Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-14 / 11. szám
10 Tudomány-technika — érdekességek 1994. január 14., péntek Kaleidoszkóp A képen látható, számítógép vezérlésű „napenergiakút” a németországi Memmingen- ben működik. A tetejére épített napkollektorok a napfényt elektromos energiává alakítják át, mellyel az elektromos hajtásű autókat „tankolják fel” Amit eddig még nem hallottunk a japánokról Kevesebbet dolgoznak - de többet szórakoznak Napváros Hollandiában Huszonötezer fő befogadására alkalmas biovárost akarnak létesíteni Hollandiában A Napvárosnak keresztelt települést 2025-ben szeretnék átadni a környezeti és a humánbiológiai szempontok messzemenő figyelembevételével. A Napváros létrehozását az egészség és a természet megóvásán túl rendkívül konkrét érdek is sürgeti: a holland vidék elnéptelenedése. Ezért fogott össze három kisebb hollandiai város, Heer- huggoward, Alkmaar és Lange- dijk, hogy kezdőbetűikből nevet adjanak a Napvárosnak, HAL-lá keresztelve. HAL város lakói a természettel való teljes szimbiózisban élnek most. „Pihenés, sport, természetbe olvadó otthonok” - hirdetik máris. Fejlesztésük kulcselemének az észak-hollandiai csatorna vízi sportolásra alkalmas átalakítását tartják. A környezetvédelmi mintaváros lakóépületei között olyan üvegkerteket létesítenek, amelyben virágot nevelhetnek vagy akár gyümölcsöt is termeszthetnek a lakók, hiszen kizárják az arrafelé igencsak kiszámíthatatlan időjárási viszonyokat. HAL város energia- szükségletét - amennyire csak lehet - napenergiából fedeznék, a napfényt felfogó kollektorok segítségével. A holland hatóságok - a jelek szerint - igen komolyan veszik a tervet. Á kormány arra tesz kísérletet, hogy a nagyvárosok környékén, 30-50 kilométeres sugárban olyan HAL-rendszerű településeket hozzon létre, amelyekkel tehermentesítheti a holland metropoliszokat, és ahol a fiatalok szívesen rendezik be fészküket. „Szuper”lehallgatás Egyre népszerűbb Németországban a telefonkalózkodás sajátos formája, a lehallgatás. Az elektronikai szaküzletek 1500 márkáért kínálják azokat a speciális jelfogó „szuperberendezéseket”, amelyek miatt a vezeték nélküli telefonok használói gondban vannak. A zsinórmentes készülékekkel akár 300 méterre el lehet távolodni az adóállomásként működő bázistól, a félmillió felhasználó viszont már két kilométeres távolságból is belehallgathat a gyanútlanul csevegők mondataiba. Franz Masson, a távközlésért felelős miniszter egy tudományos tanácskozáson védelmébe vette a berendezések forgalmazását. Szerinte inkább azt kellene büntetendőnek tekinteni, ha valaki bizalmas információkat nem biztonságos úton-mó- don továbbít. Most már csak az a kérdés, alkalmas-e erre bármiféle telefon. A jelenleg használatos vörösréz-üvegszálas vezetékek. műholdas összeköttetések ugyancsak megcsapolhatok. Igazi biztonság csak nagy ráfordítással, digitális kód közbeiktatásával érhető el. Szakértők ezért azt javasolják, hogy a telekommunikációs törvénnyek- kel összhangban fejlesszenek ki egyedileg rejtjelezhető (kód- chipekkel ellátott) készülékeket. amelyek szériagyártás esetén a lakosság számára is meg- fizetketők lennének. Csak az a kérdés, mit szól mindéhez a bűnüldözés és a titkosszolgálat: még nehezebb lenne ugyanis a szervezett bűnözés elleni harc. Kilencezer éves őstextil A chicagói egyetem tudósai megtalálták a világ legrégebbi textildarabját. Az egyetem közleményéből kiderül: a Törökországban talált textildarab Krisztus előtt mintegy 7000-ből származik. Ez az anyag tehát idősebb, mint az eddig talált hasonló leletek. A mintegy 7,5-szer 3 centiméter nagyságú textília valószínűleg vászon, amely egy darab agancsra ragadt, s feltehetően valamilyen szerszám fogantyújaként szolgált. A textilt a Tigris folyó felső folyásánál lévő Cayonu ásatási helyen, Törökország déli részén találták, mintegy 50 kilométerre Diyarbakir várostól, ahol a chicagói egyetem tudósai az is- tambuli egyetem kutatóival dolgoznak együtt. A leletből kiderül, hogy az emberek már sokkal korábban készítettek textíliákat, mint ahogy azt eddig bebizonyították. Az eddig talált legrégibb lelet ugyanis maximum Krisztus születése előtt 6500-ból származik. Műholdakkal az őserdőért A műholdakat is bevetik, hogy megvédjék az Amazonas ősrengetegét. A „világ tüdejének” nevezett brazíliai őserdők ugyanis évente mintegy 10 ezer négyzetkilométernyi területen válnak lángok martalékává a felelőtlenség vagy a szándékos gyújtogatás okozta tűzvészek következtében. A brazil hatóságok most az amerikai űrkutatási hivatallal, a NASA-val karöltve próbálnak szerencsét. „Égi” jelzéseket várnak arról, hogy a rengeteg melyik részén, milyen koordinátákon ütött ki tűz, hogyan lehetne azokat a leggyorsabban elszigetelni és elfojtani. Az oltáskor segítséget várnak az amerikai erdővédelmi szolgálattól is, tekintettel annak korszerű módszereire és ismereteire. Maguk a brazilok több mint ezer ügyészt, rendőrtisztet és környezeti szakembert vontak be a három hónapos kampányba. A brazil elhatározásban szerepet játszik, hogy az Egyesült Államok évek óta rendkívül élesen bírálja a dél-amerikai ország kormányát az Amazo- nas-vidék romló állapotáért. Az erdőirtók cinkosának minősíti, miközben a brazil „vezetés” azzal védekezik, hogy a szűzföldeket annak idején az Egyesült Államokban is feltörték a fejlődés érdekében. Tehát nem várja tőlük senki, hogy csak másokra legyenek tekintettel, maguk pedig lemondjanak az ország kincseinek birtokbavételéről. Az ügyben aligha lehet egyhamar igazságot tenni. Milyen volt az időjárás 100.000 éve? Aki arról panaszkodik, hogy „elmosta az eső a nyarat” vagy hogy „nincs már többé igazi tél”, azt most felvilágosítják a tudósok: olyan korszakban élünk, amelyben kifejezetten stabil az időjárás. Korábban, több mint 100 ezer évvel ezelőtt, minden sokkal, de sokkal rosszabb volt. Akkor évtizedekig tartó erős hőség és jégkorszak váltogatta egymást szüntelenül. Grönland örök jégébe végzett fúrások vezettek erre a felismerésre. Nyolc európai ország 40 tudósa vett háromezer méteres mélységig jégmintákat. A legfontosabb eredmény: mintegy 10 ezer év óta olyan „stabil” a klíma, mint soha ezelőtt. Egy- százhaminzezer éve például a Föld északi féltekéjén a hőmérséklet átlagosan négy Cel- sius-fokkal melegebb volt, mint ma. Ezt a meleg korszakot azonban többször szakította meg egy-egy rövid jégkorszak. Az átmenet mindig nagyon gyors volt. Egy több száz évig tartó hőkorszak 10 éven belül változott jégkorszakká. Ez aztán néha csak 70 évig tartott, máskor viszont akát ötezer évig is, mielőtt újra jött volna a forróság. Miért inkább a jobb kezünket? Ősi kagylós rákok maradványain lévő harapásnyomok igazolták, hogy a test egyik fele már 500 millió évvel ezelőtt jobban kifejlődött a másiknál. Néhány évvel ezelőtt a tudósok abból indultak ki, hogy az egyik testfél előnyben részesítse csak az embernél fejlődött ki. De azóta ezt a viselkedést sok más élőlénynél is felfedezték, s most felismerték állatok megkövesedett maradványainál is. Két amerikai palenteológus, dr. Lorenz E. Babcock és dr. Richard A. Robinson erre trilobi- tafossziliák vizsgálatánál jött rá. A trilobiták a mai patkórákok távoli rokonai, nagy számban éltek az óceánokban, s 230 millió éve közvetlenül a dinoszauruszok korának kezdete előtt kihaltak. Az állatoknak sok pár lábuk volt, amelyekkel a tenger fenekén mozogtak. Testüket kemény páncél védte, s ezek lenyomatát sok kövületben meg lehet találni. Trilobitafossziliák százainak vizsgálata során, dr. Babock egy meglepő mintára talált: a harapások okozta hegek, melyeket az állatok elszenvedtek, rendszeresen a testük jobb hátsó részén helyezkedtek el. Ebből a tudósok arra következtettek, hogy a trilobiták megkísérelték a menekülést, ha megtámadták őket. Az a körülmény, hogy a legtöbb harapásos seb a testük jobb oldalán volt viszont arra utal, hogy a trilobiták a meneküléskor legtöbbször jobbra fordultak, tehát az egyik testfelüket részesítették előnyben. A tudósok az egyik testfél előnyben részesítésének döntő jelentőséget tulajdonítanak egy állatfajtának a túlélésért vívott harcában. Ez a viselkedés sok esetben úgynevezett aszimmetrikus testrészek kialakulásával, vagy az idegi funkciók aszimmetriájával járt. Az embernél a jobbkezességet valószínűleg a bal agyfél dominációja okozza. A jobbkezesek jobb keze legtöbbször nagyobb is valamivel, mint a bal. Az egyik testfél előnyben részesítésének fizikai okai tisztázatlanok. Valószínűleg biokémiai feltételei vannak. Egy pontban megegyeznek a tudósok: ez a viselkedés hasznos az élőlények számára. Maga a balkezesség egyáltalán nem egyfajta akadályozás. Dr. Babcock kijelentette: „Hogy egy élőlény a jobb vagy bal felét részesíti-e előnyben, ez a viselkedés minden esetben azért fontos, hogy alkalmazkodjék. Most már igazolódott: ez az emberre és állatra egyaránt vonatkozik. Az ember is általában a jobb felét részesíti előnyben. De csak általában. A balkezesek a szabályt erősítő kivételek.” Ferenczy Europress Szinte nem múlt el nap évtizedek óta, hogy ne olvasott volna a világ terjedelmes tanulmányokat a japán titok egyszerű nyitjáról: arról, hogy a felkelő nap fiai sokkal többet dolgoznak ugyanannyi, sőt kevesebb bérért, mint mások; hogy főnökük egyetlen szavára nemcsak hétköznap túlóráznak rendszeresen, hanem bejönnek szombaton és vasárnap is. Ráadásul - ez az igazság is a könyökén jött ki mindenkinek - a japánok sokkal rövidebb szabadságot kapnak, és kevesebb a fizetett ünnepük is. És ha ehhez a stuttgarti vagy a chicagói munkás, mérnök s tisztviselő naponta még azt is elolvasta, hogy a japán átlagdolgozó jóval ritkábban megy betegállományba, mint ő, óhatatlanul némi lelkiismeret-furdalással vehette tudomásul: bizony ő is hozzájárul ahhoz, hogy vállalata (mint ahogy Európa és Rendkívüli eseményre készülnek idén a világ csillagászai: a Shoemaker-Levy 9 nevű üstökös részei júliusban becsapódnak a Jupiterbe. A marylandi egyetemen a hét elején 200 csillagász gyűlt össze a világ minden részéről. Megbeszélésük tárgya egy összehangolt program megalkotása volt az esemény megörökítésére. Igaz, senki sem tudja, mi lesz észlelhető a becsapódásból. Az üstökös darabjai ugyanis a Jupiter Földről nem látható oldalához ütköznek majd. A robbanások azonban olyan fényerejűek lesznek, hogy visszaverődnek a Jupiter holdjairól. A jobb megfigyelés érdekében a Hubble űrAmerika szinte minden vállalata) hatékonyságban, nyereségben elmaradt „az ördöngös kis távol-keleti fickók” szorgalma és nem utolsósorban áldozatkészsége mögött. Most viszont sokasodnak annak a jelei, hogy ennek az állapotnak immár vége. Recesszió, gazdasági pangás mindenütt van ma a világon, de következménye Japánban a legegyedibb: megkezdődött az öngerjesztő lendület, a nemegyszer a hírhedt karosival - túlhajszoltságból következő halállal! - végződő munkaőrület gyors leépülése. Az természetes, hogy a konkurencia - elsősorban az Egyesült Államokban, de Európában is - örül ennek. Ami meglepőbb: rengeteg japán is osztja ezt az örömotTMivél a bajok ellenére a munkanélküliség mindössze 2.7 százalék ebben az országban, és a cégek zömteleszkópot és a Galileo űrszondát is az eseményre „állítják”. A Shoemaker-Levy 9 üstököst 1993 márciusában fedezte fel Gene és Carolyn Shoemaker, férj és feleség, valamint David Éevy, akik az amerikai Arizona állam geológiai és csillagászati intézetében dolgoznak. Később a csillagászok megállapították: az üstökös olyan közel haladt el a Jupiter mellett, hogy a nagy bolygó tömegvonzása részekre törte. A 21 részre „tört” üstökös legnagyobb darabját 4 kilométer átmérőjűre becsülik. A Jupiter tulajdonképpen egy hatalmas „gázlabda” , és az üstökösdarabok ebbe ütnek majd mel még igyekeznek megtartani azt az ígéretüket, hogy alkalmazottaikat életfogytiglanig foglalkoztatják, a dilemmát a legtöbb nagy cég a munkaidő - és persze a kereset - csökkenésével akarja megoldani. A megkérdezett japánok 62 százaléka nyilatkozott úgy a kormány felmérőbiztosainak: maga is úgy érzi, ideje kevesebbet dolgozni és többet élvezni az életet. Igaz, azt csak minden második megkérdezett vállalta, hogy a kevesebb munka ára kevesebb fizetés is legyen... Az előbbi felmérésből az is kitűnik: az új helyzetnek különösen a fiatalok örülnek a felkelő nap országában. Ezért számít sok szociológus arra, hogy a japán munkamorált „most üt^ik ki a világ szorítójá- ban”. 1 ‘J“' " v J! Ami miatt persze - érthetően - ki örül, ki szomorkodik a világban. FEB lyukakat. A kutatók meghatározták az üstökösrészek pályáját, és akkor tették a meglepő felfedezést, hogy a Shoemaker- Levy 9 olyan pályán mozog, hogy 1994 júliusában összeütközik a Jupiterrel. Ez az első eset a tudomány történetében, hogy képesek voltak előre meghatározni ilyen jellegű csillagászati eseményt. Az üstökös részei július 16-tól kezdve 6 napon át csapódnak be a bolygóba. A részecskék sebességét óránként 215 ezer kilométerre becsülik. Az ütközés keltette minden robbanás ereje olyan lesz, mintha 10 millió tonna TNT robbanna fel - írja a dpa. MTI Panoráma Miért gonoszak a férfiak? A férfi sokkal, de sokkal gonoszabb, mint a nő. Az a tény, hogy minden tíz bűntény közül kilencet férfiak követnek el, alátámasztja a kijelentést, melyet angol forrás hozott a világ tudomására. Áz adat az iparilag fejlett országok bármelyikére vonatkoztatható. „A férfi azonban nem tehet róla, hogy ilyen, a felelősséget a kö- ( rülmények alakulásában kell keresni, melyek alapos változtatásával senki sem törődik.” Igaz, hogy a gazdasági nehézségek mindkét nemet egyaránt -sújtják, és mégis az erősebb nem bizonyul gyengébbnek a bűn kísértésével szemben. A nők, a természetük szerint jobbak lennének? Szó sincs róla. A mama mellett felnövő lányok akaratlanul is a régi modell szerint „alakulnak nővé”, a háziasszonyszerepet tanulják, ha tetszik, ha nem. Míg a fiúk csak azt .tanulják meg, hogy mit nem csinálnak a felnőtt férfiak; vagyis azt, ami a nők dolga. Ebből eredően csak később találkoznak az élettel, mint a lányok, és emiatt nem is képesek szembeszállni a kihívásokkal. (MTI-Press) Üstökös ütközik a Jupiterrel Mekkora erő van egy „borsban”? A legkisebb Mercedes Az 55. frankfurti nemzetközi autókiállítás egyik szenzációja volt a Mercedes-Benz kísérleti autója. A stuttgarti gyár mérnökei nemcsak teljesen új formát rajzoltak meg, hanem a motort és a sebességváltót is szokatlan helyre, az utasfülke alá tették. Ez az úgynevezett szendvicskoncepció mindenekelőtt a biztonság és a komfort tekintetében bizonyult helyesnek. A legkisebb Mercedes megfelel a jövő környezetvédelmi és forgalomtechnikai követelményeinek is. Az ötajtós kocsi 5,6 négyzetméternyi helyet foglal el a parkolóban, mindössze 335 centiméter hosszú, azaz a szokásos kisautóknál is rövidebb. Ennek ellenére a belső térben olyan helyviszonyok uralkodnak, akár egy nagy limuzinban. * A kis Mercinek előreláthatólag 1996-ban kezdik meg a sorozatgyártását. A német szövetségi kancellár, Helmut Kohl teszteli a legújabb Mercedes-bébit Tuberkulózis Oroszországban Oroszországban a tuberkulózi- sos megbetegedések száma a Távol-Kelet tengermelléki vidékén a legmagasabb. Tavaly összesen kétezer új megbetegedést észleltek, ez ötszázzal több, mint 1992-ben. Riasztó, hogy a gyenge gyógyszerellátottság és a szanatóriumok hiánya miatt minden ötödik beteg meghal - jelentette ki a körzet közegészségügyi és járványügyi felügyeletének orvosa, Irina Gorba- csova. A tuberkulózis „előretörésének” okai sokrétűek. A legfontosabb a közegészségügyi és járványügyi helyzet romlása, a táplálkozás és az életkörülmények rosszabbodása. Fontos szerepet játszik az is, hogy a tengermellék falusi övezeteiben újjáéledt a tuberkulózis a szarvasmarha állományban - írta az ITAR-TASZSZ. MTI Az oldalt összeállította: Vági E. Zoltán
