Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-21 / 17. szám

1994. január 21., péntek Hazai tükör Kultúra 5 3100 helyiség a föld alatt Szuperbunker eladó! A 30 cm vastag acélajtó súlya egy tonna, és öt ilyen „zsilip” vezet a mélybe. A Berlintől délre lévő Wünsdorf 590 hek­tárján már 1936-ban megkez­dődött a nagy építkezés (tehát az emlékezetes olimpia idején, amikor Hitlerék annyit szóno­koltak a népek barátságáról). Ide építették a német száraz­földi erők főparancsnokságának (OKH) titkos központját, az ak­kori Európa legmodernebb bunkerét. Évekig tartott, amíg kialakult a többemeletes föld alatti labi­rintus, 3100 (!) helyiséggel és három méter vastag betonfalak­kal. Mélyen a föld alatt északi irányba átjárófolyosó vezetett a szomszéd előváros, Zossen bunkerébe, ahol később a Cana- ris-féle elhárítás bizalmas anya­gait helyezték el. Itt végezték el az utolsó simí­tásokat a Barbarossa-terven, amelynek alapján 1941 június 22-én mintegy hárommillió Wehrmacht-katona zúdult át a szovjet határon. A második emeleten lévő „Zeppelin-teremben” ültek fül­hallgatóval a fejükön azok a rá­diósok, akik Afrikától a Spitz- bergákig tartották a kapcsolatot Szigetközi vízpótlás A szigetközi vízpótlásnak nem az egyetlen és nem is a leg­jobb megoldása a keresztgát építése, illetve a dunakiliti duz­zasztómű üzembe helyezése. Ezt a térségben tervezett fi­gyelmeztető demonstrációkkal kapcsolatban Hajósy Adrienne, a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium minisz­teri biztosa mondta el csütörtö­kön az MTI érdeklődésére. Mint a miniszteri biztos rá­mutatott: az ártéri ágrendszer­ben augusztusban megkezdett kísérlet és a mérések bizonyítot­ták: az elszivárgás, a talaj­víz-utánpótlás vízigénye lénye­gesen kevesebb, mint amennyit a keresztgát juttatna az ártérbe. Az ártéri vízszükséglet egyne­gyede annak, amit a Dunakiliti- nél történő visszaduzzasztással kívántak az ártéri mellékágakba vezetni a megoldás szorgalma­zói. A Duna elterelése óta több­féle terv készült a szigetközi ká­rok csökkentésére. A legjelen­tősebb pénzügyi segítséget a vízellátás javítása kapja. Ösz- szesen 3,3 milliárd forint köz­ponti támogatásban részesül a térség. Ennek az idei évre eső része 1,1 milliárd forint. A ve­zetékes ivóvízellátás pótolja az alacsony talajvízszint miatt szá­Hanglemezt jelentetett meg a Hermann László Zeneiskola Hanglemez kiadására vállal­kozott a székesfehérvári Her­mann László Zeneiskola. A ko­rongon az intézmény vonós- zenekarának tolmácsolásában Francesco Geminiani, Johann Friedrich Fasch, Johann Sebas­tian Bach, Wolfgang Amadeus Mozart, Georg Arányi-Aschner, Edward Eigar és Pietro Mascagni művei szólalnak meg. A 30 tagú - a zeneiskola jelenlegi és korábbi, már zenei pályán tovább tanuló növendé­keiből álló - együttest Major DÍSZES CÍMER A HOMLOKZATON. Tiszainoka legszebb középülete a polgármesteri hivatal, melynek homlokzatán megtalálható a kőbe vésett községi címer. Nem vélet­len a címerben lévő hajó, hiszen régen saját kikötője volt a községnek, és forgalmas vízi átkelő is volt Inokánál. -Mészáros­Goldoni papíron Negyvenegy olasz képzőmű­vész alkotásából áll a Petőfi Irodalmi Múzeum új, Goldoni papíron című kiállítása, amely az itáliai vígjáték gyökeres át- formálójának, Carlo Goldoni- nak állít emléket. A tárlat szer­vezői erről csütörtökön - a kiál- „ lítás nyitónapján - tájékoztatták az újságírókat. A tárlat anyagát az író halá­lának kétszázadik évfordulója alkalmából állították össze Tri- veneto tartománybeli művészek munkáiból. Az alkotók külön­böző anyagokkal és technikával dolgoztak, de mindannyiuknak - a kiállítás címének megfele­lően - papíron kellett elkészíte­niük művüket. A művészek - akik közül a legidősebb 1910-ben született, a legfiata­labb pedig 29 éves - sajátos és egyéni felfogásuknak megfelelő „Goldoni-olvasatokat” alkottak. A kiállítás anyaga február 20-ig látható a Petőfi Irodalmi Múze­umban. (MTI) Amerikai kórház épül Szentendrén a vvciinimem-cgyscgci'.KCi. Amikor a Vörös Hadsereg el­érte Wünsdórfot, a bejáratot az ott épült álcázott épületekkel együtt az oroszok berobbantot­ták. De a hidegháború idején megnyitották, és a 60-as évek elejétől már itt működött a szov­jet hadsereg titkos hírközpontja. A hatalmas labirintust moszkvai parancsra arra az eshetőségre is felkészítették, hogy az „konflik­tus esetén” alkalmas legyen „a nyugati fronton harcoló alakula­tok” irányítására. Méghozzá úgy, hogy atomtámadás esetén is működőképes maradjon. A létesítmény a berlini fal le­omlása után fokozatosan elhalt. Burlakov tábornok, a Németor­szágban állomásozó orosz csa­patok főparancsnoka szeretne megszabadulni tőle. Le is állít­ják a szuperbunkerből napi hat­van köbméter vizet kiemelő szivattyúkat, mert a Bundes­wehr „sem mutat érdeklődést a katonai objektum iránt”. Kon­rad Freytag ezredes, német ka­tonai szóvivő ezt megerősítette, de hozzátette: jó lenne, ha ma­gánszemély vagy szervezet venné meg ezt a különleges tör­ténelmi érdekességet. Ferenczy Europress razon maradt kutak vizét, a csa­tornahálózat kiépítése, illetve a szennyvíztisztítás megvédi az ivóvízkészleteket. Az ártéri töltésen kívül fekvő belvízi csatornahálózatba múlt év tavasza, a hullámtéri mellék­ágakba augusztus óta vezetnek vizet a Mosoni-Duna-ágból, elősegítve így a természeti érté­kek megóvását is. Mindez azonban nyilván kevés a Szi­getköz és Csallóköz alatti - Eu­rópában is egyedülálló - ivó­vízbázis, illetve a szigetközi táj és különleges élővilág védel­méhez. A hullámtéri vízpótlás 1992-ben készült terveit tehát az eddig elvégzett vizsgálatok alapján pontosítani lehet és kell - szögezte le Hajósy Adrienne. A hatások minél jobb megisme­rése érdekében szerinte egy sor további terepvizsgálatra lenne szükség. A vízpótlás folyama­tát, a vízmegosztást hozzá kel­lene rendelni a folyamatos kör­nyezetvédelmi megfigyelőrend­szer adataihoz. A demonstráció bejelentése - a miniszteri biztos szerint - nem kedvez az alapos és körültekintő munkának. Ki­emelte: fontos, hogy a szakmai kérdéseket ne az országúti tün­tetések, politikai kényszer hatá­sára kelljen eldönteni. (MTI) A cégbíróságon a napokban jegyezték be az Első Amerikai Kórház (EAK) Kft.-t, amely amerikai mintájú, teljes körű egészségügyi szolgáltatást nyújtó kórház létrehozását tűzte célul. A kezdeményezésről csü­törtökön Budapesten tájékoztat­ják a sajtó képviselőit. Az első magyarországi ameri­kai kórház ötlete Stephan J. Wittmann magyar származású amerikai orvostól származik. Az általa Floridában bejegyeztetett „Amerikai Kórház Budapesten Vállalat” tavaly júliusban írt alá vegyes ‘vállalati szerződést a Nemzeti Egészségügyi és Rákel­lenes Központ Alapítvánnyal, amely a magyar kormánytól ka­pott húszhektáros földterületből nyolc hektárral járult hozzá a kft. törzstőkéjéhez. Ezen - a Szent­endre külterületén lévő telken - épül fel az az előreláthatólag 150 ágyas kórház, amely az alap- és az ambuláns ellátás mellett ki­emelt speciális szolgáltatásokat (röntgen, mammográfia, radio- therápia, fluoroszkópia) is nyúj­tana. Mivel az intézmény ma­gánkórház lesz, elsősorban azokra a betegekre számít, akik kiemelt szintű, amerikai jellegű szolgáltatásokat igényelnek, és azokat meg is tudják fizetni. Felméréseik szerint Magyaror­szágon mintegy 200 ezer „po­tenciális fizetőképes beteg” van. Emellett azonban - amint Ste­phan J. Wittmann elmondta - bizonyos számban az adott kör­zet biztosított betegeit is fogad­nák, valamint bizonyos diag­nosztikai és terápiás szolgáltatá­sokat nyújtanának a Nemzeti Egészségügyi és Rákellenes Központ Alapítványnak, illetve a környék egészségügyi intéz­ményeinek is. Mindezt szeretnék a társadalombiztosítással kötött szerződés keretén belül megva­lósítani, úgy, hogy a betegeknek csak az alap- és a kiemelt ellátás közötti külÖnbözetet kellene megfizetniük. (MTI) A tavalyinál rosszabb évre számítanak 1994-ben az iparvál­lalatok - állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Rt. felmérése, amelyet 500 iparvállalattól ka­pott információk alapján állítot­tak össze. A különböző méretű társaságok egyetértenek abban, hogy az 1993. évi szerény ipari növekedést még nem lehet a gyors és tartós élénkülés kezde­tének tekinteni. A cégek úgy ítélik meg, hogy a belföldi értékesítés enyhén nö­vekedni fog, ugyanakkor a kivi­tel volumene az 1993. évinél is kedvezőtlenebb lesz, különösen a kis vállalkozások gondolják így, mivel a korábbi években jel­lemző erőteljes exporttörekvé­seik gyengültek. A cégek többsége 1994-ben nem vár érdemi javulást kapaci­tásainak kihasználtságában - az ipari termelőképesség átlagos kihasználtsága jelenleg mintegy 70 százalékos. A megkérdezet­tek kétharmada a termelés bővü­lésének akadályait a belföldi ke­reslet rossz helyzetében, míg egynegyedük a külföldi piacok recessziójában látja. A cégek fele importjának enyhe növeke­dését helyezi idén kilátásba - ez főként a külföldi tulajdonú vál­lalkozásokra jellemző. A vizsgált cégek egynegyede súlyos pénzügyi nehézségekkel küzd, a külföldi érdekeltségűek közül ez 6 százalékot érint. A vállalkozások fele nem reméli pénzügyi helyzetének változá­sát, sőt egynegyedük további romlással számol. Az átlagosnál csak a külföldi tulajdonú és a je­lentősen exportorientált cégek bizakodóbbak. A cégek vissza­fogottabbak beruházási terveiket illetően is, közel egynegyedük tervezi beruházásainak 1993-hoz viszonyított növelését. A meg­kérdezett iparvállalatok profitvá­rakozásai pesszimisták, kéthar­maduk azonban bízik benne, hogy jövedelmezőségük 1994— ben javulni fog. (MTI) István művészeti vezető, kar­nagy vezényelte. A borító Ecsedi Mária grafikusművész tervei alapján, Borbély Béla fo­tóinak felhasználásával készült. A hanglemez 1500 példányban jelent meg székesfehérvári és Fejér megyei vállalatok és vál­lalkozók anyagi támogatásával. A hanglemezeket követően - amint azok eladásából össze­gyűlik a szükséges pénz - CD-lemezt és a vonószenekart ismertető kiadványt is megje­lentetnek. (MTI) Csontmaradványok Antropológiai vizsgálat indul A világkiállítási építkezések területén talált emberi csontma­radványok azonosítása érdeké­ben antropológiai vizsgálatot kezdeményez a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Világkiállítási Programiroda. Erről a két szer­vezet csütörtöki megbeszélésén született megállapodás - tájé­koztatták az MTI-t. A találkozó résztvevői - Bar- siné Pataky Etelka, az expo fő­biztosa, Lakatos Ervin, az Expo ’96 Kft. igazgatója, Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója, Deutsch Róbert fő­rabbi, valamint Székely Gábor főpolgármester-helyettes — úgy vélekedtek: a tömegsír feltá­rása, illetve az azt követő eljárás során nem történt szakszerűt­lenség. Remélik ugyanakkor, hogy az antropológiai vizsgálat végre választ adhat arra: mikor és milyen körülmények között temették el a tavaly szeptem­berben fellelt áldozatokat. Mi­után azonban felmerült, hogy a sírban esetleg a holocaust áldo­zatai feküdtek, a vizsgálat költ­ségeit a Mazsihisz és a prog­ramiroda közösen vállalja. (MTI) A növénytermesztés 1993. évi előzetes adatai1 Gabonából 40 százalékkal kevesebb termett A mezőgazdaságot két éve sújtó aszály a növénytermelés eredményeit károsan befolyá­solta az elmúlt évben is, s első­sorban ennek következménye­ként a gabonafélékből csaknem 40 százalékkal kevesebb termett az 1986-1990-es évek átlagánál - állapítja meg a Központi Sta­tisztikai Hivatalnak az MTI-hez eljuttatott jelentése. A fontosabb őszi betakarításé növények termésátlaga is lé­nyegesen szerényebb, mint a korábbi ötéves átlag, de az ala­csony szintű 1992. évi átlagok­tól is 3-28 százalékkal elmarad. Az adatok tanúsága szerint az ország szántóterületén az elmúlt évben összesen 8.4 millió tonna gabona termett, az előző évinél 1.3 millió tonnával, azaz 13 százalékkal, az 1986-1990-es évek átlagánál pedig 5.5 millió tonnával, vagyis 40 százalékkal kevesebb. Kalászos gabonából 4.4 millió tonnát takarítottak be, s noha 7 százalékkal nagyobb területen vetettek, a termés az előző évinél mégis 19 százalék­kal kevesebb volt. A búza vetés- területe 17 százalékkal nőtt, az átlagtermés hektáronként 25 százalékkal csökkent. A rozs vetésterülete az elmúlt évben 3 százalékkal volt kisebb, mint 1992-ben, a termés viszont 16 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az árpa vetés- területe 10 százalékkal csök­kent, a termés egyharmaddal esett vissza. A kukorica vetéste­rülete 2 százalékkal maradt el a megelőző évitől, a termés vi­szont 5 százalékkal. Tovább csökkent a cukorrépa vetésterülete is, az előző évinél 9 ezer hektárral kisebb területen termeltek, a terméshozam vi­szont hektáronként 18 száza­lékkal csökkent. Több mint 10 százalékkal kevesebb naprafor­gót termett, s burgonyát is 22 százalékkal kevesebbet takarí­tottak be. A 742 ezer tonna bur­gonya 135 ezer tonnával, 10 százalékkal marad el az egy év­vel korábbitól. A statisztika megállapítja: az alacsony termésátlagok kialaku­lásában az aszályon kívül sze­repet játszott a műtrágya-fel­használás visszaesése is, mivel a hektáronkénti hatóanyag-ellá­tás nem éri el a 40 kg-ot, szem­ben az előző évekre jellemző 180-200 kg-os felhasználással. Emellett a szervezeti átalakulá­sok miatt, valamint a jövede­lemtermelés alacsony szintje következtében az agrotechnikai munkák, például a növényvéde­lem egy részét sem tudták kel­lően elvégezni el a gazdálkodó- szervezetek. (MTI) 1993 a vállalkozások éve volt? ' . i Több kft., kevesebb nagyvállalat Budapesti zenei események a magyar kultúra napján A magyar kultúra napján, ja­nuár 22-én a Nemzeti Filhar­mónia hangversenyt rendez a Budapest Kongresszusi Köz­pontban. A Magyar Állami Hangversenyzenekar Liszt A-dúr zongoraversenyét, Ko­dály Felszállott a páva című magyar népdalra írt darabját és Bartók Concertóját adja elő. Vezényel és zongorán közre­működik Vásáry Tamás. A Veszprémi Táncszínház és a Honvéd Együttes 21-én lép fel a Magyar Honvédség Művelő­dési Házában. A Salome című egyfelvonásos koreográfusa Lőrinc Katalin. A szereplők is­mert táncművészek: Ladányi Andrea, Prepeliczay Annamária és Szakály György. Az est má­sodik részében Rossa László és Novák Ferenc darabját, a József és testvéreit láthatják az érdek­lődők. A főbb szerepeket Gant- ner István és Halmai Zoltán táncolja. A Magyar Kórusok és Ze­nekarok Szövetsége és a Ma­gyar Zenei Kamara 23-án dél­előtt ünnepi kórushangver­senyt rendez a Néprajzi Múze­umban. A műsorban fellép a Fényes Elek Közgazdasági Szakközépiskola leánykara, a solymári férfikar, a Bárdos La­jos Általános Iskola gyermek­kara, a pestszentlőrinci Vö­rösmarty Gimnázium leány­kara, a Balassagyarmati Dal­egylet és a Vándor Kórus. Az együttesek - többek között - Bartók Béla, Kodály Zoltán és Bárdos Lajos műveit szólaltat­ják meg. (MTI) A tavaly november végi ada­tok szerint tovább növekedett a gazdálkodóegységek száma. A Központi Statisztikai Hivatal, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal legfrissebb jelentése szerint 1993 novembe­rében az országban egyetlen hónap alatt 82.154-ről 83.645-re emelkedett a jogi személyiségű gazdasági szerve­zetek (kft., rt„ szövetkezet) száma. Kétezerrel több lett a nem jogi személyiségű gazdál­kodó, például a betéti társaság; szaporodtak a költségvetési in­tézmények, a nem nyereség ér­dekeltségű szervezetek és mint­egy négyezerrel emelkedett az egyéni vállalkozók létszáma. Az elmúlt esztendő utolsó előtti hónapjában 1617 jogi személyiségű gazdasági szerve­zet alakult, 126 cég szűnt meg, amelyek közül ötöt felszámol­tak, 36 végleg beszüntette a te­vékenységét, míg 85 más gaz­dálkodási formában működik tovább. Novemberre 71 ezerre emelkedett a kft.-k száma, 4 százalékkal a részvénytársasá­goké, az állami vállalatoké 5 százalékkal csökkent. A jogi személyiségű gazdasági szerve­zetek többsége (35 százalék) kereskedelemmel, szolgáltatás­sal foglalkozik, számuk jelentős az iparban is (20 százalék), de nőtt az ingatlanügyletekkel fog­lalkozók köre is. A csődtörvény életbelépése óta november végéig 3052 szervezet ellen indult csődeljá­rás. A hónap végén 3381 cég állt felszámolás alatt. A jogi személyiség nélküli gazdasági szervezetek száma az elmúlt év utolsó előtti hónapjá­ban is emelkedett. Legnagyobb arányban (68 százalékban) a be­téti társaságok „uralják a pá­lyát”, ez ma az egyik legnépsze­rűbb vállalkozási forma. Szá­muk egy hónap alatt 2215-tel nőtt. Ugyanebben az időszak­ban csekély mértékben csök­kent a gazdasági munkaközös­ségek, szakcsoportok és a pol­gári jogi társaságok száma. A legtöbb jogi személyiség nél­küli gazdasági szervezet a ke­reskedelemben és a javítószol­gáltatások terén működik (32 százalék), de szép számmal (29 százalék) vannak jelen az ingat­lanközvetítésben is. Az egyéni vállalkozók egyharmada kisipa­ros, illetve kiskereskedő, 28 százalékuk szellemi szabadfog­lalkozású, 2 százalékuk önálló mezőgazdasági kistermelő. Az egyéni vállalkozók 44 százaléka főfoglalkozásban, 43 százaléka mellékfoglalkozásban, 13 szá­zaléka nyugdíjasként tevékeny­kedik. N. Zs. Ferenczy Europress Iparvállalatok borús várakozásai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents