Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-05 / 3. szám

Világgazdaság sorokban Suzuki-Daihatsu együttműködés Japán két legnagyobb kisautógyártó vállalata, a Suzuki és a Daihatsu meg­állapodott arról, hogy autó­ikba a jövőben azonos al­katrészeket építenek be (Japánban kisautóknak a 660 köbcentinél kisebb hengerűrtartalmú kocsikat nevezik.) A Nihon Keizai Simbun című lap számolt be hétfői számában az elvi megállapodásról. A két vállalat a kocsik elektro­mos berendezéseit, az au­tomata váltóberendezések alkatrészeit egységesíti, de szándékukban áll az is, hogy a jövőben más rész­egységeket is ugyanazok­tól a szállítóktól szerezze­nek be. A Suzuki tárgyalá­sokat kezdett másik két ja­pán autógyártó vállalattal, a Fuji (Subaru) nehézipari céggel és a Mitsubishivel is erről. Honvédelmi adó Boszniában A boszniai elnökség hét­főtől tízszázalékos adót ve­tett ki a jövedelemmel ren­delkezőkre a honvédelem és az ország újjáépítésének támogatására - tudatta a szarajevói televízió vasár­nap esti híradójában. Az adóról rendelkező törvény a külföldön dolgozó boszniai állampolgárokra is vonat­kozik. Az elnökség közle­ménye szerint így adnak módot a határokon kívül dolgozóknak, hogy bekap­csolódjanak hazájuk vé­delmébe. Az AFP meg­jegyzi, hogy a törvény első­sorban ezeknek az embe­reknek a pénzére számít, hi­szen a muzulmán ellenőrzés alatt álló boszniai területe­ken a havi átlagfizetés át­számítva alig több mint egy dollár. Oroszországi valutaövezet Üzbegisztánnal és Azer­bajdzsánnal idén január el­sejével további két volt szovjet köztársaság hagyta el véglegesen a rubelöveze­tet. A FAK-hoz tartozó kö­zép-ázsiai Üzbegisztánban ettől az időponttól kezdve a szumkupon az egyetlen tör­vényes fizetési eszköz. A rubelt ezentúl külföldi va­lutának tekintik - olvas­ható a Rí A hírügynökség je­lentése szerint a pénteken Taskentben közzétett kor­mányközleményben. A ka­ukázusi Azerbajdzsánban január elsejétől kezdve ugyancsak a köztársaság sa­ját pénze, a manat számít az egyetlen törvényes fizető- eszköznek. A FÁK-köztár- saságok közül csak Tádzsi­kisztán és Fehéroroszország nyilvánította ki eddig szán­dékát, hogy Oroszországgal közös valutaövezetben ma­rad. Dekonjunktúra Csehországban Az 1993-as hazai össz­termék a Cseh Köztársa­ságban Václav Klaus mi­niszterelnök szerint a ko­rábbi előrejelzésekkel szemben némileg csökken­het.- Még nem tudom pon­tosan megmondani, hogy nulla, mínusz 0,75, mínusz 1, illetőleg plusz 0,25 szá­zalék lesz-e - válaszolta Klaus a Reuter szerint egy újságíró kérdésére a prágai televízió vasárnap esti adásában. Az esetleges visszaesést a miniszterel­nök arra a sokkra vezette vissza, amelyet az ország januári szétválása okozott a gazdaságnak. A hitelkonszolidáció nem csodafegyver A félsegítség is későn jött Banki szakemberekkel beszélgetve kiderült: a kormány által meghirdetett hitel- és adósságkonszolidáció későn jött. Ha két évvel ezelőtt hasonló gazdasági döntést hoz a kabinet, akkor ta­lán kevesebből is megúszhatták volna az adófizetők, valamint ebben az esetben a romló gazdaság mögött legalább pénz lett volna, hiszen a bankok trezorjai két évvel ezelőtt is megtelhettek volna forintokkal. Munkaerő-piaci helyzetkép a megyében Lassan és folyamatosan csökken a munkanélküliség A történelemben azonban nincs ha, de jó néhányan egyet­értenek azzal, hogy a mostani konszolidáció inkább politikai lépés, mint gazdasági, hiszen a korábbi határozat elodázása csak még jobban ellehetetlení­tette a pénzzavarokkal küsz­ködő vállalatokat és gazdálko­dókat. A bankok feltöltése, helye­sebben a kockázatvállalásnak megfelelő pénztartalékok oda­ítélése ma sem százszázalékos, és hogy csak az életben mara­dáshoz szükséges minimális pénzt kapják, szintén politikai lépés, hiszen akkor az államház­tartás deficitje még nagyobb lenne, belső erőforrásokból megoldhatatlan. A választások előtt pedig külföldi hitelt fel­venni nem ildomos, hiszen nem lehet dicsekedni a külföldi tar­tozásaink mérséklődéséről, közben megfeledkezni arról, hogy a belföldi eladósodottság az elmúlt három évben megdup­lázódott. A következő kormányra vár, hogy bankjainkat az európai normáknak megfelelően fel­töltse pénzzel, mert ennek hiá­nyában elképzelhetetlen a ban­kok privatizációja. A vállalatok adóságkonszoli- dációja szintén késett, és most már számtalan esetben nem je­lenthet mást, mint az adósságok elengedését. Pedig a pénzügyi konszolidáció nem feltétlenül ezt jelenti, sőt a legrosszabb va­riáció, hiszen az egyszeri pénz­ügyi támogatás minden évben ismételhető, és kútba dobott pénz, ha nem kíséri egy piac-, pénz- és termeléspolitikai dön­téssorozat. Arról nem is szólva, hogy az állami támogatások elszaporo­dása csak konzerválja a terme­lési struktúrát, hiszen a pénz úgy is jön, de csak annyi, hogy megmaradjunk, fejlesztésre semmi nem marad. A konszolidáció egy módja a kamatterhek csökkentése, il­letve a kamatpontok költségve­tési átvállalása. Csak ha ez ha­marabb történik, jó néhány gyá­runk nem kényszerülne most az adósságkonszolidációra, hiszen pénzügyi bukásának egyik leg­főbb oka a magas banki kamat. A szolnoki Mezőgép például jegybanki kamatok mellett ke­zelhető veszteséggel zárhatta volna a tavalyi évet. De a Tisza Cipő Részvénytársaság sem kényszerült volna arra, hogy pénzt „kolduljon” a költségve­téstől, ha ezelőtt egy évvel az il­letékesek jóváhagyják a most elfogadott reorganizációs prog­ramot, hiszen a gyár vezetése már két évvel ezelőtt szorgal­mazta a decentralizált privatizá­cióját, illetve próbálta meg­nyerni az ÁVÜ és a foglakozta­tási alap támogatását gazdasági tervének megvalósításához. A Szolnoktej konszolidáció­ja, mivel az ÁVÜ értékesíteni akarja, már csak hitelelengedés­sel oldható meg, ami meg is tör­tént. Pedig két évvel ezelőtt en-' nek a cégnek is elegendő lett volna egy kamatátvállalási tá­mogatás, hogy fejlesztéseinek és termékeinek önköltségét ne több mint harmincszázalékos bankkamat terhelje. A már felszámolás alatt lévő törökszentmilósi baromfifel­dolgozó pedig elkerülhette volna a csődeljárást, hiszen a közvélemény, illetve más válla­latok vezetői a nehézségeket nem méltányolják, gyakran oda sem figyelnek az indokokra, hanem csak a tényekre, és nem hízelgőén cseng a felszámolás szó egyetlen gazdasági vezető fülében sem. Pedig a belső piac szűküléséről, a külpiacok el­vesztéséről a most bajban lévő vállalatok vezetői nem tehet­nek, és az új körülmények túl­éléséhez pedig nem érkezik központi segítség. A vállalatok ugyanis tartalékok híján önerő­ből a recessziót nem tudják át­vészelni. A kormányzati erők pedig a gazdasági segítség és a pénz- beni támogatás közé egyenlő­ségjelet tesznek, és ezzel is torzítják a piaci megméretést.- span ­Az 1993-as évet a megyében a munkanélküliek állományá­nak lassú és folyamatos csök­kenése jellemezte. Az előrejel­zések szerint várható volt, hogy az év végén, illetve a következő év elején a munkáltatók na­gyobb létszámú munkaerőtől kívánnak megválni. Ez be is következett, ami megnövelte a regisztrált munkanélküliek számát 34.399 főre, ez 447 fő­vel több, mint november hó­napban. A regisztrálásra jelentkezők legnagyobb része a mezőgazda­ság, feldolgozóipar és az építő­ipar területén dolgozott, ahol a leépítések elsősorban a szezoná­lis munkák befejeződése miatt történtek. A munkanélküliek létszámának növekedése főként Karcag, Mezőtúr, Kunszent- márton, Martfű, Kunhegyes körzetére volt jellemző, míg Szolnok és Tiszafüred térségé­ben folytatódott a csökkenő tendencia. Decemberben a munkanélkü­liségi ráta is emelkedett, 1,2 százalékkal. A 16,1 százalékos megyei átlag felett alakult a mu­tató Kunhegyes, Tiszafüred, és Mezőtúr vonzáskörzetében. A bejelentett üres álláshelyek száma a havi mérés időpontjá­ban 986 volt, 172-vel kevesebb, mint az elmúlt hónapban. így 100 munkanélkülire 2,8 állás­hely jutott a megyében. Jel­lemző, hogy az álláshelyek száma éppen azokban a körze­tekben a legcsekélyebb, ahol nagyobb számban jelentek meg a munkát keresők. A körzetek többségében az iskolai végzett­ség és a szakma szerinti igény nem találkozik a kínálattal, amely megnehezíti és késlelteti az álláshelyek betöltését. Ebben a hónapban bejelentett állásajánlatok 84 százaléka fizi­kai munkakörben dolgozóknak szól. Ezen belül 55,4 százalék­ban szak-, 37,8 százalékban be­tanított és mindössze 6,8 száza­lékban segédmunkára várják a dolgozókat. Szellemi munka­kört 160 főnek ajánlottak, túl­nyomórészt ügyintézői munka­körben. Az álláshelyek csaknem 60 százaléka a feldolgozóipar kü­lönböző területeire: cipő-, ruha­ipar Szolnok, Kisújszállás és Martfű térségébe összpontosul. A pályakezdő fiatalok száma jelenleg 2.851 fő, 68 fővel ke­vesebb, mint az előző hónap­ban. Az állás nélküli pályakez­dők létszáma a múlt év azonos időszakában is hasonló nagy­ságrendű volt (2.928 fő), amely azt mutatja, hogy csekély mér­tékű a kedvező irányú változás. 1993. decemberében 21.212 fő volt jogosult munkanél­küli-ellátásra, 9.688 fő kapott önkormányzati jövedelempótló támogatást. A munkanélküli-el­látási rendszerből 1.134 fő ke­rült ki a jogosultság megszű­nése miatt, 372 fő elhelyezke­dett, 502 fő kapcsolódott be a támogatott foglalkoztatási prog­ramba. Mészáros Mátyásné Osztrák hullámpapírgyár épül Budapesten A franstanzi (Vorarlberg tar­tomány) székhelyű Rondo Ga- nahl AG, mely 1911 óta családi tulajdonban lévő részvénytársa­ság, bejelentette: beszáll a ma­gyarországi hullámkartongyár­tásba. Ez év végéig Budapest térségében kétmilliárd forintos beruházással, hitelfelvétel nél­kül, 40 ezer négyzetméter terü­leten egy modem gyár épül fel, melyből az egyszerű hullámkar­tontól az igényes, több szín­nyomással készült, áruházi „display”-ig bezárólag minden igényt kielégítő csomagoló­anyagok egyaránt kikerülnek majd. Az új gyár a tervek szerint 35 ezer tonna éves kapacitással fog üzemelni, és 170 dolgozót fog­lalkoztat majd. Európa dilemmája: mit hoz a GATt? A Mercedes Magyarországon Európa egyik legnagyobb iparvállalata, a Daimler-Benz Részvénytársaság autógyártó cége, a Mercedes-Benz AG 1992-ben 222 ezer alkalmazot­tal 530 ezer személygépkocsit és 277 ezer haszonjárművet állí­tott elő. Ez az óriás vállalatbi­rodalom az utóbbi években ko­moly figyelmet szentelt Ke- let-Európa országainak, külö­nösképpen Magyarországnak. Az itteni vezérképviselet meg­alakulását követően aktív mar­ketingtevékenységet fejtett ki, s jelentősen bővítette a kétoldalú kereskedelmi forgalmat. Az MB erőfeszítéseinek eredmé­nyeként a presztízsautókat gyártó cég 1991-ben 46 millió márka értékben vásárolt alkat­részeket és részegységeket Ma­gyarországról, ez az összeg 1992-ben és tavaly azonban már meghaladta a 60 millió márkát. E pillanatban tehát hazánk töb­bet exportál, mint amennyi a Mercedes teljes itteni forgalma. A vezérképviselet tavaly nagyszabású beruházásba kez­dett Budapesten, ahol 5,1 hektá­ron haszongépjármű-javító bá­zist, központi alkatrészraktárt, valamint igazgatási és kereske­delmi egységet alakítanak ki. A végleges kiépítés során, várha­tóan 2-3 éven belül több száz munkahelyet teremtenek a Mer­cedes-Benz új hazai főhadiszál­lásán. Az oldalt szerkesztette: Laczi Zoltán Megszűnt az importvám » * % es ■ szolgálat alakul Cégnyilvántartó és Cégin­formációs Szolgálat Rt. néven társaságot alapít az Igazságügyi Minisztérium. A következő hó­napokban létrehozandó és a ter­vek szerint márciustól működő szolgáltatás felállításához nem­régiben adta meg az engedélyt a kormány. Az MTI tájékoztatására a tárca iletékesei elmondták: a szolgálat célja, hogy a központi államigazgatási szerveket, a Központi Statisztikai Hivatalt, sőt bármely érdeklődőt ellásson a cégekre vonatkozó informáci­ókkal. Ezeket az adatokat jelenleg még a cégbíróságoknál lehet beszerezni, így a szolgálat nagyban hozzájárul majd a bí­róságok tehermentesítéséhez. A cégekre vonatkozó infor­mációknak fontos szerepük van a gazdaság működésében, az ál­lamigazgatási feladatok megfe­lelő ellátásában, de az üzleti életben is. A szolgálat feladata az lesz, hogy a bíróságok cégnyilvántar­tásában szereplő adatokat ösz- szesítse, elemzésre alkalmassá tegye. Az információk csupán a KSH számára lesznek ingyene­sek. A céginformációs szolgálat a cégbíróságoknál már meglévő számítógépes bázisra épül majd. Elsőként a fővárosban, majd a megyeszékhelyeken is hozzáférhetők lesznek az ada­tok, amely elsősorban az egyéni érdeklődők helyzetét könnyíti meg. Az adatvédelmi szempontok érvényesítése érdekében a cég- információs szolgálatot zárt­körű alapítású, egyszemélyes, 100 százalékos állami tulajdonú részvénytársaságként hozzák létre. (MTI) A Közös Piac országából származó több száz ipari termék importvámja szűnt meg ez év január 1-jén az EK-val kötött társulási megállapodás értelmé­ben. A gyorsítólistán szereplő cikkek vámlebontása három lépcsőben valósult meg, és 1994. január 1-jén fejeződött be - nyilatkozta Zöldág Zsuzsa, a külgazdasági tárca képviselője. A normál, illetve az úgyne­vezett lassítólistán szereplő, va­lamint az Európai Közösségből származó, az Európai Megálla­podás különböző mellékletei­ben szereplő termékek vámle­bontásának kezdete 1995. ja­nuár 1. A teljes vámlebontás az úgynevezett „normál listán” 1997. január 1-jén, illetve az úgynevezett „lassítólistán” 2001. január 1-jén valósul meg. Ezt az ütemet, illetve az alap­vámot módosítja majd a GATT-megállapodás életbelé­pése. (MTI) Á VÜ-ügyfélszolgálat megyénkben is Információk a tulajdonszerzés lehetőségeiről Egyre több a nagyüzemek, vállalatok átszervezése során a magánszemélyeknek, kisebb társaságoknak felkínált privatizá­ciós lehetőség, amiről szeretnénk első kézből, gyors és,pontos in­formációt kapni. Ennek megvalósítását szolgálja az Állami Va­gyonügynökség megyei ügyfélszolgálati irodájának az elmúlt év őszén történő létrehozása. Az országos irodahálózat ki­építéséhez önálló épületet, technikát, személyzetet fenntar­tani igen költséges lett volna. A pályáztatás során megyénkben (és még hat másikban) a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Kamarája (MTESZ) kapta meg ezt a lehetőséget. Pelikán Lajos irodavezető elmondta, azért esett rájuk a választás, mivel székhelyük, a szolnoki Technika Háza jó helyen van, és biztosí­tani tudják az információszol­gáltatás technikai feltételeit is. A privatizáció nagyon bonyo­lult gazdaságátszervező folya­mat. Először, hogy a tulajdonos kézzelfoghatóvá váljék, az ál­lami vállalatokat át kellett alakí­tani kft.-vé vagy részvénytársa­sággá, hiszen addig még telek­cseréket sem hajthattak végre egymás között. Csak az átalakí­tás után határozható meg a rész­tulajdonok értéke és ennek alap­ján az ÁVÜ tulajdonhányada. Ezzel teszik piacképessé az ál­lami vagyont. A döntési folyamatnak ezt követően négy szakasza van. El kell dönteni, hogy a kérdéses cég milyen vagyonkörbe tarto­zik (pl. patikaprivatizáció, kas­télyprivatizáció stb.), milyen módon kívánják azt értékesíteni (KRP, MRP, lízing, önprivati­záció). Meghatározzák, hogy eladják-e a céget - ami nyílt pá­lyázati vagy Zártkörű, meghívá­sos formában történhet -, illetve rögzítik a fizetés módját. Az állami vagyon kezelésé­vel három szervezet lett meg­bízva, az ÁVÜ, az ÁV Rt. és a KVSZ. Az Állami Vagyonügy­nökség rendelkezik a privatizá­landó vagyonnal, feladata a tu­lajdonrészek eladása. Az Ál­lami Vagyonkezelő Rt. a tartó­san állami tulajdonban maradó, stratégiailag fontos cégeket kapta. A Kincstári Vagyonke­zelő Szervezethez pedig a ke­vésbé tisztázható eredetű tulaj­donok kerültek (pl. laktanyák, társadalmi szervezetek). Az ÁVÜ-ügyfélszolgálati irodában tájékoztatást adnak vásárlási, befektetési szándék szerint a privatizálandó vagyon­részekről és a megszerzés lehe­tőségeiről. A lakosságot érintő infor­mációkat minél szélesebb kör­ben próbálják teríteni, többek között a kárpótlási jegyek me­gyénkben történő felhasználási lehetőségeiről, a számításba jöhető technikai megoldások­ról. Az irodában meg lehet te­kinteni az aktuális pályázato­kat, és megismerhetők az Eg­zisztencia-hitel felvételének feltételei. Szabó Irén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents