Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-27 / 22. szám

1994. január 27., csütörtök Hazai tükör 3 Segítséget kérnek javaslataik megvalósításához A cigányok segély helyett munkát szeretnének Nyár óta dolgoznak az építők, festők, villanyszerelők a szol­noki Városmajor úti bölcsődében. Falat bontanak, vakolnak (felvételünkön), lambériáznak, világítást cserélnek. A felújí­tás igencsak ráfér a lassan húszéves épületre. (Fotó: Korényi Éva) Tulajdon az önkormányzatok kárpótlási jegyeiért Új privatizációs konstrukciót vezet be az Állami Vagyonügy­nökség azzal, hogy az általa meghirdetett vagyontárgyak egy részét az önkormányzatok­nak értékesíti kárpótlási jegyek ellenében. Az ÁVÜ-ben elmondották: első alkalommal - kísérletkép­pen - a Pannonker Ipari és Ke­reskedelmi Részvénytársaság értkékpapírjait hirdetik meg ily módon. Ä jól működő kereske­delmi cég jegyzett tőkéjének 68,8 százalékára hirdettek pá­lyázatot. Ez azt jelenti, hogy 412,7 millió forint névértékű papírt kínálnak a befektetőknek eladásra. Emellett a jegyzett tőke to­vábbi 10 százalékát - 60 millió forintnyi vagyont - adnak el az önkormányzatoknak kárpótlási jegyekért cserébe. A Pannonker többségi tulajdonára hirdetett pályázat február végén jár le, a 10 százaléknyi tulajdont meg­hirdető önkormányzati tendert viszont még csak most, várha­tóan február első napjaiban hir­detik meg. A vagyonügynökség arra számít, hogy a térség mintegy 200 önkormányzata közül lesz olyan, amelyik él a jövedel­mező befektetést kínáló lehető­séggel. Az önkormányzatoknál vi­szonylag nagy mennyiségű kár­pótlási jegy halmozódik fel azáltal, hogy a korábbi tulajdo­nosok lakást vásárolnak kárpót­lási jegyeikért az önkormány­zattól, valamint, hogy a volt ta­nácsi alapítású vállalatok érté­kesítésekor - amennyiben a vevő kárpótlási jeggyel fizet - így kapják a nekik járó bevételt. Ugyanakkor a felhalmazódott kárpótlási jegyeik befektetésére az önkormányzatok eddig nem találtak vonzó lehetőséget. Amennyiben az ÁVÜ kez­deményezése sikerrel jár, több vagyontárgyat ajánlanak fel ily módon. A következő kereske­delmi egység, amelyben az ön- kormányzatok is tulajdont sze­rezhetnek, a Tiszafüszért lesz. A vagyonügynökség emellett megkezdte annak vizsgálatát is, hogy milyen módon tehetné ér­dekeltté a kerületi és a fővárosi önkormányzatokat a kárpótlási jegyek tulajdonná váltásában. (MTI) Gazdasági bajaink mellett sok társadalmi probléma is ke­seríti életünket. A kisebbségi lét kérdései szinte minden telepü­lésen terítéken vannak. Legin­kább azért, mert a cigány lakos­ság a segélykeretek fő „kimerí­tője”. A munkanélküliség első­ként őket marasztalta otthon. Most már a munkanélküli-jára­dék sem jár nekik, csak az ön- kormányzatok jövedelempótló támogatására számíthatnak. Jászfelsőszentgyörgy a Jász­ság északi-nyugati csücskében van. Innen a lakosok egy részét a jászberényi Lehel Hűtőgép­gyárba, a többit meg fővárosi építkezésekre vitte a reggeli busz. Az 1800 lakosú faluban 356-an cigányok. A munkaké­pes korúak 90 százaléka az épí­tőiparban dolgozott, s ma mind­annyian munkanélküliek. Laka­tos Gyula, a Lungo Drom ci­gány-érdekvédelmi szervezet egyik vezetője elkeseredetten sorolja gondjaikat.- Az újságokban, a tévében az jelenik meg a cigányokról, hogy buták, koszosak, kezelhetetle- nek. Én nem mondom, hogy nincs agresszív vagy bűnöző a cigányság körében, de a magya­rok között is található. Itt, a mi falunkban nincs cigány-magyar ellentét. Évtizedek óta békes­ségben élünk. Még a hatvanas, hetvenes években szüléink épí­tettek szép házakat. A gyerekek iskolába jártak. Magam is épí­tésztechnikus vagyok. Itt szinte minden cigánycsaládnak szép háza van fürdőszobával, s min­dennel, ami kell. Megtehettük, mert dolgoztunk, volt munkahe­lyünk. Most pedig ott tartunk, hogy segélyért megyünk az ön- kormányzathoz, s nem tudjuk fizetni az OTP-részletet. Egy viszonylag stabil anyagi hely­zetből a nyomor szélére sodród­tunk. Ez tarthatatlan, s a cigány­Tessék mondani.,, ...év közben ne menjünk nyugdíjba, hogy ne fizettes­senek utána velünk adót? Jelenleg ugyanis egy kalap alá veszi a jogszabály ezt az esetet a nyugdíj mellett munkát vállalókkal, amikor adóalapba számító jövede­lemként kell feltüntetni a kapott nyugdíj összegét is. A jogszabály pillanatnyi­lag a nyugdíj mellett dolgo­zókkal azonos elbírálás alá veszi az év közepéig dol­gozó, majd nyugdíjba vo­nuló vagy rokkantnyugdíjba kényszerülő embert is. Az utólag kivetett adó megha­ladhatja az egyhavi nyugdí­jat is. Sovány vigasz: ha az éves nyugdíj 100 ezer forint alatt van, kétezerrel csök­kenthető az adója. -scsj­L Egy olvasói levél nyomában Anyatejgyüjtés - mostoha körülmények között Van a segítségnyújtásnak egy formája, amelyről kevés szó esik: az anyatejgyüjtés és -adás. Miért szorul ez úgy háttérbe? Ezzel a gondolattal fordult hozzánk egyik olva­sónk. Milyen igaza van. Annál is érdekesebb a téma, mert a szol­noki anyatejgyűjtő állomás bi­zony elég nehéz körülmények között folytatja mindennapi munkáját. Mint dr. Rotyis Györgytől, a város egészségügyi szolgálatá­nak orvosigazgatójától megtud­tam, az anyatejgyűjtő állomás a jelenlegi Szapáry úti épületben található már évtizedek óta. Ko­rábban szó volt arról, hogy a Móra Ferenc útról kiköltözött laboratórium megüresedett épü­letében helyezik el, de ez a terv kútba esett. Körülbelül 4-5 év­vel ezelőtt az épület állagát szolgáló javításokat végzett el az anyatejgyűjtőben a megyei kórház. (Akkor még odatarto­zott, ma már az alapellátásé az anyatejgyüjtés.) Ami az ottani működési felté­teleket illeti, azok inkább visz- szafelé tekintenek, mint előre - véli az orvosigazgató. - De ez nem egyedülálló jelenség, nem­csak az anyatejgyűjtő állomás működési feltételeit kellene ja­vítani, a rendelők is több fi­gyelmet érdemelnének, hiszen vannak olyanok, amelyek gya­korlatilag düledezőek, pl. a Rozmaring úti gyermekrendelő. De mi is a probléma az anya- tejgyűjtővel? Az, hogy az adott­ságai befolyásolják, hogy mi­lyen felszerelést lehet ott egyál­talán elhelyezni. A jelenleginél nagyobb és korszerűbb szakmai felszerelést kellene telepíteni, ám ehhez nem elegendő a hely. Körülbelül 30 százalékkal na­gyobb helyre lenne szükség. Az ott dolgozó négyfőnyi személyzet nehéz körülmények között végzi a munkáját. A he­lyiségekben nincs természetes szellőzés, csak az egyik oldal­ról, az utca felé, amely viszont zajos és poros. A jelenlegi feltételrendszer okozta nehézségeket úgy tudják áthidalni, hogy nagyon gyorsan átadják az anyatejet a rászoru­lóknak, tehát nem tárolják, nem fagyasztják. És hogyan áll az anyatejgyűj- tés helyzete? Ma is a fizetett szolgáltatások közé tartozik. (Az anyatejet adóknak fizetnek, akik kapják, azoknak viszont ingyenes. Tavaly októbertől emelkedett ez a fizetség: azóta 200 forint helyett 500-at fizet­nek egy liter anyatejért.) Ennek hatására 30 százalékkal emel­kedett a begyűjtött tej mennyi­sége. Általában 25 gyerek kap tejet a városban. Egyharmaddal töb­ben igényelnének, mint ahá- nyan adnak anyatejet. Szoptatni vagy sem? A kér­dés újra meg újra megfogalma­zódik. Még nem került igazán a köztudatba az az állásfoglalás, amely 1982 óta világszerte tartja magát. Eszerint 4 hónapos korig csak anyatejet (vagy anya­tejet és tejpótlást = hozott anya­tejet) célszerű adni a babáknak. Javasolt, hogy hat hónapos ko­rig kapjon anyatejet a gyerek - fokozatosan bevezetve a főze­léket. Ha egyéves koráig szo­pik, akkor jobb lesz az immun- rendszere, mert az anyatej im­munanyagokat tartalmaz. A szakemberek mindenesetre szeretnék, ha a mai asszonyok jobban akarnának szoptatni. Ez azonban olykor nehézségekbe ütközik. Sokuknak csökken vagy elapad a teje. Ennek csak 1,5-3 százaléka vezethető visz- sza egészségügyi okokra, a többi az életmódban, életkö­rülményekben keresendő, -pé­ság nem akar ebben a kiszolgál­tatott helyzetben maradni. Mi aktív dolgozó emberek voltunk, azok akarunk lenni eztán is. Ehhez kell nekünk segítség.- Ismeri a mondást, segíts magadon, az isten is megsegít.- Igen, csakhogy a cigány­ságnak az államtól is kell a tá­mogatás. A munkaügyi közpon­tok mindenféle átképzést szer­veznek. Csakhogy a cigányság nagy része segédmunkás, nincs szakmája, jó ha a nyolc általá­nost elvégezte. Ezeket mire ké­pezik át? Ennek a rétegnek va­lamilyen más segítséget kellene adni. Most hallottuk, hogy a munkanélkülinek, ha felveszik valahová, a közlekedési költsé­gét átvállalják. Ez is fontos, hisz ingázók voltunk mindnyájan, s most 600 forint, ha Pestre fel­megyek. Állást keresni se tudok elindulni, hisz nem futja. Van olyan család, ahol a családi pót­lék meg a jövedelempótló tá­mogatás az összes bevétel. Gondoltunk arra, hogy az ön- kormányzat létrehozhatna egy munkanélkülieket támogató alapot.- Az önkormányzatoknak ál­talában nincs ilyesmire pénze. Itt mi a helyzet?- Nálunk sincs másként. Pe­dig valamilyen megoldást ta­lálni kell. Mi arra gondoltunk, hogy lenne ez az alap. Az ön- kormányzat adna hozzá pénzt meg szellemi tőkét. Ott van adózáshoz, könyveléshez értő ember. Van mondjuk egy épít­kezés, ahová kell egy brigád. Én a régi ismeretségeim révén biz­tosan találnék ilyet. Összeszed­ném a csapatot. Az alap elvállalná a munkát, az egyik hozzáértő hivatali em­ber szerződést írna, a másik a könyvelést intézné. Mi meg a munkát csinálnánk meg, s utána megkapnánk a pénzünket. Mi teljesen hivatalos, legális do­logra gondolunk. Ehhez kellene segítség, amit szerintünk az ön- kormányzat megadhatna. Az induláshoz pénz kell. Ezt kérnénk mi. Hisz vállalkozni sem tudunk egyénileg, ahhoz is pénz kell az elején. S higgye el, nincs. Nemcsak nekünk, cigá­nyoknak fontos ez, munkanél­küli van mindenféle. Igaz, a fa­lubeliek a földjüket megműve­lik, csak van valamilyen megél­hetési forrásuk. Nekünk föl­dünk sincs. Nekünk tényleg csak a segély marad, de azt se kaphat mindenki.- Az önkormányzattal tár­gyaltak már erről az alapról, erről az elgondolásról?.- Beszéltünk már róla, de nincs még vége. Az a helyzet, hogy a gázvezetéssel is befucs- csoltunk. A Jászságban most vezetik a gázt mindenfelé, itt a mi falunkban is. Mi elvállaltuk volna, hogy kiássuk az árkot. Az önkormányzat viszont nem élt a közhasznú foglalkoztatás­sal. Azt mondták, hogy a kivite­lező úgy szerződött, hogy az árokásást is ő csinálja. Gépek­kel végezték, pedig kézzel ol­csóbb lett volna. Meg nekünk is lett volna munka. Szerintem az önkormányzatnak vállalkozni kellene, hogy azzal is segítse a falubelieket. Nem tudom, mi lesz ebből az alapból. Valamit lépni kell az önkormányzatnak is. Mi tisztességes munkát sze­retnénk. Tanultunk, elindultunk a felemelkedés útján. Egyen­rangú állampolgárai vagyunk Magyarországnak. Nem akarjuk ezt a helyzetet, amibe kerül­tünk. Most már 18-19 éves fel­nőtt gyermekeink is otthon van­nak. Nekik sincs semmi kilátá­suk. Úgy gondolom, az önkor­mányzatnak is keresnie kell a megoldást. Kiss Erika Sorban állnak a törvényjavaslatok Tizenegy hét, félévi tennivaló A kormány a legutóbbi ülé­sén elfogadta a következő hó­napok cselekvési programját. Ebben szerepel a kormány által már korábban beterjesztett 28 törvényjavaslat, amelyek közül kettőt még 1991-ben, négyet még 1992-ben nyújtottak be. A „legszakállasabb” javaslat a földművelési hivatalok létesíté­séről szóló rendelkezések mó­dosításáról szól, 1991. novem­ber 8-a óta vár sorsára. A 28 beterjesztett törvényja­vaslat között 8 olyan is akad, amelyet sürgősséggel fogadtak el tárgyalásra, de még mindig nincs az ügyben határozat. Az igazsághoz tartozik, hogy va­lamennyi eddig beterjesztett törvényjavaslat elindult már a tárgyalások hivatalos útján: ti­zenhatot a bizottságok tárgyal­nak, kettő az általános vitára vár. Három ügy az általános vita szakaszában van, további hét ezen is túljutott már, de még nem kezdődött meg a részletes vitájuk. Ezzel azonban még mindig nem teljes a T. Ház adósságai­nak sora. A képviselők előtt 35 országgyűlési határozati javas­lat fekszik, tárgyalniuk kell a bizottságok által benyújtott 12 indítványról, és nem kevesebb mint 115 képviselői önálló in­dítványt kell elfogadniuk vagy elvetniük. Nyilvánvaló, hogy ennyi ügyet - amelyekhez 31 újabb törvényjavaslat is társul - nem lehet a hátralévő 11 hét alatt be­fejezni. Ezért a kormány úgy döntött, hogy számba veszi az eddigi le nem tárgyalt, valamint az új törvényjavaslatokat, és fontos­sági sorrendet állapít meg. Kézenfekvőnek tűnik az a ja­vaslat, hogy a hátralevő időben háromnapos ülésszakokat tart­son a parlament. Ez esetben vi­szont kevesebb idő jutna a bi­zottságok munkájára, amelyek minden parlamenti vita és dön­tés alapjául szolgálnak. Figye­lembe kell venni azt is, hogy a választások közeledtével egyre több feladatuk lesz a képvise­lőknek saját választókörzetük­ben is, tehát nem biztos, hogy a háromnapos üléseket egyáltalán fel tudják vállalni a honatyák. Volt, aki azt javasolta, változ­tassanak a tárgyalások rendjén, minden héten egy bizonyos napra essenek a határozathoza­talok, így a képviselők is jobban gazdálkodhatnak idejükkel, jobban be tudják osztani elfog­laltságukat. Á javaslatokról a házbizottság mondja ki a végső szót. Ferenczy Europress A paraszti világ kőemberei A karcagi Csízi Sándor nem panaszkodhat arra, hogy min­den tehetség nélkül született. Családjában többen próbálkoz­tak meg a képzőművészettel. A most 27 éves fiatalember már elemi iskolás korában késztetést érzett arra, hogy rajzolgasson. Első önálló kiállítása 1985-ben volt szülővárosában, a katona évei alatt pedig Hidas­németiben állított ki. Anató­miát, művészettörténetet nem tanult, az emberi testtel, a felé­pítésével autodidakta módon ismerkedett. Átvitt értelemben a műkőké­szítő szakma is alkotás, ahhoz is esztétikai érzékre van szükség. Édesapjától tanulta meg a kőfa­ragás fortélyait. Miután jelenleg édesapja mellett dolgozik, így az alkotásra jórészt telente van ideje. Kedvenc témái a kun arc, a paraszti világ ábrázolása. Meg­jelennek képein a sorsok, a pi­pázó paraszt, nem hiányzik azonban a szép női arc sem. A lovak szeretete is jelen van a képeken, s igazán profi módon dolgozza fel a honfoglalást is. Jelen vannak a nép problémái éppúgy, mint a fiatalokat, így őt is foglalkoztató témák. Látha­tunk gránitba gravírozott képe­ket is. Ez a legújabb próbálko­zása. A kiállítás a szakmunkás- képző intézet kollégiumában február 9-ig tekinthető meg. D. E. Klubok, körök, jótékonysági bál Kenderes. A községi művelődési ház minden korosztály részére tart ál­landó foglalkozásokat, il­letve rendezvényeket. Hetente három alka­lommal, hétfőn, szerdán és pénteken zongoraoktatás folyik; hetente két alka­lommal kondicionáló tor­nára mehetnek a sportot, mozgást kedvelők este hat órától; a nyugdíjasklub tagjai hétfőnként találkoz­nak a művelődési házban; a Cuháré nevű citerazene- kar szintén hétfőnként gyűlik össze. Keddenként este 18 órai kezdettel a baptista egyház kis­újszállási és karcagi tag­jai tartanak evangelizációt. * * * Február 12-én jótékony- sági bált szervez az óvodai szülői munkaközösség és az óvodai egység. A belé­pők 350 forintért kapha­tók. A bál bevételét az óvoda fejlesztésére, az óvodai foglalkozások segí­tésére használják majd fel. Az este 18 órakor kez­dődő mulatságon Daragó István (szintetizátor) szol­gáltatja a talpalávalót. A bálon az ünnepi megnyitó után vadas vacsorára hív­ják a megjelenteket. A tánc után tombola is lesz. Gyermekeknek zenés műsor Kengyel. Január 27-én, azaz ma délelőtt 10 órától Dudás Zoltán gitáros-éne­kes szórakoztatja a legki­sebbeket zenés gyermek- műsorával a művelődési házban. Költségvetés, hagyományőrzés / Újszász. Január 25-éh tartotta soron következő testületi ülését a község képviselő-testülete. Az ülés napirendjén két téma szerepelt: az 1994. évi költségvetés, illetve az ál­talános iskola konyhájának működéséről szóló beszá­moló. Az általános iskola fő­zőkonyhájának működé­sével teljesen meg vannak elégedve a képviselők, hi­szen, mint a polgármester asszony elmondta: jó az el­látás színvonala, s a lehe­tőségekhez mérten takaré­kosan dolgoznak. A kony­hán naponta körülbelül 600-700 adag ételt készí­tenek el, hiszen nemcsak az iskolások, hanem az idősek közül is sokan itt étkeznek. * * * A község költségvetése az 1994. évben meglehető­sen szűkre szabott. A pénzügyi ellenőrző bizott­ság megtárgyalta a költ­ségvetés tervezetét, majd a képviselő-testület elé ter­jesztette. Az ülésen elfo­gadták az idei költségve­tést. A polgármester asszony elmondta, hogy megpró­bálják az önkormányzati intézmények zavartalan működését önkormányzati hitel felvétele nélkül bizto­sítani, hiszen a választások előtt nem volna szerencsés adósságokkal terhelni az önkormányzatot. A közal­kalmazottak béremelésé­nek fedezetére állami tá­mogatást igényelt az ön- kormányzat. Eddig minden évben tudtak bizonyos összeget fordítani a község szépíté­sére, fejlesztésére, de az idén sem kisebb, sem na­gyobb költségvetésű beru- házára nem lehet számí­tani. * 4« * Január 23-án, vasárnap a művelődési otthonban a községben élő oláh cigá­nyok elevenítették fel a ke­resztelési hagyományai­kat, illetve kulturális érté­keiket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents