Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-24 / 19. szám

1994. január 24., hétfő Hazai körkép 5 A belföldi kereslettől függetlenül ■■■■■■■■■■■■■ Sikeres a szolnoki Tisza Szálló Uj arc a kandidátustablón Másik temető után néz az avar sírok kutatója- Bár sok áldozattal és nem kevés munkával telt el az 1993-as esztendő, az eredményt tekintve legszebb reményeinket váltotta valóra - mondja Li- póczki János, a Hotel Tisza Kft. ügyvezető igazgatója. Sikereik egyik forrása az, hogy a szálloda forgalma évek óta független a belföldi kereslet alakulásától. A vendégréteg el­sősorban a külföldi üzletembe­rekből tevődik össze. Azok hu­zamosabb tartózkodása előnyö­sebb, mint az egy-két napra megszálló turisták fogadása. Nemcsak a szállásra, hanem az éttermi fogyasztásra is érvényes ez a megállapítás. Bárhogyan is alakul az árszínvonal, a külföl­diek igénybe veszik a szálló szolgáltatásait. A szolnokiakra viszont az a jellemző, hogy kevesebben és kevesebbet költve, főleg nyáron a Tisza Szálló kerthelyiségét lá­togatják. Az ötszáz személyes kerthelyiségre akkor is csak a viszonylagos telítettség a jel­lemző. 1929-től ez a szálló a középosztálybeliek, illetve az azon felüli rétegek szórakozó­helye volt. Bár ez már a múlté, a szolnoki köztudatban az él, hogy a „Tisza” igen drága - pe­dig nem így van. Igaz, hogy az I. osztályú szintet meg kell fi­zetni, de nem csillagászati ára­kon. A „Kis-Tisza” árait pedig egyenesen a szolnoki átlagpol­gár zsebéhez szabták. A hazai vendégek fogadásá­ban a fellendülés abban mutat­kozik, hogy megszaporodott az üzleti megbeszélések, árubemu­tatók, konferenciák, állófogadá­sok sora. Némi túlzással szólva mostanában egy hónap alatt több állófogadás van, mint ko­rábban egész évben volt. A város legjobb szakembere­inek gyűjtőhelye volt mindig a „Tisza”. A háború után betud­ható ez annak is, hogy a Hun- gar-Hotels láncszemeként üze­melt, s ezáltal szakemberei Nyugat-Európában is fejleszt­hették ismereteiket. Most is vannak kollégáik külföldön. Korábban a magyar konyha a nehéz fizikai igénybevételhez igazodott. A szálló dolgozói most a magyar konyha finomult változata mellett a külföldi éte­lek meghonosításával akarják gazdagítani az étkezési kultúrát. A „Tisza” közkedveltségére sok tény utal. így például az, hogy tavaly, a szolnoki expo idején öt nap alatt tizenhárom fogadást adtak a szállóban. A Az abonyi falumúzeumban Kiállítás raktári anyagból A XXIV. Abonyi Tárlat hívja fel a figyelmet az abonyi falu­múzeumra. Második alkalom­mal rendeztek saját raktárukból összállított kiállítást a múzeu- mosok, élükön Győré Pál veze­tővel. 1973-ban csak festmé­nyek szerepeltek a tárlaton, a mostanin az 1993-as évben mú­zeumba került gyűjteményből állítottak össze egy csokorra va­lót. Valamennyi igazi helytör­téneti „csemege”, különleges­ség is akad köztük. Látható itt Kossuth öregkori arcképe (üvegfestmény); Abo­nyi Lajos reliefje (portrédom­bormű). Magyar Imre ajándéka néhány abonyi fogantatású víz- fesiii'-ny, de a U.illítás több tárgyal az 1993 inai an elhunyt Szabó Mihály szoborkollekciói és különös faragon pipái alkot­ják. Özvegye. Borika néni - férje akarata szerint - alkotá­sait a múzeumnak adomá­nyozta. Komáromi Péter és családja monumentális, öblös, csörgős korsója is kiemelkedő darabja a kiállításnak. Kovács József ér­dekes formájú kék zománcú vizesedénye is magára hívja a figyelmet. A tárlók zsúfolt anyaga is mind adományok, ajándékok: plakettek, könyvek, fotók, a helyi lap példányai. Diószegi Sándor zeneszerző hagyatékából is eljuttattak a hozzátartozók néhány darabot a múzeumba. Kedves ajándék Kiss Gyula fényképész mű­terméből származó üvegleme­zek, melyek kortörténeti érté­kűek. Tavaly több száz tárggyal, alkotással gyarapította a falu­múzeum anyagát Drávay Jó­zsef, Nagy Gábomé, Molnár Zoltán, Orbán Béla, Járdány Gyula, Makai József, Kenéz Béla, Ócsai János, Győré Ti­bor, Hwiszt Zsuzsa, Ördög Or­solya és Nagy Ferenc. b. zs. Város - csaknem könyv nélkül Valahogy Abonyt egyre in­kább elkerüli a könyv, mint a kulturálódás egyik alapvető forrása. Húsz évvel ezelőtt a könyv „nyitányát” ünnepelte az sik­kor még nagyközség; egy jól menő könyvpavilon könyves­bolttá nőtte ki magát. 1974 februárjában Simon István Kossuth-díjas költő, az író- szövetség akkori titkára nyi­totta meg a több mint egy évti­zedig népszerűén működő, jól ellátott könyvesboltot. A Mű­velt Nép Könyvterjesztő Vál­lalat és a könyvtár összefogá­sával volt itt emlékezetes Könyvről könyvért rádiómű­sor, irodalmi est, író-olvasó ta­lálkozó. Itt járt többek között Darvas József Kossuth-díjas író, a Magyar írószövetség akkori elnöke, az exkönyves- bolt névadója; Baranyi Ferenc költő, Kovács P. József tv-bemondó, előadóművész, Merényi Judit előadóművész és ifj. Fasang Árpád zongora- művész . . . A „magvas” szépirodalmi és szakirodalmi könyvektől a lexikonokig mindenki örö­mére válogathatott a boltban, de megtalálhatták a könnyeb­ben fogyasztható olvasnivalót is. Akkor jelentős, gazdag kí- nálatú könyvesboltot tudhattak az abonyiak magukénak. Le­mezek, kazetták bővítették a választékot. Majd egyre kevesebb könyv egyre szegényesebben jutott a polcokra. Gazdákat cserélt a bolt, máshonnan szerezték be kiadványaikat, most már „Esz- terlánc” könyvesbolt címen üzemel. Illatszerektől kabalá­kig, játékoktól kerámiáig, a mütyürökön keresztül a felső- ruházatig mindenféle egyveleg volt már a boltban az utóbbi időkben. A könyvek háttérbe szorultak. Húsz év telt el, s fokozato­san elsorvadt, meghalt az, ami még a hetvenes-nyolcvanas években virágzott: a könyves­bolt. Folyamatban van, s feb­ruár végéig kiárusítják a bol­tot. Könyvek fél áron, sőt még olcsóbban is gazdára találnak. Valószínűleg anyagilag nem érte meg. Még az alkalmazott számára is talány, hogy a Ceg­léden lakó tulajdonos miért és milyen profilt vált. Kegyetlen a szó, de „kisöprik” a polcok­ról a most is már gyérülő, sor­vadó könyvállományt. Pár éve megnyílt a Pegazus könyves­bolt, de az is korlátozott pél­dányszámban, szelektálva, bi­zonyos fajtájú könyveket kínál eladásra. Városokban egymást érik az utcai könyvárusok. Abonyban ilyenre sincs példa, olykor a piacon árusítanak könyveket - asztalon. Az egyre emelkedő könyv­árak mellett azért sokaknak fog hiányozni egy jó kis köny­vesbolt. Vagy leszokjunk vég­képp az olvasásról és a könyv­ajándékozásról? Aki to­vábbra is igényli a nyomtatott kultúrának ezt a formáját, leg­közelebb Szolnokon vagy Cegléden válogathat a köny­vek birodalmában. Az egészben az a legszomo­rúbb, hogy amíg a kultúra las- san-lassan leépülőben van Abonyban, az italboltok sorra nyílnak és virágoznak, -bzs­impozáns Hozam Klub üzemel­tetését is a Tisza Szálló szak­emberei látják el. 1992. május 1-jétől a szálló alkalmazottai - hitel felvételével - megvásárolták a létesítményt. Egyúttal saját munkahelyüket is biztosították. Tehát nem csak a tulajdonosi szemlélet vezeti őket. Ezért is lépést akarnak tar­tani a követelményekkel, új meg új kezdeményezéssel lepni meg a közönséget. A tavalyi expo idején például négyszáz vendéget szolgáltak ki a városi sportcsarnokban. Faszénpará­zson sült pisztrángot, flekként kínáltak a vendégeknek. Éjfél után pedig képzett pirotechni­kusok segítségével látványos tűzijátékot rendeztek. Szervez­nek olyan rendezvényeket is - például gardenpartykat -, ami­lyenek még nem mindennapo­sak Szolnokon. A víz- és csatornamű válla­lattal, valamint Varga Lajos szolnoki vállalkozóval szövet­kezve az új év kezdetétől a régi címkével, a korábbi mi­nőségben megkezdték az Ál­dásvíz palackozását. Kedvező fogadtatása azt is kifejezi, hogy áldás van minden ész­szerű vállalkozáson. S. B. Néhány napja újabb arccal egészülhetett ki megyénk képze­letbeli kandidátustablója. Dr. Madaras László „Az Avar Biro­dalomban lejátszódó VII-VIII. századi történelmi változások vizsgálata a Közép-Tisza-vidéken” című disszertációját véd- hette meg a Tudományos Minősítő Bizottság (TMB) előtt. Apponyi-kiállítás Magyarország és Európa az Apponyi-gyűjtemény tükrében címmel nyílt kiállítás pénteken az Országos Széchényi Könyv­tárban, a magyar kultúra napja alkalmából. A tárlat a 150 éve született tudósnak, könyvgyűj­tőnek, az intézmény nagylelkű mecénásának, gróf Apponyi Sándornak állít emléket. A megnyitón részt vett Jeszenszky Géza külügyminiszter is. A világon a legtünékenyebb és legtörékenyebb dolog a jelen. Jó volfta, ha rendelkeznénk egy olyan gyűjteménnyel is, amely bemutatná mai hírünket a világ­ban - mondta megnyitó beszé­dében Kosáry Domokos, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke. Emlékeztetett arra: a gróf Párizsban született, ahol édesapja Ausztria nagykövete­ként teljesített szolgálatot. Volt idő, amikor ezért családjukat úgy emlegették, mint akik nem tartoznak a nemzethez. A leg­nagyobb veszély, ha monokul­turálisnak tekintjük a társadal­mat, a művelődést - tette hozzá az elnök. A kiállítás bemutatja az Apponyi-család történetét, a híres Hungarica-gyűjtemény legszebb darabjait. A tárlat lá­togatói megtekinthetik a Ma­gyarországról készült legré­gebbi nyomtatott térképet, érté­kes kódexeket, néhány kézira­tot, számos ősnyomtatványt és bibliofil könyvet. (MTI) Dolgozatában a honfoglalást megelőző késő avar korszak minőségében új, a Tótipuszta- Igar körhöz tartozó griffes-in- dás kultúra vizsgálatára, új, tu­dományos eredmények megál­lapítására tett kísérletet. Három avarkori temető - a Szeged-Fe- hértó B, a Jászapáti- Nagyállás úti és a kiskörös- vágóhídi - egységes szerke­zetbe foglalását végezte el. Bóna István régész-történész szavait idézve a tudományos címre (akkor még) pályázó je­lölt kitűnő saját ásatási és fel- dolgozási anyagra támaszko­dott. * * * Madaras László 1953-ban született Győrben. 1971-ben végzett a kecskeméti Bányai Jú­lia Gimnáziumban. A szegedi egyetemen tanult magyart, tör­ténelmet és régészetet. 1977-ben diplomázott. Egye­temi évei alatt az Országos Di­ákköri Konferencián első díjat nyer a kettős honfoglalás elmé­letéről írt munkájával. 1977. jú­lius 1-jétől dolgozik Szolnokon, a múzeumok megyei szerveze­ténél. 1982-től megbízott, kine­vezett igazgatóhelyettes, 1991-től napjainkig a régészeti osztály vezetője. 1984-ben sze­rez doktori címet. 1991-93 kö­zött az MTA levelező ösztöndí­jasa volt. * * *- Társadalomtörténeti szem­pontból szerencsés volt a téma kiválasztása - hallottuk a TMB egyik tagjának értékeléséből. Mi az oka, hogy mint régészeti kutató, a korai középkor, huno­kat, gepidákat követő avar kor­szakánál horgony zott le?- Amikor az egyetemen vé­gighallgattam a neolitikumtól 1 kezdve az összes korszakot a késő középkorig, ezt a kort vá­lasztottam kutatási területemül. Azok a történeti problémák ér­dekelnek, amelyek valamilyen összefüggésben vannak a Kár­pát-medence VI-XI. századi történetével, melynek része ez a bizonyos avarkor, amelynek a lezáródását a magyar honfogla­lás, az államalapítás követi. Ha­tottak rám középiskolás korom­ban László Gyula régész pro­fesszor rendkívül érdekes elő­adásai, ekkor fertőződtem meg a népvándorlás, honfoglalás ko­rával. Egyetemi tanáraim közül Trogmayer Ottótól tanultam az ásatási technikákat, míg Róna- Tas Andrásnál, a keleti nyelvé­szet kitűnő professzoránál ótö­rököt hallgattam. De sokkal többen voltak természetesen, akiktől nagyon sokat tanultam.- Az avar temetők leletanya­gában az övék és a fegyverek, a szabadság, méltóság és az ál­landó háborús készenlét jelké­pei, eszközei dominálnak. Külö­nösen a Jászapátiban feltárt temetőben sok a fegyver. Azt je­lentheti ez, hogy innen indulha­tott ki a Vili. században a ke­let-magyarországi avarok véres belháborúja, ami legyengülé- sükhöz, majd 804-ben a Krum bolgár kántól elszenvedett vere­ségükhöz vezetett? '- A Jászapátiban feltárt te­mető fegyverkészlete valóban kimagasló. Ha összeadjuk me­gyénk valamennyi feltárt avar­kori temetőjében talált fegyve­reket - márpedig több száz síro- sak az alattyáni, jánoshidai, jászszentandrási, tiszaderzsi temetők is -, kiderül, hogy any- nyi fegyver nincs bennük együtt, mint a jászapáti temető 412 sírjában. Áz összes avar­kori sírok száma mintegy 2300. Ezek a temetők mindenütt va­lamilyen fontos stratégiai pon­ton vannak. Utak keresztező­désben, vízi átkelőknél. A ka- gán, a jogurrus (Észak-Magyar- ország) és a tudun (Dunántúl) területein ezek arányosan van­nak eloszolva, amiből valószí­nűsíthető, hogy az említett ve­zetők közvetlen fegyveres kísé­retét alkották az ide temetettek. Hogy innen indult-e ki a belhá- ború, nem lehet tudni. Az köze­líthet a valósághoz, hogy nem Jászapátiból indult ki, mert ak­kor ez a temető - a 790-es években - már nem volt haszná­latban. Ellenben az ilyen típusú temetők egykori lakossága, fegyverforgató férfijai biztos, hogy kivétel nélkül részt vettek ebben a belháborúban, ahol gyakorlatilag önmagukat irtot­ták ki.- Fiatalemberként kapta meg a kandidátusi címet. Jelent-e ez a tény önnek egy olyasfajta belső kötelezettségvállalást, hogy további kutatásokat végez­zen? Folytatja-e a Jászapátiban elkezdett saját ásatását?- Legközelebbi célom, ami legkevesebb öt-hat évet igénybe vesz, hogy megcsináljam az al­földi griffes-indás monográfiái áttekintést, amelyhez kezdeni kell elölről az anyaggyűjtést, rendszerbe kell foglalni, s majd a végkövetkeztetéseket levonni. Egyelőre Jászapátin nem ásunk tovább. Legfőbb oka, hogy olyan területen van, ami már nagyon nehezen megás­ható, a temető is magántulaj­donba került. Emellett ez a munka 13 évet vett el az éle­temből, valami új után kell nézni. Idén több kisebb ásatá­som lesz, és elkezdek kutatni. Öcsödön is van egy temető, ahol néhány száz sírt kiásnék, ha lehet, kicsit gyorsabb tem­póban, mert - fűzi hozzá ne­vetve Madaras László - ha tíz-egynéhány év alatt ások ki 400 sírt, akkor még körülbelül két temető jut az életemből. Simon Cs. József (Fotó: Mészáros János) Kínai filozófia Munkácsy Mihály-jubileum Az Orientalisztikai Munkakö­zösség és a Balassi Kiadó közös gondozásában látott napvilágot a Kínai buddhista filozófia című könyv. Anyagát Tőkei Ferenc vá­logatta és fordította. A szöveg- gyűjtemény az első hazai kísérlet arra, hogy a kínai buddhizmus alapvető szövegeivel magyar for­dításban találkozhasson az olvasó. Munkácsy Mihály születésé­nek 150. évfordulója alkalmá­ból ünnepségsorozatot szervez a Munkácsy Mihály Emlékbizott­ság - jelentette be Gazda László, a Debreceni Déri Mú­zeum igazgatója, az emlékbi­zottság tagja pénteken. A festő születésnapján, február 20-án Munkácson (Ukrajna) koszorú­zás lesz a szülői háznál, illetve Miskolcon, a szülők sírjánál. A Kerepesi temetőben, a művész sírjánál február 21-én koszo­rúznak. Már a jubileumi évfor­dulót megelőzően, február 15-én hallható lesz Szinyei Merse Anna művészettörténész előadása Munkácsyról a Ma­gyar Nemzeti Galériában. Feb­ruártól májusig több városban nyílik kiállítás: Békéscsabán, ahol kamaszéveit töltötte a mű­vész, illetve Miskolcon, Debre­cenben és Keszthelyen. A deb­receni tárlaton személyes tár­gyai, rajzeszközei lesznek látha­tók. Március 8-9-én a Debre­ceni Déri Múzeumban tudomá­nyos ülést tartanak hazai és kül­földi szakemberek részvételé­vel. A rendezvénysorozat utolsó programjaként, május 18-án, a múzeumi világnapon Munkácsy Mihály-emlékházat avatnak Békéscsabán, ahol az 1850-es években gyermekéveit töltötte. Gazda László elmondta: min­den kiállításhoz készül kataló­gus is. (MTI) SOPHIA LOREN KITÜNTETÉSE. Az 1994-es Palm Spring-i filmfesztiválon életművéért kitüntették So­phia Lorent. A világhírű filmszínésznő férje beteg­ágya mellől jött el a kitüntetés átvételére. (FEB Foto) Pályázati felhívás A Kaláka Alapítvány és a Fővárosi Pedagógiai Intézet Vizuá­lis Esztétikai Módszertani Bázisa „Ukulele” címmel rajz- és fo­tópályázatot hirdet óvodások, általános és középiskolások szá­mára. A pályázatra olyan rajzokat, grafikákat, festményeket, fotó­kat várunk, melyek a Kaláka együttes Ukulele című kazettáján hallható verseket illusztrálják. A pályázatra beküldhető művek maximális mérete: 50x70 centiméter. Személyenként legfeljebb 3 pályaművet fogadunk el. A pályaműveket a zsűri korosztályonként és műfajonként ér­tékeli. A zsűri tagjai: Huzelláné Csanak Éva, Jankovics Marcell, Lázár Ervin, Sipos Endre, Szabó Éva és a Kaláka együttes. Beadási határidő: 1994. február 21. Postacím: 1388 Buda­pest 62. Pf. 96/56. Személyesen: Budapest, VII., Akácfa út 25. (gyógynövénybolt). A pályázat ünnepélyes eredményhirdetése és díjkiosz­tása: 1994. március 6-án, a Petőfi Csarnokban. A legjobb 50 pályamű az ország több pontján kiállításra ke­rül. A pályázat fődíja: színes televízió, game boy, Walkman a Ba- lox Kereskedőház ajándéka. A Kaláka együttes különdíja egy ukulele. A Kalála Alapítvány megvásárolja azt a zsűri által javasolt művet, amelyet a későbbiekben lemezborító vagy plakát céljára felhasználunk. Valamennyi pályázónak sikeres szereplést kívánunk. A pályázatra, kérjük, írjátok fel neveteket és címeteket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents