Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-19 / 15. szám
1994. január 19., szerda Hazai tükör 3-------------------------------------------- ----—--—----------Dallas Alig térek magamhoz a legújabb közérzetromboló intézkedéstől, amely szerint egy ország péntek estéjét rontották el, a vasárnap délutánról nem is beszélve, azzal, hogy megváltoztatták a Dallas adásának időpontját. Pedig milyen jó péntek estéink voltak eddig! Az ember letette az egész heti robotot, na, ez plusz öröm volt, és a tetejébe megnézhette Jockey, Samantha, Bobby és Pamela következő epizódját. Egy mámorban úszott az ország, a jobban keresők, akiknek vacsorára is jutott, esetleg a tévé képernyője előtt költhették el az estebédet. Persze az országnak egyből gyanús lett, hogy mire kell ez a péntek este, mert „ezek” mindig gyanakodnak, mióta bejöttek a Vereckei-szoroson, azóta folyton gyanakszik ez a nép, maradtak volna inkább Etelközben. Kiderült, hogy a péntek esti főműsoridő egy kulturális ajánlóműsorra kell, ahol is majd megmutatjuk, hogy azért nálunk is van ám élet: miniszoknyás fiatalok rázzák a diszkóban, ettől mindjárt jobb kedvre derül a rokkant nagymama a tolókocsijában ülve. Nem is tudom, hogy voltunk meg eddig ilyen ajánlóműsor nélkül, és hogy fog rohanni a nép ezek után a hét végén a kiállításokra, a mozikba, a múltkor is összesen hatan voltunk egy Oscar-díjas film vetítésén. De nem lehet ilyen nehéz gazdasági helyzet közepette, mikor itten a nyakunkon a privatizáció, meg a mezőgazdaság is nyakig benne van... szóval ilyen gondok közepette péntek esténként dőzsölni, vigadni és mindent elfelejteni! Juszt se! Pedig direkt egész héten úgy szervezte az életét az ember, hogy péntek este azért ott ülhessen a tévé előtt, és leshesse ezt az amerikai kultúrmocskot. Mert „kultúrmocsok” ez, amin csüng az ország ap- raja-nagyja, megtudhattuk néhány hónappal ezelőtt, amikor is a Televízió nem akarta megvenni a sorozat további folytatásait. Hogyisne! Hogy az egész ország azért szurkoljon, hogy Pamela és Bobby megint összekerüljön? És azért ki izgul, hogy meg kellett szavazni a pótköltségvetést? Nézzék meg az érdekes vitaműsorokat a tévében, ahol a politikusok elmagyarázzák, hogy ha mi úgy érezzük, hogy rosszul élünk, akkor az egy teljesen szubjektív dolog, mert objektíve nézve ugye, jobban élünk, hát ott van például az a rengeteg bankszámla, ami csak gyarapszik, igaz, hogy az az újgazdag rétegé, de ki tudja azt név szerint, a bankszámlák ugye, titkosak... Szóval azt kéne végre megértetni a néppel érdekes vitaműsorokban, hogy amit ő gondol, az tulajdonképpen nem is úgy van. De ilyenkor bezzeg - mikor erre okítanák a népet, aki azt se tudja, mi jó neki, aki elvan a Dallasszal - kikapcsolják a televíziót, a megátalkodottabbja meg átkapcsol az RTL-re, a Music Tévére - ezekkel a műholdas adásokkal is csak baj van. Legyen hát a Dallas vasárnap délután, amikor úgysincs otthon senki. Pláne nyáron. Ismerjük a magyart! Megy ki a telkére, akinek van még, meg sétáltatja a gyereket, ha meg be tud fizetni a strandra, annak örül. Hát így kell megszabadulni egy „kultúrmocsok” műsortól, lehetetlen időpontra kell tenni. Igaz, hogy sokan már csak ezt a műsort nézték a tévében, mióta befejeződött a Guldenburgok öröksége, na ez is, hát ez kell „ezeknek”; szép ruhák, szép nők, szép autók, csak bámulják ezt a rengeteg kultúrmocskot a tévében, aztán csodálkoznak, hogy nem bírnak megbarátkozni az itteni lerobbant ruhákban járó elgyötört arcú asszonyokkal, nem beszélve a bontásra való autókról, amelyekkel azért még vígan' elközlekedik a magyar. A Guldenburgok után csak a Dallas maradt vigaszként - mert számol az ember azért -, hogy miért is fizetem én a tévédíjat? Mikor szinte semmit nem nézek. Korábban ugye néztük a Híradót, meg az Egyenleget, aztán már az Egyenleget se, a Híradót se... Most jut eszembe, Frideri- kusz-show sincsen már, szóval, számolgat az ember, hogy: miért is fizet? Azért, hogy megnézhesse a Dallast. Mert igaz, hogy ez kultúrmocsok, de akkor mit mondjunk a többire, amit meg se bírunk nézni? Azért ez a „kultúrmocsok” kategória nem olyan borzasztóan elmarasztaló ám, ebben legalább benne van a „kultúra” szó töredéke. Most már a Dallas sem lesz tehát, vagy inkább nem nézzük meg a mozit vasárnap a gyerekkel, minek, úgyis drága, ha elmegy az egész család, az már négyszáz forint, ne dorbézoljunk! Abban azért reménykedhetünk, hogy felküzdi még magát a Dallas a hátrányos helyzetből. Hiszen tévéelnökök jönnek-mennek, majdcsak ki- böjtöljük a következőt. Úgyis annyi volt mostanában, hogy nem bírjuk észben tartani, be kell jegyezni a határidőnaplónkba az egymást váltó tévéelnökök nevét, hátha egyszer ebből felel a gyerek az iskolában. Paulina Éva Hatályos az új törvény A munkaerőnket, nem az egészségünket adjuk Az elmúlt évekhez képest csökkent a halálos és csonkulásos balesetek száma. Általában kevesebb az üzemi baleset. Talán a véletlen müve lenne csupán? Nem. A rendszerváltás óta nem sérültek meg annyian, mint korábban, jóllehet az érdekeltség, a túlhajtottság miatt épp az ellenkezőjére gondolhatnánk. Csakhogy: romlott a foglalkoztatottság, munkahelyek szűnnek meg. Van másik ok is: az emberek félnek táppénzes állományba menni. A munkáltatók nemigen szeretik, ha betegállományba kerül a dolgozó. „Ösztönzőleg” meg is fogalmazza némelyik vezető: a kapu előtt többen is várnak. A munkavédelmi feladatokat korábban egy 1979-ben megjelent minisztertanácsi rendelet szabályozta. Előtte még kuszább volt a helyzet, ugyanis egy száz évvel ezelőtt megszavazott törvény volt mérvadó egészen 1950-ig. Az 1979-es jogszabályt a szocialista nagyüzemekre „szabták”. Nem csak a megváltozott gazdasági-tulajdoni környezet sürgette a törvényalakotást. Az új vállalkozók egy része nem volt hajlandó a munkabiztonságot komolyan venni; a gazdálkodószervezetek számára terhes volt az adminisztráció. Egységes követelmények A január 1 -jén hatályba lépett törvény nemcsak a munkáltatók jogait és kötelességeit rögzíti az eddiginél egyértelműbben, hanem a munkavállalókét is. Erénye továbbá - mondják a szakemberek -, hogy valamennyi szervezett munkavégzésre egységesen állapítja meg az általános és mellőzhetetlen követelményeket tulajdontól, a vállalat nagyságától függetlenül. A leglényegesebb változtatás az, hogy az állam „kiszállt” a munkavédelemből. A központi költségvetésből nem támogatják ezt a feladatot, ezért kevesebb az adminisztratív kötöttség. A korábbinál határozottabban számon kérik viszont a felelősséget - ígérik. A törvény kimondja ugyanis: a munkáltató köteles megteremteni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit. Az alkalmazott a munkaerejét adja el, és nem egészségét.- A megyei mezőgazdasági üzemek, szövetkezetek szakembereinek tartottunk előadást a törvényről - mondja Horváth Károly, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Felügyelőségének igazgatója. - Megkérdeztük, hány középfokú szakképesítésű munkavédelmisük van. A jelenlévők közül mindössze néhá- nyan jelenetkeztek. Ebből következik, hogy szükség van a képzésre. Tény, hogy a munkáltatóknál dolgozó kollégák megbecsülése csökkent. Többet közülük elbocsátottak. A múlt év októberéig 1300 foglalkoztatási balesetről értesültek a megyei munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségen. A társadalombiztosítás nyilvántartása szerint ebben az időszakban több mint 1700 baleset volt. Meglepő az eltérés. Lehet, hogy a két adat nem hasonlítható össze, ám feltételezhető, hogy a munkáltatók nem minden esetben küldik meg a felügyelőségnek a jegyzőkönyveket. Bírság hárommillióig Új eszköz a hatóság kezében a munkavédelmi bírság. A munkáltató ötvenezertől hárommillió forintig terjedő pénzbírsággal sújtható akkor, ha a munkavédelmi feladatokat nem teljesítette, és ezzel a dolgozókat veszélyeztette. Az egyik legfontosabb gyakorlati következménye a törvénynek, hogy a tevékenység típusától, a veszélyességi besorolástól és az alkalmazottak számától függően felső- és középfokú munkavédelmi szakképesítésű személyeket kell foglalkoztatni, szerződtetni vagy megbízni. Van olyan nagyüzem a megyében, ahol nyugdíjba ment a felsőfokú képesítéssel rendelkező szakember, utódja még nincs, ám a törvény szerir a munkáltatónak mihamarabb n ieg kell találni. A felügyelőség szeretné el mi - valamely iskola közreműködésével -, hogy középfokú munka- védelmi szakemberképzés induljon Szolnokon. Vállalkoznak arra is, hogy felmérik az igényeket, fogadják a jelentkezőket. Bíznak abban, legalább egy tanfolyam indításához elegendő érdeklődő lát fantáziát egy új foglalkozásban. A megelőzés- Miként lehet ellenőrizni a munkavédelmi szabályok bt 'óriását?- Az országos program iak megfelelően ellenőrzünk, rmgis előfordul, akkor értesülün! a szabályok megsértéséről, am' cor bekövetkezett a baleset. A bírság nem igazán ösztönöz, a megelőzés nem mindig sikeres. - Olyan gazdasági szabályzókat kellene alkotni, amelyek ösztönzőek - mondja Horváth Károly. - Gondolok itt például a baleset- és az egészség- biztosítás szétválasztására.- Az idén milyen tevékenységeket ellenőriznek?- Az autódaruk állapotát; a víz- és szennyvízkezelés szabályait, és a vendéglátóiparban is tartunk ellenőrzéseket. Az akcióellenőrzések során a faipari gépek biztonságáról győződünk meg, vizsgáljuk továbbá, hogy a mezőgazdaságban miként tesznek eleget a belső ellenőrzési feladatoknak. A törvény nyomán egy új vállalkozó-tanácsadó foglalkozás jelenhet meg. Meghatározták ugyanis, hogy milyen tevékenységeknél és hány munkavállaló alkalmazása esetén kell munkavédelmi szakembert foglalkoztatni. A munkáltató d< iga, és most már érdeke is, hogj ennek az előírásnak miként tesz eleget' Szurmay Z. Cívis szabadegyetem Neves előadók, a hazai és a külföldi közélet elismert szakemberei részvételével Cívis szabadegyetemet rendez Debrecenben a Kereszténydemokrata Néppárt Hajdú-Bihar megyei szervezete, egyelőre csak a választási kampány idejére, de megfelelő érdeklődés esetén természetesen folytatódik a kurzus. A cívisegyetem első előadója Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter lesz, aki a magyar gazdaság jövőképéről tart előadást. Fórum a lakáseladásról Jászberényben A bérlők érdekképviseletére óriási szükség van Célja a piackutatás A mezőgazdaság értékesítési gondjainak enyhítésére agrármarketing-centrumot hoznak létre a Nyírségben. A piacszervezést felvállaló iroda létrehozásához az Európai Gazdasági Közösség által támogatott Pri- mom Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásélénkítő Alapítvány nyújt segítséget. Az alapítvány helyiségeket, eszközöket ad, fizeti a centrum működésének költségeit, sőt egy munkatárs bérét is. Az irodát február elsején nyitják meg a nyíregyházi vállalkozói központban, melyet a volt orosz katonai laktanyában alakítottak ki. A agrármarketing-centrum feladata a hazai és a külföldi piacok kutatása lesz. Információs hálózata egyaránt segíti majd a termelőket, áruforgalmazókat, illetve a feldolgozókat. Közöttük közvetítői szerepet is betölt, hogy a mezőgazdasági áru minél piacképesebbé válhasson. Szakmai tanácsadással szintén segíti az ágazatot. Rendszeres nemzetközi termékbemutatók és kiállítások szervezésével pedig a megrendelések jelentős növekedését szeretné elérni. (MTI) I/ Zenei palettánkról Színpadon a szimfonikusok A Szolnoki Szimfonikus Zenekar programja igen zsúfolt lesz a következő hetekben. Mint a Hol élünk? fesztivál egyik közreműködője február 19-én, este 19 órakor ünnepi hangversenyt tart Szolnokról elszármazott neves művészek közreműködésével. A fesztivál előtt azonban a Nemzeti Filharmónia bérleti hangversenyeinek sorozatában áll a közönség elé a Szigligeti Színházban, január 24-én (hétfőn), az este 19 órakor kezdődő hangversenyen. A szolnoki szimfonikusok - Báli József vezényletével és Onczay Csaba (gordonka) közreműködésével Csajkovszkij-darabokat, illetve Muszorgszkij, Egy éj a kopár hegyen című művét és Gounod Faustját adják elő. Az előadásra a Szigligeti Színház Kossuth tér 17-23. szám alatt lévő jegyirodájában lehet jegyeket vásárolni (telefon: 421-165). Ipari balesetek és a kutatásfejlesztés A rendszerszemléletű gyakorlattal, vagyis a tervezés, a gyártás, az ellenőrzés szoros összekapcsolásával megelőzhetők a súlyos ipari balesetek - mondta tegnap Rittinger János, a Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) elnöke az MTI-nek nyilatkozva. A szakember annak kapcsán hangoztatta e véleményét, hogy a GTE tanácskozást rendezett a répcelaki súlyos ipari katasztrófa negyedszázados évfordulója alkalmából. 1969. január 2-án egy szén-dioxiddal töltött tartály robbanása 9 ember halálát okozta, és további 15-en súlyos sérülést szenvedtek. A balesetet a tartály úgynevezett ridegtörése idézte elő. A keddi tanácskozás célja az volt, hogy a szakemberek megismerkedhessenek a legújabb eredményekkel, amelyeket a gáz- és olajiparban, továbbá a vegyiparban, a hídépítésben, az épületek acélszerkezeteinél és a hajóiparban lehet leginkább alkalmazni. Zsúfolásig tele volt a Déryné Művelődési Központ nagyterme hétfőn este. Dr. Kis Zoltán parlamenti képviselő fórumát főleg a bérlakásban élők tisztelték meg, mivel a lakáseladások témája volt az egyik napirend. Kis Zoltán közel négyéves képviselői munkájáról valóban csak címszavakban szólt. Egyetlen adattal az eredményességről: a Felső-Jászság több mint 412 milliós céltámogatást nyert el pályázatok révén (az Alsó-Jászságban ugyanez a szám 77 milliós). A lakástörvény, az Alkotmánybíróság határozatának értelmezése, bérlakások eladásának lehetséges változatai voltak a fő témák ezután, amit Kis Zoltán részletesen ismertetett. A jelenlévők egy része azt hitte, hogy ezen az estén megtudhatja, mennyiért veheti meg bérlakását. S hiába a tévé, a sajtó eddigi tájékoztatása, sokan tájékozatlanságuk miatt zúgolódtak. Sokak számára akkor világosodott meg, hogy az Alkotmánybíróság határozata után a lakástörvényt március végéig a parlamentnek módosítania kell. Ezután az önkormányzat helyi rendeletet alkot arról, milyen feltételekkel akarja a bérlakásokat értékesíteni. Kis Zoltán többször hangsúlyozta, hogy a Lakásbér ők Égyesületének helyi csoportját alakítsák meg Jászberényben. Az önkormányzattal szembei, a bérlők érdekképviseletére sz: ik- ség van. Sok szó esett arról, hogy miként lesz az értékbe ;s- lés, a társasházzá szervezés. Ezek kötelező lépések a fob a- matban. Nagy vita kerekedett a TÓI, hogy adják oda ingyen a lakásokat jelenlegi bérlőknek, hiszen megfizették már az árát. Dr. Magyar Levente polgármester ezt nem tartja járható útnak, mivel a városnak bevételre van szüksége, amit később lakásépítésre fordíthat, hiszen 11 éve még épült itt bérlakás. Sokan tévesen értelmezik azt is, hogy amit a lakásra költöttek, az kidobott pénz. Saját lakásban élve is rendszeresen cell a karbantartásra, állagmegóvásra költeni. Ugyanakkor tény, hogy a tulajdonos - a tanács, majd az önkormányzat - a lakótömbök felújítását elhanyagolta. Az biztos, Jászberény ten az önkormányzat eladja a bé lakásokat, azokat, amelyeke a bérlők meg akarnak venni A Lakásbérlők Egyesületének helyi csoportja pedig még a heten megalakul. K.E. Régi buszokba lassítófék A régebben gyártott távolsági Ikarus buszokba is beszerelik a második tartós féket, az úgynevezett retardert. Az újonnan gyártott járművekben ez a lassítófék már megtalálható. Alkalmazását a jövő évtől nemzetközi előírás teszi kötelezővé, így tehát azt a régebbi buszokban is pótolni kell. Azoknak a járműveknek ugyanis, amelyek elhagyják az országot, nemzetközi vizsgát kell ten. iük, amelynek része többek közt - 1996 januárjától - a retarder megléte.- - í: ' HÍREK Visszatekintés, fejlesztések Kengyel. Tavaly a községben nagy jelentőségű beruházás volt a gázhálózat kiépítése, amelyet az önkormányzat a Tigázzal közösen valósított meg. A kivitelezést a Méter Gmk végezte el jó minőségben és a vállalt határidő lejárta előtt. A munkálatok 1993. május 10-én kezdődtek, a végső átadásra december 7-én került sor. A beruházás nettó költsége 41 millió 49 ezer forint volt, amelyet lakossági hozzájárulásból és a közületi igénylők befizetéséből valósítottak meg. A községben 923 gázcsonk kiépítése történt meg, és december 31-ig 488 igénylő már gázzal fűthetett. * * * 1993-ban is központi kérdés volt a rászorulók segélyezése. Az önkormányzat 8 millió 496 ezer forintot fordított segélyekre. Kiemelkedő segélyezési forma: 300 ezer forint értékben a rászoruló tanulóknak ingyenesen biztosították a tankönyvet, és 226 tanuló részesült beiskolázási segélyben (193 ezer forint). A községben már hagyománynak számít, hogy a hatvanöt évesnél idősebb nők és a hetven év fölötti férfiak részére karácsonyi csomaggal kedveskedik az önkormányzat. 1993- ban 390 ilyen csomagot osztottak szét 350 ezer forint értékben. * * * Új kezdeményezésnek számít, hogy a magányos, beteg, idős emberek részére karácsonykor egy tál meleg ételt és süteményt adott az önkormányzat. Ezt a segítséget százharmincán kapták. A karácsony előtti rendkívüli segélyekre 1 millió 332 ezer forintot fizettek ki összesen. * * * 1993. október 1-jétől 1994. március 31-ig 107 óvodás és iskolás korú gyermek étkeztetési költségeit vállalta át az ön- kormányzat, 406 ezer forint értékben. i A tavalyi évben is támogatták a fiatal első lakáshoz jutó házaspárokat; tizenkét család részesült a vissza nem térítendő támogatásban (összesen 1 millió 800 ezer forint). * * * Az 1994. évben az ön- kormányzat - az előzetes számítások szerint - 88 millió 849 ezer forintból gazdálkodhat. Elsődleges feladatának továbbra is az önkormányzati intézmények (iskola, óvoda, művelődési ház stb.) működési feltételeinek biztosítását, illetve a szociálisan rászorulók támogatását tekinti. * * * A háziorvosi szolgálat működéséhez az önkormányzat a tb-finanszírozá- son túl egymillió forintos támogatást nyújt. * * * Az önkormányzat 1994-ben a következő községfejlesztési terveket szeretné megvalósítani: a Kossuth és a Kinizsi úton aszfaltburkolat építését; folytatni a községben lévő és működő intézményeknél a gázfűtésre való átállást; a település különböző részein lévő járdák felújítását; illetve a piacon pavilonsor, valamint fedett elárusítórész megépítését. * * * 1994- ben életbe lépett a közalkalmazotti törvény, amellyel kapcsolatosan a felmerülő költségek fedezésére a községi önkormányzat 1 millió 887 ezer forint értékben hitelt vesz fel állami garanciával.
