Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-29 / 24. szám

1994. január 29., szombat Hazai tükör 3 A Szonda Ipsos regionális közvélemény-kutatása Hogyan szavaznánk, ha most választanánk? A Szonda Ipsos a szokásos havi közvélemény-kutatásaiban az embereket a pártokról alko­tott véleményükről is kérdezi. Ezúttal a decemberi vizsgálat eredményeit közöljük az ország keleti felére vonatkozóan. Ah­hoz, hogy lehetőséget teremt­sünk a regionális rokon- és el­lenszenvek országos pártszim­pátiákkal való összehasonlítá­sára, zárójelben az országos adatokat is ismertetjük. A sta­tisztikailag lényeges eltéréseket külön kiemeljük. Az ország keleti felében a legnépszerűbb párt a Fidesz, a megkérdezettek 17%-ának tá­mogatását élvezi (országosan ez az arány 16%). Második helyen az MSZP áll 14%-os szavazó- bázissal, gyengébb eredmény­nyel, mint az országban (ahol 17%-nyi szavazója van). A szimpátiarangsor követ­kező két helyét az SZDSZ fog­lalja el a megkérdezettek 8%-ával (országosan is 8%). Az MDF-re itt a választópolgárok 7%-a voksolna (az országban is 7%), ha most vasárnap válasz­tásokat tartanának. A választó- polgárok 6%-a adná a .kormány­aidat a KDNP kezébe (országo­san 5%). Az FKGP nijnd a ke­leti területen, mind országosan 5%-os támogatottságot élvez. Szimpátia tekintetében a parla­menten kívüli pártok helyzete nem változott: egyetlen párt sem tudott egy százaléknál jobb eredményt elérni. Az ország keleti megyéiben az előző hónaphoz képest csak minimális, statisztikailag nem markáns változások történtek a pártrokonszenveket illetően. Az MSZP 1%-ot vesztett a szimpa­tizánsokból, míg a Fidesz és az SZDSZ 1-1%-nyi szavazóréte­get tudott magához csalogatni, a KDNP ennél többet, 2%-ot. A pártok népszerűségének másik fontos mutatója a biztos szavazók (azaz akik biztosra mondják részvételüket egy mos­tani választáson) körében mért szavazati arány. A valamilyen pártot választó biztos szavazók körében eltűnik a Fidesznek az MSZP-vel szembeni előnye: egyaránt 25%-os támogatott­ságnak örvendenek (országosan az MSZP (30%) jelentősen meg is előzi a Fideszt (22%) ebben a körben). Az SZDSZ a biztos szavazók 13%-ára számíthat (országosan is), az MDF és a KDNP pedig 10-10%-ára (az előbbi országosan 12%-ra, a KDNP jóval kevesebbre, 6%-ra). Az FKGP a biztos sza­vazók között 8%-ot ér el (míg országosan 6%-ot). A pártokról alkotott képet más szemszögből mutatja meg, hogy az egyes pártokkal szem­ben mekkora az ellenszenvtá­bor. A Dunától keletre a legtöbb „ellendrukkere” az MDF-nek és az FKGP-nek van - 17^17,% (országosan az FKGP-nek ; 15%',as,. az MDF,nők, ,20%Tos az ellenszenvtábora). Az MSZP-vel szemben itt, a Duná­tól keletre, és országosan is 7-7% nyilvánított ki ellenszen­vet. A Fideszről a megkérdezet­tek 3%-a gondolja úgy, hogy semmiképpen sem szavazna rá (országosan is). A KDNP-nek 2% ellenszenvezővel kell szembenéznie (országosan szintúgy). Az SZDSZ-re a megkérdezettek 1%-a nem sza­vazna a keleti régióban és or­szágosan. A parlamenten kívüli pártok közül egyedül a Mun­káspártnak van számottevő „el­lenzéke” a választópolgárok között. E pártra az elképzelt hét végi szavazás alkalmával 6% biztosan nem adná le a szavaza­tát. Az elmúlt hónaphoz képest az ellenszenv tekintetében az MDF helyzete radikálisan meg­változott. 9%-kal csökkent azok aránya, akik vele szemben hatá­rozott ellenérzésről tettek tanú- bizonyságot. Az SZDSZ csök­kenteni tudta „ellenségeit”, igaz, csupán 1-%-kal. A KDNP ellentábora változatlan nagy­ságú. A Fideszt nem kedvelők aránya viszont 2%-nyi növeke­dést mutatott. Az MSZP megítélése ebben a régióban valamivel negatívabb lett, 3%-kal többen tartják el­lenszenvesnek. Ennél nagyobb mértékben romlott a helyzete az FKGP-nek, hiszen december­ben 5%-kal többen ellenszen- veztek vele, mint egy hónappal korábban. Az adatfelvétel ideje: 1993 decembere. Az adatfelvétel módja: sze­mélyes.,./kérdőíves .megkérde­zés. Az alapsokaság: 18 évet betöltött állandó lakhellyel ren­delkező kelet-magyarországi ál­lampolgárok. A megkérdezettek száma: 936 fő, akik az egész országot képviselik, ebből 452 fő a keleti országrész lakosságát reprezen­tálja. Az alapsokaság és a meg­kérdezettek összetétele nem, korcsoport és a lakóhely típusa szerint megegyeznek. Ferenczy Europress Ha most lennének a parlamenti választások, melyik pártra nem szavazna semmiképpen sem? - grafikánkon az erre a kérdésre adott válaszok megoszlása látható (az egész országban, illetve a keleti országrészben) A Magyar Honvédség Művelődési Háza és a Szolnoki Galéria Baráti Köre Kulturális Egyesület rendezésében január 22-én Budapesten, a Stefánia Galériában kiállítást nyílt Kaposváriné Mihályi Mária szolnoki festő műveiből. A kiállítást Kukri Béla, a Baráti Kör kulturális elnöke nyitotta meg. A tárlat február 6-ig tekinthető meg. -nzs­A Családok Szövetségének levele a képviselőkhöz Levéllel fordult a Családok Szövetsége az országgyűlési képviselőkhöz a kis pártokkal szemben tapasztalható válasz­tási esélyegyenlőtlenség fel­számolása érdekében . Amint Éliás Ádám, a szövet­ség főigazgatója elmondta: mél­tánytalannak tartják, hogy a hat parlamenti párt a pártszéícházak tulajdonba adásával és más mó­don anyagi előnyökre tesznek szert. Ezzel eleve kirekesztik a választásokon az esetleg hasz­nos programokkal jelentkező kis pártokat, ugyanis azok el­képzeléseiket pénz híján nem tudják eljuttatni az emberekhez. A szövetség aláírás-gyűjtési akciót indított a további szék­ház-ajándékozások megakadá­lyozására, illetve annak érdeké­ben, hogy az eddig átadott székházak visszakerüljenek ál­lami tulajdonba. A szövetség megítélése szerint a pártoknak csak használatba lehetne oda­adni ezeket az épületeket. A demokrácia szabályai szerint a parlamenti pártok állami támo­gatásának terhére a parlamenten kívüli pártokat is azonos lehető­ségekhez kellene juttatni, hogy megmérettethessék magukat. A képviselőknek módjukban áll a kérdést mielőbb napirendre tűzni, vagy e témakörben a nép­szavazás kiírását kezdemé­nyezni. Éliás Ádám hangsúlyozta: a parlamenti pártok visszaéltek törvényalkotói jogukkal, ami­kor a székházügyben magukra nézve kedvező döntést hoztak, s ezzel a hajdani MSZMP gya­korlatát követték immár kollek­tiven. Ugyanakkor hozzátette: amennyiben a levél nem talál visszhangra, úgy a szövetség folytatja a megkezdett akciót, a népszavazás kiírásához szüksé­ges 100 ezer aláírás összegyűj­téséig. (MTI) A Telefondoktor kiállításra hív A január 31-től február 6-ig terjedő héten a Telefondoktor a Budapesti Vásárközpont terüle­tén február 3. és 6. között tar­tandó „Szépség és egészség” című kiállításra invitálja azokat, akik fontosnak tartják egészsé­güket. A kiállításon ugyanis a Fővárosi Egészségnevelő Köz­pont egy élettani laboratórium­mal közösen díjmentes egész­ségügyi szolgálatatásokkal áll a látogatók rendelkezésére. Megmérik vérnyomásukat, test­súlyukat, koleszterinszintjüket. A látogatók légzésfunkciós vizsgálaton is részt vehetnek, és igénybe vehetik a diabetikus szakember számítógépes táp­lálkozási tanácsát. (MTI) Lakásbérlők álláspontja A Lakásbérlők Egyesülete el­fogadhatatlannak tartja, hogy a korábban elgondolt öt év helyett mindössze egy éve legyen a la­kásbérlőknek ama, hogy dönt­senek lakásuk megvételéről. Az egyesület két-három éves gon­dolkodási időt javasol a tör­vényhozásnak. Azt pedig külö­nösen fontosnak tartja, hogy az időpontot ne a törvény hatályba­lépésétől számítsák, hanem at­tól a naptól kezdve, amikor a helyi önkormányzat meghozza rendeletét. Ugyanis ez utóbbi szabályozás alapján ismerik meg a bérlők lakásuk megvéte­lének feltételeit. A Lakásbérlők Egyesülete elfogadja, hogy a je­lenlegi 35 évvel szemben 25 évre csökkenjen a részletfizetés futamideje. Miután azonban ez kedvezőbb az önkormányza­toknak, így cserében fenn kell tartani a 3 százalékos kamatot, illetve a maximum 10 százalé­kos előtörlesztést. (MTI) Mostanság Metamorfózisok Egyes kifejezések, fogalmak értelme és a hozzájuk kötődő képze­teink az idő múlásával komoly változásokon mennek keresztül. Va­lamikor a jampec, majd a huligán névvel illették a kifogásolt visel­kedésű és viseletű ifjakat. Amikorra a társadalomból kivonuló hip­pik megjelentek Európában, nálunk már a jampec kifejezés vén jampec változata elvesztette erős pejoratív élét, és inkább ironizáló értelemben használták. A hatvanas években a hosszú hajú ifjak számítottak megbízhatatlan, izgága elemeknek atyáink generációja szemében. A kilencvenes években már családapává vált, egykor hosszú hajat viselő urak sem nézik igazán megértéssel kopaszra nyiratkozó csemetéiket. Furcsa metamorfózison estek át a történelem során az egyes el­ítélő módon használt pejoratív élő kifejezések. A spanyolok az el­lenük felkelt németalföldieket koldusoknak nevezték. A szabadsá­gért és új vallásukért harcolók szimbólumukként használták a kol­dustarisznyát, méltósággal viselték a megbélyegzésnek szánt elne­vezést. Egyszerű, de ízléses ruházatukkal büszkén hirdették egy olyan világ kezdetét, ahol nem csak ruha teszi az embert. Sokat ta­nult azóta az öreg kontinens a hollandoktól. A XVII. században hazánkban Dózsa kereszteseire utalva nevez­ték a bujdosókat kurucoknak. A két nagyhatalom árnyékában élő magyarság mind ngyobb része szimpatizált a nemzeti függetlenség lerongyolódott harcosaival. Thökölyt már a kurucok fejedelmének nevezték, Rákóczi hívei büszkék kuruc mivoltukra a labanc érzel- műekkel szemben. A kurucság összekapcsolódott a nemzeti függet­lenségi eszmével. A kirekesztőnek szánt megvetést tartalmazó elne­vezések kiagyalói, büszke spanyolgalléros grandok, Bécsben palo­tát tartó fóurak számára nagyon sok nehézséget okoztak a nemzeti függetlenség ügyének sokáig lebecsült harcosai. Napjainkban újra hangos minden a furcsa értékítéletektől pejo­ratív jelzőktől. Nemzeti jobboldalról és retrográd nemzetáruló balolalról szólnak az egyik szélen. A másik oldalon egyenesen jobboldali söpredéknek neveznek egyes csoportokat. Honnan ve­szik a mostanság oly fotogén urak az állandó minősítéshez szüksé­ges morális súlyt? Miért van szükség arra, hogy a hazai közvéle­mény ilyen széles rétegeit a szalonképtelenség mázával bekenve ki- rekesszék a nemzet beszámítható részéből? Ha ilyen sok a nem (beszámítható) szalonképes polgártársunk mind jobb-, mind baloldalt, akkor csakugyan éretlenek vagyunk a demokráciára? Az éretlen embereknek még tanulniuk kell, ezért az ítélkezésben jártas minősítőknek ügyelni kell ránk. Időnként kiválasztani a rosszaságra hajlamosakat, akik rossz hatással vannak a befolyá­sosatokra. Természetesen a minősítést elvégző személy csak meg­bízható, sőt évtizedek óta megbízható ember lehet. Úgy tűnik, ez nem egy tipikusan liberális elgondolás a jövőről. A kiválasztott mindenki felett álló élcsapat már egyszer eljátszotta a szerepét. A minden ízükben gőgös szellemi spanyolgallérral pá- váskodók kéretlen minősítései akaratlanul dacot, majd haragot szülnek. Nagyon könnyű időnként dühöt és agresszivitást provo­kálni a körmönfont liberális ítélkezőknek. Talán nem is jó rágondolni, hogy mi történik, ha az érintett meg­ítéltek egyszer csak megunva az állandó becsmérlést, büszkén kez­dik vállalni gúnyneveiket. Kinek érdeke törékeny, belső egyensú­lyunk meghomlasztása? Kiknek van kézzelfogható haszna az úgy­nevezett szélsőségesek megjelenéséből? Értelmetlen a közös jö­vőnk iránt felelős személyeknek folyton-folyvást a liberálisnak mondott etika magaslatairól ítélkezni arról, hogy mikor, kiket kell kirekeszteni. A kirekesztés addig követhető stratégia, mígnem a ki­rekesztettek kezdik el megítélni kéretlen bírálóikat. . EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel a játékkal inától 13 hétvégén találkozhat. A V ÁLASZTOTÓ kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt, és felragasztva 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VÁLASZTOTÓ, 1537 Budapest. 114. Pf„ 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! VÁLLALKOZÁS 1. Mi lett a „vállalkozók paradicsoma” ígéretből? 1. paradicsom 2. püré X. még az sem 2. Hogyan változott a vállalkozások számának növekedési üteme 90-93-ig? 1. nőtt 2. lassult X. v áltozatlan maradt 3. Mennyit kapott a „meggy-magos” vállalkozó anno? 1.3 év 2 hónapot 2.2 év 3 hónapot X. lévet EH 4. Mi éltet egy vállalkozót ma? 1. hit 2. remény X. kereset 5. Egy kis varroda beindításához az llSA-ban fél nap ügyintézés kell. Nálunk? 1.1 nap 2.5 nap X. 10 nap 6. Melyik a leginkább túlszabályozott terület hazánkban? 1. a vállalkozás 2. a közlekedés X. a polgárok fogsora 7. A hasonló fejlettségű országokat egybevetve, mekkora nálunk a vállalkozókat terhelő adószint? 1. ugyanolyan 2.10%-kal alacsonyabb X. 10%-kal magasabb 8. Hogyan változtak a vállalkozók adóterhei 90 és 93 között? 1. növekedtek 2. csökkentek X. nem változtak 9. Érdekelt-e ma egy vállalkozó a munkahely-teremtésben? 1. nem 2. igen, erősen X. alig-aiig 10. Mitől tart leginkább ma egy vállalkozó? 1. konkurenciától 2. betörőktől X. újabb gazdasági szabályzóktól EH 11. Mivel lehetne leginkább ösztönözni a vállalkozásokat? 1. kamatemeléssel 2. adó-csökkentéssel X. központi szabályozással 12. Meddig kell „kibírnia” egy vállalkozónak? 1. hóvégéig 2. évvégéig X. májusig FORDÍTS!

Next

/
Thumbnails
Contents