Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-14 / 11. szám
1994. január 14., péntek Azt beszélik Zagyvarékason ... A tervezett feladatokat teljesítették öblöt és egy -várót a sertéste- Újszásszal és Dobó Sándor nyugdíjazása óta minden idejét a festésnek szentelheti. Jelenleg Zagyvarékason él, sokat dolgozik, műtermében új és új képek születnek. Festményeiről a természet szeretete sugárzik. Vidám, élénk színekben pompázó tájképei és virágcsendéletei korát meghazudtoló fiatalos lendületességről és optimizmusról tanúskodnak.- Leginkább a tájak foglalkoztatnak - mondta, - hiszen minden a természetből indul ki. Mi is a természet szülöttei vagyunk. A szépség, amit az erdőben vagy az utakon megpillantok, megragadja a figyelmemet. Akkor meg kell állni, és meg kell festeni őket. Sokszor a helyszínen festek, máskor vázlatok alapján. A helyszínen a legjobb, mert a színek óráról órára változnak, s ha sikerül kifogni az impresszió visszaadásához; a legkedvezőbb időpontot, at nagy szerencse.- Képei alapján vonzódik a virágokhoz...- Elgondolkodtatott, milyen érdekes, hogy elvetnek egy egyszerű magot, és milyen gyönyörű növény kel ki belőle. A virágok jelentős szerepet töltenek be életünkben, hiszen örömben és bánatban is azt ajándékozunk. És azok a színek és illatok...! Szeretem őket festeni, nem hiába mondták már rólam, hogy a virágok szerelmese vagyok.- Nem végzett képzőművészeti főiskolát. Hogyan került kapcsolatba a festészettel?- A háború után járt nekünk néhány szovjet folyóirat, melyekben reprodukciók is voltak. Múlt év novemberében nyílt meg a Vali női, férfifodrászat. Tulajdonosa Kovács Valéria, tizenhárom éve dolgozik a szakmában. Ismeri mestersége minden csínját-bínját; tíz évvel ezelőtt mestervizsgázott női fodrászatból. Nem idegenkedik férfifejektől sem, bár borotválásra nem vállalkozik.- Az a legjobb, ha megengedi a vendég, hogy szabadjára engedjem fantáziámat - mondja. - Valahol a fodrászat is művészet, itt is lehet szépet alkotni. Látom az arcot, a fejformát, megnézem haj minőségét, és elképzélek egy frizurát, majd egy másodikat, harmadikat, s amelyik a legjobb, azt formálom meg. Persze attól is függ, mire lehet a vendéget rábeszélni, eszemben sincs bárkire is ráerőltetni olyan hajat, ami neki nem tetszik.- Azelőtt Szolnokon, a Dóra szalonban dolgozott. Hogyan jött az ötlet, hogy saját fodrászatot nyit R ékason ?- Falun nőttem fel, ott szerettem volna lakni, ami sikerült is. Ezelőtt három évig Százhalombattán éltem és dolgoztam, majd miután Zagyvarékasra hazaköltöztem, innen jártam be Szolnokra, a Dóra szalonba. De fárasztónak találtam a bejárást, főleg amióta megszületett a lányom, aki jelenleg ötéves, és akit egyedül nevelek. A városi élet nem nekem való. Falun Ezek megtetszettek, és másol- gatni próbáltam őket. Hatvan-nyolcvan darabot átmásoltam, de később magamtól is raj- zolgattam. Felkeltették érdeklődésemet a színek, rajzok. Akkoriban még ösztönösen, szórakozásból csináltam. Amikor Miskolcon a MÁV-hoz kerültem, bemutattam rajzaimat a MÁV képzőművészeti szakköre egyik vezetőjének, persze ezek még tele voltak hibával. Ezután négy éven át heti három órát töltöttem a képzőművészeti szakkörben. Komoly művészek irányításával folyt a munka, megtanították az alapokat. Később már magunktól is rajzoltunk, festettünk. A társammal szinte mindennap kijártunk a Bükkbe, így nagyon közel kerültem a természethez. Addig is szerettem, de itt valami „megvilágosodás” folytán megtanultam másképp látni a tájat, az eget, a felhőket, másnak láttam magam körül a tárgyakat. Ám vásznon visszaadni a látványt bizony sokszor problémát okozott. Nem is kívántam mást az élettől, csak azt, hogy valaha az ihletet, benyomást, amit kivált belőlem a táj, érzéseimhez hűen tudjam megfesteni. Ezt sikerült is elérnem. Dobó Sándor képei jó néhány kiállításon szerepeltek. Kezdetben Miskolcon és környékén a szakköri kiállításokon, majd 1958-ban már Bécsben is, ahol oklevelet kapott. 1959-ben Münchenben nemzetközi kiállításon vett részt, ’60-ban Budapesten, aztán Prágában. Földvári, tokaji alkotótáborozásai során megkedvelte a vizeket is, a Tiszát, a Balatont. A tájakról szerzett benyomások elmélyültebbé tették művészetét. sokkal jobb, itt a vendégek is hálásabbak, fiatalok, idősek egyaránt. Önerőből hozta létre a fodrászatot, csak a szülőktől kapott némi támogatást. A helyiséget bérli, s egyelőre a berendezések legtöbbjét is.- Ez alatt a másfél hónap alatt sikerült-e törzsvendégeket szerezni?- Vannak törzsvendégek, sőt Szolnokról is kijárnak. Csak az a rossz, hogy nincs telefonom. Ha be akarnak előre jelentkezni, ki kell szaladniuk Rékasra. Ha van ideje a vendégnek, akkor megvárja, amíg rákerül a sor. A férfiak nem szeretnek várni, inkább estefelé térnek be.- Mi vonzotta ehhez a pályához? Egyáltalán hogyan lett fodrász?- Eredetileg nem fodrász akartam lenni, hanem színésznő, óvónő és minden más. Az iskolában közepes volt a tanulmányi eredményem, de jó kézügyességgel rendelkeztem. Ügyesen rajzoltam, tanultam zongorázni, furulyázni. Az osztályfőnököm javasolta, hogy olyan szakmát válasszak, ahol hasznosíthatom a kézügyességemet, például kerámikus, bőrdíszműves, fodrász. A fodrászatot választottam, mert ahhoz a kézügyességen kívül fantázia is szükséges. Az akkor még a Petőfi úton működő 633-as iskolában tanultam Szolnokon, majd Nagy Dóránál a Tisza Dobó Sándor MÁV-tiszti iskolát végzett, s a munka mellett némiképp háttérbe szorult ugyan a festés, de nem hanyagolta el. Mióta 1968-ban nyugdíjba ment, minden idejét képeire fordítja, s tartja kiállításait Zagyvarékason, a környék valamennyi községében és természetesen Szolnokon. Szorgalmasan és élvezettel dolgozik, mint mondja: már vérévé vált. Korábban használt tust és vízfestéket is, ma már csak olajfestékkel alkot.- Mennyi idő alatt készít el egy képet?- Függ a lelki felkészültségtől, az impressziótól, a téma megválasztásától. Befolyásolja az is, hogy mennyire van formában az ember. Mindenesetre ha azt a benyomást, érzést, amit a látvány kivált bennem, sikerül rögtön átvinni vászonra, akkor már könnyű a dolog. Néhány óra alatt elkészülhet a kép. Ä részletek kidolgozása, az igazítások - az már más,... .,- A családja mit szól a szenvedélyéhez?- A család? Örülnek, mert a festés jó elfoglaltságot jelent nekem, és örülnek annak, amit létrehozok.- A képekből van anyagi haszna?- Elégedett vagyok, ha annyi hasznot hoznak, amiből újabb festéket, vásznat tudok venni, tehát fedezni lehet belőle a munkával járó kiadásokat, költségeket. De nem ez a lényeg. A legnagyob haszon, hogy elgondolásomat visszaadhatom, megfesthetem mind magam, mind mások gönyörűségére. Az a fontos, hogy az embernek boldogságot hozzon. Szállóban. Mikor Dóra megnyitotta az üzletét, akkor hozzá kerültem.- Milyen tervekkel néz a jövő elé?- Ahogy a tőkém forog, majd szeretném befektetni gépekbe, berendezések korszerűsítésébe. Új búra, modernebb fejmosó tál kellene, s a lakásomra is szeretnék költeni. Egyedül dolgozom, de a későbbiekben felvennék egy érettségizett tanulót, aki aztán az alkalmazottam lenne. Győzöm most egyedül is a munkát, de jó lenne, ha valaki a kezem alá dolgozna.- A szabad idejét mivel tölti?- A kislányommal, bár nemigen akad szabad időm. A szerda a szabadnapom, ilyenkor intézem a hivatalos dolgaimat vagy az anyagbeszerzést. Hét végén pedig vár a háztartási munka. Hál’ istennek a nagymama és a nagypapa segít. * Beszélgettünk a különböző frizurákról is. Vali elmondta, hogy a szögletes arcformához a tépett frizurák illenek. Kerek arcnál karcsúsítani kell az arccsontot, hosszúkás archoz pedig jók a hosszú, félhosszú hajak, s dauerrel lehet szélesíteni. Festésnél figyelembe kell venni a bőrszínt és a szemek színét is. Úgy tűnik, Zagyvarékason a vöröses színektől még idegenkednek, bár van, aki az élénk, rubi- nos színt kedveli. A zagyvarékasi önkormányzatnak - Agócs Gyula polgár- mester és Kiss István jegyző információi alapján - 1993-ban az eredeti előirányzat szerint 75 millió 400 ezer forintból kellett gazdálkodnia. Ebből felújítási előirányzat 1 millió 900 ezer forint, fejlesztési előirányzat 6 millió, működési, fenntartási előirányzat pedig 65 millió 372 ezer forint volt. A fennmaradó részt tartaléknak szánták. Az elmúlt év során aszfalt- burkolatú út építésére 3 millió 598 ezer forintot fordítottak: az Alkotmány, a Sinka Gábor, a Ponty, a Liszt Ferenc, a Hunyadi, az Egység és a Horgony utca, valamint a Dózsa György tér kapott aszfaltborítást. Űtala- pépítésre 545 ezer forint értékben kerül sor, ez ügyben a Zrínyi, a Béke, a Szabadsajtó, a Hajó, a Vidra és a Szív utca volt érdekelt. A község területén egymilliós költséggel összesen ezerszáznegyvenhét négyzet- méternyi járdafelületet újítottak fel. Két ártézi kút felújítására az önkormányzat 2 millió 279 ezret fordított. E kutak korábban nem működtek, a rendbehozatalnak, tisztításnak köszönhetően viszont mindkettő körülbelül 30 liter vizet szolgáltat percenként. Létrehoztak egy autóbuszA háziorvosi szolgálat, a tb-kártyák bevezetése többlet- munkát rótt a volt körzeti orvosokra. Zagyvarékas két háziorvosa, dr. Poroszlai Yvette nyolc és dr. Simon István tizenhárom éve látja el a község betegeit. Dr. Poroszlai Yvette-nek körülbelül 1350-en, dr. Simon Istvánnak viszont 2400-an adták le káryá- jukat. Ezek a számok a folyamatos átjelentkezések miatt változnak ugyan, az eltérés azonban szembeötlő. Miből adódhat ekkora különbség? Dr. Simon Istvánnak nemcsak rékasi, hanem szolnoki, szászberki, újszászi és jászalsó- szentgyörgyi betegei is vannak, az eltérés okai legnagyobbrészt mégis a régi területi felosztásban gyökereznek, hiszen az emberek nagy többsége ragaszkodott a megszokott orvosához.- A kártyák bevezetése hogyan befolyásolta a fizetésüket? Rangos eseménynek adott otthont decemberben a művelődési ház: a megyei pávakörök országos minősítőversenyét tartották. A hangversenyen hat település - a Jászfel sőszentgyör- gyi Művelődési Ház Rozmaring Népdalköre, a Pórteleki Művelődési Ház népdalköre, a Pusztamonostori Művelődési Otthon népdalköre, a Szolnok Városi Művelődési Központ népdalköre, a Tiszaszentimrei Általános Művelődési Központ Ady Endre Művelődési Ház Margaréta Népdalköre és a Zagyvarélepnél, amire 200 ezer forint körüli összeget áldoztak. A templom tatarozása, renoválása 400 ezer forintnyi önkormányzati támogatással történt meg. Sor került egy félmilliós értékű orvosi műszer beszerzésére is. Az átépített általános iskolát egy éve adták át ugyan, de ez még az előző évi költségvetéshez tartozott. Ez évben csak az egyik iskolaépület tatarozására, festésére, valamint a májusi vihar által okozott károk - tetőcserép, kerítés - helyrehozatalára fordítottak pénzösszeget, mintegy félmillió forint értékben. Szociális támogatásra 838 ezer 600 forint volt a módosított előirányzat szerinti összeg, s ezt fel is használták. Karácsonykor külön szociális juttatásként némi pénzösszeget szántak a sokgyermekes családoknak, a kilencven éven felülieknek, a gyermeküket egyedül nevelő szülőknek és olyan családoknak, ahol beteg gyermek van, akinek gyógykezeltetése sokba kerül; összesen körülbelül százötven-kétszáz családról van szó. A munkanélküliek jövedelempótló támogatása jelentett némi gondot, ugyanis a szociális alapok jelentős részét, közel kétmillió forintot emésztett fel. A tervbe vett feladatokat lényegében megvalósították. Az- Van egy alapfizetésünk - mondja Simon doktor -, ehhez adódik a kártyapénz, ami az ön- kormányzattal kötött szerződés alapján bizonyos százalékot jelent. Az egészségügyben várható egy 10 százalékos béremelés visszamenőleg ’93. májusig. Közben az önkormányzati képviselő-testület - amelynek én is tagja vagyok - a 15 százalékos dologi kiadást felemelte 30 százalékra, így a béremelésből gyakorlatilag bércsökkenés sikeredett. Sajnos bevezették a degresszivitást, mely alapján egy orvos 1800 főt el tud látni, s efölött nem is jár pénz. Tizenhárom éve látom el a kétezernél több páciensemet, mely soha nem okozott gondot.- Több ugyan a jövedelmünk - állapítja meg a doktornő -, de szerintem ez még mindig elmarad attól, amire szükség lenne. Úgy vélem, a tb-kártyák bevekasi Művelődési Ház Egyesített Népdalköre - tagjai mutatták be tudásukat. A megnyitóbeszédet Agócs Gyula, Zagyvarékas polgármestere tartotta, a műsorvezető Borsodi Barbara, 8. osztályos tanuló volt. A zsűri tagjai dr. Alföldi Borús István - elnök -, Csapó Károly népzenekutató és Budai Péter, a Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei KOTA vezetője voltak. A szólóénekkel, hangszerkísérettel színesített népdalcsokrok elhangzása után a zsűri a Szászberekkel közösen tervezett szennyvízhálózat megépítése viszont elmarad; a megjelent kormányrendelet alapján úgy tájékoztatták az önkormányzatot, hogy az állam csak az ivóvízellátásra ad pénzösszeget, csatornázásra nem. A 1994-es költségvetésről folynak a tárgyalások, melyet e hónapban fogadnak el. Az előzetes számítások alapján úgy tűnik, szűkösebb anyagi keretből lesznek kénytelenek gazdálkodni, így nagyobb beruházásokat nem is terveznek. Ha a Matávval sikerül megegyezni, telefonfejlesztésre fordítanak majd bizonyos összeget. Ä Matávnak van Zagyvarékason telefonközpont-épülete, ennek elektronikai központját tavasszal fogják megépíteni, s a meglévő telefonvonalakat rákapcsolják, ez kétszáz telefonállomás befogadására alkalmas. Vannak olyan tervek, hogy ezt ugyanilyen nagyságú központi résszel bővítik, s így újabb 180-an kapcsolódhatnak rá vonalra. Az elvezetés költségei viszont a lakosságot terhelnék. Tervezik továbbá egy-másfél milliós összegben újabb aszfaltburkolatú utak építését. A költségvetésre további terheket ró a tizenharmadik havi fizetésről szóló közalkalmazotti törvény végrehajtása is januárban. pénzt, mivel nem pótolja azt. Az adminisztrációs munka szinte a duplájára emelkedett, rengeteg időt vesz igénybe, mely időt a betegekre, a velük való személyes kapcsolat kialakítására lehetne fordítani. Egy-egy átlagos napon orvosonként ötven-hetven beteg keresi fel a rendelőt. Mindkét orvossal dolgozik egy-egy ápolónő, akik szintén kapnak egy alapfizetést, plusz az önkormányzattal kötött megegyezés alapján a kártyák mennyisége után bizonyos ösz- szeget. A vályogból készült egészségház meglehetősen rossz állapotban van, új rendelő létesítésére azonban jelenleg nincs elég pénz, de készülőben van egy felújítási terv. A rendelő felszereltsége sem ad okot az elégedettségre, például szükség lenne még egy EKG-készü- lékre. produkciókat magas színvonalúnak értékelte, s mind megkapták az országos szintű minősítést. Bronz minősítést kaptak a szolnokiak, ezüstöt a pusztamonostori, a pórtelki, a jászfel- sőszentgyörgyi és a zagyvarékasi dalosok, arany minősítést szerzett a tiszaszentimrei Margaréta Népdalkor. Az oldalt írta: Kovács Berta Fotók: Nagy Zsolt Vali, a frizurák mestere Timkó Tiborné menyasszonyiruha-kölcsönzőt nyitott Zagyvarékason. Nagy választékban szebbnél szebb menyasszonyi ruhák állnak az érdeklődők rendelkezésére a hozzájuk való kellékekkel együtt, valamint koszorúslányoknak való és menyecskeruhák is kölcsönözhetők. száma között ezer a zetese nem küszöböli ki a halaNépdalköröket minősítettek
