Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-04 / 2. szám
6 1994. január 4., kedd Kulturális fórum A jászberényi önkormányzat kulturális bizottsága, az Új Színházért Alapítvány és a Pont Színház Egyesület 1994. január 4-én Kultúra a városban címmel előadást rendez. Program: 16.30-kor az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek együttműködésének lehetőségei. Előadás és fórum dr. Marschall Miklóssal, Budapest kulturális ügyekkel foglalkozó főpolgármester-helyettesével, aki április 1-jé- től a Nonprofit Világszervezet elnöke. (Helyszín: városháza, nagyterem.) 18.30- kor a polgármester fogadása a városházán. Meghívott vendégek: Fodor Tamás, a szolnoki Szigligeti Színház főrendezője, az Országgyűlés kulturális bizottságának tagja, Magi István és Bába Krisztina, Művelődési és Közoktatási Minisztérium színházi osztály, Regős János, Szkéné Színház. Este 20 órától kb. 22.30- ig színházi este az Erzsébet Kórház Gondozóházában (régi MSZMP-épü- let). Fellépnek: a Pont Színház és barátai. Ezüstkalászos tanfolyam A Jászberényi Gazdák és Polgárok Köre értesíti a várost, valamint a községek lakóit, hogy Jászberényben 1994. január 15-től február végéig heti egy alkalommal (hétfőn) 17-19 óráig ezüst- kalászos tanfolyamot szervez. Jelentkezni lehet 1994. január 10-ig Bathó Jánosnál, a gazdakör elnökénél Jászberény, Hatvani út 11. Telefon: 312-331. A tanfolyam díjtalan. Ki nyer ma? Jászberényben A Magyar Rádió népszerű zenei vetélkedője, a Ki nyer ma? 1994. január 14-én Jászberényből jelentkezik. A Nosztalgia kávéházban várják a játék szervezői a zenebarátokat. Támogatás a szociális keretből A szociálpolitikai és vallásügyi bizottsághoz tartozó pályázható pénzösszeg 1993. évi felhasználása a következők szerint alakult: Református Egyház Egyházközössége 50 ezer, Vasas Munkásénekkar 10 ezer, Magyar Vöröskereszt városi vezetősége 100 ezer, Gazdakör 80 ezer, 858-as Cserkészcsapat (róm. kát. templom) 100 ezer, 858-as Cserkészcsapat alegysége (Szentkúti Plébánia) 40 ezer, Kamilliánus Szeretetszolgálat 40 ezer, ’56-os Szövetség jászberényi szervezete 50 ezer, városi könyvtár hang- és zenetára 10 ezer, Szent Tamás-templom építési alapítványára (Martfű) 10 ezer, Máltai Szeretetszolgálat helyi szervezete 100 ezer, csökkent képességű fiatalokat foglalkoztató üzem támogatása 40 ezer, maradvány 45 ezer forint. A bizottság a támogatásban részesültektől 1994. április 30-ig tájékoztatást kér az összeg felhasználásáról. J Hangverseny A nemzeti gyásznapon a Székely Mihály Kórus karácsonyi koncertjei elmaradtak. Ezt pótolják január 8-án, amikor is két újévi hangversenyt adnak. Jász- árokszálláson, a templomban 15.30-kor, majd Jászberényben, a ferencesek templomában 18 órakor kezdődik a hangverseny. A kórus ezzel együtt elhunyt miniszterelnökünkre is emlékezik. Az oldalt szerkesztette: Kiss Erika Fotók: Sárközi János Jászsági Extra----Jászberétiy A lakásigénylés és -bérlet új szabályai Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás célú helyiségek (üzlet, garázs stb., a továbbiakban együtt: helyiség) bérbeadásáról alkotott a város képviselő-testülete rendeletet az elmúlt év végén. Ezzel egy rendeletalkotási folyamat vette kezdetét. (Az elidegenítés kérdésében az első negyedév során kell döntést hoznia, mivel a lakástörvény erre vonatkozó szabályai 1994. március 31-én lépnek hatályba, az Alkotmánybíróság ismert határozata, illetve a parlament által ezzel összefüggésben elfogadott törvénymódosítás értelmében.) Az új helyi rendelet leglényegesebb szabályainak bemutatása előtt feltétlenül fontos a bérletre vonatkozó szabály- rendszer alapvető összefüggéseit ismertetni.- A jelenleg is bérbeadás útján hasznosított önkormányzati tulajdonban álló lakások és helyiségek esetében - amennyiben a felek közös megegyezéssel nem módosítják -, a bérleti szerződésükre továbbra is az elmúlt év december 31-ig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. Az új lakástörvény rendekezései az irányadók az 1994. január 1. után megkötésre kerülő bérleti szerződések esetében. A bérbeadó és a bérlő főbb jogaira, kötelezettségeire vonatkozó szabályok megtalálhatók még az új lakástörvényen kívül a Polgári törvénykönyvben is. A törvényi szabályozást egészíti ki, tölti meg konkrét - helyi - tartalommal az önkormányzati rendelet. Az előbbi központi és helyi jogszabályok rendelkezései alapján kerülhet sor egy-egy bérleti szerződés megkötésére, illetve szükség esetén értelmezésére. A képviselő-testület döntése alapján a jövőben az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek esetében a bérbeadói feladatokat a Jászberényi Vagyonkezelő és Városüzemeltető Rt. látja el. Az elkövetkező időben lakás és helyiség bérbeadására pályázatot kell kiírni, s a pályázat nyertesével köthet bérleti szerződést a bérbeadó. A helyiségek „pályáztatása” nem előzmény nélküli, közel évtizedes múltra tekint már vissza. Az önkormányzati rendelet újszerűsége abban rejlik, hogy a pályázati eljárást kiterjeszti a bérlakásokra is. A lakások esetében kétféle pályázat kiírására kerülhet sor, piaci, illetve szociális jeliegűre. A piacgazdaság elvei teljességükben csak a piaci alapú pályázat esetén érvényesülnek, ugyanis annak kell a lakást bérbe adni, aki a legmagasabb bérleti díj megfizetését vállalja. /-----é----A szociális alapú lakásbérletnél a pályázók szociális - jövedelmi -, vagyoni viszonyai kerülnek mérlegelésre, az eddigiekhez hasonlóan, s bérleti szerződést - bizottsági döntés alapján - a legrászorultabbnak ítélt pályázóval köthet a bérbeadó. A szociális bérlet létesítésénél a szociális - jövedelmi - vagyoni viszonyok együttesen kerülnek vizsgálatra. Előnyt élveznek a volt állami gondozottak, hajléktalanok, többgyermekesek, rokkant, illetve munkaképtelen személyek. A jövedelem tekintetében rugalmas szabályt tartalmaz a rendelet. Bérbevételre az nyújthat be pályázatot, akinek (és természetesen a családtagokat is figyelembe kell venni) az egy főre eső átlagjövedelme nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét. ■ (A cikk megírásakor ez az összeg 13.200 forint volt.) Kizáró feltételeket tartalmaz a rendelet a vagyoni viszonyokat illetően: nevezetesen a pályázó nem rendelkezhet lakástulajdonnal, illetve beköltözhető lakástulajdoni hányaddal vagy ilyen lakásra vonatkozó haszonélvezeti joggal, továbbá: a forgalomképes vagyontárgyainak értéke nem haladhatja meg a nyugdíjminimum százszorosát. (Ennek jelenlegi értéke 660 ezer forint.) A bérbeadó ez évtől csak határozott időre, öt évre szóló bérleti szerződést köthet a pályázatot elnyerő, illetve a bizottsági döntéssel kijelölt bérlővel. (Ez egyben azt is jelenti, hogy az 1994. január 1. után kötött szerződések alapján a bérlő nem élhet „vételi” jogával. A határozott időtartamú szerződésekre való áttérés vonatkozik a helyiségbérletre is.) A határozott idejűség a piaci alapú bérletnél teljes mértékben érvényesül, míg a szociális jel- legűnél az önkormányzat engedményt tett. Bevezette ugyanis az előbérlet intézményét, ami a gyakorlatban azt jelenti, ha az öt év során lényegesen nem változtak meg a bérlő szociális - jövedelmi - vagyoni viszonyai, további öt évig (tehát ismét határozott időre) pályázat nélkül fennmarad a bérleti jogviszonya. Az, hogy a megüresedő lakások hogyan kerülnek felhasználásra, piaci vagy szociális jellegű pályáztatás történik-e, bizottsági hatáskörbe tartozó döntés kérdése. A képviselő-testület által elfogadott rendelet ezzel kapcsolatban egy lényeges korlátot is felállít, mégpedig azt a tilalmat, hogy amíg a névjegyzéken szereplők igénye kielégítésre nem kerül, megüresedő bérlakást pályáztatni nem lehet. A határozott időtartamú bérleti rendszerre való áttéréssel összefüggésben tartalmaz előírást a rendelet az úgynevezett befogadónyilatkozatra. A befogadónyilatkozat lényegében egy kötelezettségvállalás, amely tanúsítja, hogy a bérlet időtartamának lejártakor a bérlő hová fog távozni. (Ilyen nyilatkozatot előreláthatólag csak közeli hozzátartozók fognak kiállítani, illetve aláírni.) A lakás részbeni nem lakás célú használatának, illetve albérletbe adásának a korábbinál szigorúbb feltételeket szab a rendelet, végső megoldásként a bérbeadót a felmondásra is feljogosítja. Az elmúlt év végével megszűnt az úgynevezett lakáshasználatbavételi díj intézménye. A megszűnt intézménnyel korábban elérni kívánt cél, nevezetesen, hogy fedezze a bérlőre háruló kötelezettségek bérbeadó által történő teljesítésének költségeit, továbbra is szem előtt tartandó. Erre tekintettel vezette be a képviselő-testület az óvadékot, amelynek megfizetése (illetve részletekben történő megfizetésében való megállapodás) a bérleti szerződés létrejöttének egyik feltétele. Az új rendelet is szorgalmazni kívánja a lakásleadásokat. Aki a jövőben lemond bérleti jogviszonyáról, pénzbeni térítésként megkapja a leadandó lakás beköltözhető forgalmi értékének a felét. A névjegyzéken szereplő igények kivételével valameny- nyi lakásigénylést megszüntetett az. önkormányzat rendeleté december 31-ével. (Az igénylők által az OTP-nél befizetett úgynevezett igénylési letét összegét az igazolás átadása után kamatostól visszafizetik.) Befejezésül szükséges megemlíteni, hogy a lakás- és helyi- ségvagyonra vonatkozó rendeletalkotás 1993. december 15-én vette kezdetét, j^ajplya- mat az első félév végén fog zárulni. Ennek főbb témái: az elidegenítés kérdésében legkésőbb márciusban várható döntés, s ugyancsak a tavasz folyamán szabályozni kell a lakbér új mértékét is. Az önkormányzat intézményei (az iskoláktól a kórházig bezárólag) is rendelkeznek bérlakásokkal. Ezek bérbeadásának feltételei jelenleg eltérőek, esetlegesek. A képviselő-testület ezen is változtatni kíván az első félév folyamán, s az e témában alkotandó rendelet fogja a helyi jogalkotási folyamatot zárni. B. K. A. Városszépítő vállalkozás üllSMíiÉIIiSS Meleg nyári estén kandeláberek világította úton fiatal pár sétál, majd leülnek egy hívogató, formás padra, összebújnak, szerelmeskednek. Mások szokásos traccspartijukat tartják, politizálnak. Egy ilyen szokványos estén valószínűleg senkinek sem jut eszébe, hogy azok az úgynevezett köztéri bútorok, amelyek megszépíthetik, esetleg romantikussá tehetik a nap végét, egy vállalkozónak is köszönhető. Miklós István városLátvány a Megyeház, utcában szépítő egyéni cége kandeláberek, ülőpadok, ivókutak, köztéri szemétgyűjtők és egyéb termékek előállításával és forgalmazásával foglalkozik.- Honnan jött az ötlet, hogy egy nem mindennapi vállalkozásba kezdjen?- Régóta a városvédő és -szépítő egyesület tagja vagyok, úgyhogy hobbimat váltottam át főfoglalkozásra. Két és fél éve kezdtem, és nem bántam meg, nagyon szeretem a munkámat.- Kik a megrendelői?- Elsősorban az önkormányzatok, kertépítők, kerttervező mérnökök. Általuk az ország közel 100 városában találhatók meg termékeim. Legtöbbel a Balaton környékén lehet találkozni.- Jászberényben milyen nyoma van tevékenységének?- A polgármesteri hivatal 12 kandelábert és 57 köztéri szemétgyűjtőt rendelt tőlem, amelyeket a városközpontban helyeztek el.- Mekkora egy ilyen üzletágban a konkurencia?- Annak ellenére, hogy elterjedt a köztéri bútorokkal való kereskedés, nagyon nagy a konkurencia. Mondhatni telített a piac. Sok cégnek évtizedes múltja van a szakmában. Sikereimet leginkább annak köszönhetem, hogy olcsóbb tudok lenni vállalkozótársaimnál 10-50 százalékkal. Ehhez azonban egy nagyon jó szakmai együttműködés feltételét kellett megteremteni, mert hiszen a termékeket több cég állítja elő. Nemrégiben a BNV Kommu- nálexpo kiállításán mutatkoztam be, s gyümölcsöző kapcsolatokra tettem szert.- Milyen érzés, hogyha megrongálva látja azt, amiért keményen megdolgozik?- Sajnos már megszoktam, de azért nem olyan rossz az arány, körülbelül 10 százalék lesz a csintalanok áldozata. Főként a szemétgyűjtőket „alakítják át”. Azt hiszem, legalább két generáció kell ahhoz, hogy a fiatalok ne a szemétgyűjtő mellé tegyék a szemetet, s hogy megértsék: a tisztaság, a szép környezet egészséges életünk szerves részét képezi.- Mekkora kár keletkezik egy-egy rongálás alkalmával?- A termékek nagy része nem túl drága, egy átlagpolgár is meg tud vásárolni például egy pihenő-ülő padot vagy egy biciklitartót. A kandeláber vagy az ivókút jóval nagyobb értéket képvisel.- Mennyit hoz a köztéri bútorok forgalmazása a konyhára?- Én nem kívánok milliomos lenni, csupán meg akarok élni belőle. Panaszra nincs okom. Szerencsésnek és boldog embernek érzem magam, feleségem, aki nemsokára második gyermekünknek ad életet, hű társam mindenben, s megpróbálunk úgy élni, hogy minden nap élményt jelentsen számunkra, ne mondhassuk el, hogy tegnap nem tettünk semmit sem a holnapért. Muhari Kornélia Minden különösebb ceremónia nélkül birtokba vették a Szentkúti Ifjúsági Házat a fiatalok. A római katolikus egyház, a szentkúti plébánia, a hívekkel összefogva építette fel a közösségi házat, mely a hitoktatás, a baráti összejövetelek, egy-egy program megrendezésének színhelye. A létesítését az is motiválta, hogy az időskorú hívők számára is fedelet, egy tál meleg ételt nyújtson. A klubháznak van ehhez konyhája. A közel 60 négyzetméteres terem rendre fogadja a hittano- sokat, a cserkészeket, a ministránsokat, az énekkart. A Mikulás-ünnepséget is már itt tartották, nemkülönben a karácsonyi előkészületeket. A próbákra - mint ahogy az felvételünkön is látszik - megfelelő helyszín a klubterem. Újra életre hívják a katolikus leány- és legényegyletet, melyek szintén otthonra lelnek az új klubházban. Más tervek is vannak még. A klubház tetőtere beépítésre vár még. Itt szálláshelyet fognak kialakítani, melyek zarándokoknak, idelátogató fiataloknak adnak majd kulturált elhelyezést. Próbálják a gyerekek a következő műsort 7 Tizennégy igen- avagy a demokrácia leckéje Szinte hihetetlen, hogy több mint 3 évvel az önkormányzatok létrejötte után még mindig nem ismerik a képviselőnek választottak jogaikat, kötelességüket s a vállalt felelősség terheit. Mindez persze nem általánosan igaz, hiszen tény, hogy az önkormányzatok működőképesek, s a települések életét mindenütt a fejlődés irányába kormányozzák. Vannak azonban jelenségek, tünetek, melyek a szép képet csúfítják, disszonáns felhangokkal zavarják a kialakuló harmóniát. A választásokhoz közeledve ez nem jó megnyilvánulás. Nem tudok elszakadni egy képtől, melyen a jászberényi testületet látom feltartott kézzel. Este tíz után már jobb, ha úgy hagyják jobbjukat. Ha nincs meg a 14 igen, akkor újra kell szavazniuk. Ez gyakran előfordul. S megesett, hogy a késő esti órán megszavazottak után már senki sem tudta, mi is lett elfogadva a javaslatok közül. Napok múltán, a magnószalagok visszahallgatása után lehetett csak kibogozni, mi is az eredmény. Nem tudom, miféle álküldetéstudat indokolja, de a havi egyszer megtartandó testületi ülések délután 4-kor kezdődnek. A napi 8 órai munka után, a második műszakban dől el a város sorsa, gyakran a késő éjszakai órában. Jászberényben ez így alakult, de nem igazán tudom, kinek jó ez. Persze ez a testület dolga. Az viszont már nem, hogy a demokrácia játékszabályait még ma sem ismerik néhányan, s ebből időrabló viták kerekednek. A képviselő-testület 27 tagú. Rendeletek, határozatok meghozatalához a tagok 50 százalékának + 1 főnek egybehangzó álláspontja kell. Ez Jászberényben 14 igen szavazatot jelent. Ha ez megvan, akkor viszont az egész testület számára kötelező a meghozott határozat. Ha nemmel is szavazott valaki, az érvényes döntés végrehajtását kötelessége segíteni. Hát bizony ezt is nehéz betartani. Sőt, van, aki a 14 igen szavazatot adót a város elveszejtő- jének, a romlás elindítójának tartja, s a korábbi határozatot támadja. Előfordult, hogy soron kívüli ülésen 14 képviselő volt jelen. Ez a határozatképesség határa, ai ülés szabályosan megtartható, a döntés érvényes. Aki nem volt jelen, az utólag hiába emel kifogást. El kell fogadni a demokrácia játékszabályait. Ha ugyanis utólag megmásítanák a döntéseket, akkor lenne csak igazán nagy káosz. Akkor nem lehetne működőképességről beszélni. Közelegnek a választások. S mint valamilyen heveny gyermekbetegség, üti fel a fejét a patthelyzet, ami aztán kétszeri szavazást eredményez. Nincs ilyenkor 14 egybehangzó szavazat, tehát semmilyen döntés nem születik. Ezt aztán a polgármester rábeszélő szavai követik, majd újabb kézfeltartás. Rendszerint ekkor már 14-en tartják fel jobbjukat. S előfordul, hogy akinek állását előbb megszüntetik, negyedóra múltával mégis maradhat posztján. Kutathatjuk, mi az oka e sűrű, kétszeri szavazgatásnak. Jó volna tisztázni 3 év után, hogy lehet-e egyazon ülésen ugyanarról a dologról kétszer szavazást elrendelni. A képviselők amatőrként kerültek a közélet színpadára, és sajnos nem készítette fel őket a 3 év során a legalapvetőbb jogi ismeretekre sem senki. Meglehet, nem alapos az előterjesztés, s nem hozza döntési helyzetbe a képviselőt. Az előkészítő bizottsági ülésen nem vettek részt, nem tájékozódtak a képviselők. Az okok között valószínűleg mindegyik megtalálható. Bár az utóbbi időben kiderült, hogy az előzetes megbeszélések után ugyanaz az értetlenkedés a plenáris ülésen is megnyilvánult. Mert nagy úr a nyilvánosság, a szereplés a kábeltévében. S bizony egyéni érdekek sérelme is vitát kavart mostanában. Közelednek a választások, megindul a pozícióharc a testületben is. Pedig jobb szeretnénk, ha nem járatnák le az önkormányzatiság eszméjét, a demokráciába vetett hitünket nem rombolnák le személyeskedő - megnyilvánulásokkal. Meglehet, némely képviselőt újra beszavaznának a testületbe. Csak az kellene, hogy a kollektív bölcsesség is megmutatkozzon. Mert ha ez rendszeresen nem történik meg, akkor a választásokra sem mennek el az állampolgárok. Az pedig a demokrácia csődje lenne. Kiss Erika
