Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-12 / 36. szám

1994. február 12., szombat Körkép 5 Szombati jegyzet fa Kire, mire szavazunk? Napi beszédtéma, buszon, munkahelyen, tár­saságban a közelgő választás. Te kire szavazol? - teszik fel a kérdést egymásnak az ismerősök, szomszédok, kollégák. S bár maga a szavazás titkos, mégis jó kibeszélni dilemmáinkat, hogy miért nem tetszik az egyik párt, s miért nem a másik. Kibeszélem én is kétségeimet, hátha hasznára lehetek vele. Mert az ilyen esélylatol­gatáskor akkor esem kétségbe, ha valakinek va­laki azt mondja, „elegem van az egész politiká­ból, a sok szájtépő, zsebét tömögető úri huncu­tokból, ezért el sem megyek szavazni”. Az ilyen álláspont a legveszélyesebb. Miért? Úgy vélem, aki így gondolkodik, az a demokra­tikus játékszabályok legalapvetőbb kérdésével nincs tisztában. Azzal ugyanis, hogy minden parlament s áttételesen minden kormány a vá­lasztóktól kapja legitimitását. Nagyon távoli, s a hétköznapi emberek számára megfoghatatlan, de felhatalmazást mégis ő ad a hatalom szá­mára. Épp ezért én szívem szerint a mellé, hogy választani alkotmányos jog, hozzátenném, hogy állampolgári kötelesség is egyben. Köteles va­gyok élni jogommal, köteles vagyok meghatá­rozni, merre is haladjon ez az ország. Tehát kö­telességem elmenni szavazni. Természetesen tudom, ezek az ismeretek, a felismerés is, kimaradt a mai korosztályok éle­téből. Sajnos még ma sem oktatnak - vagy csak kiegészítő anyagként - állampolgári ismereteket az iskolákban. így az egész társadalmi struktú­ráról zavaros káosz van a fejünkben. Hogy mekkora, azt nap mint nap tapasztalom. Nem tudják az emberek, hogy mit, hol, hogyan lehet intézni. Tanácstalanul állnak egy adóbevallás előtt. Mindez nem az ő hibájuk. Az eltelt négy esztendő sajnos sok mindenre kevés volt. S a sajtónak is vannak restanciái a tájékoztatásban. Én azt szeretném, hogy kitisztuljon a kép, s egyre többen értenék a játékszabályokat. Nem fordulna elő, hogy olyan pletyka terjeng: levál­tották a polgármestert. Ki váltotta le? Ilyen volt régen a párt - az az egy -, dönthetett a menesz­tésről. Bár tanácselnököt „leváltani” is megle­hetősen bonyolultan lehetett. Amikor a válasz­tók bizalmából kerül valaki egy posztra - mond­juk egy faluban a polgármesteri székbe -, akkor azt a megbízatást „viselnie” kell négy évig. Le­váltani senki sem válthatja le. Legfeljebb a kö­vetkező választások alkalmával más kap bizal­mat. De ezt senki más, mint az az ezer, tízezer, százezer, millió állampolgár döntheti el. Egy kormányzás attól is sikeres lehet, hogy i megfelelő támoga­tást nyer. Ötven­egy-két-három százalékos több­ségű, háromtagú koalícióval igazán művészet laví­rozni. S talán a la- vírozás több erőt visz el, mint az or­szág irányítása. Mindenki azt várja, hogy javul­jon egyén és közösség helyzete. Ha nem kell a kormánynak „késélen” táncolnia, talán erre is figyelhet. Az eltelt négy év tapasztalata ezt iga­zolja. Épp ezért, aki azt szeretné, hogy jól mű­ködjön a gazdaság, hogy átgondolt törvények szülessenek, hogy a kormány neki tetsző le­gyen, az bizony elmegy szavazni. Most a válsztások közeledtével felelevened­nek 1990-es élményeim. Akkor sok időssel ta­lálkoztam, akik kötelességüknek érezték a vá­lasztáson való részvételt. Fájós lábbal, beteg de­rékkal, bottal is csak botorkálva, de mentek szavazni. A kommunisták ellen! S lám, meglett az eredménye. A régi rendszernek vége. S mivel előbb már gazdaságilag összeomlott, így 1994-ben más a kérdés. Akkor egy új, demokra­tikus rendszert választott ez az ország. Most az a tét, hogy mely irányba haladjunk. Két nagy trend van a világban; konzervatív és haladó, re­publikánus és demokrata. Tulajdonképpen e két irány között kell választanunk, még ha oly sok párt is kínálja magát. Tapasztalom, az idősebb korosztály tudja, mit akar. A tétovák a fiatalok, a 30-as, 40-es korosztályból kerülnek ki. ők voltak sajnos tá­vol a ’90-es választásról. Most viszont mérle­gelniük kell, hogy jó-e az az irány és tempó, amit négy évvel ezelőtt mások szabtak meg számukra. Most aktív részesei lehetnek a dön­tésnek, nem csupán szemlélői - beleszólásuk van tehát saját sorsuk alakításába. Egyébként ez az, amire minden távolmaradónak felelősen gondolnia kell. Fiatalok, ugye találkozunk május 8-án az ur­nák előtt!? A Nagykunság élővilága - a túrkevei múzeumban Megnyitása óta számos érdeklődőt vonzott a túrkevei Finta Múzeumba a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium madárgyüjteményéből és dr. Endes Mihály természetku­tató fotóiból összeállított kiállítás, melynek segítségével a Nagykunság élővilágával ismerkedhetnek meg a látogatók március 5-ig. (Fotó: Korányi Éva) Az ártéri erdők utolsó hírmondója a tiszaigari Mátyás-tölgy Ma már ritka madár a túzok Kanalas gém és bakcsó Ecsegfalva környékéről Szabó Iván: a konszolidáció hosszú távú befektetés Struktúra- és tulajdonváltás után Néhány nappal ezelőtt Szolnokon, a Hozam Klubban tartott előadást, majd válaszolt a hallgatóság kérdéseire dr. Szabó Iván miniszter. A program végeztével kértünk interjút a pénzügyi tárca vezetőjétől.- Miniszter úr, az ország helyzetének megítélésében kü­lönbségek vannak. A kormány­zat milyen ismérvek alapján ál­lítja azt, hogy országunk gazda­sági helyzete kedvezőbb, mint 1989-ben volt?- Ha hőmérővel meg lehetne állapítani gazdaságunk beteg­ségének hőfokát, akkor megál­lapíthatnánk, hogy 1989-ben egy betegség előtti, míg most egy betegség utáni gyengeség­ben szenved gazdaságunk. A főbb jogi szabályzók megszület­tek, bár még nem minden ré­szük van kitöltve tartalommal, a nagy változások végbementek. A struktúra- és a tulajdonváltás lényegében megtörtént. Gazdasági tartalékaink soha nem voltak ilyen magasak. Hétmilliárd dollárja van az MNB-nek tartalékban.- Rendszerváltás után nem várt a kormányzat túl sokat a nyugati segítségtől, és ezt elhi­tette a lakossággal is?- A kormány nem várt segít­séget a fejlett országoktól, nem voltak illúzióink. A tévhit, hogy a demokrácia összefügg a jólét­tel, azért alakult ki, mert Ma­gyarország nyitott volt, sokan utaztak a fejlett országokba, is­merték az ottani életszínvona­lat.- A kormány mint exportlehe­tőséget fontosnak tartja a bér­munkát. Meddig engedhető meg, hogy Európa „rabszol­gái” legyünk, hiszen tudvalevő dolog, hogy a bérmunkát vég­zők keresete alig haladja meg a minimálbér összegét.- A bérmunka megítélésekor, helyesebben a kereseti lehető; ségekről beszélni csak úgy le­het, ha figyelembe vesszük, hogy például az orosz bérmun­kás keresete tizede a magyar­nak. A cseheknél nem éri el a kétharmadát, a lengyeleknél ugyanez 45 százalék.- Az összehasonlítás érthető, A váradi színház vendégjátéka Kardos G. György „Villon és barátai” című zenés játékával vendégszerepei február 14-én, hétfőn (este hétkor) Békéscsa­bán a nagyváradi magyar társu­lat: a Békés Megyei Jókai Szín­ház és a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának együttműködése keretében ad­ják elő Victor Máté zenéjével, s Mészöly Dezső Villon-fordítá- saival és verseivel darabját. Az előadás rendezője Horányi László. (MTI) Don Carlos olasz nyelven Verdi Don Carlos című ope­rájának olasz nyelvű bemutató­ját február 19-én és 20-án tartja párhuzamos szereposztásban a Magyar Állami Operaház. A művet Kerényi Miklós Gábor állította színpadra, a díszlet Székely László munkája. Já- noskuti Márta tervezte a jelme­zeket. A háromfelvonásos ope­rát Oberfrank Géza dirigálja. Don Carlos szerepében Kelen Péter, illetve B. Nagy János lép színpadra, Erzsébet királyné szerepét Csavlek Etelka és Mi­sura Zsuzsa énekli. (MTI) csak nem vigasz az ott dolgo­zóknak. Tiszajenőn például né­hány nappal ezelőtt volt egy né­zeteltérés a vezetés és a munká­sok között, akik kevesellték a normadíjat. Lehet-e egy ország exportját a bérmunkára épí­teni?- A bérmunkának egy óriási előnye van, az ott dolgozók megtanulnak egy olyan szak­makultúrát, amelyre később le­het építeni. A tiszajenői cégnél azt például tudom, hogy a jó ta­pasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a külföldi partner a teljes gyártási jogot ideadja, mert be­bizonyosodott, hogy az ott dol­gozók jól tudják tenni a dolgu­kat. Ha ez bekövetkezik, a cég pozíciója is megváltozik. Minden üzletnek van egy be- járatási időszaka, a tanulópénzt meg kell fizetni, még akkor is megéri ilyen ismeretekre szert tenni, ha az itt kapott bérből ne­héz megélni. Mert például biz­tos, hogy emelkedni fog a fize­tésük, amikor a mostani jó munkájuk eredményeképpen a teljes gyártás hozzájuk kerül.- A kárpótlási törvény módo­sításával márciusban újra be­adhatók az igények. Jelenleg volumenében a legnagyobb pri­vatizáció hazánkban a föld tu­lajdonosváltása. Bár nem az Ön tárcájához tartozik, de mint kormánytagtól megkérdezem, úgy tűnik, hogy a legrosszabb adminisztrációja pont a föld­nyilvántartásnak van.- Ez így van. Most folynak tárgyalások egy olyan földnyil­vántartási rendszer bevezetésé­ről, amely a föld adminisztráci­óját radikálisan megváltoztatja. Felelős körökben vita van arról, hogy egy külföldi módszert adaptálunk magyarra, mert el­lenérzést vált ki az, hogy egy adaptált nyilvántartási rendszer esetleg más információs célokat is szolgál. Egy biztos, hogy na­gyon sokba kerül, bármilyen megoldást választunk, de meg kell tenni, mert a jelenlegi hely­zet valóban nem tartható. A tu­lajdonviszonyok rendeződése után generális kérdésként kezel­jük.- Az adós- és hitelkonszoli­dációt biztos megelőzték számí­tások, hogy a most a bankokra, illetve vállalatokra fordított pénz milyen bevételeket hozhat az országnak az elkövetkezendő években.- Az, hogy most a hiteltnyúj- tókat, a bankrendszert konszo­lidáljuk, először ennek az a ma­gyarázata, hogy megtanultuk 1992-ben, amikor az adós olda­lon kezdtük a konszolidációt, a pénzintézetek nem tudtak a rendszerbe belenyúlni és meg­akadályozni azt, hogy két nap múlva újra megismétlődjön az eladósodás. A bankokat sem ösztökélte semmi, hogy ne is­mételjék meg kockázatos kihe­lyezéseiket. Ha banki oldalról kezdi az állam a kotiszolidációt, akkor elkerülhetetlen, hogy a pénzintézeteknél abszolút tőke­többségbe kerüljön, és olyan kemény feltételeket támaszthat, hogy nehogy még egyszer meg­ismétlődjön a túlzott eladóso­dás, illetve felelőtlen pénzkihe­lyezés. Sokan kifogásolják a konszo­lidációban az állam túlzott rész­vételét, de pont ma érkezett meg például a világbanki dele­gáció, és még keményebb be­avatkozást sürgetnek. De konkrétan kérdésére vála­szolva, hogy milyen haszon van a konszolidációval: a bankok stabilizálásával csökkenhetnek a hitelkamatok, ez pedig gazda­sági növekedést indukálhat. A mostani konszolidáció­technika előnye, hogy csak életképes gazdálkodókat segít, akiknek a korábbi faihalmozó­dott hitelállománya agyonveri az új kezdeményezéseit, illetve termékeinek profitját elnyeli. Hosszú távon biztos vagyok benne, hogy a konszolidációra kiadott 20 éves lejáratú kötvé­nyek kamatterhei az így bein­duló vállalatok adóbefizetései ellensúlyozni fogják. -span­/ \ A 100 %-ban magyar magántulajdonú gépkocsi értékesítésének bővítéséhez keres ÜZLETKÖTŐKET fő- és mellékállású munkakörben, saját gépkocsi-használattal. Az üzletkötők működési területe a mezőtúri márkaképviselet vonzáskörzete. Követelmények:- legalább középfokú kereskedelmi, vagy műszaki végzettség és gyakorlat,- B-kategóriás vezetői engedély,- saját tulajdonú személygépkocsi. Jelentkezés az OPEL -szalonban Hamar Zoltánnál, 5400 Mezőtúr, Kossuth tér 3-5. Telefon: 59/361-911/130-as mellék, vagy Mezőtúr 333. *43925/1H* AGROBANK Szeretné pénzét kedvező feltételekkel kamatoztatni, de nem kíván tőle hosszú időre megválni? Az AGROBANK-Takarék kamata fél éves lekötés esetén A J Á N 1 L A T A m a e v i 2 2% AZ AGROBANK AZ ÖN HÁZI BANKJA, BARÁTJA. AGROBANK RT

Next

/
Thumbnails
Contents