dulakodó stílust.- Képtelenek voltunk a finn válogatott nívóján teljesíteni ­mondta a találkozót követő saj­tótájékoztató Viktor Tyihonov segítője, Igor Dmitrijev. - Az el­lenfél ezen az estén egyszerűen pazar hokit mutatott he. Nekünk abszolút nem ment a játék, bár jégkorongozóink igyekeztek ki­hozni magukból mindent. Az akarásnak azonban nyögés és súlyos vereség lett a vége. A győztes gárda edzője, Hannu Aravirta szerényen fo­gadta a gratulációkat.- Természetesen nem vártunk ilyen különbségű győzelmet, ez számunkra is teljes és persze nagyon kellemes meglepetés volt. Hadd tegyem hozzá, min­den válogatott életében előfor­dulnak kudarcok, ezúttal ez tör­tént az orosz csapattal. Mi na­gyon jól ráhangolódtunk a mér­kőzésre, és hatvan percen át megállás nélkül hajtottunk, küzdöttünk. Ugyanakkor hosszú távú terveket nem kürtölünk vi­lággá, mindig csak a következő mérkőzésre összpontosítunk, te­hát ne várjanak jóslást, hogy végül is hol végez az olimpián csapatunk. Finnország-Oroszország 5-0 (1-0, 4-0, 0-0) Jegorova második lillehammeri érme A vasárnap a 15 km-es sza­badstílusú sífutásban szerzett ezüstérme után kedden az 5 km-es klasszikus stílusú szám­ban aranyérmet nyert az orosz Ljubov Jegorova. Győzelmével visszavágott az olasz Manuela di Cérnának, aki a 15 km-es tá­von megelőzte őt. Női 5 km-es klasszikus stí­lusú sífutás: 1. Ljubov Jego­rova (Oroszország) 14:08.8 p, 2. Manuela di Centa (Olaszor­szág) 14:28.3, 3. Marja-Liisa Kirvesniemi (Finnország) 14:36.0, 4. Anita Moen (Norvé­gia) 14:39.4, 5. Inger Helene Nybräten (Norvégia) 14:43.6,6. Larissza Lazutyina (Oroszor­szág) 14:44.2. Jegorova névjegykártyája: 1966. május 5-én született Tomszkban, 167 cm magas, 51 kg. Legjelentősebb sportsikerei - olimpián: 1992-ben: 1. hely (15 km-es klasszikus stílusú sí­futás, 10 km-es szabadstílusú üldöző, 4x5 km-es váltó), 2. hely (5 km-es klasszikus stí­lusú, 30 km-es szabadstílusú), 1994-ben: 2. hely (15 km-es szabadstílusú), világbajnoksá­gon: 1991-ben: 1. hely (30 km-es szabadstílusú, váltó), 4. hely (5 km-es klasszikus stí­lusú), 1993-ban: 1. hely (váltó), 2. hely (5 km-es szabadstílusú), 3. hely (10 km-es és 30 km-es szabadstílusú). A téli ötkarikás játékok szín­helye hamisítatlan északi ven­déglátónak bizonyul. A szép számban érkezett szurkolók fel­készültek a meglehetősen hideg időjárásra, testközelben azon­ban mégis néha ijesztőek a fa­gyok. A keddi reggel például mínusz 20 fokos hőmérséklettel lepte meg a koránkelőket, míg éjszaka mínusz 30 fokig is süly- lyedt a hőmérő higanyszála. Az ötkarikás „hűtőszekrény” mégis mindeddig kegyes volt a ver­senyzőkhöz. A nézők már ke­vésbé lehettek olyan boldogok, legutóbb 200 embert kellett el­sősegélyben részesíteni, mert elfagyott a lábuk.- Amikor megláttam, hogy megbotlik, egyszerűen nem akartam hinni a szememnek. Is­tenem, miért tetted ezt velünk?! Egy biztos, ezt talán csak a túl­világon fogom megérteni... - mondta Robin Jansen, az ame­rikai gyorskorcsolyázó Dán Jansen felesége az 500 méteres futás befejezése után. A nyilat­kozathoz szorosan hozzátarto­zik, hogy a 28 éves világcsúcs­tartó olyannyira elkeseredett új­bóli balszerencsés szereplése okán, hogy az olimpia után a visszavonulást tervezi. Az eredményhirdetés után hozzám lépett az edzőm, és a következőt mondta: „Hillary beszélni szeretne veled”. Az gondoltam, csapattársamról, Hi­lary Lindh-ről beszél. Hát nem tudom, hogy írjam le elképedé­semet, amikor megláttam az amerikai elnökasszonyt - mondta Tommy Moe azok után, hogy Bili Clinton amerikai el­nök felesége, Hillary gratulált neki a lesiklásban kiérdemelt aranyéremért. Az első női alpesi verseny, a szuper óriásműlesiklás egyben az első magyar hölgy olimpikon fellépését is jelentette. A legfia­talabb alpesi olimpiai szám 57 fős mezőnyében az 52-es rajt­számmal szerepelt Keszthelyi Szvetlána. A 23 éves, Szverd- lovszkból való síelőnő magyar színekben abszolút újonc. A magyar férjet választott sporto­lónő jelenleg a legsokoldalúbb a magyarok között, amit bizo­nyít, hogy egyedül ő tudta ki­vívni valamennyi számban az indulás jogát. A másik szuper G-s magyar, Koch Éva viszont nem állt rajthoz, mert a csapat­orvos, Knoll Zsolt hétfő délután úgy ítélte meg: a versenyzőnő helyszínen megsérült térdsza­lagja még nem jött tökéletesen rendbe. A keddi versenyen indult mindenki, aki számít, ám mégis óriási meglepetések születtek. Az osztrák Világ Kupa-győztes, bokasérülés után visszatért Anita Wächter a 9., a címvédő olasz Deborah Compagnoni a 17., a francia olimpiai ezüstér­mes Carole Merle a 19. lett. Még rosszabbul járt a német vi­lágbajnoknő, Katja Seizinger, aki nyolc társával együtt bukott. Technikailag hibátlanul, biz­tonságosan ereszkedett le a pá­lyán Keszthelyi Szvetlána, aki szemmel láthatóan nem akarta kockáztatni helyezését, és végül 41-ként zárt. - Eléggé nehéz feladat elé állított ez a pálya, fő­leg, hogy idén csak egyszer, Mariborban versenyeztem a szuper G-ben, de akkor is buk­tam. Akárcsak Bónis Attilának, nekem sem a gyors számok mennek jól, így lesiklásban én sem indulok el, viszont a kom­binációban ott leszek.- nyilatkozta a célban Keszthe­lyi Szvetlána. Női szuper óriásműlesiklás: 1. Diann/ Roffe-Steinrotter (Egyesült Államok), 2. Szvet­lána Gladiseva (Oroszország), 3. Isolde Kostner (Olaszország), ... 41. Keszthelyi Szvetlána (Magyarország). Szerdai órarend Szánkó. 10.00: női együlé- ses, 3. és 4. futam, Hunder- fossen - eredményhirdetés. Jégkorong. 15.00.: Auszt­ria - Oroszország (A-cso- port), Lillehammer. 17.30.: Csehország - Németország (A-csoport), Gjövik. 20.00.: Norvégia - Finnor­szág, Lillehammer. Síelés. 12.30.: síakrobatika, női és férfi mogul, Lilleham- mer - eredményhirdetés. Gyorskorcsolya. 14.00.: férfi 1500 m, Hamar - ered­ményhirdetés. Női röplabda MK, a legjobb nyolc közé jutásért (/ Kosárlabda, Magyar Kupa Sz. Vegyimüvek-Szegedi DRE 1:3 (-6, -12, 16, -1) Albacomp - Sz. Olajbányász 79-83 (36-36)- Tudósításunk Westel rádiótelefonon érkezett ­Szolnok, 100 n„ v.: Pelikán, ifj. Kiss Vegyiművek: Cserfán, Wolf, Arisena, Kovácsné, Pá­dár, Gergelyfi. Csere: Vasi- csek. Edző: Vasicsek János. Szeged: NESZKOROM­NAJA, DOBOS, Balázsik, Koncz, SIJAN, Huff. Csere: Balogh, Komáromi. Edző: Ducsi Géza. Bár a kezdeti percekben a ha­zaiak jeleskedtek inkább (6-2), egy „talált” pont elég volt a vendégeknek a talpra álláshoz. Ettől kezdve az történt a pályán, amit a szegediek elterveztek. Dobos remekül szolgálta ki Si- jant és Neszkoromnaját, s a két idegenlégiós ütő nem hagyott sok esélyt a szolnoki blokknak a sáncolásra. Zsinórban 13(1) pontot szereztek a csongrádi lá­nyok, nem meglepő tehát, hogy szűk negyedóra alatt megnyer­ték az első szettet. Térfélcsere után mintha egy új Vegyiművek tért volna vissza a folytatásra. Nem játszottak jól a vendéglá­tók, de legalább fogcsikorgatva- küzdöttek minden egyes labdá­ért. A kissé könnyelművé vált szegediek ellen azonban az egymás után elért öt pont (11-8) is kevésnek bizonyult az üdvös­séghez, 12-nél ismét együtt vol­tak a hatosok. Talán maguk Csertánék sem hitték el, hogy egyenlíthetnek, így nem csoda, hogy nem is sikerült. A harma­dik szett hozta a legkiegyenlítet­tebb menetet. A hazaiak végre megpróbálták azt játszani, ami­vel az utóbbi időben aratták si­kereiket. Ahhoz azonban, hogy szépíthettek, kellett az is, hogy Dobosék túl korán érezték ma­gukat győztesnek. Visszavettek tempójukból, s küzdeni júdá­[y Kosárlabda I suknak köszönhetően a vegyi- sek 13-7-re elhúztak. Öt rossz nyitásfogadás azonban ele­gendő volt, hogy a hajrá ne le­gyen lefutott. Szerencsére a kri­tikus pillanatban már a vendé­gek keze is megremegett, Pádár ejtésével pedig ismét nyílt lett a mérkőzés. Legalábbis ebben reménykedett az a pár néző, aki kilátogatott a Tiszaligetbe. Nem így történt, a szegediek szinte egyetlen lendülettel elsöpörték a szolnokiak minden ellenállá­sát, és pillanatok alatt befejez­ték az összecsapást. (g. j.) Ezúttal a háttal álló hazai húzóemberek sem remekeltek Most korábban kell ébresztőt fújni Nagy. feladat vár a szolnoki MÁV MTE női kosárlabdacsa­patára ma este. A Közgáz-Ma- táv vendégeként lépnek pályára a piros-kékek, bizony ezúttal nem ők a mérkőzés nagy esé­lyesei. Az ellenfél ugyanis fél lábbal már az A-csoportban érezheti magát, hiszen biztosan vezeti a táblázatot. Ráadásul legutóbb a Véső utcából is győztesen távoztak a főváro­siak, bár edzőjük, Sapszon Jó­zsef nem is próbálta eltitkolni megkönnyebbülését. Beval­lotta, hogy: „Ha még néhány percig tart a találkozó, nem tud­tuk volna megőrizni előnyünket. Az döntött, hogy a szolnokiak hosszú ideig álmosan játszot­tak." Legalább ez erőt adhat a bravúrhoz Krasznaiéknak, akik számtalanszor bebizonyították már a bajnokság ‘során, hogy egészen váratlan eredményekre képesek. Mi tagadás, valóban meglepő lenne az egyre nagyobb számú szurkolótábor számára esetle­ges győzelmük, ám a kellemes meglepetéseket valószínűleg bármikor szívesen fogadnák a kosárlabda szerelmesei. Székesfehérvár, 1000 n„ v.: Berki, Szamos. Albacomp: TRUSIN 28/3, Radonjics 6, Hegedűs 6/3, MIKLÓSI 16/6, HUBER 10. Csere: Sajnyi 2, Matus 9/6, Kovács 2, Varga Pisch. Edző: Vetési Imre. Szolnoki Olajbányász: Mé- rész 9, IVKOVICS 18, GÓBI 17, Knézy 5/3, Takács 2. Csere: HOSSZÚ 21/12, Varga, Tóth A. 11/3. Edző: Rasid Abeljanov. Az eredmény alakulása: 5. perc 13-8, 10. perc 15-18, 15. perc: 25-23, 25. perc: 47-45, 30. perc: 59-59, 35. perc: 67-67, 38. perc: 76-80. Kipontozódott: Matus, il­letve Mérész a 40. percben A Magyar Kupa küzdelmei­ben a legjobb nyolc közé jutá­sért vívott első mérkőzésen mindkét csapatból hiányzott egy-egy idegenlégiós. A haza­iak Szizov, a vendégek a kitűnő irányító, Alexe nélkül léptek pá­lyára. Kemény, test-test elleni csa­tákkal kezdődött a mérkőzés, felváltva estek a kosarak. Igaz, Hegedűsék némi előnyre tettek szert kissé nyugodtabb játékuk­kal. Szolnoki időkérés után a félidő közepére rendezte sorait az Olajbányász, ezzel át is vette a vezetést. Mindkét gárda ren­geteg hibával játszott, így kevés volt a pontos találat. Alig volt különbség a két együttes között, tehát igazságos döntetlennel vonultak a csapatok az öltö­zőkbe. A második játékrészben a „maradék” légiósok - Trusin, il­letve Ivkovics - gyártották a pontokat. A vendégcsapat vé­dekezése masszívabb lett, tá­madásaikat eredményesen fe­jezték be Hosszúék. Átvették a játék irányítását, bár előnyhöz nem tudtak jutni, hiszen a szé­kesfehérvári együttes az egész félidő alatt tartotta a lépést a pi­ros-feketékkel. Három perccel a mérkőzés vége előtt azután végre sikerült meglépnie az Olajnak, öt pont előnyre tett szert a kiváló formában játszó Ivkovics vezérletével, amit a szuper ligás együttes már nem engedett ki kezéből a mérkőzés végéig. Minimális, ám fontos előny birtokában várhatja tehát a visszavágót a Szolnoki Olaj­bányász, melyre szombaton délután 17 órakor kerül sor a Tiszaligeti Sportcsarnokban. Jégkorong OBI. mmmm HNM^ Lehel HC-Debreceni AHC 9-6 (2-2,5-3,2-1)- Tudósításunk Westel rádiótelefonon érkezett ­Jászberény, 200 n. V. Árko- vics (Barabás, Füzesi). Lehel HC: Lajkó A. (Palla)-Vargyas, Balia, Csíki 1, Antal 1 (2), Nagv (1), Bathó, Borsos 1, Egyed 2 (1), SIPOS 4, Lajkó Zs., Fodor, Szajka, Havrán, Csontos 1, Láng, M. Vlaszov. Edző: Kereső Csaba, Alekszandr Vlaszov. DAHC: BÁN-Razov 1, Gri- senko (1), Orbán 1 (2), JEF- REMOV 4 (1), Köllő, Mihály, Oláh, Páll, Bujdosó, Vadócz, Nádor, Egyházi, Ockenfusz, Fekete. Edző: Vlagyimir Jef- remov. Kiállítások: 10 + végleges fegyelmi, ill. 12 + 2 végleges fegyelmi. Á bajnokság utolsó hazai tétmérkőzésére kevesen voltak kíváncsiak. Talán a nagy hideg miatt, pedig az ideális jéghez kellenek a mínuszok, amelyek­nek sok év óta híján volt a nyi­tott létesítmény. Emiatt akár délben is lejátszható lett volna a találkozó. Persze csak akkor, ha az orvos is ráért volna, mert ez­úttal a kezdés megint csúszott több mint negyedórát. Jefremov már az első perc letelte előtt éb­resztőt fújt a hazaiaknak, akik a harmadik percben már másod­Sipos: mesternégyes szór vonulhattak középkezdés­hez Orbán találata után, 0-2. Úgy tűnt, átmentette előző for­dulóbeli formáját a Lehel HC, szűk mellénye az ötödik perc­ben kezdett lazulni Sipos szépí­tése nyomán, 1-2. Lassan aztán magához ragadta a kezdemé­nyezést a tavalyi kupagyőztes, Sipos kapásgóljával egalizált (2-2) a tizenhatodik percben, tehát ennyi előnyt adott ellenfe­lének a Lehel HC. A középső já­tékrész harmadik percében Si­pos már a mesterhármasnál tar­tott (3-2), Köllő bombáját Lajkó A. tolta ki a bal felső sarokból. A mínusz hét fokos hidegben felélénkült a tempó, az új nem­zedék képviseletében Csontos talált Bán kapujába Antal átadá­sából, 4-2. Á 28. percben Jef­remov duplázott, jó példát mu­tatva tanítvány-társainak, 4-3. Kihagyott emberelőny után - amelyben Bánt alaposan meg­forgatták a hazai támadók - An­tal szólója hozott újabb gólt, Jefremov azonban előnyből is­mét nem maradt adós, 5-4. Egyed sem sokat tétovázott, a harmad utolsó előtti találatát Borsos ütötte előbbi átadásából az utolsó pedig a kisbíró külsejű Razov nevéhez fűződik, 7-5. A befejező szakasz Antal szólójá­val indult, a végrehajtó Csíki volt, Küllő kiállítását nem úszta meg a Debrecen, Sipos a kék vonalról bombázott a bal alsó sarokba, 9-5. Razov büntetését Bállá és Csíki „kompenzálta”, majd Küllő és Antal ökölvívó- bemutatója az öltözőben vég­ződött. Ilyen meccsen? Érhetet- len! Könnyen felejthető mérkő­zésen a Lehel HC nem cáfolt rá arra, hogy jobb helyezést érde­melt volna a bajnokságban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents