Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-15 / 38. szám
1994. február 15., kedd 9 Aktualitások Búzatábla vagy golfpálya? A termőföld védelmében Bár elvileg ebben az évben rendeződnek a földtulajdonviszonyok, a viták még mindig nem ültek el a tulajdonosok kilétét illetően. Ki a jobb gazda? Aki megműveli a földet? Aki eladja? Aki visszaveszi? Aki másra használja, mint amire a legalkalmasabb? A kérdés eldöntése össztársadalmi probléma. A jó vagy rossz válasz ugyanis azokat is érinti, akiknek a jövedelme nem a mezőgazdaságból származik. Hivatásszerűen 200 ezer ember foglalkozik ma állattenyésztéssel vagy növénytermesztéssel, míg egymillió melléktevékenységként és további egymillió saját maga, illetve családja ellátása érdekében műveli kiskertjét. Enni azonban mind a tízmilliónknak kell, sőt nemzeti jövedelmünk szemszögéből nézve annál jobb, minél többen fogyasztanak magyar gabonát, húst, gyümölcsöt a határainkon kívül élők közül is. Valaha a zsíros termőföldnek jó ára volt, ma azonban bagóért vesztegetik - panaszolják a gazdák. S valóban: a földnek nincs piaci értéke! Amíg aranykoronánként 500 forintért lehet földhöz jutni, vagyis egy törpebirtok ára mindössze 1-2 millió forint, addig nem lesz becsülete a földnek. (Külföldön nagyságrenddel magasabb összegeket kémek a tulajdonosok!) Az már más kérdés, hogy a magyar földművelőnek még annyi pénze sincsen, hogy megalapozza jövőbeli családi farmját! A működő piacgazdaságokban a mezőgazdasági termelést óriási összegekkel támogatja az állam. Az elmúlt évtizedek alatt a termelés-feldolgozás-értékesí- tés _ láncolatába számos közvetett és közvetlen ösztönző elemet építettek be, amellyel megkönnyítik a kis- és nagytermelők dolgát. A gépek beszerzéséhez kedvező feltételű hitelek állnak rendelkezésre, a felvásárlás olajozott és megbízható, az értékesítésnél előnyt élveznek a nemzeti termékek, szigorú vámok védik a belső piacot. Ehhez képest nálunk a láncolat akadozik, s ennek egyenes következményeként csökken a termelés. A paraszt termelne (mi mást is csinálna, hiszen ehhez ért), de nincs mivel és nincs kinek. Pillanatnyilag jövedelmezőbb, ha a termőföldet kiparcellázza hétvégi telkeknek vagy vadászterületként, esetleg golfpályaként hasznosítja. De ez természetesen hosszú távon nem megoldás, hiszen az élelmiszer-ellátás szempontjából kiszolgáltatottá teszi az országot. Amelyik földterület még alkalmas a művelésre, azon növényt kell termeszteni. Amelyik a vegyszerektől, a műtrágyától, a rossz agrotechnikától elvize- nyősödött, elszikesedett, kémhatása kedvezőtlenné vált, szerkezete megváltozott, elveszítette termőerejét - mert ilyen területek is jócskán vannak -, azokat ki kell vonni a művelés alól. Ezeken lehet üdülőket, sportpályákat létrehozni. A lényeg tehát, hogy az élelmiszer-termelést kell minden szinten támogatni. Mert abból élünk. Ferenczy Europress Nő a vetőmagok iránti kereslet Mintegy tíz-húsz százalékos forgalomnövekedésre számít az ország legnagyobb hazai vetőmagot forgalmazó cége, a Kertimag Kft. - mondta Frieszné Kaszás Mária, a kft. ügyvezető igazgatója hétfőn az Magyar Távirati Irodának. A kereslet növekedésének - szerinte - az az oka, hogy a növekvő számú kisbirtokosok és középbirtokosok közül egyre többen kívánnak berendezkedni zöldségtermesztésre. A szakemberek optimizmusa mellett szól a cég januári forgalma is: ez már tizenöt százalékkal nagyobb volt, mint az előző év hasonló időszakában. A Kertimag Kft. hozzávetőlegesen háromszázfajta vetőmagot kínál a termelőknek. A cég a vevők jobb kiszolgálása érdekében az idén az egész országra kiterjedő márkabolthálózatot kíván létrehozni, ahol a viszonteladók különféle kedvezményeket kapnak. E téren a legnagyobb újdonság: a vevőknek lehetőségük lesz az el nem kelt árut visszavásároltatni az eladóval. Erre eddig nem volt lehetőség. A Kertimag-szakemberek szerint jelenleg a vevők leginkább a zöldborsó, a zöldbab, a paprika, a paradicsom, az uborka, a görögdinnye és sárgadinnye, továbbá a tök- és káposztafélék, valamint a vöröshagyma szaporítóanyagát keresik. A mérlegadatok szerint a cég tavalyi forgalma elérte az egy- milliárd forintot. (MTI) A földművelésügyi tárca szerint Javult az ágazat jövedelmezősége TISZTA, RENDEZETT KÖZSÉG. Jászágóra érve rögtön szembetűnik, hogy milyen rendezett és tiszta a község. Úgy látszik, mindenki szívén viseli portáján kívül is a környezetét. A közterületeket önkormányzati dolgozók tartják tisztán. (Mészáros) Élelmiszer-ipari kárpótlásijegy- befektető cég alakult Egy zömében magánszemélyek alkotta kft. megalapította az Első Vidéki Élelmiszer-ipari Kárpótlásijegy-befektető Részvénytársaságot. A szegedi székhelyű, de zalaegerszegi ki- rendeltségről irányított társaság törzstőkéje 50,1 millió forint százszázalékos címletértékű kárpótlási jegy, amelyet 133 részvényes adott össze, 10 ezertől 5 millió forint értékig. Az alapító kft. egyötöd résszel rendelkezik. A többségében zalai és kisebb hányadban alföldi kisbefektetők kárpótlási jegyeinek koncentrálásával az AVÜ-pá- lyázatokban megjelölt élelmiszer-ipari - főként tejfeldolgozó - vagyon privatizációjában kívánnak részt venni. Takács Imre, a befektető társaság elnök-vezérigazgatója elmondta: elsősorban térségekben gondolkodnak, és megfelelő piackutatás után több feldolgozó üzem nyereséges működését kívánják előmozdítani. (MTI) Az 1993-as esztendő ajavuló piac éve volt a mezőgazdasági termelők számára - olvasható a Földművelésügyi Minisztériumnak az agrárgazdaság múlt évét értékelő számvetésében. Eszerint a mezőgazdaság értékesítési árszintje tavaly 25 százalékkal emelkedett, az ag- rárkivitel'pedig meghaladta a 2 milliárd dollárt. A szaktárca adatai szerint a belföldi élelmiszer-fogyasztás csupán 2-3 százalékkal csökkent. A minisztériumi összesítés alapján tavaly 27 millió aranykorona értékű földet árvereztek el, s 320 ezren váltak földtulajdonossá. A mezőgazdasági szövetkezetek átalakulása - 168 kivételével - megtörtént. Az állami gazdaságok privatizációja során a 21 milliárd forintos vagyonból 7 milliárd értékesítésre került. Az állami nagyüzemek 80-90 százaléka állami tulajdonú társasággá alakult, úgyszintén átalakult az állami élelmiszer-ipari vállalatok 80 százaléka. A szaktárca kedvezőnek értékeli, hogy tavaly megélénkült a mezőgazdaságban a beruházási kedv. Az élelmiszeriparban a privatizációt követően mintegy 15-16 milliárd forint értékű beruházást regisztráltak. A kormány reorganizációs hitel- programja és a Földművelés- ügyi Alapok nyújtotta kedvezmények is jelentős mértékben hozzájárultak a beruházási hullámvölgyből való kikerüléshez. Az FM számvetése szerint 1992 őszén az 1993. évi termés finanszírozására 19,2 milliárd forint hitelt nyújtottak a gazdálkodóknak. A mezőgazdasági munkálatokhoz igénybe vett kedvezményes kamattámogatású és az állam által kezességet vállalt hitelek összege tavaly 20,8 milliárd forint volt. A múlt év december elejéig az 1994. évi mezőgazdasági munkákra 10,4 milliárd forint kölcsönt folyósítottak a termelőknek. Az agrárgazdaságban zajló folyamatokat értékelve a szaktárca megítélése szerint a múlt évben számottevően javult a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége. Az APEH számára adóbevallást végzők körében készített előzetes számításaik szerint közel 10 milliárd forint nyereség és 20 milliárd forint veszteség képződött. A korábbi évekhez képest ezt jelentős javulásként könyvelik el. Az szja alapján adómentességet, illetve -kedvezményt élvező termelők jövedelmi viszonyaiból pedig arra a következtetésre jutottak, hogy a gazdálkodói kör az elmúlt esztendőben már szerény mértékű nyereséget is elkönyvelhetett magának. Ferenczy Europress A Hajdúság telefonfejlesztésére Nemzetközi vegyes vállalat alakult Kétéves előkészítő munka eredményeként Cívis-Telecom néven nemzetközi vegyes vállalatot hoztak létre az észak-hajdúsági önkormányzatok, valamint neves külföldi cégek a debreceni primer telefonkörzet koncessziós pályázatának elnyerésére. A február végi eredményhirdetést megelőzően a társaság képviselői tegnap számoltak be terveikről. A térség tarthatatlan telefonhelyzetének javítására tavaly 13 önkormányzat alapította meg a Hajdú-Tel Részvénytársaságot. Ehhez később még 18 önkormányzat csatlakozott, ám a törvényi háttér hosszú ideig nem tette lehetővé a célok megvalósítását. A távközlési törvény megszületését követően viszont jelentősen tágult a mozgástér. A Hajdú-Tel erőfeszítései nyomán időközben létrejött a Cívis-Telecom Kft., amely szakmai tapasztalataival és pénzügyi hátterével képes az önkormányzatok által igényelt fejlesztések valóra váltására. Az 50 millió forintos törzstőkével rendelkező társaságban a Hajdú-Tel mellett a portugál Marconi cég, valamint négy izraeli vállalat vesz részt. Célkitűzései közé tartozik, hogy a debreceni primer körzet koncessziójának elnyerése esetén kétmilliárd forint alaptőkéjű koncessziós társaság jöjjön létre. Az évezred végéig így mintegy 10 milliárd forintot fektetnének a térség távközlésének fejlesztésébe. Ez 127 ezer új vonalat jelent, aminek köszönhetően a jelenlegi négy vonal helyett 1996 végére 16, 2000-re pedig 25 vonal jutna 100 lakosra. (MTI) Közúti fuvarozók együttműködése A közúti közlekedés szakmai érdekeinek az eddigieknél hangsúlyosabb érvényesítésére együttműködési megállapodást kötött hétfőn Budapesten a Közúti Közlekedési Kamara (KKK) és a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége (Fu- vosz). A dokumentum aláírását követő sajtótájékoztatón a megállapodás hétteréről szólva elmondták: a nyolcvanas évek vége óta tartó piaci recesszió és a vállalkozásokat sújtó túlzott elvonások miatt a közúti közlekedési szolgáltatók munkája mára ellehetetlenült. Ilyen körülmények között az ágazat közös érdekeinek képviselete hangsúlyozottan szükségszerűvé vált. Az érdek-képviseleti szervezetek vezetői kijelentették: mivel a vállalkozások túléléséről van szó, fontosnak tartanak egyfajta erődemonstrációt. Ezzel nem „felfordulást” kívánnak okozni, ám tudatosítani szeretnék a közvéleményben azt, hogy az ágazat milyen fontos szerepet játszik a nemzetgazdaságban. A közúti fuvarozás jelenleg kétszer annyi embert foglalkoztat, mint például a vasúti közlekedés. A MAV-nál ugyanakkor állami szinten is komoly erőfeszítések történnek a problémák megoldására, míg a közúti közlekedési szakmának kevesebb figyelem jut. A két szervezet többek között elkerülhetetlennek tartja a már megkezdett autóbusz-rekonstrukciós program folytatását, valamint a tehergépkocsipark korszerűsítésének megkezdését. Ezt a folyamatot véleményük szerint vám- és áfa-kedvezményekkel is segíteni kell. Szorgalmazzák például azt, hogy a személyszállítást végző vállalkozók visszaigényelhessék a vállalkozás céljára beszerzett gépkocsik áfáját. Ezt a tervet a közlekedési miniszter is támogatja, ám a döntés nem a szaktárca, hanem a Pénzügyminisztérium kompetenciája. (MTI) Chinoinos dolgozók részvétele a francia privatizációban A francia többségi tulajdonban levő budapesti Chinoin Rt. dolgozói is jegyezhettek részvényeket az eddig állami többségű tulajdonban levő Elf Aquitaine Kőolajipari Vállalat privatizációja kapcsán. A Chinoin Rt. képviselője az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a kőolajipari cégben a francia államnak 51 százalékos részesedése volt. Az állam részvényeinek eladására egyrészt a fejlesztésekhez szükséges pénzek előteremtése miatt, másrészt a francia kormány költségvetési hiányának pótlása érdekében került sor. A francia állam részvényeinek eladása során elsőbbséget kaptak a kőolajipari vállalat hazai és külföldi érdekeltségeihez tartozó vállalatok dolgozói. így vált lehetővé, hogy az ELF Sanofi által privatizált magyar gyógyszergyár szakemberei is tulajdonosok lehessenek a francia nagyvállalatban. A tőzsdei 420, frank körüli árfolyamhoz képest a privatizáció keretében alacsonyabb áron, 385 frankért lehetett megvásárolni az eladásra kínált részvényeket. Az Elf tagvállalatainál és leányvállalatainál, így a Chi- noinban dolgozók is ennél még kedvezőbb áron, 20 százalékos kedvezménnyel juthattak az értékpapírokhoz. A Pénzügyminisztérium engedélyével eddig a Chinoin 108 devizaszámlával rendelkező dolgozója, illetve több francia állampolgárságú alkalmazottja jelentette be vásárlási szándékát 3000 darab értékpapírra, 924 ezer frank értékben. A kedvezmények fejében a tulajdonosok a részvényeket három évig nem adhatják el, és ez idő alatt az osztalékot sem vehetik fel, mert azt egy francia pénzügyi alap fekteti be. (MTI) Februári egyházi ünnepek A hamu a bűnbánat szimbóluma Az idén e hónapban az egyházi év két nagy ünnepköre találkozik: lezárul a karácsonyi, és megkezdődik a húsvéti ünnepkör. Az első Krisztus megtestesülését, azaz a megváltás feltételét és kezdetét ünnepli meg, míg a második magát a megváltást, a kereszt és a feltámadás titkát mutatja be és állítja a hívek elé a liturgia eszközeivel. A karácsonyi ünnepkört február 2-a, a karácsony utáni 40. nap zárja. A IV. században keletkezett ünnep elsődleges és eredeti tárgya Jézus bemutatása a templomban, mert ezen a napon szentelték - mint elsőszülöttet - Istennek a gyermeket. Az idén február 16-ára esik hamvazószerda, a húsvétot megelőző nagyböjt első napja. Már az őskeresztények is úgy gondolták, hogy akkor készülnek méltóképpen a húsvétra, ha előtte böjtölnek és bűnbánatot tartanak. S mivel Jézus nyilvános működésének a kezdete előtt 40 napig maga is böjtölt a pusztában, úgy gondolták, hogy nekik is ennyi ideig kell böjtölniük. Ezért 6 héttel húsvét előtt megkezdték a bűnbánatot, a böjti időszakot. Mivel azonban vasárnap nem böjtöltek, a 6 hét valójában 36 böjti napot jelentett, ezért Nagy Szent Gergely pápa (640) idején a 6 héthez hozzáadtak még négy napot, és szerdán kezdték a böjti időszakot. Mivel a hamu ősidők óta a bűnbánat szimbóluma, érthető, hogy az őskeresztények is hamuval hintették meg magukat a bűnbánat jeleként. II. Orbán pápa 1091-ben elrendelte, hogy a hamvazás szertartásával vegye kezdetét a nagyböjt, a húsvétra való előkészület ideje. A hamut az előző év virágvasárnapján szentelt pálmaágakból (barkából) kell készíteni. A szertartás, amelynek során hamuval keresztet rajzolnak a hívek homlokára, arra emlékeztet, hogy az ember porból van porrá is lesz. Gecse Gusztáv (Ferenczy Europress) Hol élünk? fesztivál Zenei totó - gyerekeknek Könyvtári kulturális napok Február 21. és 25. rendezik meg a könyvtári kulturális napokat, mely rendezvénysorozat egyik programja az általános iskolások részére kiírt zenei totó. íme a kérdések: * * * 1. Melyik Rossini-operában vész el a cipellő? 1. Tolvaj szarka 2. Semiramis x. Hamupipőke 2. Ki írta a Finlandia c. zeneművet? 1. Grieg 2. Sibelius x. Gershwin 3. Melyik operában van a rózsaária: „Deh vieni non tar- dar.. 1. Figaro házassága 2. Márta x. Rózsalovag 4. Hacsaturján melyik balettzenéjében szerepel a kardtánc? 1. A szerecsen 2. Gajane x. Spartacus 5. Mi a címe Beethoven VI. szimfóniája IV. tételének? 1. Holdfény 2. Éjszaka és csend x. Zivatar, vihar 6. Melyik nép lánya Carmen? 1. Arab 2. Mór x. Cigány 7. Ki írta Az elefánt bölcső- dala c. művet? 7. Debussy 2. Brahms x. Schumann 8. Hol járt Gershwin „amerikaija”? 1. London 2. Róma x. Párizs 9. Melyi hangszer ábrázolja Prokofjev Péter és a farkas c. szimfonikus meséjében a madarat? 1. Oboa 2. Fuvola x. Fagott 10. Melyik Grimm-meséből írta Csajkovszkij híres balettjét? 1. Csipkerózsika 2. Jancsi és Juliska x. Brémai muzsikusok 11. Ki az a három zeneszerző, akinek azonos című rapszódiája van? 7. Lalo, Bartók Béla, Chopin 2. Ravel, Vukán György, Liszt Ferenc x. de Falla, Erkel Ferenc, Schubert 12. Melyik korból valók a „trubadúrzenék”? 1. V. század 2. XII. század x. XIX. század 13. Ki írta az Új világ szimfóniát? 1. Dvorák 2. Smetana x. Janacek +1. Milyen hangszercsaládba tartozik a szitár? 7. Fúvós 2. Ütő x. Pengető * * * A következő könyvek a segítségetekre lehetnek a megfejtésnél: Zenei lexikon, Operák könyve, Hangversenykalauz, Balettek könyve, Balettlexikon, Kertész Iván: Aidától - Zerlináig, A Hang- és videotár katalógusai, Bevezetés a hangszerek világába, Hangszerek, Zenehallgatás az általános iskolában hanglemezsorozat. Az általános iskolás gyerekek jó tippjeit várja a MKE JNSZ Megyei Szervezet és a hang- és videotár: Szolnok, Tisza A. u. 2. szám alá. A beküldési határidő: 1994. február 23. Eredményhirdetés: 1994. február 24-én, 15 órakor a hang- és videotárban lesz. Három, telitalálatos totót beküldő megfejtő kap értékes könyveket. Az eredményhirdetés nyilvános, várunk minden totózó gyereket! A borítékra - a nevetek és címetek mellett - ne felejtsétek el ráírni: Zenei totó gyerekeknek.
