Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-12 / 9. szám
1994. január 12., szerda 5 Kultúra A tévé képernyője előtt A televízió törekvését, szellemiségét nehéz ma egységesen megítélni: mi az, ami igazán meghatározza, közös nevezőre hozza a két csatorna programjait. Egy dolgot azonban határozottan állíthatunk: a múlt akár az ősi, akár a közeli vagy éppen a félmúlt, kedvelt tárgya, feltárásában következetesen működik. Legismertebb bizonyítéka e szándéknak a Monda és történelem Különös kalandozásra hív a televízió, barangolásra a históriában, mégpedig azokban a századokban, amelyek nemcsak távol esnek tőlünk, hanem amelyekről az utókor emlékei is ugyancsak homályosak vagy legalábbis hiányosak. Népünk, a magyar életútjának egy igen érdekes szakaszát-világát kívánja megeleveníteni számunkra az a tizenhárom részes sorozat, amely Monda és történelem címmel vasárnap délután indult útjára a kettes csatorna programjában. Szellemi gazdája pedig - aki átfogja, irányítja és magyarázó szavaival vezérli - az a Jankovich Mar- cél, aki nemcsak nagy barátja mindannak, ami a nép leikéből származik, népköltészetnek, népművészetnek egyaránt, de egyben kitűnő ismerője is. Sőt, avatott népszerűsítője! Rajzfilmesként népmeséket vitt filmre, képernyőre, jelképeinkről sorozata van a televízióban most is. Nem véletlen, hogy ebben az új sorozatban is a rajzfilm eszközéhez nyúl, s az egyébként is színes képzeletnyito- gató históriai elbeszéléseket, mondákat ily módon igyekszik vonzóvá tenni. Ezzel a modem kifejezőeszközzel mintha csak fel akarná oldani, el akarná tüntetni azt a távolságot - metaforikusán értel- mezvé törekvését -, amely egykori hőseink, elődeink és ma embere között feszül, létezik. A monda, amely az élőszó műfaja - szájról szájra száll - nem sokban különbözik a mesétől. De mégis, mert bármennyire is a képzelet szülötte, valóságtartalma is van, jellemző arra a történelmi valóságra, amelyből vétetett. A tudós Harmatta János professzor fejtette ki részletesen e tény igazságát, ugyanis sajátos módját választotta e sorozat a múltidézésnek: a mesésnek tűnő elbeszéléseket a tudomány egzaktnak mondható ismereteivel szembesíti - szigorúan. Elsőként az Álmosról szóló mondavilágot járták körül, kezdve a születés csodás körülményeivel, benne természetesen Emese álma a turulmadárral, amely álmában kereste meg a nyugovóra térő asszonyt, s ahogy a monda egyik regényes feldolgozásában olvashatjuk: „Szép turulsólyom volt, Atilla madara. Mind alább ereszkedett. Szárnya, mint a frissen esett hó, fehér volt, de szárnya szegélye ébenfekete. Lejjebb és lejjebb szállt és végre Emese kontyos fejére állott. Szárnyával arcát betakarta, horgas csőrét kebléhez szorította és lágyan megkarcolta bőrét. Ekkor csoda történt, a madár megszólalt imigyen: Emese, halljad szavamat. Hétszer megújul a Hold. És még háromszor azután. Nyoszolyád lábától ezüstös nagy folyam indul, fényt árasztva szalad végig a rónán, nincs olyan erő, mely futását megakasz- sza...” A középkori könyvek iniciáléjának stílusát követő rajzokban jelenik meg e csodás jóslat, de rögvest utána megtudjuk, hogy amiről a képzelet mesél, az valóságban a honfoglaló nemzetség eredete, merthogy Álmos fia. Árpád, aki a Duna-Tisza tájára vezette végül is a törzseket. A film segítségével belekóstolhatunk a honfoglalás hiedelemvilágába, de azt is megismerhetjük, hogy a mi „meséink” hogyan kapcsolódnak az ősidők mondavilágkincséhez: széles horizontú megvilágítása ez a magyar honfoglalás korának. De ugyanakkor le is számol holmi romantikus túlzásokkal, lásd például László Gyulát; a neves régész, határozott nemet mondott Álmos felvidéki sírjáról, kimondván, hogy az csupán egy tudósember sakkvakságában született gondolat. De rámutattak a szakértő történészek arra is, hogy a vezérek alakjait, így az Álmosét is, mindenkor az elvárások szerint mintázta meg magának az utókor, még a híres Anonymus is krónikájában Álmost ő sem úgy írja meg mint volt, hanem minőnek lennie kellett, a históriai eszményesítés szellemében. Azaz nem szabad készpénznek venni a krónikákat sem. Amiről a sorozat beszél - feleslegesnek érzem belekeverni a dalt, mely kissé cukrozza, túlédesíti az összeállítást, könnyen elcsúszhat hangja az érzelmes felé -, amiről képet és magyarázatot kapunk, mindaz történeti tudatunk fontos része. Hiszen annak tudatosítása, hogy honnan jöttünk, honnan vagyunk, épp oly fontos, mint az, hogy hová igyekezünk. Gondolom, aki látta az Álmos-mondát bemutató filmet, összeállítást, annak a turul sem közönséges vadászmadár már, hanem ősi jelkép, királyi szimbólum ez a totemállat, mely eredetünket jelképezi. Zoltán, de melyik? Furcsa mód az ősmagyar kort idézi nekem az egyik, szinte naponta jelentkező mai játék is, melynek szereplőit csupán keresztnevükön szólítják, akik a játékot irányítják, azokét is éppúgy, mint a szerencsejátszókét. Igen, Viktorról és a többiekről, a Szerencsekerékről beszélek, ahol egyszerűen elhallgatják az igazán azonosító vezetéknevet. Legutóbb is az egyik sióln'öki játékosról csak any- nyit tudhattunk meg, hogy Zoltán, és hogy házat épít, meg hogy természetjáró család feje. S hogy mind ennek mi közük a históriához? Csak annyi, hogy egykoron, évezredünk első századaiban is csak egyelemű nevük volt még a főembereknek is, akár Álmosnak, akár Árpádnak, de még első királyunkat is csupán Istvánnak szólították. Merthogy akkor még nem léteztek vezetéknevek, csupán a nyelvfejlődés során alakultak ki, idővel. Ezzel persze korántsem valami párhuzamra kívánnék utalni, csupán a jelenséget jelzem, s azt az elégedetlenségemet hangoztatom, miért nem lehet teljes nevükön szólítani e mai magyarokat! Mert Zoltánból is, Szolnokon is hány és hány lehet! Igaz, tájfutó csak néhány, de hogyan is tájékozódhassunk el mi, akik nem vagyuk tájfutók, kilétének keresésében - de önmagához is követ- kezetlen a Szerencsekerék, mert míg véka alá rejti játékosainak vezetéknevét, addig teljes névvel közli például a feladványok küldőjét. Legutóbb épp a szolnoki Tóth Rozália tette fel őket. Röviden Újdonság, a fentebb említetten túl, akadt más is az elmúlt héten. Péntek este egy újabb ajánlóshow köszöntött ránk Simon V. László szerkesztésében. Úgy is mondhatnám: a Halló vasárnap! betette a lábát péntek estére is. Terjeszkedik a harsány magazin. Köszöntött, mondom, pedig inkább indokolt lenne azt mondani, hogy ránk kiáltott, ránk üvöltött vad zenebonájával és egy nagyhangú, göm- bölyded műsorvezetővel, aki azt hiszi, hogy a piacon van s hogy kikiáltó módjára kell kínálni portékát. Az ordenáré- ság, a közönségesség ördögi kísértése ez - főműsoridőben a képernyőn. Talán a legvadabb zenerajongók kedve szerint való, csakhogy gyanítom, ők péntek este ebben az időben nem a készülékek előtt csücsülnek. Akkor pedig kiknek bömböl a kemény muzsika? Valkó Mihály Tatabányán Jászai Mari Színház Új arc a kandidátustablón A huszadik század agrártörténetének kutatója Sikeresen védte meg kandidátusi értekezését Budapesten, a Tudományos Minősítő Bizottság előtt a mezőtúri dr. Tolnay Gábor, a megyei kárrendezési hivatal főtanácsosa. „A Nagyatádi-féle földreform végrehajtása - különös tekintettel Jász-Nagykun-Szolnok vármegyére” címet viselő 320 oldalas dolgozat megírásával - ahogy erre opponensei utaltak - főként Dévaványára, Öcsödre és Túrkevére vonatkozóan, értékes hely- történeti munka jött létre. Új intézménynevet kell megtanulniuk a tatabányaiaknak: a komáromi megyeszékhely legrégibb kulturális intézménye, a Népház ugyanis ez évtől kezdve a nagy magyar színésznő, Jászai Mari nevét viseli. A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. által épített s 1917-ben átadott Népház 1989-ben tette hozzá a nevéhez a Játékszín kiegészítést, utalva arra, hogy ezeniu. a színház és a művészetek háza i>_"z. Az elnevezés viszont nem tette egyértelművé művészeti funkcióját, s ezért vette fel a Nép- ház-Játékszín a Jászai Mari Színház nevet. A név kiválasztásában az volt a fő szempont, hogy Jászai Mari, a magyar színművészet kiemelkedő egyénisége Komá- rom-Esztergom megye - közelebbről Ászár község - szülötte, s a magyar színházak közül még egyik sem viseli a nevét. (MTI) Szőnyicentenárium Koszorúzás, kiállítások Szőnyi István Kossuth-díjas festő- és grafikusművész, a Dunakanyar, a zebegényi táj ihletett festője száz esztendeje született. A centenáriumi év nyitányaként koszorúzási ünnepséget tartanak január 17-én, hétfőn szülőházánál az újpesti Deák Ferenc utca 23. szám alatt lévő emléktáblánál. Az évforduló napján helyezik el a megemlékezés virágait egykori zebegényi műteremházánál is. Tudományos emlékülést rendeznek e hónap utolsó szombatján, majd Szőnyi gouache technikával készült műveiből nyílik tárlat a zebegényi Szőnyi Emlékmúzeumban. A tervek szerint a Magyar Képzőművészeti Főiskola ad otthont az alkotó rézkarcaiból rendezett jubileumi kiállításnak, illetve ugyancsak itt láthatók majd az alma mater növendékeinek meghirdetett grafikai pályázat díjnyertes rajzai. „A grafikus Szőnyi - aquarel- lek és gouache-ok” címmel reprezentatív album is napvilágot látott az évforduló kapcsán. A kötet a zebegényi gyűjtemény birtokában lévő, eddig még publikálatlan színes Sző- nyi-grafikákat is bemutat. Az esemény méltó megünneplésére 1992 őszén alapítványt hozott létre Triznya Má- tyásné Szőnyi Zsuzsa, a művész Olaszországban élő leánya és a Duna-parti település önkormányzata. A Szőnyi István Alapítvány ezúton is kéri a gyűjtőket: tegyék lehetővé, hogy a magán- gyűjteményekben őrzött Sző- nyi-műveket is megismerhesse a nagyközönség a centenárium évében. (MTI) Dr. Tolnay Gábor 1931-ben, Öcsödön született. A szarvasi Vajda Péter Gimnázium elvégzése után ugyanitt szerzett tanítói oklevelet. 1963-ban végezte el az ELTE Bölcsészettudományi Karát. Magyar nyelv és irodalom - történelem szakos középiskolai tanárként 1972-ben szerzett bölcsészdoktori oklevelet, ugyancsak az ELTE-n. Tizenegy évig tanyasi tanító, majd tíz éven át az öcsödi gimnázium igazgatója volt. 1973-78 között a Debreceni Agrártudományi Egyetem mezőtúri Mezőgazda- sági Gépészeti Főiskolai Karán a könyvtárat, majd a főigazgatói hivatalt vezette. 1978-tól 1990-ig a mezőtúri gépészeti szakközépiskola tanára és a könyvtár vezetője volt. Nyugdíjas éveiben előbb szerződéses tanárként, míg jelenleg a JNSZ Megyei Kárrendezési Hivatal főtanácsosaként dolgozik. Tolnay Gábor tudományos tevékenysége az 1960-as évek elején kezdődött. Szülőfaluja, Öcsöd helytörténetét dolgozta fel. Ekkor kötelezte el magát a XX. század magyar agrártörténetének kutatására. Félszáz tudományos munkája közül tizenegy dolgozatban foglalkozott e témakörrel, valamint három kötet társszerzőjeként. Tagja a Magyar Történelmi Társulatnak, a Magyar Agrártörténeti- és a Magyar Népfőiskolái Társaságnak. Az MTA Történettudományi Intézetének egy évig volt ösztöndíjasa. * * *- Nincs még egy éve, hogy a Lakitelek Alapítvány országos helytörténeti pályázatán kiemelkedő, negyedik helyezést ért el „Szolnok megye mezőgazdaságának egyes kérdései" című 300 oldalas munkájával, s immár kandidátusként köszönthetjük. Honnan eredeztethető Önben ez a mezőgazdaság iránti nagy kutatókedv?- Magam is paraszti származású vagyok. A fajtám és a föld iránti szeretet, illetve az a körülmény, hogy tanyasi tanítóként kezdtem a pályát, adott elkötelezettséget a magyar paAz iskolaszékek létrehozásáról, alkalmazásáról és működéséről tartanak tudományos konferenciát január végén Pécsett. A múlt év őszén életbe lépett oktatási törvény értelmében valamennyi általános és középiskolában kötelező megalakítani e rasztság iránt. Jól emlékszem: gyerek voltam, amikor nagyapám főjegyzőként intézte Öcsödön a földdel kapcsolatos dolgokat. Alighogy kikerültem az öcsöd-gödénylaposi iskolába, fiatalon, huszonévesen megválasztottak tanácstagnak. Bíztak bennem, ezt a bizalmat próbálom valahogy meghálálni 64 éves fejjel is.- A földtörvényt még Rubinek Gyula, a Teleki-kormány földművelésügyi minisztere dolgozta ki, ám a helyére került Nagyatádi Szabó Istvánnak kellett mögéje állnia. Innen az 1920. évi 36-os törvénycikk elnevezése. Nagyatádi erőteljesebb reformot akart, de meghátrált. Hogyan ítéli meg Ön e törvény jelentőségét, miután tényként ismeretes, hogy a 16,6 millió kataszteri holdat kitevő mezőgazdasági területből mindössze 1,2 milliót vettek igénybe a végrehajtás során?- Közép- és Kelet-Európábán mindenütt megmozdult a föld, Magyarországon azon országok között volt, ahol csak kisebb mértékben. Az évtizedek óta meglévő agrárius-merkantil ellentéten az agráriusok kerekedtek felül, és a nagybirtokosok érdekének megfelelően hajtották végre a földreformot. Rubinek Gyula visszafogott földreformot vezetett be, a kishaszonbérletek kiosztásán keresztül próbálta meg levezetni a parasztság elégedetlenségét, és maximum három hold juttatást adott egy-egy embernek. Nem adok igazat annak az elméletnek, hogy a nagybirtokon intenzívebb gazdálkodást lehetett folytatni. Az emberi munkaerő a kisbirtokon volt. Szolnok megyében a középbirtokosok voltak meghatározók, a föld 54 százalékát birtokolták. Nagyatádi bölcsen hajlott a kompromisszumra. Világosan látta, hogy vagy mögé áll a Ru- binek-féle földreformnak, vagy sok esztendőre elhalasztódik a reform megindítása Magyarországon.-Már dolgozik újabb munkáján. Az Országos Tudományos Kutatási Alap (ÖTKA) témavezetőként bízta meg a Horthy-kortestületet. Az Iskolaszékek legfőbb célja a nevelő- és oktatómunka segítése, a nevelőtestület, a szülők, a tanulók, az intézményfenntartók és az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítása. Ezért „A cél ma is: beilleszkedni a kapitalista mezőgazdaságba” szak földbirtok-politikája végrehajtásának kutatásával. Ennyire fehér foltja agrártörténelmünknek ez a két világháború közötti időszak?- Gyakorlatilag az 1935-ös mezőgazdasági statisztikával leálltak a kutatások. Az 1935-44 közötti időszak meglehetősen fehér folt, amelyről nem nagyon lehetett beszélni. Például csak a közelmúltban jelent meg Nagy József tanulmánya a telepítési törvényről. Véleményem szerint tűzoltó időszak volt a két világháború közötti időszak magyar agrárpolitikájában a Nagyatádi-földreform és annak foltozgatása. Lecsendesítették vele a magyar parasztságot. Csúnyábban mondom: megfertőzték* a magántulajdonnal azt a réteget is, amelynek nem volt tulajdona. A telepítési törvény már átgondoltabb gazdaságpolitikát, a magyar mezőgazdaság modernizálását célozta meg a kapitalista követelményeknek megfelelően. Megismétlik törvényben a Nagyatádi-földreform minden osztási nemét: a kishaszonbérletet, a házhelyrendezést, az örök tulajdonjoggal juttatott földeket és a legelőjuttatást.- Hasznosíthatók-e napjaink mezőgazdasága számára kutatásának eredményei?- Mindenképpen. Nem feladata ugyan a történelemtudománynak, hogy az aktuálpolitikát kiszolgálja, de hasonló a történelmi szituáció, mint az 1920-as években. A feladat akkor és ma is: beilleszkedni a kapitalista mezőgazdaságba. Az akkori dolgokat lekottázni nem, de példákat, ötleteket lehet venni belőle. Mint ahogy a Magyar Mezőgazdasági Kamara ma is létezik, csak máshogy, mint a ’20-as években.Simon Cs. József annak munkájában részt vesznek a szülők és a nevelők választott, valamint az intézmény- fenntartó megbízott képviselői, de jelen lehetnek az iskolai, kollégiumi vagy nevelőotthoni diákönkormányzat delegáltjai, a nemzeti és etnikai kisebbségi, továbbá a munkáltatói érdek- képviseleti szervek küldöttei is. A testületek eredményesebb működése érdekében szervezi meg a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem felnőttképzési és közművelődési tanszéke „Iskolaszék a gyakorlatban” című alkalmazásorientált konferenciát január 27. és 29. között. Az előadásokon a kormányzat és oktatáspolitika irányelveiről, az iskolaszékek múltjáról és jelenéről, létrehozásuk regionális tapasztalatairól tartanak előadásokat a szakma neves képviselői. (MTI) Képzőművészeti pályázat Festők, grafikusok, szobrászok és fotóművészek számára hirdet pályázatot idei külföldi művésztelepi ösztöndíjra a Budapest Galéria a Fővárosi Önkormányzat megbízásából . A művészek egy-egy hónapos salzburgi, müncheni, bonni, Frankfurt am Main-i, illetve lisszaboni ösztöndíjat nyerhetnek a pályázaton. ELADJÁK A MOZIT? Üzlethelyiségnek meg akarják vásárolni az öt-hat éve üresen álló zagyvarékasi mozit. Mióta nem vetítenek filmeket, az épület elhagyatottan áll, s egyre pusztul. Felújítására, üzemeltetésére nincs pénz. Nem tudták hasznosítani, még bérbe adni sem. Most azonban akadt érdeklődő, aki az önkormányzattól szívesen megvásárolná. A moziépület sorsáról rövid időn belül döntés születik. Módszertani konferencia f az iskolaszékek létrehozásáról a
