Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-12 / 36. szám
1994. február 12., szombat Körkép 5 Szombati jegyzet fa Kire, mire szavazunk? Napi beszédtéma, buszon, munkahelyen, társaságban a közelgő választás. Te kire szavazol? - teszik fel a kérdést egymásnak az ismerősök, szomszédok, kollégák. S bár maga a szavazás titkos, mégis jó kibeszélni dilemmáinkat, hogy miért nem tetszik az egyik párt, s miért nem a másik. Kibeszélem én is kétségeimet, hátha hasznára lehetek vele. Mert az ilyen esélylatolgatáskor akkor esem kétségbe, ha valakinek valaki azt mondja, „elegem van az egész politikából, a sok szájtépő, zsebét tömögető úri huncutokból, ezért el sem megyek szavazni”. Az ilyen álláspont a legveszélyesebb. Miért? Úgy vélem, aki így gondolkodik, az a demokratikus játékszabályok legalapvetőbb kérdésével nincs tisztában. Azzal ugyanis, hogy minden parlament s áttételesen minden kormány a választóktól kapja legitimitását. Nagyon távoli, s a hétköznapi emberek számára megfoghatatlan, de felhatalmazást mégis ő ad a hatalom számára. Épp ezért én szívem szerint a mellé, hogy választani alkotmányos jog, hozzátenném, hogy állampolgári kötelesség is egyben. Köteles vagyok élni jogommal, köteles vagyok meghatározni, merre is haladjon ez az ország. Tehát kötelességem elmenni szavazni. Természetesen tudom, ezek az ismeretek, a felismerés is, kimaradt a mai korosztályok életéből. Sajnos még ma sem oktatnak - vagy csak kiegészítő anyagként - állampolgári ismereteket az iskolákban. így az egész társadalmi struktúráról zavaros káosz van a fejünkben. Hogy mekkora, azt nap mint nap tapasztalom. Nem tudják az emberek, hogy mit, hol, hogyan lehet intézni. Tanácstalanul állnak egy adóbevallás előtt. Mindez nem az ő hibájuk. Az eltelt négy esztendő sajnos sok mindenre kevés volt. S a sajtónak is vannak restanciái a tájékoztatásban. Én azt szeretném, hogy kitisztuljon a kép, s egyre többen értenék a játékszabályokat. Nem fordulna elő, hogy olyan pletyka terjeng: leváltották a polgármestert. Ki váltotta le? Ilyen volt régen a párt - az az egy -, dönthetett a menesztésről. Bár tanácselnököt „leváltani” is meglehetősen bonyolultan lehetett. Amikor a választók bizalmából kerül valaki egy posztra - mondjuk egy faluban a polgármesteri székbe -, akkor azt a megbízatást „viselnie” kell négy évig. Leváltani senki sem válthatja le. Legfeljebb a következő választások alkalmával más kap bizalmat. De ezt senki más, mint az az ezer, tízezer, százezer, millió állampolgár döntheti el. Egy kormányzás attól is sikeres lehet, hogy i megfelelő támogatást nyer. Ötvenegy-két-három százalékos többségű, háromtagú koalícióval igazán művészet lavírozni. S talán a la- vírozás több erőt visz el, mint az ország irányítása. Mindenki azt várja, hogy javuljon egyén és közösség helyzete. Ha nem kell a kormánynak „késélen” táncolnia, talán erre is figyelhet. Az eltelt négy év tapasztalata ezt igazolja. Épp ezért, aki azt szeretné, hogy jól működjön a gazdaság, hogy átgondolt törvények szülessenek, hogy a kormány neki tetsző legyen, az bizony elmegy szavazni. Most a válsztások közeledtével felelevenednek 1990-es élményeim. Akkor sok időssel találkoztam, akik kötelességüknek érezték a választáson való részvételt. Fájós lábbal, beteg derékkal, bottal is csak botorkálva, de mentek szavazni. A kommunisták ellen! S lám, meglett az eredménye. A régi rendszernek vége. S mivel előbb már gazdaságilag összeomlott, így 1994-ben más a kérdés. Akkor egy új, demokratikus rendszert választott ez az ország. Most az a tét, hogy mely irányba haladjunk. Két nagy trend van a világban; konzervatív és haladó, republikánus és demokrata. Tulajdonképpen e két irány között kell választanunk, még ha oly sok párt is kínálja magát. Tapasztalom, az idősebb korosztály tudja, mit akar. A tétovák a fiatalok, a 30-as, 40-es korosztályból kerülnek ki. ők voltak sajnos távol a ’90-es választásról. Most viszont mérlegelniük kell, hogy jó-e az az irány és tempó, amit négy évvel ezelőtt mások szabtak meg számukra. Most aktív részesei lehetnek a döntésnek, nem csupán szemlélői - beleszólásuk van tehát saját sorsuk alakításába. Egyébként ez az, amire minden távolmaradónak felelősen gondolnia kell. Fiatalok, ugye találkozunk május 8-án az urnák előtt!? A Nagykunság élővilága - a túrkevei múzeumban Megnyitása óta számos érdeklődőt vonzott a túrkevei Finta Múzeumba a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium madárgyüjteményéből és dr. Endes Mihály természetkutató fotóiból összeállított kiállítás, melynek segítségével a Nagykunság élővilágával ismerkedhetnek meg a látogatók március 5-ig. (Fotó: Korányi Éva) Az ártéri erdők utolsó hírmondója a tiszaigari Mátyás-tölgy Ma már ritka madár a túzok Kanalas gém és bakcsó Ecsegfalva környékéről Szabó Iván: a konszolidáció hosszú távú befektetés Struktúra- és tulajdonváltás után Néhány nappal ezelőtt Szolnokon, a Hozam Klubban tartott előadást, majd válaszolt a hallgatóság kérdéseire dr. Szabó Iván miniszter. A program végeztével kértünk interjút a pénzügyi tárca vezetőjétől.- Miniszter úr, az ország helyzetének megítélésében különbségek vannak. A kormányzat milyen ismérvek alapján állítja azt, hogy országunk gazdasági helyzete kedvezőbb, mint 1989-ben volt?- Ha hőmérővel meg lehetne állapítani gazdaságunk betegségének hőfokát, akkor megállapíthatnánk, hogy 1989-ben egy betegség előtti, míg most egy betegség utáni gyengeségben szenved gazdaságunk. A főbb jogi szabályzók megszülettek, bár még nem minden részük van kitöltve tartalommal, a nagy változások végbementek. A struktúra- és a tulajdonváltás lényegében megtörtént. Gazdasági tartalékaink soha nem voltak ilyen magasak. Hétmilliárd dollárja van az MNB-nek tartalékban.- Rendszerváltás után nem várt a kormányzat túl sokat a nyugati segítségtől, és ezt elhitette a lakossággal is?- A kormány nem várt segítséget a fejlett országoktól, nem voltak illúzióink. A tévhit, hogy a demokrácia összefügg a jóléttel, azért alakult ki, mert Magyarország nyitott volt, sokan utaztak a fejlett országokba, ismerték az ottani életszínvonalat.- A kormány mint exportlehetőséget fontosnak tartja a bérmunkát. Meddig engedhető meg, hogy Európa „rabszolgái” legyünk, hiszen tudvalevő dolog, hogy a bérmunkát végzők keresete alig haladja meg a minimálbér összegét.- A bérmunka megítélésekor, helyesebben a kereseti lehető; ségekről beszélni csak úgy lehet, ha figyelembe vesszük, hogy például az orosz bérmunkás keresete tizede a magyarnak. A cseheknél nem éri el a kétharmadát, a lengyeleknél ugyanez 45 százalék.- Az összehasonlítás érthető, A váradi színház vendégjátéka Kardos G. György „Villon és barátai” című zenés játékával vendégszerepei február 14-én, hétfőn (este hétkor) Békéscsabán a nagyváradi magyar társulat: a Békés Megyei Jókai Színház és a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának együttműködése keretében adják elő Victor Máté zenéjével, s Mészöly Dezső Villon-fordítá- saival és verseivel darabját. Az előadás rendezője Horányi László. (MTI) Don Carlos olasz nyelven Verdi Don Carlos című operájának olasz nyelvű bemutatóját február 19-én és 20-án tartja párhuzamos szereposztásban a Magyar Állami Operaház. A művet Kerényi Miklós Gábor állította színpadra, a díszlet Székely László munkája. Já- noskuti Márta tervezte a jelmezeket. A háromfelvonásos operát Oberfrank Géza dirigálja. Don Carlos szerepében Kelen Péter, illetve B. Nagy János lép színpadra, Erzsébet királyné szerepét Csavlek Etelka és Misura Zsuzsa énekli. (MTI) csak nem vigasz az ott dolgozóknak. Tiszajenőn például néhány nappal ezelőtt volt egy nézeteltérés a vezetés és a munkások között, akik kevesellték a normadíjat. Lehet-e egy ország exportját a bérmunkára építeni?- A bérmunkának egy óriási előnye van, az ott dolgozók megtanulnak egy olyan szakmakultúrát, amelyre később lehet építeni. A tiszajenői cégnél azt például tudom, hogy a jó tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a külföldi partner a teljes gyártási jogot ideadja, mert bebizonyosodott, hogy az ott dolgozók jól tudják tenni a dolgukat. Ha ez bekövetkezik, a cég pozíciója is megváltozik. Minden üzletnek van egy be- járatási időszaka, a tanulópénzt meg kell fizetni, még akkor is megéri ilyen ismeretekre szert tenni, ha az itt kapott bérből nehéz megélni. Mert például biztos, hogy emelkedni fog a fizetésük, amikor a mostani jó munkájuk eredményeképpen a teljes gyártás hozzájuk kerül.- A kárpótlási törvény módosításával márciusban újra beadhatók az igények. Jelenleg volumenében a legnagyobb privatizáció hazánkban a föld tulajdonosváltása. Bár nem az Ön tárcájához tartozik, de mint kormánytagtól megkérdezem, úgy tűnik, hogy a legrosszabb adminisztrációja pont a földnyilvántartásnak van.- Ez így van. Most folynak tárgyalások egy olyan földnyilvántartási rendszer bevezetéséről, amely a föld adminisztrációját radikálisan megváltoztatja. Felelős körökben vita van arról, hogy egy külföldi módszert adaptálunk magyarra, mert ellenérzést vált ki az, hogy egy adaptált nyilvántartási rendszer esetleg más információs célokat is szolgál. Egy biztos, hogy nagyon sokba kerül, bármilyen megoldást választunk, de meg kell tenni, mert a jelenlegi helyzet valóban nem tartható. A tulajdonviszonyok rendeződése után generális kérdésként kezeljük.- Az adós- és hitelkonszolidációt biztos megelőzték számítások, hogy a most a bankokra, illetve vállalatokra fordított pénz milyen bevételeket hozhat az országnak az elkövetkezendő években.- Az, hogy most a hiteltnyúj- tókat, a bankrendszert konszolidáljuk, először ennek az a magyarázata, hogy megtanultuk 1992-ben, amikor az adós oldalon kezdtük a konszolidációt, a pénzintézetek nem tudtak a rendszerbe belenyúlni és megakadályozni azt, hogy két nap múlva újra megismétlődjön az eladósodás. A bankokat sem ösztökélte semmi, hogy ne ismételjék meg kockázatos kihelyezéseiket. Ha banki oldalról kezdi az állam a kotiszolidációt, akkor elkerülhetetlen, hogy a pénzintézeteknél abszolút tőketöbbségbe kerüljön, és olyan kemény feltételeket támaszthat, hogy nehogy még egyszer megismétlődjön a túlzott eladósodás, illetve felelőtlen pénzkihelyezés. Sokan kifogásolják a konszolidációban az állam túlzott részvételét, de pont ma érkezett meg például a világbanki delegáció, és még keményebb beavatkozást sürgetnek. De konkrétan kérdésére válaszolva, hogy milyen haszon van a konszolidációval: a bankok stabilizálásával csökkenhetnek a hitelkamatok, ez pedig gazdasági növekedést indukálhat. A mostani konszolidációtechnika előnye, hogy csak életképes gazdálkodókat segít, akiknek a korábbi faihalmozódott hitelállománya agyonveri az új kezdeményezéseit, illetve termékeinek profitját elnyeli. Hosszú távon biztos vagyok benne, hogy a konszolidációra kiadott 20 éves lejáratú kötvények kamatterhei az így beinduló vállalatok adóbefizetései ellensúlyozni fogják. -span/ \ A 100 %-ban magyar magántulajdonú gépkocsi értékesítésének bővítéséhez keres ÜZLETKÖTŐKET fő- és mellékállású munkakörben, saját gépkocsi-használattal. Az üzletkötők működési területe a mezőtúri márkaképviselet vonzáskörzete. Követelmények:- legalább középfokú kereskedelmi, vagy műszaki végzettség és gyakorlat,- B-kategóriás vezetői engedély,- saját tulajdonú személygépkocsi. Jelentkezés az OPEL -szalonban Hamar Zoltánnál, 5400 Mezőtúr, Kossuth tér 3-5. Telefon: 59/361-911/130-as mellék, vagy Mezőtúr 333. *43925/1H* AGROBANK Szeretné pénzét kedvező feltételekkel kamatoztatni, de nem kíván tőle hosszú időre megválni? Az AGROBANK-Takarék kamata fél éves lekötés esetén A J Á N 1 L A T A m a e v i 2 2% AZ AGROBANK AZ ÖN HÁZI BANKJA, BARÁTJA. AGROBANK RT