Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-28 / 23. szám

Kárpótlási földárverések finise [/ Mindenkinek nem jut föld! 1994 második felében várhatók az újabb kárpótlási határozatok A kárpótlási földek árverése elérkezett a végéhez. Ez sok esetben vet fel újabb problémákat. Ugyanis aki eddig nem vett földet, s most akar, mit tehet akkor, ha már nincs több terület ott, ahol vásárolhat? S vajon a pótlólagos földalap kielégíti-e az igényeket? Egyáltalán megtörtént már a kijelölés? Az 1994. évi II. törvény újabb kárpótlási kérelmek beadását teszi lehetővé. Vajon mire számíthatnak azok, akik most nyújt­ják be kérelmüket? Hiszen csak a megyében tartanak nyilván több mint 7 ezer(!) késedelmesen beadott kérelmet. Ok mikor vehetik majd kezükbe a kárpótlási jegyeiket? Mindezekről dr. Horváth Gabriellánál, a megyei kárpótlási és kárrendezési hivatal vezetőjénél érdeklődtünk.- Hogyan állnak a pótlólagos földalapok megyénkben? Hi­szen, ha jó! tudom, számos he­lyen már elfogytak az árvezer- hetö területek. A kárpótlási hivatal felmérte Szolnok megyében az állami gazdaságok területéből kijelöl­hető pótlólagos földalap képzé­sének lehetőségeit. Az összterü­letből megállapítottuk, hogy mennyi a kárpótlási földalap - akár van erre jogerős határozat, akár nincs -, mennyi az alkal­mazotti földalap, s mennyinek kell megmaradnia a szakmai normatívák és szempontok sze­rint. Lényegében a megmaradt különbség jelentheti azt a terü­letet, melyből a pótlólagos föld­alap megképezhető.- Ez elég lenne az igények ki­elégítésére?- A pótlólagos földalap kép­zéséhez a megyében valamivel több mint 104 ezer aranykorona (AK) értékű földet jelöltünk meg. Erre még a koordinációs bizottságtól visszajelzést nem kaptunk, hogy ezek a földek ténylegesen pótlólagos kárpót­lási földalapot képezhetnek-e. Egyébként összehasonlítva a korábban megképzett 4 millió AK-s földalappal, L. nem sok. Föld iránt van igény, s min­denki jó minőségű vagy jó fek­vésű földet szeretne venni. Ez­zel szemben vagy megelégsze­nek a a rosszabb minőségű földdel, vagy pedig kevesebbet tudnak vásárolni a jobb földek­ből.- Kelendő minden föld?- Van olyan terület - például Karcag térségében is -, ahol kö­zel 20 ezer AK-értékű földre egyáltalán nincs igény. Ezt egyébként a földrendező bizott­ságok intézik, és jelzésük alap­ján rendeljük el az árveréseket, méretjük ki a területet a Földhi­vatallal. Ezzel szemben van olyan közigazgatási terület, ahol már 100 százalékban elad­tuk a kijelölt területeket, s még mindig jelentkeznek további igények.- A kijelölt hetvenegy föld­alapból 40 helyen 100%-os az értékesítés, így például Rákóczi- falván, Kunhegyesen, valamint Szolnok egyes térségeiben is. És akik itt kívánnak még földet venni? Nekik mit lehet ígérni?- Ha nincs állami tartalék, akkor semmit! Nincs több föld. Újabb földalapot nem fogunk képezni, a remény csak a pótló­lagos földalap lehet.- Ez feszültséget okozhat.- Akik időben és rendesen benyújtott kérelmeik alapján megkapták a kárpótlási határo­zatukat és jegyüket, és nem vet­tek termőföldet, ahol már elkelt a föld, ott a továbbiakban a szö­vetkezetek terhére újabb föld­alapképzés nem lesz. Az ál­lampolgároknak tudomásul kell venni, hogy ahol nincs föld, ott nem fogúnk újabb árveréseket tartani. Ez esetben fel kell arra készülniük a kárpótlásijegy-tu- lajdonosoknak, hogy jegyeiket másba kell befektetniük. Ráadásul nagyon sokan ab­ban a téves hiedelemben élnek, hogy most megjelent az 1994. évi II. törvény, amely szerint az 1-es, 2-es, 3-as kárpótlási tör­vény alapján, akik nem nyújtot­ták be időben a kárpótlási igé­nyeiket - bármilyen oknál fogva -, most február 15. és március 15. között benyújthat­ják.- Mikor lehet ebből határo­zat?- Ezen újabb beadványok esetében a határozathozatal kezdetét optimálisan 1994 má­sodik félévére számítom. így akik az 1994. évi II. törvény alapján adják be kárpótlási ké­relmeiket, ne is reménykedje­nek abban, hogy ők a szövetke­zeti földek terhére árverezni fognak. Számukra csak a pótló­lagos földalap maradhat. Ez felháborodást okozhat, de én kérek mindenkit: ne hábo­rodjon fel. Ugyanis csak saját magát okolhatja azért, hogy mi­ért nem adta be törvényes határ­időn belül a kérelmét. Hiszen 1991-ben 3 hónap állt rendelke­zésre, melyet törvényi erővel egy hónappal meghosszabbítot­tak, majd méltányosságból még további hat hónapig beadhatta kérelmét bárki. Összesen tíz(!) hónap állt az ügyfél rendelkezé­sére.- S ezzel szemben Szolnokon mennyi a késedelmesen beérke­zett kérelem?- Több mint hétezer! így akik akkor nem nyújtották be, szem­rehányást csak önmaguknak te­hetnek.- Ez egy korlátozott felhasz­nálási lehetőséget ad .. Igen, de ezért nem lehet egyetlen hivatalt sem hibáz­tatni, hiszen nem a hivatal nyújtja be kárpótlási igényét!- Ez egyben azt is jelenti, hogy ahol nem lesz pótlólagos földalap, ott nem is lehet már földet vásárolni?- Május 31-éig megtörténnek az árverések, 'a megyei hivatal befejezi a kijelölt földalapok ér­tékesítését. A számok is ezt mu­tatják. így ott nem lesz további lehetőség földvásárlásra.- És ami visszamarad?- Ha végérvényesen és jog­erősen lezárjuk az árveréseket, és még mindig maradnak vissza földterületek, akkor ez a szö­vetkezethez, illetve jogutódjá­hoz kerülnek vissza a vagyon­nevesítés szabályai szerint. Jó piacpolitikával előre A száz százalékban magyar magántulajdonú Pyron Kft. há­rom éve alakult, s október vé­gén nyílt meg szolnoki lerakata. A hátteret, mely az árualap egy részét adja, egy másik kft. biz­tosítja. melynek tulajdonosai azonosok a Pyronéval. S hogy mivel foglalkoznak? Papír- és irodaszer-nagykereskedéssel. azaz lakossági vevőket nem szolgálnak ki. Kizárólag a vi­szonteladók és a közületek ke- res(het)ik meg áruházukat. Az árakat úgy alakították, hogy a szolnoki lerakat árai megegyezzenek a budapesti központéval. A piacon, bár a verseny igen nagy. szépen ha­ladnak előre. A vásárlók szol­gáltatásaikat is igénybe vehetik, így például a kiszállítást, melyet az árak tartalmaznak. A piacképességet biztosítja az is, hogy márkakereskedői a Fűzfői Papírgyárnak. Lényegé­ben ez azt jelenti, hogy a vá­sárló a termelői árkategóriában válogathat. Sokan feltehetik most a kédést: a lakosságot mi­ért nem szolgálják ki akkor, ha ilyen olcsók? Nos, ez az üzleti életben a tisztességtelen hasznot eredményezné, hiszen a nagy- kereskedő az nem kiskereskedő, s a fogalom mást takar, mint arra az átlagember számít. A nagykereskedő készletez, a gyá­rak különböző átállásából szár­mazó „hiányt" pótolja, s ezt a gyártónak is honorálni kell a nagykereskedő felé. Ezt pedig, aki józanul gondolkodik, nem használja ki. A raktáráruház Szolnok szé­lén fekszik, „viszont a helyet mindenki ismeri” - fogalmazott a lerakat vezetője, Héja Ottó. A vegyiművek fogalom, s a helyet is tudják azonosítani a vevők. Jelenleg mintegy 400 négyzet­méternyi területen található a bolt és a raktár, melyet az idén kívánnak bővíteni további 300 négyzetméterrel. Szolnokra pedig azért ,beöl­töztek”, mivel azt tapasztalták, hogy sokan a keleti országrész­ből Budapestre mennek vásá­rolni. Ezt az utat kívánták meg­rövidíteni a szolnoki lerakat megnyitásával, és úgy tűnik, nem számítottak rosszul. EBRD-hitel-start - a mezőgazdaságnak Kezdőknek is, de csak hitelképeseknek Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és négy magyar kereskedelmi bank. a Budapest Bank Rt., a Kereske­delmi Bank Rt., a Magyar Hitel Bank Rt. és az OTP Bank Rt. 103 millió US-dollárnak megfelelő hitel felvételéről állapodott meg. A négy bank közül a Kereskedelmi Bank már kidolgozta a folyósítás feltételeit, sőt, már néhány kérelmezővel megállapo­A hitel célja a mezőgazdaság, beleértve a kertészet és a halá­szat, az erdészet, az élelmiszer- ipar, valamint az e vertikumhoz kapcsolódó szolgáltatások szek­torában a privatizáció és a reor­ganizáció támogatása, a terme­lékenység és a hatékonyság nö­velése. Ennek érdekében finan­szírozhatók fejlesztések, beru­házások, bővítések, korszerűsí­tések. Amire adható A konstrukció keretében hite­lezhető a fejlesztéshez kapcso­lódó:- építésberuházás, ingatlan- vásárlás,- új és használt gépek, be­rendezések, áruk, szolgáltatá­sok beszerzése,- tartós forgóeszköz-növek­mény,- szakértői konzulensi szol­gáltatások. Ingatlanok, használt vagyon­tárgyak vételénél előírható a bank számára elfogadott szakér­tővel történő értékbecslés elvé­geztetése. Nem finanszírozható:- földvásárlás,-jutalék, vám, illeték,- befejezetlen beruházás ka­mata,- áfa. Általában nem finanszíroz­ható olyan tevékenység, amely a környezetvédelmi előírások által meghatározott kritériumo­kat nem teljesíti. Szigorú feltételek A kölcsönfelvevőnek hitel­képesnek kell lennie, és ren­delkeznie kell a finanszírozandó tevékenység megvalósításához és működtetéséhez szükséges erőforrásokkal. Olyan üzleti tervvel kell rendelkeznie, amely a bank számára meggyőzően bizonyítja a gazdálkodás ered­ményeként létrejövő termékek piacképességét, jövedelmező­ségét, a hitel visszafizethetősé- gét. Az üzleti terv legyen meg­alapozva marketingtervvel is, esetleges vevői szándéknyilat­kozatokkal. Az üzleti tervből derüljön ki, hogy a működéshez további hitelek ‘felvétele szük­séges-e. A vállalkozásnak a működés első évétől kezdve 1,5 adósság- szolgálati fedezeti arányt kell fenntartania. A 10 millió forin­tot meghaladó hitel estén teljesí­tenie kell a minimum 12 száza­lékos pénzügyi megtérülési rá­tát. A hitel összegét a megvalósí­tani kívánt fejlesztés jellege, nagysága, illetve teherviselő képessége határozza meg, ma­ximális összege 5 millió USD-nek megfelelő forint le­het. Az 1 millió USD-nél na­gyobb hitelösszegnél a bank pozitív hiteldöntését követően az EBRD jóváhagyása is szük­séges. A kölcsön általában fo­rintban vehető igénybe és abban fizetendő vissza. Megfelelő, hosszú távon biztonságosan ter­vezhető devizabevétellel ren­delkező hitelkérőknek devizahi­tel is nyújtható. Ez esetben a törlesztés is devizában történik. A hitel összege a fejlesztési projektnek legfeljebb 75 száza­léka, „zöldmezős beruházások­nál” 70 százaléka lehet. A saját erő mértékének tehát leg­alább a 25, illetve 30 százalé­kot el kell érnie. Saját erőnek minősül a hitel­kérő tulajdonát képező vagyon­tárgy, ha a fejlesztés szerves ré­szét képezi, készpénz, illetve vissza nem térítendő állami tá­mogatás. A visszaigényelhető áfa kifizetéséhez a fedezetet az ügyfélnek a beruházás megva­lósulásának idején folyamato­san saját erőből biztosítani kell. A futamidő, a türelmi idő és a törlesztési ütemezés a hitelkérő és a bank között folytatott tár­gyalások során kerül meghatá­rozásra a fejlesztés jellegétől és a megtérülési időtől függően. Gépek és berendezések vásár­lása esetén a futamidő nem ha­ladhatja meg az amortizációs időt. A futamidő legfeljebb 10 év, ezen belül a türelmi idő leg­feljebb 3 év lehet. A kamat mértéke Forintban történő igénybevé­tel esetén a kamatláb az MNB refinanszírozási alapkamatlá­bához - 22 százalék - igazodik. A felszámított kamatfelár az ügyfél és az ügylet kockázatá­tól, valamint a részt vevő ban­kok hitelezési politikájától függ. Ez a Kereskedelmi Bank Rt. esetében 2-4 százalékot je­lent. Devizahitel esetén a ÚI- BOR-tól függően változó. Az egyes hitelügyletek konkrét kamatának mértéke az ügyfél és az adott bank hiteltárgyalásán alakul ki. Az egyes kölcsönök után a kamaton felül kezelési költség és rendelkezésre tartási jutalék fizetendő. Emellett a hitelkére­lem befogadásakor a bank hi­telbírálati díjat számít fel. Az esetlegesen felmerülő egyéb költségek, amelyeket az EBRD bankokra áthárít, az ügyfélre továbbháríthatok. A kamatokra és a díjakra vonatkozó konkrét feltételekről az egyes bankok fiókjaiban részletes tájékoztatás kapható. Előny a banki kapcsolat, a saját erő mértéke A hitelkérelmek benyújtása - legalábbis a K&H-nál - január­tól folyamatosan történhet. A hitelkérők a bankok által meg­adott szempontok szerint össze­állított hitelkérelem és üzleti terv alapján adhatják be hitelké­relmüket. A hitelezésnél előnyt élveznek a bankkal szoros számlakapcsolatban lévő, szám­lájukat az adott banknál vezető, illetve magas saját erőt biztosító ügyfelek. A hiteligénylőnek a kölcsön igénybevételéhez jogi biztosí­tékot kell felajánlania. Ennek mértéke a hitelösszegtől, illetve a felajánlott biztosíték jellegétől függ. Erről az adott bankfiók tá­jékoztatást ad. Ha a bank szá­mára elfogadható jogi biztosíté­kot nem tud nyújtani, úgy a bankszerv a hiteligénylővel egyzetetve, a Hitelgarancia Rt., illetve várhatóan 1994-től az Agrár-vállalkozási Hitelgaran­cia Alapítvány kezességvállalá­sát igényelheti. A kölcsönszerződés létrejötte esetén a bank hitelszámlát nyit, s erről teljesíti az ügyfél fejlesz­téssel kapcsolatos megbízásait átutalással vagy készpénzben, számla bemutatása ellenében. A beruházás, illetve a hitelvissza­fizetés időszaka alatt a bank fi­gyelemmel kíséri a pályázatban vázolt tervek megvalósulását. Az ügyfélnek tájékoztatást kell adnia a projekt helyzetéről és előrehaladásáról, a megvalósí­tás után az eredményről, illetve a pénzügyi helyzet alakulásáról. A bank továbbá a helyszínen is ellenőrizheti a munkálatokat, az épületeket, berendezéseket és azok működését, illetve a beru­házásra vonatkozó feljegyzése­ket, dokumentumokat. Az EBRD fenntartja a jogát a pro­jektek helyszíni ellenőrzésére. Amennyiben az ügyfél a fej­lesztést nem a szerződésben rögzített feltételekkel össz­hangban valósítja meg, a bank­nak jogában áll a szerződést felbontani. Bármilyen felme­rülő kérdéssel, problémával kér­jük forduljanak a számlájukat vezető vagy választott bankfi­ókhoz. Államkötvény-árfolyamok Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1994.01.28-án Kötvény típusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam (%) Felhalmozott kamat 1994. jan. 28-ig (%) Eladási árf. tartozó ho: (%) 1994/A 100,50 100,00 3,97 _ 1994/B 94.19 93,50 1,97 25,00 1995/A 89,13 87,98 5,31 23,58 1995/B 89,09 87,89 3,59 23,38 1995/C­­­­1995/F 91,72 90,71 9,78 24,11 1995/G 94,33 93,21 9,14 23,89 1995/H 94,33 93,15 7,48 23,72 1996/A 88,76 86,96 1,40 22,06 1996/B 91,93 90,58 0,29 22,99 1996/C 91,78 90,41 16,88 22,94 1996/F 91,05 89,52 12,27 22,68 1997/C 87,96 86,10 16,42 21,89 1997/D 100,30 99,50 1,28­1998/A 100,10 99,50 15,71 — Magyarázat: ség­vétel/eladás - napjáig felhal- sítja. (Hozam: az értékp; Nettó árfolyam: a felhalmozott kamatokat nem tartalmazó árfo­lyam, melyet az MNB a megelőző munkanapon kialakult tőzsdei árfo­lyam alapján határoz meg az állam- kötvények vételére és eladására vo­natkozóan. Az esedékesség napjáig felhal­mozott kamat: az államkötvény kibocsátásának (vagy a legutolsó kamatfizetés) napjától az esedékes­mozott kamat, %-ban kifejezve. Bruttó (ügyletkötési) árfo­lyam: nettó (eladási vagy vételi) ár­folyam és az esedékesség napjáig felhalmozott kamat együttesen. Eladási árfolyamhoz tartozó hozam: amennyiben a befektető az MNB-től a közölt árfolyamon vá­sárolja meg a kötvényt és azt lejára­tig a birtokában tartja, akkor szá­mára a közölt évi hozamot bizto­lásból vagy forgalmazásból szár­mazó jövedelem a névérték %-ában.) Megjegyzés: az 1994/A állam- kötvény esetében maximum egy­millió forint névértékű kötvényt ad el, illetve vásárol vissza az MNB. A többi államkötvénynél az eladási korlát az MNB részéről egy ügyfél­nek 3 millió, a visszavásárlásnál pedig 1 millió forint naponta.

Next

/
Thumbnails
Contents