Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-14 / 11. szám
Az I-es a legrégebbi gép. Jelenleg folyamatos műszakban finom-csomagolópapírt gyártanak,, rajta. Kancsúr István e géphez került, korábban a II-esnél dolgozott pack-részvények vételére csak egyetlen értékelhető ajánlatot kapott, ami nem jelent versenyt, ezért sikertelennek minősítették a tenderkiírást. A gondolatot továbbfűzve, ha az újabb pályáztatáson is csak a Prinzhom csoport jöhetne számításba vevőként, akkor is csak tárgyalások alapját képezheti a Dunapack-vétel, s nem jelenti feltétlenül a Szolnok Papír Rt. újraindulását, újraindítását.- Mindezt csak azért vetettem fel, mivel az ügy kapcsolódik a kft.-hez, amelynek privatizálása rövidesen megtörténhet.- Jelenleg még nem szerepel - tudomásom szerint - az ÁVÜ határidőzött teendői között a Szolnoki Papírgyár Kft. privatizálása. Bizonyára sort kerítenek rá, kérdés azonban' az, hogy majd mikor és milyen formában fog ez megtörténni, és főleg milyen feltételekkel. Ami ebben - az eladásban - a problémát jelentheti, az a részvénytársasággal való kapcsolat. Bár e kapcsolatot én úgy fogom fel, hogy ez egy adottság, állapot, melyhez alkalmazkodni kell.- A további működés szemáll?- Nem piaci gondok, hanem hiba miatt áll a kettes papírgép. A gép nagy szárítóhengere megrepedt, s maga a hiba olyan, amivel nem lehet újra indítani a gépet, ugyanis balesetet is okozhat. Ez a műszaki probléma több szempontból is kellemetlen. Részben azért, mivel kijavítása hosszabb időt, több hónapot vesz igénybe. Részben pedig drága a javítás. Ez egyébként elég kényes kérdés, hiszen a II. papírgép magjavítását nem lehet elkülöníteni a kft. további sorsától. Ha ugyanis arra az álláspontra helyezkedünk, hogy a kft.-nek további jövője nincs, akkor a beruházásnak minősülő javítást nem szabad elvégezni. Ha viszont a javítás megtörténik, akkor ez azt is jelenti, hogy a kft. több éven keresztül működni fog. Nekem az a személyes meggyőződésem, hogy a gazdálkodóegységnek van jövője.- A II. papírgép kijavításáról mikor lesz végleges döntés?- Csak akkor, ha a gazdaságossági számítások megtörténnek. Ezen számítások célja a javítást követő rentábilis műköPapírgyár. A szolnokiak fülében e szó immár félig gyanúsan cseng, aminek oka közismert. Ám a még nyereségesen működő Szolnoki Papírgyár Kft. előtt van jövő. Kérdés, hogy milyen. Erről, valamint a tennivalókról tájékozódtunk a nemrég kinevezett új ügyvezető igazgatótól, Dohanics Jánostól. dés megvizsgálása, továbbá az, hogy maga a beruházás megtérül-e. Ha ezen számítások veszteséget prognosztizálnak, akkor a javítást elvégezni nem szabad. Sajnos hazánkban nincs lehetőség a javításra, ugyanis ez egy 3 méter átmérőjű. 2 méter hosz- szú henger, amiben gőznyomás uralkodik. S e hengernek a palástját kell kicserélni. Ilyen technológiával igazán csak Nyugat-Erurópában rendelkeznek. A cseréhez pedig sok pénz és idő kell.- A javítás esetén mikor indulhatna újra a gép?- A legjobb esetben ez év utolsó negyedévében.- Mekkora a kiesés a gép állása miatt?- A kft. papírértékesítésének közel 30-35 százalékát a kettes papírgép adta. Ehhez az is hozA mostani gondok okozója a II. papírgép nagy szárítóhengerének meghibásodása. A nyíllal jelölt helyen, a henger palástján van egy repedés, ami maga a konkrét hiba. Emiatt áll a gép december 23-a óta, s emiatt kell ma jd közel negyven dolgozótól megválnia a gyárnak, ugyanis a javítás igen költséges, és ráadásul nagyon hosszú időt vesz igénybe pontjából viszont korántsem mindegy, hogy az rt.-nek menynyit kel! fizetni bérleti díjként, ami ráadásul kihat a mindenkori gazdálkodásra.- Vannak olyan részek, eszközök, illetve tevékenységek, melyeket a kft. bérel. Ám ez nem jelentene olyan hátrányt, ami veszélyeztetné a kft. működését'. Ezt jó üzletpolitikával, megfelelő gazdálkodással ki lehet védeni. Ehhez hozzátartozik az is, hogy soha nem tapasztaltunk az rt. részéről akadályozó szándékot. A bizonytalansági tényezőt a bérleti szerződések jelentik, melyek csak egy évre köttetnek, nem pedig hosszú távra. S esetleg egy, a részvénytársaságnál bekövetkező tulajdonosváltás esetében változhat a szerződéses viszony.- Van-e reális lehetősége a kft.-nek a további működésre? Ezt részben piaci, részben pedig technikai oldalról értem. Utóbbinál a gépek életkora lehet sorsdöntő.- A kft. piaci helyzete nem ad okot aggodalomra, sőt, a gyár kitűnően tudott eddig eleget tenni a magyar piac igényeinek. A piaci helyzet általában nem jó Magyarországon, ennek ellenére a vállalatot tartósan üzemeltetni lehet, hiszen a magyar piacon versenyképesek a termékeink, bár egyre növekszik a konkurencia. Mind a belföldi, mind a külföldi. Afelől nekepi nincs kétségem, hogy a belföldi termelést jobban is lehetett volna védeni. Ami ez ügyben állami intézkedés történt, az vagy későn jött, vagy csak részleges volt, s a problémát nem oldotta meg.- A II. számú papírgép miért zátartozik hogy ez az a gép, amelyik többféle papír gyártására alkalmas. Kis költséggel lehet váltani a különböző termék között.- A hogyan tovább kérdésében több szereplő is szóba jöhet. Terveznek-e még egy vezetői és MRP közös szervezet által történő tulajdonkivásárlást? Hiszen potenciális vevőként nem sokan jöhetnek számításba.- Külföldi befektető biztos nem lenne, s a belföldi érdeklődőnek is szembe kell néznie a mai bizonytalansággal, ami az rt.-hez való viszonyból fakad. Az ÁVÜ-nek kell eldöntenie, hogy mikor és milyen feltételekkel kívánja értékesíteni a kft.-t. Ami a felvetett kérdést illeti, ahhoz számos intézkedésnek kell megszületni, ami szintén az ÁVÜ hatáskörébe tartozik. S ráadásul a bizonytalansági tényező ebben a körben is létezik. A tulajdonosnak kell döntenie a jövőt illetően is, amely a Papíripari Vállalat. Egyébként legkedvezőbb megoldásként közös tulajdonost tudok elképzelni a kft. és az rt. számára is, hiszen ha különbözőek a tulajdonosok, akkor az állandó feszültség elkerülhetetlen, s ez senkinek sem lehet érdeke. mányzat legyen tulajdonos a Szolnoki Papírgyár Kft.-ben. Ezt részben munkahelymegtartás szempontjából, részben pedig erő pozícióból kívánták a vállalatnál, pont az rt.-vel történő egyezkedés elősegítése miatt. Az önkormányzat megvizsgálta a tulajdonlás lehetőségét, ám több minden kiderült. így az is, hogy nemcsak szolnokiakat érint a kft. foglalkoztatása, továbbá némi túlfoglalkoztatás is zajlik a cégnél. Bár igaz, nyereségesen működött 1992-ben. s piaccal is rendelkezett. Ám a piaci változások, valamint a belső piacvédelem viszonylagos hiánya számottevő bizonytalanságot rejt a működésben hosszú távon. Emellett viszont költségoldalról az elavult technika szinten tartása s netán a piac diktálta követelményekhez való alkalmazkodás további beruházások meglépését igényelnék. Ehhez az önkormányzatok megfelelő pénzeszközzel nem rendelkeznek. Számukra egyébként sem szabad belépni a kockázati piacra. így a térséghez tartozó ön- kormányzatok elvetették a kft. megmentésének kérdését, illetve nem tudják vállalni azt biztonsággal. Hiszen annak sem lenne értelme, ha később mégis kiderülne a működésképtelenség, s maguknak az önkormányzatoknak kellene az utcára tenni a dolgozókat. Egy ilyen lépésnek ráadásul több következménye is lehetne, hiszen egy ilyen mentés után számos cég jelentkezhetne az önkormányzati mentőövéit, ami nem éppen a piacgazdaságra jellemző módszert takar. így marad továbbra is a bizonytalanság, hogy vajon mi lesz a még működő gyárral. Bár piaca még lenne, s meg is tudná azt tartani, a különböző költségek befolyásolják a jövőt. Vajon eladják vagy megszűnik? A Szolnoki Papírgyár - most az egész objektumot jelezve e két szóval - sorsa igazán ismert. A mára kialakult helyzet: az álló részvénytársaság és a működő kft. ügyei közül talán még az utóbbiban rejlik némi esély a folytatásra. A vállalatnál lezajlott vezetőváltást követően - Török János távozása után - az A zacskózórészleg szinte csak nőknek ad munkát. Bár embert próbáló a nagy zaj, eddig - s talán még hosszú ideig - kenyérkeresetet biztosít. Maga a zacskó az egyik fő profilt képviseli A szolnoki polgármester, Várhegyi Attila is tájékozott „papírügyekben”. Ehhez részben a korábbi vállalati megkeresés is hozzájárult, hiszen az is felmerült, hogy a szolnoki önkorA III-as bevonógépen készített kétpéldányos pénztárgépsza- lag-papírt szinte az egész országba szállítják Dohanics János új igazgatót kérdeztük a gyár jövőjéről, hiszen korábban is a papíriparban dolgozott, s jelenlegi megbízatása előtt a felügyelőbizottság elnökeként tevékenykedett.- A kft. privatizálása igencsak körülményes, pont az rt.-vel való viszony miatt. Azonban nem sikerült az AVÜ azon törekvése sem. hogy az rt. beindítását összekösse a Dunapack még 40 százalékos állami részesedésének eladásával.- Ami az rt. és a Dunapack ügyének összekapcsolását illeti, az csak a Prinzhom csoport vásárlása esetében jöhet számításba. Mivel az ÁVÜ a DunaAhogyan a dolgozók látják Nincs felhőtlen vidámság A dolgozók is érzik a bizonytalanságot, mely a gyár légkörét meghatározza. S bár mindegyikük látta és megélte az rt. leállását, annak minden következményével együtt, mégis bíznak a jövőben. Pedig azt ők még annyira sem látják, mint akik „odafent” vannak. Többükkel beszélgetve alakult ki e kép. Bár az is igaz, mára már némi közönnyel figyelik a várakozásokat. Makai József, a III. gép vezetője is „megjárta a hadak útját.” Az új gépsor beindítását követően - szakmai válogatás útján - átkerült a modernebb üzembe. Közben jött a privatizáció, majd az rt. leállása, a munka- nélküliség. Ebből nem szerzett tapasztalatot, még a szerencsésebbek közé sorolható, hiszen a leállást követően azonnal visszatért a régi gépekhez, s azóta is ott dolgozik. De ki tudja, meddig? Munkásgyűlés 18-án Újabb távozók A Papírgyárban szinte minden helyre kifüggesztették a január 18-ai munkásgyűlés hírelését. Mint megtudtuk, a II. papírgép sorsa miatt kerül erre sor. A gép állása minden bizonnyal hosszabb időt vesz igénybe, s ez érinti a gyártási folyamatban eddig dolgozókat. Összességében mintegy negyven embernek a gép leállása következtében megszűnt a munkája. A cég helyzete viszont nem engedi meg, hogy a gyárkapun belüli munkanélküliséget finanszírozza, hiszen nincs miből, a bevételkiesés igen jelentős. Sajnos az előbbiekben említett dolgozóktól a gyárnak meg kell válnia, ám ha újraindul a II. gép, akkor visszavárják a távozókat. „Tudom, hogy ezt nehéz lesz megérteni a dolgozóknak, és nehéz lesz megmagyarázni is. Viszont meg kell tennem” - fogalmazott Dohanics János igazgató. Papírgyári capriccio Bizonytalan jövő Az összeállítást készítette: Vági E. Zoltán Fotók: Korányi Éva S mit tesz az önkormányzat? Nem a piaci vállalkozás a feladat $
