Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-17 / 13. szám

1994. január 17., hétfő Húszon innen — tízen túl 7 Hard and heavy rock Amikor Pusi gitárja füstölni kezdett Hommer Zoli, a Nottingham dobosa azt mondta, mindig is rossz gyerek volt. Pólyás korá­ban folytan izgágáskodott, bömbölt, az oviban pedig mér­ges gombát evett, nyersen.- Tudni kell rólam, minden­képpen írd le - szavalta -, hogy amit rám akarnak erőltetni, azt csak azért sem csinálom. Valamikor, körülbelül tizen­ötéves korában szerepelt zene­karban, a Kodály suliban, de Pusi gitárja elkezdett füstölni, úgyhogy a krákogás és a mutá- lás meggyőzte őt arról, jobb, ha abbahagyja az éneklést. Ötéves korában, eredetileg rendőrkutya akart lenni, aztán arról álmodozott, hogy állator­vos válhatik belőle, de ez nem jött össze. Aztán az apukájával fellapozták a Mi legyek? című pályaválasztási tanácsadó könyvecskét, s ahol kinyílik, ahová bök az ujjával alapon azt a foglalkozást választja. Tiszta mázli volt, hogy az autószerelő címszóra mutatott, lehetett volna bádogos is. Egyébként most éppen vízórajavító a víz­műnél. A Nottingham úgy alakult meg, hogy a tagok valamikor egy fúvószenekarban játszottak, Hommer Zoli legkedvesebb trombitatanára Kelemen József volt, de tanította Varga Gábor is, aki a Bergendiben trombitált. Nos, a fújdogálásról ennyit. Tény, hogy eltéphetetlen kap­csolata alakult ki a zenével. Kis Alma, aki Cukrosbácsikban gi­tározik és éppen akkor kopasz volt, vette rá először, hogy üljön a dob mögé. Zoli emlékezete szerint az egész egy szörnyű csörömpölés volt.- Mit érzel, amikor dobolsz?- Jó kérdés. Semmit. És az a legjobb. Próbán kínlódok, de koncerten egész más a helyzet. A szemembe nagy fény, tulaj­donképpen nem látok semmit, csak a zene jut el hozzám, és magával is visz. . Zoli jobban szeret vidéken koncertezni, a szolnoki közön­ség talán egy kicsit elkényezte­tett. Egyszer, Kunszentmárton- ban nagyon úgy nézett ki, hogy a közönség nem hagyja magát, mármint hidegen hagyja a Not­tingham bármiféle próbálko­zása, Zoltán ezt megelégelte, és belekiabált az ütemnyi csendbe: „Mutassátok meg, milyenek a kunszenti gyerekek!” És a vé­gén fergeteges tapsvihar tá­madt. Legközelebb 22-én, szomba­ton este Abonyban játszanak a Gyöngyvirág presszóban. A Magyar Rádió két számot vesz fel tőlük, azok bármelyik műsorban lejátszhatók lesznek. Nem, honoráriumot nem kap­nak, örülnek, ha szerepelhetnek. Zoltán kedvencei: Accept, Yngwie J. Malmsteen, Queensrysech. A nagy szövege, melyen leg­utóbb nevetett valaki: Pestig a sínek nyolcszáz felé elágaznak, de egymásba visszatérnek. Nyomozásunk eredményekép­pen kiderült, a lányok ódzkodá­sára gondolt. BG ISZH-hírek A Humán Szolgáltató Köz­pont és Regionális Diákszövet­ség közösen létrehozta a közel­múltban az Ifjúsági Szolgáltató Ház intézményét a Szabadság tér 7. szám alatt, már egyesített erővel várnak benneteket. Ma és holnap négy órától este nyolcig tartják a „Próbafülke” Klub foglalkozásait, keresd Somogyi Zoltánt. Csütörtökön este hattól nyolcig Ifjúsági Klub, téma: szociális készség fejlesztése, keresd Berki Editet. Diák-jószolgálati csoport (Redisz) ügyelete (kedd, fél kettőtől este hétig) és üzenete: senki se sérthesse meg a diákok jogait büntetlenül. Mészáros Adrienn és ifj. Gál József várja a sértetteket. Mit kell tudni az új közokta­tási törvényről? Érdeklődj a fent megadott címen ifj. Gál Jó­zsefnél, a Redisz vezetőjénél. Telefon: 56-424-502/24. Az iskolaszékről (Egy „bú­tordarab”, amelyre te is leül­hetsz, ha meghívnak. Szüleid, tanáraid biztosan ott lesznek, te sem hiányozhatsz!) szóló kiad­ványt ugyancsak a Szabadság tér 7. sz. alatt veheted át szemé­lyesen, de levélben is kérheted ifj. Gál Józseftől. A Zöld Front Környezetvé­delmi Ifjúsági Egyesület ügye­lete, a jelzett helyen, pénteken kettőtől ötig, ahol kötetlen be­szélgetés is lesz a fogyasztói társadalom problémáiról a kör­nyezetünkben és a világban. Keresd Gazdag Ritát. Pénteken háromtól ötig tör­ténelem felvételi előkészítő a Megyei Ifjúsági Szolgálattal közösen a Redisznél. Vezeti: Gál Zoltán tanár úr. Ajánlás A nagyváros ígérete Meglehetősen vegyes hangvé­telűre sikeredett Hobo első szóló­lemeze (ha a József Attila-lemezt nem vesszük annak - és ameny- nyiben a Hobo Blues Band-leme- zeket közös alkotásnak tekinthet­jük). Az „1 V you Budapest" olyan, mint maga a város. Iz­galmas, magával ragadó, csa­pongó - és mindennek az ellen­téte: néhol unalmas, klisészerű, közhelyes. A zenészek igazán érdekeset nyújtottak: a zenei anyag egyszerre rockos, eszt- ráí/műsorba illő és kocsmaope- rás. Amíg a legutóbbi Hobo-lemezeket „szétgitároz­zák”, addig itt sok mindent „szétfújnak”. Bizony a keve­sebb több lett volna. A blues sem blues már, de még mindig közép-európai. Az „Oly sokáig voltunk lenn’’-lét néhol még érezhető - de ma már a helyén van Hobo is. Nincsen tiltott gyümölcs, nincsen cenzúra, csak. (egy kissé érthetetlenül) öncenzúra. Végül is mindegy, a lényeg az, hogy még (mindig) élünk, bár a barátok is fogyat- kozóban vannak a tábortűz mel­lett. Mintha több lenne megint a vándor az úton - ám a titkok tu­dóját, a csavargók könyvét hiába keressük ebben a nagyvárosban. A kutyákat nem nyírják ko­paszra, legfeljebb csak alterna­tívra. A vadászat viszont tovább folyik, csak más vadászokkal (vagy tán ugyanazokkal?). Még mindig szól a férfibánat erről a lemezről. A város azon­ban él, mocskos kis politikusje­löltekkel, szemfényvesztőkkel, Otellókkal, bohócokkal - ezt a várost talán csak az utódok tud­ják majd tisztára mosni, csak ők tudnak igazából megváltozni - nekünk már késő. És mindezeken túl Hobo sze­reti ezt a nyüzsgő-gyönyörűsé­ges várost. Mint ahogy min­denki szereti a maga módján azt a helyet, ahol felnőtt, még ha az nem is egy nagyváros. A meg­maradás ígéretével. Hobo itt maradt mindvégig. És te is ma­radsz, fiú ... B. Gy. A Himnusz születésnapjára Kevés olyan mű született az elmúlt évszázadok során, mint a Himnusz. Megzenésítése óta aligha telt el nap, hogy ne hang­zott volna el akár itthon, akár a határokon túl, akár a nagyvilág­ban. Közeledik „születésnapja”, január 22., mely dátumot 1978-ban a magyar kultúra nap­jává nyilvánítottak, az utóbbi időben viszont nem nagyon fog­lalkoztak vele. A szolnoki Varga Katalin Gimnázium e jeles naphoz méltó módon egy közel kéthetes rendezvénysorozatot szervezett a Magyar kultúra hete címmel. A rendezvények célja kettős, hiszen az előadásokon kívül versenyek és játékos vetélkedők is szerepelnek a programban. A hét nyitóakkordjaként Mayer Zsombori Erzsébet festőművész selyemképeiből nyílt kiállítás. Az Erdélyből áttelepült hölgy jelenleg a Varga mellett Japán­ban is kiállít. A tárlat január 18-ig megtekinthető. A kiállítás megnyitóját köve­tően két előadás hangzott el, a XIX. századi magyar képzőmű­vészet, illetve a Jászkunság népművészete témákban. Azoknak pedig, akik bizonyí­tani szerettek volna, a Köl- csey-versmondó verseny és a népdaléneklési verseny adott lehetőséget. És hogy mi marad a végére? Egy találkozó a Jász­kunság című folyóirat munka­társaival és egy komplex művé­szeti vetélkedő, amelynek té­mája a klasszicizmus és a ro­mantika kora. Ifj. DSZM Az Oktatási Chartáról Igények és kívánalmak - a kölcsönösség jegyében 1991-ben az egész országban iskolaigazgató-kinevezési hullám volt, rengeteg botránnyal. A ko­rábbi miniszteri rendelet a nevelő- testületnek adta ezt a jogot, ha a je­löltnek nincs többségi támogatása, nem választható meg, ha megvan a többségi támogatás, akkor ki kell nevezni. Az önkormányzati tör­vény viszont a közgyűlésnek is ad jogosítványokat ebben a tekintet­ben, e körül vita támadt. Várhegyi Attila hat másik tele­pülés polgármesterével együtt ezért az Alkotmánybírósághoz fordult, mely fórum hatályon kí­vül helyezte a rendeletet. Az Oktatási Charta megalkotá­sakor a következő alapelvet tartot­ták szem előtt: az iskolai ügyekkel kapcsolatban nemcsak a fenntar­tók hanem a szülők, a diákok és a nevelőtestületek véleményét is meghallgatva célszerű döntést hozni. Az iskolaigazgató-kinevezéssel kapcsolatban kizárólagos döntési joga a közgyűlésnek van, a többi­eknek, a szülők, nevelők, diákok tanácsának és az önkormányzat oktatási bizottságának vélemé­nyezési - szerepel a Várhegyi At­tila, König László, szülők és pe­dagógusok által készített előter­jesztésben. A javaslatokat szak­mai elbírálásra a JATE pedagógiai tanszékére az egri tanárképző fő­iskolára vagy a jászberényi, szar­vasi óvónőképzőbe küldik el. A polgármester emlékezete sze­rint a diákok még soha sem mond­ták, hogy ezt vagy azt a pedagó­gust nem szeretnék látni az igaz­gatói székben, inkább javaslatot tettek, kit igen vagy kit inkább. Javaslatuknak, véleményüknek akkora súlya van, amennyire ők komolyan veszik. Ha az oktatásban - a város bár­melyik intézményét tekintve - bámilyen gond merül fel, akkor azt városi szinten kell megtár­gyalni, a város lakosságának hu­szonöt százaléka 20 év alatti, egy-egy iskola bezárása vagy át­alakítása globálisan bárkit érint­het. Az Új Néplap azon kérdésére, hogy az 1991 végén elfogadott előterjesztés összhangban van-e az ENSZ idevonatkozó nemzet­közi egyezményeivel, a polgár- mester úgy válaszolt, hogy vala­melyest szélesebb jogkört is biz­tosít a diákoknak. Az ENSZ-egyezményben foglaltak szerint ugyanis a diákok lehetősé­get kérhetnek a véleményezésre, míg az Oktatási Charta garantálja ezt. Az Oktatási Charta fóruma elé lehet vinni minden olyan ügyet, amely az oktatást érinti, kivéve az etikai problémákat, azok az igaz­gatókra tartoznak. A tavaly nyáron elfogadott közoktatási törvény rendelkezik az iskolaszék intézményéről (erről a következő számunkban olvas­hattok), emiatt a Chartát módosí­tani kell majd. Arányaiban most is mi költjük a legtöbbet az oktatásra országos viszonylatban - mondta a polgár- mester, az országban ez az első ilyen, chartális jellegű kezdemé­nyezés. Alapkoncepció, hogy rá kell bízni az adott intézményre, a törvények betartása mellett, ho­gyan gazdálkodik. Ha a hivatal tudatja az adott intézménnyel, hogy milyen igényei vannak, ak­kor meg tud felelni, és a problé­máival először ide fordul, mind­ezeken túl megkapja a jogi védel­met. A megfelelő, korrekt eljárás során kiderül, hogy „támaszom” az önkormányzat, mely a kívá­nalmaknak meghallgatása után ta­lán tud és érdeke segíteni. Az Ok­tatási Charta távlatokban arra hi­vatott, hogy az „iskolapolgárok” belecsöppenjenek, tanulják a pol­gári magatartást. BG AZ ÜVÖLTÉS Hogy miért? Nyilván, mert valami nagyon fáj, vagy nem is annyira, mert már a gyökerét is benőtte a gaz. Szép, szép volna, ha el tudnám mondani, miért is gondolok mostanában Az Üvöl­tésre. Kipróbálatlan, vonzó eshetőség ered a hangomból, a tor­komból. Egy ébredés az éjszaka közepén, nem sokban különbö­zik az álom sötétséges fényességétől, mégis, belém költözik a fé­lelem, és gondolatban, amíg a függöny nélküli ablak, a gyér fa, a lámpafény esetleges alkotásán révedezem, a fehér fal vissza­veri a támadást. Egyetlen, hangtanilag tisztán követhető szó, aminek ellentétét naponta százszor mondom el: nem. Közhelye­sen: világosság gyűlt a fejemben. Kalap, kabát. Hagyom, hogy a szépséges, hajnali égalj megindítson, és le­tisztítsa a gondolataimat. Hiszem, hogy minden ember antropo- lógialag szűz, eredendően jó és egyenlő, most nagyon nem kell a nagyszerű színészkedés. Én mesélek. Egyszer volt, hot nem volt az országút a világon mindenütt, de Európa ölében. Az országút vonzása nemcsak a száguldás, a telefonok, a kisvendéglők és motelek, a csábuló mellékutak, sőt, ezek mind semmit nem értek volna vándor nélkül. A vándor ka­bátjának gombjai a térdénél lógtak, saras volt a farmernad­rágja, éjjel a csillagokat nézte, merőlegesen feküdt a Nagy Uta­zás vonalára, ne szédítse álmát a mágnesesség, mert az út olyan erős, olyan folytonos volt, mint egy folyó... délig aludt, a nagy fényességben nem veszítette el világosságát, szeretők és cimbo­rák hulltak, vesztek mellőle sorba ki, de nem tudták eloltani száz életet oltó fuvalmak. Barangolt a fúzfalombbal ölelt réteken, kapuk között, de nem engedte, hogy megszédüljön, eltévedjen, több kapu több útra vigye. Vigyázott magára. Olyan egész volt, ahogy a Földről nem látni a Nap körvonalát, ahogy nem hitte, senki nem hitte, hogy a Földnek is van határa, hiszen az utak egymásba folynak. Igenis, én szeretem fejére tenni a búzavirág­koronát. A szentmientális ajánlása. A belső kibontakozás útja és az igazság megismerésének fel­tétele a szabadság, mely nem egyeztethető össze folytonos, nem válogatott igenekkel. Az Üvöltés pillantás a kaotikus mélysé­gekbe, a kimeríthetelenbe, egy Elementáris Erő. Megborzongok a gyönyörűségtől. Kármán Fanny Szerelmeslevél Úgy tűnik, vannak még lelki problémák, amelyekkel hozzánk fordultok. Mai szá­munkban két levélre válaszo­lunk. Az egyik a Kunságból érke­zett, egy fiatalember írta, aki szörnyűképp gyötrődik. így fo­galmaz: „Én nem tudom, mi ez, de ha otthon egyedül vagyok a szobámban és Zsuzsára gondo­lok, és hallgatom a Pál utcai fi­úkat, elkap valami őrületesen gyötrő érzés. Zsuzsával még soha nem beszéltem, nem is me­rek, ő pedig azt sem tudja, hogy egyáltalán a világon vágyók.” Tipikus eset. Ügy érezzük, a fiatalember abból a fajtából való, akinek összeakad a lába, ha meglátja Zsuzsát. Az első te­endő: a lábakat kiegyensíteni! A második, vedd fel azt a ruhádat, amiben a legjobban érzed ma­gad, amelyik a leginkább illik az egyéniségedhez. Nézd meg magad a tükörben. Jó srác vagy. Ha már tudod, hogy Zsuzsa hol szokott gyakran ^ megfor­dulni, akkor állj oda. Állj akár­meddig. A hősiességet a lányok díjazzák, sőt, a maiak időnként zavarba is jönnek tőle. És ha Zsuzsa megjelenik a közelben, nézd. Leplezetlenül és szelíden. Zsuzsa közelebb fog menni. Néhány lépést ezután a te is te­hetsz, és akkor, ha az ismeretlen férfi virágot ad a nőnek... A többit rátok bízzuk. A másik levél egy lánytól ér­kezett, nem tudjuk, hogy melyik városból vagy faluból, nem tün­tette fel. Azt írja: „A szembe- szomszédunkkal, Jánossal, már régóta nézegetjük egymást, az ablakból. Bevallom, este azt is megteszem, hogy feloltom a vil­lanyt, de nem húzom el a füg­gönyt, és végigpróbálgatom a hálóingeimet. De János csak néz, és nem akar kezdemé­nyezni. Mit csináljak?" Öltözz fel. Emlékeztetőnek hagyj egy picike dekoltázst, és csöngess be hozzájuk. Kérdezd meg, hogy van-e véletlenül fö­lösleges aranyhala. Mert már csak ez hiányzik az akváriu­modból. (Előtte szerelj fel egyet teli guppival.) Ha tényleg tet­szik neked János, megsúgjuk, lélekben ájult leszel, de kifelé mutass egy kis felháborító nyu­galmat. Es ha János nemcsak nézni tud, hanem beszélni is, akkor olyan rosszul nem sülhet el a dolog. Ha véletlenül zava­rában dadogna, légy türelmes. Várjuk a további leveleket, nagyon szívesen válaszolunk. Blahó Gabi, Csáti Réka Diákújságírók Országos Egyesülete A DUE 1989-ben alakult, ma már több mint ezer tagja van, diákok és tanárok, akik iskolai újságot, ifjúsági lapot és intéz­ményi rádióadást szerkeszte­nek. A társadalmi szervezet központja az Örs vezér téren van, pályázatokból, tagdíjakból támogatásokból tartja el magát. A DUE alapító tagja az Európai Ifjúsági Sajtószövetségnek, s a tagok közül már többen rend­szeresen publikálnak az orszá­gos^ sajtóban. Újságíróképző kurzust is tar­tanak. Az oktatás októbertől ja­nuárig, illetve februártól márci­usig tart. A kínálat a következő: alapozó diákújságíró- és diák- rádiós-tanfolyam, újságíró- és rádiósiskola, fotóriporteri tanfo­lyam. Mindhárom esetben fél­éves a stúdium, hetenként egy­szer találkoznak. Tanfolyamve- zezők: dr. Balázs Béla, Bódi Zoltán, Csanádi László, Bát­hory Gábor, Szayly József, Fu- taki József. Esetenként más fel­sőoktatási intézményekből is hívnak előadókat. De szervez­nek néhány napos, például egyetlen hétvégére szóló, bent­lakásos vagy kirándulásos fej­tágítókat, mint például a diák tudósítói tanfolyam vagy a kör­nyezetvédelmi újságírói prog­ram, illetve az ifjúsági kommu­nikációs szeminárium, tandíj el­lenében. A tanfolyamokat rend­szerint vizsgafeladattal zárják, és a sikeres résztvevők indexet kapnak. Magyar Sajtó Egészítsd ki a képet! A felvételen Stelli Péter lát­ható, egy Szolnoktól keletre eső vidéki zenekar tagja. Kérdésünk, hogyan hívják a zenekart és a többi rockmuzsikust. A megfej­téseket az Új Néplap címére kér­jük (Szolnok 5001, Pf. 105.). A rejtvényt helyesen megfejtők között értékes nyereményeket sorsolunk ki, az ajándékokat a Zenevér ajánlotta fel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents