Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-11 / 8. szám
1994. január 11., kedd 7 Jászsági Extra Cipőt a vasútállomásból Lékó Béla Hogy egy vasútállomás milyen átalakulásokra képes! Jászdózsán például cipőüzem van benne. No, nem bakter irányítja a termelést, hanem szakember, az 1966 óta a cipőiparban dolgozó Lékó Béla, a Lékó és Társa Bt. vezetője. A vasút régen másfelé vette az irányt, az állomásra nem volt szükség, hogy a csühösöket fogadja. A téesz melléküzemágat létesített benne. Szintén cipőket gyártottak, akár most. Tulajdonképpen egy éve Lékóék átvették az üzemet. Ahogy ő fogalmaz: az asszonyok az egyik nap a téeszből álltak fel, hogy aztán másnap reggel a bt.-ben üljenek le a gépek mögé. Ugyanazok dolgoztak tovább, akik közel 10 éve végezték ugyanazt a munkát. A munka pedig? Cipőfelsőrész-készítés. A jászberényi Betty Kft.-nek dolgoznak. A káefté is persze más nevű vállalat volt korábban. Lényegében hát minden maradt a régiben, de azért már rugalmasabb a munka: jobban odafigyelnek, hiszen az érdekeltség egészen más. Egy műszakban dolgoznak, tizenöten vannak. Mindig szezonális cikkeket gyártanak, most éppen már a szandálokat készítik. A készáru a Bettyben ölt formát, de hoznak vissza az üzembe is termékeket; termelői áron adják el a vevőknek. Kezdetben sokkal többen dolgoztak itt, úgy negyvenen, sőt két műszakban is, mert - ahogy Lékó Béla fogalmaz - őrült megrendelések voltak a szovjet piacra. A jászberényi cipőipari vállalat - ahová tehát már akkor is a jászdózsaiak szállították a cipőfelsőrészt - kategóriájában országos első volt munkájával, annyi volt a megrendelés. Volt olyan évük, hogy 750 ezer pár lábbelit gyártottak. Akkoriban előfordult, hogy két-három hónapig egy fazont gyártottak. Ma meg 1-200 párás fazonokat kell készíteni. Sűrűn váltanak, ahogy anyagot is. Az asszonyok elég jól keresnek, ráadásul helyben dolgoznak. A munka tiszta, nem nehéz. Mert van olyan asszony is a faluban, aki négykor kel, bemegy a hűtőgépgyárba hatra, délután meg vissza. Idézet ismét Lékó Bélától: 12 órát megy a 8 óráért. Ide meg felül a biciklire, és kiér pár perc alatt. Ma már ez is aranyat ér. A Zagyva Jánoshidánál Vadból éjjel-nappali átvétel Agrármérnök magánzóként Jászjákóhalmán a főút mentén egy háznál táblán hívják fel a figyelmet, hogy munkát vállalnak mezőgazdasági gépekkel. Bemegyünk, és a munka kellős közepén találjuk Forgács Józsefet. Darát készít a tyúkoknak. Van mit őrölni, mert van vagy 500 tyúkja. A fiatalember Gödöllőn végzett, mezőgazdasági gépészmérnök. A téeszből 1990-ben lépett ki. Akkor kezdett el baromfitenyésztéssel foglalkozni. A minőségi tojásokat keltetésre szánja, azt adja el keltetőknek. A munka nehéz. Minden tavasszal friss állományt kell venni. Az akkor vett naposcsibékből decemberre lesz tojóállomány, addig csak etetni lehet és kell őket. Aztán 18 hétig tojnak. Ez alatt minél több tojást kell eladni. A kétéves tyúk már nem „jó”, mert a betegségekre fogékonyabb, és nagyobb is, több helyet foglal el; így eladják. Aztán gépeket vett. Azért tette ezt öccsével - aki szintén Gödöllőn végzett -, hátha lesz földterületük, mert most csak bérelt földjük van. Komoly gépparkkal rendelkeznek, csak a kombájn hiányzik belőle. Saját, pontosabban bérelt földjükön tavaly először dolgoztak. Búza már van benne, tavasszal kukorica, árpa és zab is kerül még bele. Jó a munka, van megrendelés Sedonék szikvizében sokkal több a buborék „Sedon Pál szikvízüzeme” - áll egy kicsiny házon Jászdózsán. Ifjabb Sedon Pál a kóbor és útja során mindenhova váratlanul betoppanó újságíró legnagyobb szerencséjére bent található a műhelyben. Éppen egy megrendelést teljesít, forog a kerék, sűrűsödik a nyomás a palackban. A műhely az áfésztől öröklődött. A Sedon család 1977-től foglalkozik ebben a házban ,a szikvíztöltéssel. Manapság naponta 2-2 órát tartanak nyitva, ennyi fedezi a falu igényeit. Nyáron azonban nagyobb a forgalom. A szódavíz - bocsánat, helyesebben a szikvíz - úgy készül, hogy sima vizet és szénsavat összekevernek, azt pedig betöltik a nagyobb térfogatú fémtartályba vagy a kisebb mennyiséget befogadó üvegpalackba. Vagyis pontosan az az eljárás, mint a háztartásokban: a megvett patron tartalmát becsavarják a szifon vizébe. Hogy akkor a kényelmesebb otthoni szódavízkészítésnél miért jobb a „hordott” szikvíz? Mert ez erősebb. Annyival erősebb, hogy a sérült üveg képes komoly károkat okozni. Az üveg hatalmasat robbanhat, nem marad belőle semmi, csak a nyomófej. Járt már így ifjabb Sedon is, de szerencsére éppen akkor nem tartózkodott a műhelyben. Mikor visszatért a munkához, akkor látta, hogy az üvegekből szilánkok lettek. Bizony nem volna érdemes elejteni - mondja. Végre jó vizet ihat Alattyán népe! Hosszabb ideig tartó rekonstrukció után ihatóbb a víz a faluban. Kiss Károly polgármester elmondása szerint az elmúlt időszakban egy 700 méteres kutat fúrtak a település külterületén, de azt még nem tudták bekötni a hálózatba, mert a víz gázos volt. A múlt hónapban azonban átadták a kutat és a vízműtelepet összekötő 600 méteres vezetéket, a gáztalanítót és egy vezérlőegységet. így a régen várt új kút vizét issza a lakosság. Korábban egy 80 és egy 600 méteres kút vizét fogyasztották, amit kevertek - szükségből. Ez azonban nem volt valami jó ízű. Az új kút vízhozama 3-4-sze- rese a lakossági igénynek. Szinte termálvizet ad, aminek hője 45 fokos. A kút egy 18,5 hektáros szép területen van, ahol pihenőközpontot szeretnének létrehozni. A rekonstrukció áfa nélkül 21,7 millió forintba került. Még nincs vége, mert idén egy új, 100 köbméteres tározót kell építeni, valamint az elavult vezetékeket cserélik ki, illetve a hálózatot légtelenítik. Tudták, hogy a Keletvad Kft. éjjel-nappal átveszi a lőtt vadat? Nem? Mi sem, úgyhogy egy-egy. Pedig így van. Jászárokszál- láson a nyíregyházi központú, országos kiterjedésű Keletvad Kft.-nek hűtőkonténere található, amelynek kezelője Baró- csi Ferenc. A Kossuth Vadász- társaság tagja ő, vagyis vadász, igaz, csak hobbiból. Beszállítási körzete a Felső-Jászság és Heves megye egy része. A hűtőkonténert két éve tették le házának udvarán. A lőtt és általa felvásárolt vadat ide helyezik el, ahonnan a kft. bizonyos időközönként elszállítja. Hogy hogyan kerül ide a vád? Úgy, hogy nem lehet ám csak úgy össze-vissza pufogtatni, a első osztályú kizsigerelt őzért 280 forintot adnak kilónként, egy fácánkakas 140 forint, a nyúl 80 forint. Orvvadászok vannak-e errefelé? Persze. De most már új törvény lépett életbe, miszerint ha valaki elkap egy be nem jelentett vadászt, pénzjutalmat kap ösztönzésül. Barócsi Ferenc egyébként nem hivatásos vadász. A Kossuth szövetkezet tehenésztelepén karbantartó. Hobbiból, sportból vadászik. Ottjártunk- kor a vadőrrel készült kimenni az erdőbe rókát lőni. Az Alföldön - ami fácános terület - a róka ugyanis dúvad - ahogy a szarka, a szajkó, a szürkevarjú, sőt, a vaddisznó is -, megeszi a fácánokat és tojásaikat. A körA vadász, a kutya, lábuk előtt egy „áldozattal” vaddal el is kell számolni! Ha valaki vadászni akar - sok egyéb más követelmény után - csak úgy teheti ezt, ha jelen van a vadászaton a vadászmester vagy a vadőr. A lelőtt vadat, ha elért egy bizonyos darabszámot, le kell adni. A vadásztársaság meghatározott éves terve alapján dönt arról, hogy mennyi vadat kell leadni úgynevezett kompetenciába, amit tagjai közt osztanak szét. Az ezen felülieket pedig le kell adni, abból van bevétele a társaságnak. A konténert kezdetben nem ismerték, de ma már van forgalma. Itt azonnal fizetnek. Egy nyéken sok a róka, minden héten eggyel, esetleg kettővel találkoznak, de nem minden esetben sikerül őket kilőni. És ravasz-e a róka, ahogy az a mesékben áll? - kérdezzük. . Még ravaszabb! Hajtáskor, körvadászatnál képes az ember mellett két méterre is eliszkolni, sőt, még azt is észreveszi, hogy van-e az illetőnél fegyver, vagy csak hajtó! A vadász társa a kutya. Barócsi Ferencnek egy két és fél éves német vizsla a társa, Ali a neve. Elégedett vele, de neki is jó a sora, mert vadászatnál ő is kap kompetenciát, vagyis neki is „leesik” néhány finom falat. Sör helyett már a víz is iható Hamburgerland Készül a finom skanburger Az új gáztalanító az állványon Jászalsószentgvörgy piaci forgatagán keresztülvágva kis házhoz érkezünk. Kívülről jelentéktelen, ám belül nagy dolgok mennek végbe: itt készítik szinte az egész ország skanbur- gerét. A Skandináv Hamburger Kft. alig két éve hozta létre ezt az üzemét a faluban. Itt készítik a skandináv hamburgerhúst és a kész hamburgert. A kör alakú hússzeletek marhahúsból, szójából és fűszerekből állnak össze. Ezt nyersen, de sütve is szállítják innen, valamint készen, hiszen az úgynevezett pufiba itt is betöltik húst. A pufi Budapestről „érkezik”, a hamburgert késszé tevő dressing, vagyis mártás pedig Kecskemétről. Nyolcán egy műszakban 1000-1500 hamburgert készítenek. Húslapból 2-3000 ezer készül naponta. Az üzem először Szolnokon volt, onnan került a faluba. A cég megvette a régi sütő-, majd cukrászüzemet. A forgalom jó, mert a terméket szeretik. A jó étek előállításán kívül pedig másik hasznos „tulajdonsága” az üzemnek, hogy helyben munkát ad pár embernek. Kevés volt a föld, sok kárpótlási jegy kézben maradt A palackokba 7 bar nyomással töltik a szikvizet Az oldalt írta és szerkesztette Tóth András A fotókat Mészáros János készítette Olyan nagy a földszeretet Jászapátin és Jásziványon, hogy kevésnek bizonyult a határaikban gazdálkodó Jászapáti Mezőgazdasági Szövetkezet kárpótlásra kijelölt több ezer hektáros földterülete. Sok, kárpótlási jeggyel rendelkező igénylő maradt föld nélkül - tudtuk meg dr. Tajthy József szövetkezeti elnöktől. A szövetkezet kárpótlásra kijelölt földterülete a megyébén elsők között került ismét nevesített tulajdonba. A 7800 hektáros szántóterületből 2000 hektárnál többet kivittek a szövetkezetből, az ezeken a földeken gazdálkodók egy kis csoportja saját szövetkezetét is létrehozott. A maradék majd’ 5800 hektáros szántón közel kétezren osztoznak. Ez majdnem azt jelenti, hogy a kárpótlásosak és a részarány-tulajdonosok, akik bérbe adták földjüket a szövetkezetnek, szinte csak parcellányi területeket tudhatnak magukénak. Azonban ez sem vette el a kedvet a gazdálkodástól, sőt, még újabb földterületekre volna igény. A város abban reménykedhet, hogy a közigazgatási területéhez legközelebb eső Szellőhát állami tulajdonú földalapjaiból jelölnek ki polgárainak, ami föld azonban a megszűnőben levő Jászberényi Állami Gazdaság kezelésében van jelenleg. A haszonbérbe adott területekért a tulajdonosok 13 kilogramm búzát vagy annak forintértékét kapják aranykoronánként. A szövetkezet annak ellenére, hogy tavaly nem volt kecsegtető időjárás, fizetőképes. Pénzügyi tartozása nincs, hitel- tartozásait rendben és időben teljesítette. Az idei év gazdálkodásához szükséges pénzügyi forrásai adottak. A tyúkokkal sokat kell bíbelődni
