Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-07 / 5. szám
Kerékvilág (6. oldal) Az Új Néplap Abádszalókon (7. oldal) Üzleti ajánlatok (9. oldal) ’56-os Szövetség Az ’56-osok jelölteket kívánnak indítani az idei országgyűlési választásokon, mert nem akarják, hogy ugyanazt „eljátsszák” velük, amit 1990-ben - mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján Ekrem Kemál György, az ’56-os Szövetség nagy-budapesti szervezetének politikai szóvivője és képviselőjelöltje. Szentmise Január 12-én lesz 51 éve annak, hogy a 2. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban - küzdeni akarása és bátorsága ellenére - elszenvedte katasztrofális vereségét, amely a magyar családok ezreire több évtizedes szomorú gyászt hozott. A hősökre és áldozatokra - a Honvéd Hagyományőrző Egyesület és a Doni Bajtársak Szövetsége szervezésében szombaton délelőtt - immár negyedik alkalommal emlékeznek a budai Mátyás-templomban. A misét Tabódy István kanonok, vezérőrnagy celebrálja. HM-sajtónyitás A teljes nyíltság és nyitás jegyében ez évtől minden érdeklődő állampolgár hozzájuthat a Honvédelmi Közlönyhöz, a Honvédelmi Minisztérium hivatalos lapjához, amelyet eddig csak szűk körben és szolgálati használatra terjesztettek. Az Alföld festője Szegvári Károly, a Tószegről elszármazott festőművész a közeli napokban tölti be 74. életévét. A mestert a 12. oldalon található képösszeállítással köszöntjük születésnapján. Kevesebb bevétel Az elmúlt évben 10 hónap alatt 415 millió dollár aktívum keletkezett az idegen- forgalomból, 160 millióval kevesebb, mint 1992 hasonló időszakában. 1993. október végéig 1 milliárd 3 millió dollár volt a bevétel, ami 4 százalékos csökkenést jelez. Tavasz a télben Folytatódik az évszakhoz képest enyhe idő. Eleinte erősen, majd változóan felhős lesz az ég, számottevő csapadék nem valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet 8,13 fok között várható. PAPÍR-ÍRÓSZER MÁSOLÓPAPÍROK FAXPAPÍROK LEPORELLÓK HIBAJAVÍTÓK - INDIGÓK FESTÉKKAZETTÁK ÍRÓSZEREK - IRODASZEREK HÁZTARTÁSI PAPÍRÁRUK Papír - írószer N agy kereskedés 5000 Szolnok, Tószegi út, a Vegyiművek főbejáratánál! Telefon/fax: 56-422-172 •36544/2H* ____ Ér vényes a jászságiak pályázata A távközlési koncessziós pályázatok benyújtásának határideje hétfőn lejárt. A KHVM-hez 41 érvényes pályázat érkezett. Köztük van a Jászság telefonfejlesztését és a szolgáltatást is biztosító társaság, a Jász-Com Rt., a PTT Telecom B. V. Nederland és a Swiss Telecom PTT közös pályázata. A kiírásnak megfelelően vállalták azt, hogy 1995 végére a térségben a jelenlegi 3 ezerről 20 ezerre növelik a vonalak számát. Az ehhez szükséges 40 millió dollár is rendelkezésre áll. A továbbiakban azt is vállalta a telefontársaság, a fejlesztés üteme folyamatos lesz, így 2003-ig a Jászságban minden harmadik lakásban lesz telefon. Lapunk értesülése szerint a jászsági primer körzet koncesz- sziójáért más társaság nem pályázott. Az illetékes miniszter dönt a pályázatokról, ami február végéig várható. i/ Nem eszünk több állami kenyeret Eladják a kenyérgyárat Az Állami Vagyonügynökség munkatársaitól megtudtuk, annak ellenére, hogy a Szolnoki Sütőipari Vállalat a tavalyi évet mintegy harmincmillió forintos nyereséggel zárja, a kenyérgyárat eladja az ÁVÜ. Már korábban, a földművelésügyi tárca ajánlása szerint, a vállalat kisüzemeit értékesítették. Ezek teljesítménye 16 óra alatt kevesebb volt, mint tíz tonna pékáru. A privaticációnak azonban nincs vége, és a gyár többi üzemét is eladják. Áz állam kivonul a kenyérgyártásból. A döntés természetesen nemcsak a szolnoki üzemet érinti, hanem valamennyi állami pékséget. A terv megvalósítását az motiválja, hogy hiába van egy üzemnek 30 milliós nyeresége, ez lehetne 40 vagy 50 is, hiszen a maszek nem tart fenn egy adminisztrációs réteget, amelynek hasznossága vitatott. A tervezet elkészítőit az is motiválta, hogy az államnak a közellátási kötelezettsége megszűnt - erre példa a tavaszi budapesti tejválság és a magán- termelők egymás közötti ver- senyhelyzete garancia arra, hogy a privatizáció után sehol sem lesz kenyérhiány. Egyébként, mint ahogy megtudtuk, a vállalatot végelszámolás után értékesítik, és jogutód nélkül megszüntetik. (7 Korszerűsítési törekvés Mezőtúron „Rázós” áramhelyzet Ahogyan arról korábban a Tanyák sötétségben című írásunkban már hírt adtunk, a Titász Rt. felmérései szerint a tsz-ek, állami gazdaságok által kiépített belső hálózat nagy része elavult, melynek rendbetételét ezek a gazdaságok már nem vállalják. A megyei helyzetet Rózsa Ferenc, a Titász Rt. szolnoki üz- letigazatója mutatta be. Elmondta, hogy a hálózatok folyamatosan kerültek ilyen állapotba, a műszaki, érintés- és életvédelmi szempontoknak nagy részük nem felel meg. Megyénkben a 2400 fogyasztót érintő 320 km hosszúságú kisfeszültségű vezeték 60-65 százaléka problémás. Az ipari minisztérium nem tud a hálózat szabványosítására összegeket biztosítani, így nem marad más hátra, ahol lehet, közös pénzügyi összefogással kell megvalósítani a felújítást. A Mezőtúri Á. G. központi telephelyén indul a megyében az első olyan akció, melynek során a belső hálózatot rendbe kívánják tenni. A terv, melyet a me- (Foly tatás a 2. oldalon) SZÍVATTYÚALKATRÉSZEK ALBÁN EXPORTRA. Tavaly már gyártottak alkatrészeket a Ganz Energetikai Gépgyártó Kft.-nek Kunhegyesen a Hydrogén Kft.-nél. Most folytatódik ez a munka, mivel az első félévre 4,5 milliós értékben kaptak megrendelést alkatrészek készítésére az Albániába szállítandó szivattyúkhoz. Emellett más cégeknek is bedolgoznak a kunhegyesiek, így folyamatosan van munkájuk. (-Mészáros-) Nem kell börtönbe mennie az elkövető asszonynak Családi veszekedés életveszélyes szúrással Jogerős ítéletet hozott tegnap délelőtt dr. Nikula Valéria tanácsa a megyei bíróságon. Életveszélyt okozó testi sértés elkövetésében találta bűnösnek azt a nőt, aki múlt év nyarán egy késsel hasba szúrta élettársát. Péntek Imréné már 18 éve él együtt a férfival. Szolnokon a Széchenyi-lakótelepen, közös otthonukban nevelték három gyermeküket. A két fiú eltartásáról, mivel még iskolába járAdótájékoztató A személyi jövedelemadó-törvény szerint adózó egyéni vállalkozók e hónap végéig jelentkezhetnek át a társasági adó hatálya alá. Az átjelentkezést az 1994. január 1-jétől érvényes adótörvény-módosítások teszik lehetővé. Az átsorolásukat kérő adózóknak átjelentke- zési nyilatkozatot kell kitölteniük, s ezt 1994. január 31-éig kell eljuttatniuk az adóhatósághoz. (MTI) A Munkaügyi Tanács a foglalkoztatási helyzetről 1994: a kedvezőtlen tendenciák folytatódnak nak, ma is a szülők gondoskodnak. A kezdetben viszonylag csendes életüket közel tíz éve merőben megváltoztatta az apa italozó életmódja. Mikor többet, mikor kevesebbet ivott, de mindig veszekedéssé fajult az alkohol által kiváltott agresszivitás. Maga a vádlott is így fogalmazott: „Olyankor aztán ment a cirkusz, még a jóban is rosszat talált.” Néhány évvel ezelőtt egyszer már elszabadult a pokol, a dühöngő férfi késsel rontott az asszonyra. Akkor még valahogyan sikerült leszerelni úgy, hogy a család minden tagja épségben maradt. Nem így történt aztán június 27-én. Azon a napon kisebbik fiával dolgozni indult az apa. Kiderült, hogy munkájukra nem tartottak igényt, ezért hamarosan vissza- (F oly tatás a 2. oldalon) Januártól a jegyző folyósítja a segélyt Támogatás a bevonulóknak A honvédelmi törvény elfogadásával megváltozott a sorkatonai szolgálatra bevonulok segélyezése - tájéköztatta lapunkat Utassy László alezredes, a megyei védelmi bizottság titkára. A múlt év végén elfogadott és ez év január elsejétől hatályos új jogszabályok szerint a hadköteleseknek a sorkatonai szolgálatra történő bevonulás esetén alanyi jogon jár az egyszer adható bevonulási segély, amelyet a bevonulás előtt a jegyző folyósít. Korábban, ettől eltérő módon erre csak azok a fiatalok voltak jogosultak, akik munkaviszonyban álltak, részükre a munkaadó fizette ki a segélyt. A segély összege a - jogszabályban megállapított kötelező legkisebb - havi munkabér 60 százaléka, ha pedig a hadkötelesnek gyermeke eltartásáról is gondoskodnia kell, akkor a minimálbér teljes egésze jár. Először a februári bevonulok „élvezhetik” az új rendelkezés előnyeit. Teendőjük mindössze annyi lesz, hogy a jegyzőnél igazolniuk kell a segély iránti jogosultságukat. Ez igen egyszerűen, a behívóparancs bemutatásával történik. Kiemelten kell kezelni továbbra is az úgynevezett rétegprogramokat, melyek körébe tartoznak a tartósan munka nélküliek és a hátrányos helyzetűek is. Erre az egyik megoldás a közhasznú foglalkoztatottság és annak növelése. Fontos meghatározni kiemelt területeket is, ami között a mezőgazdaság prioritást kell hogy élvezzen, hiszen az ágazaton belül a munkanélküliség aránya eléri a 40 százalékot. Többek között ez is elhangzott a tegnap a Munkaügyi Tanács ülésén. Kamatadó- változások Akik rosszul taktikáztak Elsőként a megyei decentralizált foglalkoztatási alap 1993. évi felhasználásáról halgattak beszámolót a jelenlévők. Mint elhangzott, a tavalyi évben több mint 534 millió forint kifizetés történt a különböző aktív és passzív foglalkoztatáspolitikai eszközökre. Ezek között kiemelt szerepet kapott a közhasznú foglalkoztatás és a képzés. Az 1994-es évben valamivel több pénz áll rendelkezésre, s ennek I. negyedévi megoszlásáról is döntött a Munkügyi Tanács a munkavállalói oldal tartózkodása mellett. Az ügyben azért nem egész évre határoztak, mivel a foglalkoztatási törvény módosítása várható, ami új lehetőségeket nyithat meg a pénz megfelelő felhasználásra. Az 1993. évi munkaerő-piaci helyzetről elhangzott, hogy bár év vége felé a munkanélküliségi ráta csökkent, a decemberi már újra emelkedést mutatott a maga 16,1 százalékával. Egész évben a munkanélküli-járadék jogosultságából közel 13 ezren estek ki. Egy reprezentatív felmérés szerint egyharmaduk elhelyezkedett, egyharmad inaktív állományba került (pl: gyes, nyugdíj, sorkatonai szolgálat), míg a maradék egyharmad továbbra is kilátás nélkül maradt. Az előbbiekhez az is hozzátartozik, hogy a nyugdíjazást kivéve szinte valamennyi esetben csak átmeneti megoldásról van szó. Ugyanakkor a munkaügyi központ sajnálatát fejezti ki amiatt, hogy az ellátásból kikerülők nagy része semmiféle további kapcsolatot nem tart fenn a velük, így értük semmit sem tudnak tenni. Az 1994-es várható tendenciák sem biztatnak fényes jövővel. A gazadsági és foglalkoztatási helyzet nem javul majd, s legsúlyosabb gondot a mező- gazdaság fogja jelenteni. A becslések szerint az első félévben mintegy 2200 ember válik munkanélkülivé ebben az ágazatban. A munakügyi központ 1994. vonatkozó feladat-előterjesztését mindhárom oldal - munkaadók, munkavállalók, önkormányzat - jónak minősítette, apró változtatások mellett el is fogadták. Mint köztudott, az Ország- gyűlés által elfogadott módosított adótörvény szerint 1994. január 1-jétől a kamatadó mértéke 10 százalékra csökkent a korábbi húszról. Erre a kedvező változásra várva vannak jó néhányan, akik csak ez évben kívánták felvenni a már 1993-ban esedékessé vált kamatot annak érdekében, hogy azután csak a 10 százalék adót kelljen befizetni. Ám kiderült, ők rosszul taktikáztak, hiszen a törvény ilyet nem enged meg, a pénzintézetek pedig „nem nyelik le” a különbséget. A kamatkifizetések terén az értékpapír-tulajdonosok kedvezőbb helyzetbe kerültek a betéteseknél. Ugyanis azon betétesek, akik hosszú távra lekötött betéteik után a kamatot 1993-ban megkapták, a húsz- százalékos adót fizették. Ezzel szemben azok, akik valamilyen hosszabb távra (3-4-5 évre) lekötött értékpapírba fektették pénzüket, s az évek során összegyűlt kamatot most, 1994. január 1. után egy összegben kapják meg, csak a 10 százalék kamatadót fizetik a teljes(!) kamatösszeg után. Mindez természetesen nem érvényes azon értékpapír-tulajdonosokra, akiknek a kamatkifizetés a birtokolt értékpapír után minden évben esedékes lehet, s azt 1993 decemberében fel is vehették volna.
