Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-09 / 33. szám

1994. február 9., szerda Hazai tükör 5 A tévé képernyője előtt Ezekben a napokban ma­gyar filmektől hangos a ké­pernyő, a Kongresszusi Köz­pontban zajló filmszemlével párhuzamosan igazi feszti­válhangulat uralkodik a tele­vízióban is: sorjáznak a játék­filmek, az elmúlt 25 év termé­séből, egy-egy életmű jeles darabjaként. Filmek és filmek Makk Károly például, akit a jubileumi szemle alkalmá­ból életművéért díjjal tüntet­tek ki, egy régebbi, 1954-ben készült filmjét „nevezte be” a televízió seregszemlére; va­sárnap este Liliomfiját sugá­rozta a tévé, első önálló alko­tását, talán némi nosztalgiával tekintve vissza a hősi kezde­tekre. Mert a Szigligeti-színmű­ből készült játékfilmet a film művészetében jelentkező friss fuvallat hozta magával, ami­kor is a magyar film igyeke­zett megszabadulni az előző években rákényszerített sab­lonoktól. A Liliomfi 40 év távlatából is: remekmű. Nem­csak a gyöngyöző színészi já­ték teszi azzá, de tiszta, friss szellemisége, ártatlan derűje is. Micsoda szereposztás! Még a kicsi szerepekben is színészóriások! Láthattuk például Rózsahegyi Kálmánt, Rajnay Gábort, de fájdalom­mal állapíthattuk meg, hogy Dajka Margit, Pécsi Sándor (Szellemfi), Balázs Samu, Soós Imre (Gyuri pincér), Ruttkai Éva, Tompa Sándor már csak emlékeinkben él és a megőrző filmszalagon. Ugyancsak vasárnap este, de már a kettesen az Ítélet, a Csoóri, Kósa, Sára hármas Dózsa-filmje volt látható. A műsorújságbeli előzetes arra figyelmeztet, hogy a film mintha vitába szállna Ady Endre szavaival, aki imigyen dalolt: „Izzó vastrónon őt elé- getétek, de szellemét a tűz nem égeté meg.” Szegény Ady, kár őt belekeverni mindebbe, hisz az idézett so­rok bizony nem tőle származ­nak, forradalmár költőelődje, Petőfi írta őket, méghozzá A nép nevében idézve fel Dózsa alakját és szellemét. Hogy Ady is mondhatta volna! De csak volna! A pontosság nemcsak a képernyőn, a mű­sorújságban is kötelező. Maradjunk még a filmek­nél. Jó dolog, hogy viszont­láthatjuk elmúlt évtizedek remekeit, hogy elcsodálkoz­hatunk rajta, mennyire nem árt az idő nekik. Jancsó Sze­génylegényekje máig sem kopott meg, hatásában épp oly szuggesztív, mint megszü­letésekor, a hatvanas évek ele­jén (szerdán este szerepelt a televízióban). Viszont él ben­nünk az az igény, hogy a szemle alkalmából a múlt mellett valamit a jelenből, a legfrissebb termésből is lát­hassunk. Hisz a budapesti filmszemle programjában a huszonöt játékfilm között, melyek versenyre kelnek egymással, új alkotások is bőven vannak. Csak példa­ként: Jeles András Senki­földje, Maár Gyula Balkán! Balkán! című munkája, Er- dőss Pál Vérvonala és Tarr Béla Sátántangója; de itt emlí­tendő meg Mészáros Márta A magzat címet viselő filmje is. Vajon miért nem lehetett, le­hetne a képernyőn is bemu­tatni egyet-kettőt bemutatni belőlük? Hogy a tévénéző fi­gyelme ne csak arra irányul­jon, ami régen született, ha­nem arra is, ami ma termett. Álommenedzser Szerencsére akad örvende­tes „kivétel”, a Kovács And­rásé, aki nemcsak régebbi al­kotásaival, újsütetű filmjével is megjelent a televízió film­szemléjén. Az Alommene­dzser ugyanakkor látható ugyanis a képernyőn, amikor a szemle programjában, a Kongresszusi Központban, azaz igazi ősbemutató élmé­nyében lehetett részünk ezút­tal. Kovács András kétrészes tévéfilmje jó példa arra is, hogy a megváltozott körül­mények között, válságos idő­ben is megőrizhetőek az igazi alkotói erények, a kritikus lá­tásmód, a kivételes érzékeny­ség a jelen problémáira. O, aki a hatvanas években nehéz emberekről készített filmet, ő, a Falak, a Hideg napok rende­zője olyan emberekről beszélt akkor, akik tehetségük folytán nem fértek bele semmiféle skatulyába, kilógtak a sorból és „nyugalmas” környeze­tükre csak rendre bajt hoztak - most másfajta embert talált megörökítésre méltónak, álomembert, a menedzsert vette szemügyre, aki mindent el tud intézni-rendezni ügyes­ségével. Ügyességével? Egy gátlásnélküli szélhámos a mi menedzserünk, az áll Kovács filmjének középpontjában; egy mondhatni modem, hu­szadik századi Tartuffe, aki álszent üzletember képében vezeti orruknál fogva hiszé­keny környezetét, s akinek varázsszava: nálunk, Ameri­kában ugyebár. S már nyílnak is- a kiskapuk, dől hozzá a pénz, tombol körülötte az üz­let. A megváltónak hitt, nagy­stílű amerikás magyar, aki miután kikopott az újhazában, az óhazát szemeli ki újabb működési területének, úgy él itthon, mint hal a vízben: bu­sás jövedelemmel halmozzák el „rajongói”, mert egysze­rűen ellenállhatatlan. Mister Pál - sajnos tipikus figura, az átmenetét élő gazdaságunk otromba haszonélvezője! Sorsa bármiként alakuljon is - a hazug embert azért utolérik, sőt előbb mint a sánta kutyát -, Kovács András úttörő ab­ban, hogy társadalmunk egy új negatív jelenségét ábrá­zolja gogoli, szatirikus eszkö­zökkel. Mert filmje igen is szatíra, kíméletlenül lelep­lező, a sznobsággal párosuló újgazdagság a film görbetük­rében jelenik meg, mozgósít­ván ellenszenveinket. Kronosz bukása Fő műsoridőben, csütörtö­kön afféle mutatvány a Rajnai Andrásé. Ő ugyanis azt vette fejébe, folytatván az évekkel ezelőtti gyakorlatot, hogy a legképtelenebbnek tűnő dol­gokat is megképezi a képer­nyőn. Ezúttal a görög istenek világáról csinált filmet, az is­tenek születéséről és belső vi­szálykodásaikról. Ködbeve­sző mítoszokról valóságos képek? Rajnai különös trük­kös látványokban igyekszik róluk képet festeni, melyek inkább gyermek meseköny­vekbe illenének, leegyszerű­sítve alaposan a görög mesék bonyolult világát. S a dráma szövegében is iskolás mód­szereket követ, mintegy el­magyarázza, hogyan is történt Uranos és Gaia konfliktusa, s ebből fakadóan miként jutot­tak el Kronosz „trónfosztásá­hoz”. Ha ez egy délutáni órá­ban, gyermekeknek szánt mű­sorban jelenik meg, ám le­gyen ismeretterjesztés játéko­san, így elkönyvelhető lenne. De este 9 előtt, a nap legláto­gatottabb műsoridejében? Röviden Végül a táncdalok feszti­váljának döntőjéről néhány mondatban. Merthogy a múlt hét szombatján ez is megvolt. Csaknem visszhangtalanul. Sok oka lehet ennek a vissz- hangtalanságnak, a megválto­zott körülmények is (hajdan országos esemény), nyilván a dalok vitatható színvonala is. Hogy azonban nyomtalanul mégsem múlt el ez a fesztivál, egy kedves, kellemes, sze­rény, sugaras termetű lánynak köszönhető, aki ha nem is da­lának eredetiségével, melyben a Popfesztivál ismerős dalla- miságát fedezhettük fel, de megjelenésének varázsával bűvölt el bennünket, Bayer Friderika. Egyéni, egyedi je­lenség marad-e, vagy kinövi magát a könnyűzene mező­nyében, és fénylő csillag lesz belőle, majd az idő dönti el. Valkó Mihály Ekotéka ’94 Megnyílt kedden az első ma­gyar gazdasági szakkönyvkiállí­tás és vásár. Az Ekotéka ’94 egyik fő célja a bemutatkozáson túl, hogy segítse a hazai köz- gazdasági és jogi kiadók szoro­sabb együttműködését, koordi­nációját. A több tízezres szak­könyvpiac igényeinek ellátását végző kiadók tevékenységének összehangolására nemcsak pi­aci erőfölénnyel való visszaélés megakadályozása miatt van szükség, hanem azért is, hogy megfelelő időben, színvonalom és mennyiségben jelenjenek meg a nélkülözhetetlen szak­könyvek. A kiadók szorosabb együttműködéséhez keretet ajánlott fel a Magyar Könyv­szakmái Szövetség egy új, gaz­dasági és jogi tagozat létrehozá­sával. A budapesti Villányi út Konferenciaközpontban három napig nyitva tartó kiállításon több, mint 50 kiadó jelent meg többszáz új könyvvel s köztük megtekinthető öt cég számító- gépes jogalakalmazói prog­ramja is. (MTI) A szolnoki Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép és Szakmunkásképző Iskola kereskedő tanulóinak egy része az iskola tanboltjában sajátítja el a szakma csínját, bín- ját. A bolt a megyeháza mellett található, ahol a Ruhaipari Szakközép és Szakmunkás- képző Iskola gyakorlaton készített ruhaneműit is árusítják. -nzs­A pedagógia hétköznapjai Ha nem sikerül a felvételi Külföldről is jönnek együttesek Kodály kórusok találkozója Az idén végző általános isko­lások nagy fába vágják a fejszé­jüket, ha a gimnáziumi tovább­tanulás mellett döntenek. A kö­zépfokú tanintézetek ugyanis megkezdték az új iskolaszerke­zetnek megfelelő 6-8 osztályos gimnáziumok szervezését - így bizony kevesebb hely jut a VIII. általánosból jelentkező gyere­keknek. Jelentkező pedig valószínű­leg az előző évieknél több lesz, mert a gimnáziumok „szom­széd-várainak”, a szakmát adó iskoláknak a vonzása - főként az ipar szerkezetváltásával egy­üttjáró bizonytalanságok miatt - jelentékenyen csökkent. Azzal kell tehát számolni, hogy az ál­talános iskolák végzőseinek te­kintélyes hányada március kö­zepén - az első helyen megpá­lyázott gimnáziumok válasza után - sem fogja még tudni: ho­gyan, merre tovább. Az elutasítás persze nem tra­gédia. A balul sikerült felvételi egyfajta előrejelzés is arra, hogy az adott iskola követelmé­nyei viszonylag magasak - így felvétel esetén is kudarcélmé­nyek sorával kellene megküz­denie a gyereknek. Önként adódik a következte­tés: az általános iskolai teljesít­ményt tárgyilagosan mérlegelve gyakran sokkal célszerűbb a kevésbé felkapott, a sokszoros túljelentkezés miatti szigorú rostálásra nem kényszerített tan­intézeteket megcélozni. Az iskolaválasztás kapcsán érdemes felidézni, hogy az új oktatási törvény a gimnáziumok feladatát bővítette. A jövőben a hosszabb időtar­tamú (minimum 10 éves) okta­tás nem pusztán a felsőfokú ta­nulmányokra készít fel, hanem megadja az alapokat valamilyen szakmai képesítés későbbi meg­szerzéséhez is. Ez szintén alá­támasztja, hogy érdemes olyan középfokú iskolák ajtaján ko­pogtatni, amelyek esetleg most váltottak: szakmunkásképzőből gimnáziummá, technikummá, szakközépiskolává alakultak át. A továbbtanulási lehetőségek körét így szélesebbre vonva mindenképp ajánlatos az isme­rősök, a hasonló cipőben járó szülők tapasztalatait, tanácsait meghallgatni. Ennél is fonto­sabb azonban a személyes tájé­kozódás, a számbajöhető isko­lákról szóló konkrét informá­ciók beszerzése. (Ebben egyéb­ként sokat segíthetnek ebben a területileg illetékes önkor­mányzatok.) Sok idő nincs mindennek mérlegelésére - de még nem is késő. Ferenczy Europress Mesejáték gyermek szereplőkkel Látványos színpadi produk­cióra készülnek Gödöllőn: gyermekszereplőkkel adják elő Debussy Játékdoboz című ze­nés-táncos mesejátékát. A Ma­gyarországon utoljára 75 éve játszott darabot Törpényi Sán­dornak, a helyi zeneiskola taná­rának kezdeményezésére viszik színre. A gödöllői Petőfi Művelődési Központ diák-tánccsoportjának 6-13 éves tagjai a pantomim eszközeivel, majorett-bábfigu­rákat életre keltve, gyermekál­mokat elevenítenek meg. A mű zenéjét - amelyet Debussy nagyzenekarra írt - a Budapesti Bábtársulás adja magnószala­gon kölcsön a gödöllőieknek. Már készül az összesen 100 négyzetméter háttér színfal, amely Remsey András festő­művész alkotása. A Játékdobozt április 10-én láthatja először a közönség a gödöllői művelődési központ­ban. (MTI) 50 %-os árkedvezménnyel vásárolhat az ARANYVITORLA KERESKEDELMI KFT. (volt Május 1. Ruhagyár) tél végi kiárusításán. Kiváló minőségű kabátok, zakók, ingek hihetetlenül olcsó áron! Női gyapjú télikabát 5.990 Ft Férfi télikabát 5.490 Ft Férfizakó 1.990 Ft Férfi elegáns ing 490 Ft Ne hagyja ki a lehetőséget! Vásároljon, amíg a készlet tart! V. Cím: Szolnok, Rékasi út 90. Megközelíthető': 10-es és 12-es autóbusszal. Nyitva tartás: hétfőtől-péntekig 8-14 óráig Tavasszal igen rangos zenei rendezvények házigazdája lesz a megyeszékhely, ismét meg­rendezik azon kórusok találko­zóját, amelyek Kodály Zoltánt névadójukként tiszteli. A rendezvény egyúttal fő­próbájaként szolgál az expo ke­retében, 1996 májusában sorra- kerülő Kodály Kórusok világta­lálkozójának. A találkozó nagy­szabású nyitóhangversennyel veszi kezdetét április 22-én, majd újabb két napon át bemu­tatják műsorukat a résztvevő kórusok, emellett azonban a rendezvény „étlapján” szerepel még zenei műveltségi vetél­kedő, Kodály-szimpozium és a zeneszerző szobrának megko­szorúzása is. A nagyszabású kórustalál­kozó hangversenyein összesen tizennyolc énekkar mutatja be élményt nyújtónak Ígérkező műsorát. A hazai együttesek mellett kórusok érkeznek majd a Franciaországbeli Boulogne- ból, a szomszédos Galántáról. a spanyol honbeli Alzirából, Gö­rögországból két kórus is jelezte részvételi szándékát, a dalosok Athénból és Larissából érkez­nek majd Szolnokra. Sz.J. Együttműködés a szakképzésben Öt évre szóló együttműkö­dési megállapodást kötött ked­den az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium 15, a tárca szakte­rületén érintett egyetemmel és főiskolával. A megállapodás célja, hogy a felsőoktatási in­tézmények és az IKM szorosan együttműködjön a ipar- és ke­reskedelempolitikai koncepció­ban megfogalmazott elvek és fejlesztési feladatok megvalósí­tásában, illetve az ehhez szük­séges szakemberek képzésében. Az ipari és kereskedelmi mi­niszter, valamint az intézmé­nyek rektorai által aláírt doku­mentum szerint az együttműkö­dés egyik fő területe az infor­mációcsere lesz - egyeztetni fogják az oktatás tartalmi szem­pontjait. (MTI) Civil sarok Amit a Kurázsiról tudni kell Kurázsi - az értelmező szó­tár szerint egszerűen bátorsá­got, merészséget jelent. Ma­napság egyre többször hall­juk, magunk is emlegetjük. Szinte naponta érezzük hiá­nyát az állampolgári öntudat­nak, önbecsülésnek, szemé­lyes bátorságnak, szolidari­tásnak. Ne legyünk kishitűek. mert legalább ugyanannyi példát tudunk sorolni környe­zetünkben arra, hogy a sző­kébb vagy tágabb környeze­tükért, közösségükért, ember­társaikért tenni akarók egye­sületekbe, civil szervezetekbe tömörülve adnak új tartalmat ennek a szónak. Most öt éve annak, hogy a parlament elfo­gadta az egyesülési törvényt, hogy jogi keretet adjon a ma­gyarországi civil társadalom fejlődésének. A jog önmagá­ban még csak a keret - mondta nemrégiben Kilényi Géza al­kotmányjogász - a demokra­tizmus iskoláját kijárva kell megszereznünk az a tudást és civil kurázsit, hogy élni is tud­junk jogainkkal. Az egy éve útjára indított Kurázsi című folyóirat ezt a tanulási folyamatot kívánja segíteni, amikor közreadja a legfrissebb jogszabályokat, adózási és pénzügyi tudniva­lókat; megismertet a forrás­bővítő pályázati lehetőségek­kel; nyilvánosságot biztosít a civil szervezetek, mozgal­mak, alapítványok kezdemé­nyezéseinek. Nyilvánosság nélkül a civil társadalom né­hány polgár magánügye ma­rad, nem tud kellő befolyást gyakorolni a politikai döntés­hozókra, hogy hatalmat érde­kükben és velük együtt gya­korolják. A havonta megjelenő Ku­rázsi frissebb tájékoztatás és a közvetlenebb segítségnyújtás érdekében mostantól hetente önálló rovattal jelentkezik az Új Néplap szerdai számában. Ez a rovat állandó helyen nem csupán az éppen aktuális gya­korlati tudnivalók helye lesz, hanem be kívánja mutatni a megyében működő civil szer­vezeteket, alapítványokat, egyesületeket. tájékoztatni kívánja az olvasókat az érde­kesebb eseményekről, ren­dezvényekről, új kezdemé­nyezésekről. Rovatunk anyagát a Kurá­zsi szerkesztősége és a Me­gyei Ifjúsági és Művelődési Tanácsadó Szolgálat közösen állítja össze. Szeretnénk, ha önök is részt vennének a szer­kesztésben. Témajavaslatai­kat, ötleteiket, kérdéseiket, közérdekű közleményeiket a következő címekre küldhetik: Kurázsi szerkesztősége 1399 Budapest, Pf. 706, XIII. Radnóti u. 2. Tel./fax: 269-3721 vagy Megyei Ifjúsági és Műve­lődési Tanácsadó Szolgálat 5000 Szolnok, Hid tér 1. Tel.: 344-614, 424-310 Bízunk abban, hogy a kö­zös ügyben társak leszünk! Kirschner Péter a Kurázsi társszerkesztője

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents