Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-26 / 21. szám

1994. január 26., szerda Hazai tükör 3 Mi lesz a védett területek sorsa? Privatizált természetvédelem EGESZ EVBEN KEDVEZMÉNY. A tiszafüredi könyv- és zenemüboltban közel 400 féle könyvet kínálnak 30-50 százalékos kedvezménnyel. Nem kevéssé keresett művekről van szó, hiszen a mesekönyvektől kezdve a szórakoztató irodalomig minden megta­lálható az akciós könyvek között. -Mészáros­A széchenyisek diákantológiája Kiáltás a kamaszkorért Színek amorf formát öltött kavalkádja a borítón, s én színes gyurmamasszára asz- szociálok, amikor először pörgetem át ujjaim között a százoldalas kis könyvecske lapjait. ízig-vérig diákantoló­giát tartok a kezemben. A szolnoki Széchenyi István Gimnázium napról napra formá­lódó ifjú gyurmaemberkéi tá­rulkoznak ki nekünk, felnőtt gyurmaembereknek - akik ma­gunk is változunk percről percre, napról napra, csak haj­lamosak vagyunk megfeled­kezni róla -, s mondják ki, írják le,„a fehér papírra íegbensőbb gondolataikat, érzéseiket. ..Őszintén szólva: nem tud­nám pontosan megmondani, hogy mik azok, amik ebben a könyvecskében felsorakoznak. Versek és tárcák, grafikákkal megtűzdelve? Az itt közölt pró­bálkozások bimbózó lelkek poé- tikus megnyilatkozásai, akár al­kotásnak tekintjük őket, akár nem” - írja a kötet elé Baranyi Ferenc költő, aki aggodalmait is lejegyzi. „Hol van ebből a kö­tetből a felhőtlen, gyermeki életöröm? Ezek a gyerekek ha­lált izzó életpercek és mérgezet­ten menetelő órák üzekedését figyelik a pofon vágott társada­lomban” - idézi a fiatal szerzők szóösszetételeit. „Kiáltás ez az antológia, kiáltás a kamaszko­rért. Van, aki költő, író lesz kö­zülük, van, aki grafikus. Am a többség megmarad fogékony lelkű, a művészeteket belülről értő embernek. S ebben az elüz- letiesedő, elsivárodó ; világban kell-e többet remélni?” Horváth Tibor iskolaigazgató ajánlásában kiemeli, hogy a szellemi erők bölcsője lehet a gimnázium, amennyiben teret ad az írásnak, a tanulói önálló­ság és tehetség kibontakoztatá­sának. A kötet létrejötte tanu­lók, pedagógusok és szülők összefogásának, a Cukorgyár Rt., a Geinform Kft., a Kőolaj- kutató Rt. és a Szolnoki Közúti Igazgatóság szponzorálásának az eredménye. A diákszerkesz­tők munkáját Hegedűs Zsuzsa, Pogány Józsefné és Ráczné We- isz Mária tanárok segítették. Az egyes alkotásokat - a harminckilenc szerzőtől szár­mazó és ugyancsak tanulói gra­fikákkal gazdagon illusztrált verseket, novellákat - hangula­tuk, gondolati és érzelmi tar­talmuk alapján csoportosították ,„a szerkesztők fejezetekbe. Miről vallanak a papírra rótt vallomások? Az életről: Szerin­tem nehéz is az élet, / mert nem látni mindig az égszínkéket. (Kertész Richárd) A mindenna­pokról: Párezer napom kenyér közé tett / Szendvics mit szé­dülve felfalok l Végül meghalok. (Nyolczas István); vacog a hu- szonnégyes / bádogfoga mielőtt passzivitása / szétcsócsál. (Buj­dosó János) S a nagy kérdés ott lobog „A felhőtlen diákévek”-ben: Tizen­nyolc éves vagyok, teljes jogú polgár. S most kire szavazzak? / Szívem szerint a bölcsődére!!! (Túry Gergely) Vallanak aztán a vallomások a szeretet utáni vágyról: Egy szenvedélyes éj­szakán létrejöttem / Forró vágyban teli ölelésben / Tehetek én róla? Hát szeressetek! (To­kaji Tünde) Mindig nagy pillanat a fe­lelős első közlés. Különösen ilyen ifjú korban, amikor még minden lehet az ember fia. Egy bizonyos: a gimnáziumi évek egyik nagy ajándéka lesz ez a kötet mindazoknak, akik bele­kerülhettek. Köszönet érte a se­gítőknek. -scsj­Új helyen a kulturális központ Az új helyre költözött Orosz Kulturális Központ első kiállí­tására a Volga vidéki múzeu­mok anyagából válogatott. Az Orosz portré és tájkép a XIX. században és a XX. század ele­jén című bemutató ünnepélyes megnyitóját január 28-án, pén­teken tartják a VI. kerületi And- rássy út 120. szám alatt. (MTI) A termőföldek privatizációja, illetve a kárpótlás során olyan területek is magántulajdonba kerültek, amelyek természetvé­delmi szempontból jelentős ér­téket képviselnek (erdők, me­zők, halastavak, ősgyepek). A Magyar Madártani és Termé­szetvédelmi Egyesület szerint az ezeken a területeken folyta­tott intenzív gazdálkodás a ritka, esetleg védetté nyilvání­tott növény- és állatfajok pusz­tulását eredményezheti. Ennek megakadályozását az egyesület fontos feladatának tartja.- Mit tehet egy társadalmi szervezet, ha a privatizációról, illetve a kárpótlásról szóló tör­vények egyértelműen rendel­keznek az említett területek ma­gánkézbe adásáról, természet- védelmi törvénye pedig még mindig nincs az országnak? - kérdeztük Kállay György főtit­kártól.- Mi nem akarunk politizálni, tehát mind a privatizációt, mind pedig a kárpótlást szakmai ala­pokról közelítjük meg. S mivel a törvény ellen valóban nem te­hetünk semmit, alkalmazko­dunk hozzá. A halastavak nagy része védett terület, de ennek el­lenére bevonták a privatizáci­óba. így jártak a biharugrai vagy a pacsmagi halastavak is. Mit volt mit tenni, az egyesület is „beszállt” az alakuló Bihar­ugrai Tógazdasági Társaságba. Méghozzá akkora résztulajdont szereztünk, amekkorával már beleszólhatunk a tavak sorsát érintő kérdésekbe.- Milyen pénzből tudott az egyesület akkora részesedést szerezni, amellyel befolyásol­hatja a döntéseket?- Külföldi kapcsolatainknak köszönhetően az egyik társszer­vezetünk sietett segítségünkre, így viszonylag nagy összeg állt e célra a rendelkezésünkre. Eb­ből azonban talán már látszik is, hogy ez az út hosszú távon jár­hatatlan. Pénzünk nincs, és nem is az a feladatunk, hogy az or­szágban minden védelemre ér­demes föld tulajdonjogát meg­szerezzünk. Viszont a szakmai tudásunkat örömmel bocsátjuk a mindenkori tulajdonosok ren­delkezésére. A mezőgazdasági termelés és a természetvédelem ugyanis összeegyeztethető, csupán szervezési kérdés az egész. Számos kiadványt készí­tettünk már, amelyben pontról pontra leírjuk, hogyan lehet jó terméseredményeket elérni úgy, hogy közben nem sérül az adott környezetben élő növény- és ál­latvilág.- Két évvel ezelőtt hirdették meg a Kárpótlás és természet­védelem című programjukat. Milyen eredményt hozott?- Sajnos, csalódást okozott! Arra számítottunk, hogy sokkal többen ajánlják fel egyesüle­tünknek a kárpótlási jegyüket. Eredetileg ezekből is természeti szempontból értékes területeket szerettünk volna vásárolni. Ne­hezíti a helyzetünket az is, hogy a kárpótlási jegyeket csak ott lehet felhasználni, ahol az álla­mosítás annak idején történt, így végül Nagybajomban kap­tunk egy rétet a volt földbirto­kos jóvoltából, valamint a so- mogyfajszi kastélyt vehettük birtokba, amelyből a helyi szer­vezetünk irányíthatja a térség­ben végzendő munkát. Ferenczy-Europress Levélváltások, szócsaták - és hallgatás - Kunszentmártonban 1 Mozgáskorlátozottak - mint politikai eszközök? A hét végén Kunszentmár­tonban kenyértörésre került a sor a művelődési ház nagyter­mében. A mozgáskorlátozottak megyei egyesületének elnöke hívta össze a kunszenti és tisza­zugi csoportokat, mert bizony már felettük - vagy értük - vi­tatkoztak a város elöljárói és a kunszenti csoport vezetőhelyet­tese. A dolog úgy kezdődött, hogy Rácz István szociális ügyintézői és vezetőhelyettesi tisztet kapott a helyi csoportban, s ilyen mi­nőségében bekopogtatott az ön- kormányzat szociális és egész­ségügyi bizottságának ülésére, s átnyújtott egy paksamétát, amelyben gyógyászati eszkö­zöket kért a mozgáskorlátozot­tak részére. Ezt a bizottság nem respektálhatta, hiszen ilyen ja­vaslatot kizárólag kezelőorvos vagy szakorvos tehet - írta dr. Farkas Elek, a Kunszenti Hírek Nyílt tér rovatában megjelent levelében. Ezt azon nyomban levél kö­vette Rácz Sándor tollából, így fogalmazott: „Felháborodás, szégyen, tehetetlen düh kavarog lelkemben a 3838/1993. levelü­ket olvasva. Levelük is ékes bi­zonyítéka, hogy profi, intelli­gens viselkedésnormákat kí­vánnak a továbbiakban is kiala­kítani az ügyek elintézése he­lyett.” Levél levelet követett, ugyanebben a lapszámban meg­jelent egy terjedelmes írás, me­lyet nem tudni, ki szerzett, de 106 tiszazugi mozgáskorláto­zott aláírta, melyben követelik, hogy Kunszentmárton város önkormányzatának két munka­társa, dr. Farkas Elek bizottsági elriök és Füzesiné Németh Mar­git kövesse meg őket, mert mél­tánytalanul, emberi méltósá­gukban megalázva jártak el ve­lük szemben, és egyáltalán, gyermekeknek, és nem érzé­keny, segítségre szoruló embe­reknek tekintik őket. Ezt a levelet is levél követte, Réz László polgármester a Kunszenti Hírek januári számá­ban kétkedésének adott hangot abban a tekintetben, miért is kellene a kunszenti elöljáróknak megkövetni a tiszasasi, tiszaugi, tiszakürti, öcsödi, cserkeszőlői mozgáskorlátozottakat, mikor azokkal semmiféle hivatali kap­csolatban nem állnak. A pol­gármester szerint Rácz István személyes sértődöttségből, sze­replésvágyból városi, sőt tisza­zugi kampányt folytat. A levélváltások, az ügy kibo- gozhatatlanságának híre eljutott Szolnokra, a mozgáskorlátozot­tak megyei egyesületének elnö­kéhez, Nász Margithoz, aki Kunszentmártonban rendkívüli csoportgyűlést hívott össze. A gyűlés azzal kezdődött, hogy felolvasták ezeket a leve­leket, hiszen a sok idős ember nem tudta pontosan, miről is van szó. Mikor ez megtörtént, Nász Margit arra hívta fel a je­lenlévőket, hogy közösen tisz­tázzák a probléma gyökerét, mi az, amihez felhasználják vagy fel akarják használni őket, mozgáskorlátozottakat. Rögtön ezután az első felszó­laló elmesélte, hogy találkozott valakivel, és ez a valaki azt ta­nácsolta neki, nehogy felszólal­jon, mert megütheti a bokáját. A felszólaló reménykedésének adott hangot abban a tekintet­ben, hogy ez a valaki nem a polgármester úr postása volt. Ezek után nem klasszikus vi­tázó sorrendben követték egy­mást a felszólalók. Dr. Farkas Elek bizottsági el­nök készült beszédének megtar­tására, elmondta, hogy a vita idáig fajult, a folyamat hasonlít a lavinaképződéshez, s remélte, hogy a végén nem temeti be mindannyiójukat. Szerinte a helybéli politizáláshoz felhasz­náltak 106 embert, majd egyér­telműen felkérte a jelenlévőket mondják meg, hogy ő, dr. Far­kas Elek miben sértette meg őket, erre azonban nem kapott választ. Forrai Péter szerint, aki a gyűlés alatt Rácz István mel­lett ült, kár ebbe belemagya­rázni a politikát, és sokkal jobb lett volna, ha az érintettek az első körben találkoznak. Körülbelül negyedóránként zúgolódás támadt. Horváth Ist­vánná, a tiszaugi polgármesteri hivatal munkatársa elmondta, a 106 aláíró között talált olyat, aki augusztus 14-én elhunyt, november negyediki keltezéssel viszont ott volt az aláírása a má­sik 105 mellett. Ezek után kér­déses, hogy nem hamis-e mind. Egy ősz öreg bácsi, aki né­hány évvel ezelőtt elvesztette mindkét lábát, elsorolta, neki milyen veszteségeket és kelle­metlenségeket okozott Rácz István, ám ekkor egy kissé mo- lett hölgy a második sorból felé tartotta a kezét, megfenyegette, hogy vImre bácsi, ne hazud­jon!” És az öreg elhallgatott... BG ] F] VI H pá 1] /áza ti leen dől fal ugazd lászol kna k Pál Éva munkája az antológiában A Földművelésügyi Minisz­térium - a kormány január 13-i döntése alapján - a gazdaságfej­lesztő intézkedések közvetíté­sére pályázatot hirdet a falugaz­dász-tevékenység ellátására. Pályázhatnak az állás betölté­sére egyéni szakemberek és a helyi gazdaközösségek, a falu­gazdász személyének megjelö­lésével. A munkakör betöltésé­nek feltétele: egyetemi vagy fő­iskolai végzettség, továbbá kellő mezőgazdasági gyakorlat, a feladat ellátásához szükséges döntési, szervező-, tárgyalási és kapcsolatteremtő készség meg­léte, személygépkocsi, valamint gépjármű-vezetői engedély és a működési körzetben található lakás. A falugazdász feladata, hogy hathatós segítséget nyújtson a körzetében induló, illetve mű­ködő vállalkozások beruházási, fejlesztési, termesztési, tenyész­tési elképzeléseinek szakmai megalapozásához, illetve a kü­lönböző pályázatokra benyúj­tandó tervek, elképzelések elké­szítéséhez. A leendő falugazdászoknak pályázatukhoz mellékelni kell rövid szakmai önéletrajzukat, három hónapnál nem régibb er­kölcsi bizonyítványt, a helyi gazdaközösségek javaslatát, amennyiben a körzetben ilyen szervezetek működnek, vala­mint elképzeléseit jövőbeni munkájáról. Működési körzeté­ből legalább egy önkormányzat ajánlásával is rendelkeznie kell. A pályázatokat a területileg ille­tékes megyéi földművelésügyi hivatalokhoz február 4-ig kell benyújtani. (MTI) Telefon-, gázprogram Tiszagyenda. A telefon- és gázhálózat-fejlesztéssel, -kiépítéssel kacsolatos tár­gyalások felgyorsultak. A község polgármesteri hiva­tala a későbbiekben fo­lyamatosan tájékoztatja a lakosságot. Ami azonban már most bizonyos: 1995. év végére megvalósulnak ezek a programok. * * * Az éves költségvetés szociális juttatásokra fel­használható részében két új elem van:- az első lakáshoz jutó fiatal házasok részére ad­ható egyszeri támogatás (vissza nem térítendő köl­csön) összege az idén há­romszázezer forint. Arról, hogy az igénylést benyújtó házaspárok közül ki jogo­sult megkapni a támoga­tást, a képvselő-testület dönt majd;- a rendkívüli szociális segélyek terhére tízezer fo­rintos egyszeri támogatást kap minden olyan család, ahol gyermek születik (függetlenül a család anyagi helyzetétől). (Természetesen ezek a változtatások, intézkedé­sek a testület jóváhagyásá­val történnek meg.) * * * A község polgármesteri hivatalának terjesztésében az első negyedévben (feb­ruár vagy március) már meg lehet vásárolni a Ti­szagyenda krónikája című könyvet, amely már nyom­tatás alatt van a Damjanich Nyomdában. A könyv szerzője Sárközi Sándor, a falu szülötte, aki jelenleg Budapesten él. A könyv ára a tervek szerint 360 fo­rint lesz. * * * Január 17. és január 27. között tüdőszűrő vizsgála­tokat végeznek a község­ben, amelynek időpontjá­ról mindenki értesítést kap a polgármesteri hivataltól. Költségvetés, báli szezon Jászjákóhalma. Igen feszített költségvetést kel­lett elfogadnia 1994. évre a jászjákóhalmi önkormány­zatnak. Mivel a testület úgy döntött, hogy nem sze­rencsés dolog hitelt fel­venni a választás évében - megterhelve a következő testületet -, így ez évben a közalkalmazottak és a pol­gármester is lemondott többféle járulékáról, és az önkormányzati testület tagjai sem veszik fel to­vább az eddigi költségtérí­tésüket. így várhatóan biz­tosítani tudják a község működőképességét. * * * Most, farsang idején megélénkülnek a báli sze­zon eseményei Jászjákó- halmán. A hagyomány szerint az iparosbál február első szombatján, a vadász­bál pedig február második szombatján kerül megren­dezésre. Az iparosság és a vadásztársaság is nagy múltú hagyományokra te­kint vissza,. így mindkét bál nagy eseménynek számít a közösségi házban. Sztárvendégek [/ a diszkóban Cibakháza. Minden hét végén pénteken és szom­baton várja a kulturált kör­nyezetben szórakozni, ki­kapcsolódni vágyó fiatalo­kat a Galaxis diszkó a ci- bakházi művelődési ház­ban. Az este kilenc órától hajnali négyig tartó ren­dezvényre 100 forint a be­lépő. Minden második héten sztárvendéget hívnak meg, hogy élő koncerttel emel­jék a diszkó színvonalát. Január 29-én, szombaton a művelődési ház vendége a Digital Scream nevű együttes lesz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents