Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-11 / 8. szám

Oktatókat keresnek A Megyei Vállalkozásfej­lesztési Iroda olyan megyei ok­tatási szervezeteket keres, ame­lyek kis- és középvállalkozá­soknak nyújtanának oktatást, valamint tanfolyamszervezést. Jelentkezni pályázati úton lehet. A szervezendő tanfolyamok költségeit változó - 30-60 szá­zalék - mértékben a Vállalko­zásfejlesztési Alapítvány támo­gatja. E pályázat célja az, hogy a Szolnok megyében vállalkozni szándékozók, a kezdő és a már működő vállalkozások részére ismereteket nyújtson a vállalko­zás beindításához, valamint si­keres folyatásához rövid, inten­zív tanfolyamok szervezésével. Az oktató cégek kiválasztása két lépcsőben történik. Az első lépcső nyertesei nyilvántartásba kerülnek, majd tendereztetés történik a második lépcsőben, s a szerződést a témakörönként kiírt tender nyerteseivel kötnek. Az oktatási tevékenység kez­dete: 1994. április 1. Támogatásban a pénzügyi, finanszírozási. számviteli, könyvvezetési, adózási, tb-, jogi, üzletmenedzselési, rek­lám- és egyéb - a vállalkozások körében számottevő érdeklő­dést kiváltó - témakörök kap­nak. Jelentkezési határidő: 1994. január 20. Elbírálási határidő: 1994. február 7. A tendereztetés és szerződés- kötés a pályázatok elbírálását követően negyedévente. Azon cégeknek, akik koráb­ban már bekerültek a VFI okta­tási hálózatába, nem kell újabb pályázatot benyújtani. További információ: Vállalkozásfejlesztési Iroda Szolnok, Baross u. 10-12. Tel.: (56) 423-134 Életjáradék, nyugdíjpénztár Kárpótlási jegyek befektetése Szaktanácsadókat várnak A kárpótlási jegyek felvásár­lásának és befektetésének lehe­tőségei immár széles körűek. Két tatabányai szervezet most további lehetőségeket kínál. A kárpótlási jegyeket 100-120 és 150 százalékon vá­sárolja fel oly módon, hogy a vételkor 10 százalékot fizet ki, majd eltérően - a felvásárlási százaléktól - részletekben egyenlíti ki a véteárat. Míg 100 százalékon 1 éves, addig 120-on 2 és 150 százalékon há­roméves futamidővel. Másik lehetőségként életjá­radékra váltást kínál. így 100 ezer forintos címletértékes kíná­latából válogattunk. életkor éves járadék 45 alatt 12.000 46-55 15.000 56-65 20.000 71-75 30.000 Ráadásul meghatároztak mi­nimuméveket is, ami azt jelenti, hogy például a 45 éves kor alatti esetben 8 évig az örökös is kapja a járadékot. A nyugdíjpénztár a kárpótlási jegyet 120 százalékon fogadja. Az 1993. évi XCVI. törvényre hivatkózva a pénztár adóked­vezményt, járulékfizetési men­tességet is kínál. További információ: ÁVÜ Iroda Technika Háza Szolnok Kossuth tér tel: (56) 425-524 A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Iroda pályázatot hirdet szakta­nácsadó szervezetek (egyéni és társas vállalkozások) részére kis- és középvállalkozásoknak nyújtandó szaktanácsadási te­vékenység végzésére. A pályázat célja, hogy a Szolnok megyei telephellyel rendelkező kezdő és már mű­ködő vállalkozások részére szaktanácsadási formában is­meretek nyújtson vállalkozásuk beindításához, valamint az eredményes folytatásához. A szaktanácsadás költségeit egy megadott havi órakeretben a Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány finanszírozza. A szaktanácsadás helyszíne Jászberény, Kunszentmárton, Mezőtúr, Karcag, Tiszafüred, Kunhegyes, Kisújszállás, Tö- rökszentmiklós, Túrkeve. A szaktanácsadás témakörei: Általános vállalkozói ismere­tek, pénzügy, hitel, finanszíro­zás, számviteli és könyvveze­tési ismeretek, adózás, tb, jogi ismeretek, üzletmenedzselés, PR, marketing, külkereskede­lem, vámügyek, mezőgazdaság, élelmiszeripar, idegenforgalom területe. A pályázat Beérkezési határidő: 1994. január 31. Elbírálási határidő: 1994. február 15. A szaktanácsadás időtartama: 1994. március 1-jétől 1994. december 31-éig. További felvilágosítás: Vállalkozásfejlesztési Iroda Kontra Levente Szolnok Baross u. 10-12. 5002 Szolnok, Pf. 141. Tel: (56) 423-134 Fax:(56)423-122 Világgazdaság - sorokban Nincs több hitel A Nemzetközi Valuta­alap (IMF) és a Világbank nincs megelégedve Moszk­vának az infláció letörésére és a költségvetési hiány le­faragására tett lépéseivel. Ezért a két pénzügyi szer­vezet bejelentette: Oroszor­szág továbbra sem kapja meg a számára kilátásba he­lyezett 1,5 milliárd dollár kölcsönt. A másfél milliárd egy 3 milliárd dolláros hi­telkeret második része, amelynek első felét Moszkva 1993 júniusában kapta meg, miután kötele­zettséget vállalt pénzügyi helyzetének javítására. Áz IMF és a Világbank Orosz­országgal kapcsolatban nyilvánosságra hozott em­lékeztetője a reformok foly­tatására és az átalakítás megkezdett ütemének fenn­tartására szólította fel Moszkvát. Eladó Tu-154-esek Két nappal az orosz légi katasztrófa előtt, vagyis ja­nuár elsejével vonta ki a forgalomból Tu-l54-es tí­pusú repülőgépeit a LOT lengyel légitársaság. A 14 gép most vevőre vár. A LÓT azt reméli, hogy a volt szovjet tagköztársaságok valamelyikében sikerül megrendelőt találnia, külö­nösen mivel a gépek nem is számítanak öregnek - 1985-ben vásárolták őket. Az érdeklődéssel még nem is lenne baj, készpénzzel fi­zetni tudó vevő azonban még nem jelentkezett. A Tupolevek helyett eddig nyolc Boeing 737-est vett a LOT, s a kilencedik is meg­érkezik tavasszal. Opel Romániából Gépkocsikat gyártó ve­gyes vállalat létrehozásáról írt alá megállapodást Ro­mánia második legnagyobb autóipari vállalata, az Óltcit és a dél-korei Daewoo cég. A vállalkozásban a dél-ko­reai holdingnak lesz több­ségi részesedése. A román állami vagyonügynökség nyilatkozata szerint a két cég vállalkozása Romániá­ban gyárt majd gépkocsikat, amelyeket az európai pia­cokon fog értékesíteni. A bukaresti megállapodás ér­telmében a Daewoo a ve­gyes vállalkozás részvénye­inek 51 százalékát szerzi meg azzal, hogy 156 millió dollár készpénzzel száll be az üzletbe. Áz AP-DJ jelen­tése szerint a közösen előál­lított első Opel márkájú gépkocsi 9-11 hónap múlva fut le a szerelőszalagról. A termelés 1998-ra tervezett felfuttatásakor évente 200 ezer autót állítanak majd elő. Privatizáció a magánszemélyeknek A Kisbefektetői Részvényvásárlási Program Tavasztól minden nagykorú magyar állampolgár 100 ezer fo­rint értékben vehet részt a vállalatok privatizációjában. Ha nem rendelkezik ekkora összeggel, akkor ötéves, kamatmentes rész­letfizetéssel vásárolhat részvényt. A részvényekért kárpótlási jegyekkel is lehet fizetni, ebben az esetben annyi részvényt lehet vásárolni, amennyi értékű a kárpótlási jegye valakinek. Az Állami Vagyonügynök­ség 1994 tavaszán indítja a Kis­befektetői Részvényvásárlási Programot (KRP). ami a legszé­lesebb körben szeretne lehető­séget teremteni a magyar ál­lampolgárnak arra, hogy az ál­lami társaságok privatizációja során részvénytulajdont szerez­zenek. A részvényvásárlást kedvező részletfizetési lehető­ségek könnyítik, a befektetés biztonságát pedig növeli, hogy tőzsdei forgalomba kerülő rész­vényeket lehet vásárolni. A program nyitányaként az országban mintegy negyven he­lyen nyílik KRP-iroda. ahol a befektetni szándékozók a rész­vételi igényüket bejelenthetik (regisztráció), és ahol a továb­biakban vásárlásaikat és a rész­letek törlesztését intézhetik. Ezt a képviseleti hálózatot a későb­biekben jelentékeny mértékben bővítik, hogy alkalmas legyen akár több százezer befektető ki­szolgálására, valamint az egész program kezelésére is. A KRP-vel kapcsolatos tech­nikai lebonyolítás megtervezése során az ÁVÜ azt tartotta első­rendű célnak, hogy a befektetők számára a részvényvásárlást és a törlesztések teljesítését a le­hető legegyszerűbbé és legké­nyelmesebbé tegye. Ezért a technikai lebonyolításra és a program működtetésére meghí­vásos pályázatot írtak ki, amelyre az ilyen munkával fog­lalkozó legismertebb cégeket hívták meg. A pályázat nyerte­sének legkésőbb január 15-én meg kell kezdenie a KRP teljes pénzügyi, informatikai, logisz­tikai és ügyfélforgalmi rendsze­rének megvalósítását. A KRP keretében befektetni szándékozók 1994 kora tavaszá­tól jelentkezhetnek. A kezdő kínálat mintegy 3-4 milliárd fo­rint értékű részvény lesz, amit a tervek szerint ősszel újabb je­lentékeny részvénykínálat kö­vet majd. A programot öt évre tervezik. A KRP keretében a részvényért fizetni részletre vagy kárpótlási jeggyel lehet. A KRP részletfizetési rend­szere kamatmentes. Ezt a ked­vezményt minden felnőtt ma­gyar állampolgár igénybe ve­heti, akinek állandó magyaror­szági lakhelye van és akit ilyen értelemben a törvény nem kor­látoz vagy nem zár ki. A részlet- fizetésnek egyéb feltétele nem lesz, így az sem, hogy a befek­tető bármilyen vagyoni biztosí­tékkal rendelkezzék, Mindenki, aki a fenti feltéte­leknek megfelel és aki a vásár­lási szándékát a meghirdetett időben regisztráltatja, százezer forintnyi részvényvásárlási ke­retet kap, és a továbbiakban e kerethatárig vásárolhat részvé­nyeket, ez azonban másra nem ruházható át. A regisztráláskor minden je­lentkezőnek 2000 forint egy­szeri díjat kell fizetnie, de maga a regisztráció semmiféle anyagi kötelezettséget nem jelent, a fel nem használt részvényvásárlási keretért fizetni semmit sem kell. Akik a programba ilyen mó­don bekapcsolódtak, a további­akban névre szóló tájékoztatást kapnak minden részvényvásár­lási lehetőségről, és az így fel­kínált részvényekből igényel­hetnek a részvénykeretük ter­hére. A megszerzett részvények árát a befektetőnek öt éven be­lül törlesztenie kell. Részvényét addig nem adhatja el. amíg ki nem fizette, ugyanakkor a rész­vény után járó osztalék kezdet­től őt illeti meg, azaz a törlesz­tés során az osztalék összegét is beszámítják. Minden egyéb, a részvényhez kapcsolódó jogot az gyakorolhat, akinek a nevén van a részvény. Ha a befektető a hátralékos részletfizetési kötelezettségé­nek nem tesz eleget, tartozását a vagyonán behajtani nem lehet. Amennyiben felszámolásra kerülne az a cég, amelynek részvényeit a befektető megvá­sárolta, akkor a még ki nem fi­zetett részvényei árát nem kell kiegyenlítenie. A KRP-programba bekapcso­lódhat minden eredeti kárpótlá- sijegy-tulajdonos is. Ha valaki ezen a jogon óhajt KRP-rész- vényt vásárolni, számára a re­gisztráció díjtalan, és a rész­vénykerete sem korlátozott: annyi részvényt vásárolhat, amennyi kárpótlási jeggyel ren­delkezik. Munkanélküli-kilátások 1994-re Egyre többen az ellátáson kívül A munkanélküli-ellátásból és nyilvántartásból kikerülők, járadékot kimerítők számának alakulása 1994. évben is je­lentősen befolyásolja a re­gisztrált munkanélküliség alakulását. A tapasztalatok szerint a járadékot kimerítők 25-30 százaléka nem része­sülhet jövedelempótló támo­gatásban, ezért a nyilvántar­tásból is kimarad, gyarapítva a nem regisztráltak rétegét. 1994-ben a jelenleg rend­szerben lévők várható kilépé­sét és okok szerinti megoszlá­sát figyelembe véve, mintegy 12-13 ezer ember érint a jára­dékjogosultság kimerítése. Számuk mérséklésére, még az ellátás időszakában, a mun­kaügyi központ mindent meg­tesz. A végleg kimaradók számára is biztosítani kell, igényük szerint, a munka­erő-piaci szolgáltatásokat. Regisztrált munkanélküliek számának alakulása a megyei prognózis alapján, a munka­erőpiacra ható főbb tényezők figyelembevételével 1994. év közepére 28 ezer főre, az év végére 25 ezer főre csökken­het a regisztrált munkanélkü­liek száma. A munkanélküli­ségi ráta 13, illetve 12 száza­lékra mérséklődhet, amely még mindig az 1991. évi nagy leépítési hullám utáni csúcsér­téknek felel meg. Az előrejelzésnél növekvő súllyal vették figyelembe a munkaerő-piaci közvetítés, a foglalkoztatási eszközök és a humán jellegű szolgáltatások eredményességét. A foglal­koztatási eszközzel támoga­tottak létszáma 1994. júniu­sában 7 ezer, decemberében 8 és fél ezer körül alakulhat a rendelkezésre álló (legalább az 1993. évi alap reálértéké­nek megfelelő összegű) pénz­eszközök hatékony felhasz­nálása révén. Azok számát, akik tényle­gesen munkanélküliek - de nem jelentkeztek regisztrá­lásra, ellátásra sem jogosultak -, csak nagy bizonytalanság­gal határozható meg. A mun­kaügyi központ becslése sze­rint ez a lakónépesség 1-2 százaléka (4-8 ezer fő). A nem regisztráltak rétegét a munkanélküli-ellátásból és a nyilvántartásból végleg ki­kerülők folyamatosan gyara­pítják. Az 1992. évben kilé­pők nyomon követéses felmé­rése bizonyítja, hogy kéthar­mad részük azóta sem tudott elhelyezkedni, illetve egy ré­szük inaktívvá vált (gyes, gyed, sorkatona), akik a ké­sőbbi munkavállalásban is hátránnyal indulnak. E réteg­ből az elhelyezkedési szán­dékkal rendelkező állásnél­küli mintegy 2-2,5 ezer fő. Tavaly duplázódott a kikerü­lők nagyságrendje, így to­vábbi 4-4,5 ezer fővel több a nem regisztrált állásnélküli a megyében. Az év végén a ténylegesen munkanélküliek száma becslések szerint min­tegy 10-12 ezer fővel lehet magasabb, mint a regisztrált munkanélküliek száma. Méretes vagy konfekciós szabóság a jobb? A minőséget már másképp igénylik A gyökerek több mint har­minc évre nyúlnak vissza, hi­szen a korábbi Minőségi Sza­bóság néven ismertté vált szö­vetkezet még 1960-ban vált ki a Vörös Csillag Ruhaipari Szövetkezetből. S mint minő­ségi szabók, szinte kizárólag méretes szabósággal foglal­koztak, s az „anyacég” foly­tatta a konfekciós termelést. Ám mivel egyre kisebb igény jelentkezett a minőségi munka iránt, így a talpon ma­radáshoz a konfekciót is fel­vették a profilba. Jól jellemzi ezt a mai helyzet is: a méretes termékek, azaz igazi, testre szabott ruházati cikkek csak a konfekció 2-3 százalékát te­szik ki. Azonban a minőségi szalag­munkához megfelelő technika is szükséges, ám erre kevés pénz jutott korábban. A talpon maradáshoz pedig nemcsak mennyiséget, hanem minőséget is kell nyújtani. „Ezért volt szükség az elmúlt években többmilliós beruházásokra” - mondotta Postás László, a ma már Szolnoki Szabó és Keres­kedelmi Kft.-ként működő cég ügyvezető igazgatója, aki hat éve tölt be vezetp pozíciót. Egyébként a beruházások évente elérték a 3-4 millió forin­tot. Ez nem nagy szám, ám a ruhaipar nem tartozik a legna­gyobb nyereséget termelő ágak közé. Aki ebben dolgozik, az tudja a legjobban, hiszen a vál­lalat varrói 8-18 ezer forint kö­zött vihetnek haza havonta. A teljesítménytől függően. Legnagyobb partnerük a honvédség, ahova konfekciós felsőruházati termékeket szállí­tanak. De a nagyobbak közé tar­tozik a Mól Rt. is. Egyébként a cég nemrég va­lósított meg egy munakhelyte- remtő beruházást, s ennek eredményeként 25-tel bővült a létszám. Szinte kizárólag belföldre termelnek, s általában cégek­nek, egyenruhákat. A külföldi piacok felé is kacsingat a válla­lat, ám a keleti rossz tapasztala­tok miatt egyelőre nehéz az elő­relépés. „Ugyanakkor tudomá­sul kell vennünk azt, hogy szá­munkra arra van a piac, nem pedig a nyugat felé” - fogalma­zott Postás László. „Lényegé­ben mindenki szorgalmazza az együttműködést, ha azonban szóba kerül a pénz, a partnerek visszalépnek.” A belföldi árukínálatukat, engedve a divat „nyomásának”, Munkában az elszegőgép kiegészítették szmoking és frakk készítésével is. Mindezt azért, mert a protokolláris ösz- szejövetelek megkövetelik a résztvevőktől, hogy az alka­lomhoz illően jelenjenek meg. Természetesen nem ez lesz a fő profil, ám nemcsak a nagy cé­geket szolgálják ki, hanem az egy szem állampolgárt is. (Fotó: K. É.) Vállalkozók napja A megyei munkaügyi köz­pont kunszentmártoni kiren­deltsége és a Vállakozásfejlesz- tési Iroda közösen „vállalkozók napját” szervez a tiszakürti, ti- szainokai és a nagyrévi vállal­kozók részére 1994. január 12-én, azaz holnap 16 órától a tiszakürti önkormányzat házas­ságkötő termében. A tapasztalatcserén a vállal­kozókat érintő és érdeklő jogi, munkajogi, pénzügyi, adó- és egyéb aktuális kérdésekről be­szélgethetnek a résztvevők. A szervezők kérik az érdek­lődőket, hogy amennyiben konkrét kérdés felmerül, azt vagy a munkaügyi központba, vagy a polgármesteri hivatalba, vagy a Vállalkozásfejlesztési irodába jutassák el, hogy arra minél szakszerűbb és pontosabb választ tudjanak adni. Az oldalt írta és szerkesztette: Vági E. Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents