Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-07 / 285. szám
4 Gazdaság 1993. december 7., kedd Kárpótlási földárverések országosan és megyei szinten Majd húszezer új földtulajdonos megyénkben Vevőre váró kastélyok Jövő év elejére a lista is kész lesz Egy októberi ÁVÜ- döntés értelmében a ma még állami tulajdonban álló kastélyokra külön értékesítési pályázatokat írnak ki. Az eladásban körülbelül 200-250 kastély vesz részt, köztük számos műemléki védettséget élvez. Az ÁVÜ véleménye szerint ezzel a megoldással az ilyen vagyontárgyak valódi tulajdonoshoz jutnának, s megoldódna a ma még igencsak komoly probléma, az állagmegóvás. Az eladásra szánt ingatlanok teljes listája még ez évben, de legkésőbb 1994 elejére elkészül. Hétről hétre Magyar agrármarketingszervezet Agrármarketinggel foglalkozó központi szervezet létrehozását tanácsolta Helmuth Fahrshon német professzor. A magyar agrármarketing-szervezet létrehozásához számításai szerint minimum 10 millió márkának megfelelő, azaz mintegy félmilliárd forintra lenne szükség. A létrehozandó marketingszervezet fő feladata a magyar agrárexport támogatása lenne. Kanadai-magyar beruházásvédelmi egyezmény Életbe lépett a kölcsönös kanadai-magyar beruházásvédelmi egyezmény. így kedvező feltétleket teremtenek a másik országból érkező befektetők, beruházók számára, és teljes védelmet biztosítanak a külföldi befektetésekre. Jelenleg a kanadai cégek magyarországi beruházásainak összege mintegy 200 millió kanadai dollár. Magyar környezetvédelem -japán hitel A japán kormány úgy döntött, hogy kelet-európai környezetvédelmi befektetési terve részeként elsőként hazánknak nyújt hitelt. A csaknem' 50 millió dollár értékű hitelt Várpalota és környéke víz- és csatornahálózatának korszerűsítésére, valamint a városi távfűtési rendszer átalakítására fordítják. Német kárpótlási modell A német kormánykoalíció - CDU, CSU, FDP - második nekifutásra próbálja rendezni a keletnémet területeken a háború előtti és utáni kisajátítások miatt kárt szenvedettek kárpótlását. 18 milliárd márkát fordítanak azoknak, akik már nem tudják visszaszerezni a szovjet megszállási övezetben (1945-49), illetve az NDK-ban elvesztett ingatlanukat. 2,4 milliárdot különítenek el az egykori keleti német területekről elüldözöttek, illetve kétmilliárdot a náci rendszer áldozatai számára. Az új modellt a jövő évben kívánják a törvény szintjére emelni, de visszamenőleg, 1994. január 1-től lenne érvényes. A Toyota a toplista élén A tavalyi második helyezett cég, a Toyota került az idei költségvetési év első felében a japán vállalati toplista élére. Bár a vállalat jövedelme 27,3 százalékkal, 2,8 milliárd dollár körüli összegre esett - az autóeladások pangása és a jen drágulása miatt -, a vezető japán autógyártó az eddig listavezető, a Bank of Japan elé került. A két legnagyobb autógyár megállapodása A General Motors, a világ legnagyobb autóipari vállalata kocsijait a Toyota, a világ második legnagyobb cége fogja forgalmazni Japánban úgy, hogy a Chevrolet Cavalier kocsikat Toyota márkanéven dobja piacra. A jövő év elején jelennek meg a „japánosított”, jobbkormányos Chevroletek, és a Toyota úgy tervezi, évente 20 ezret értékesít az autóból. Az elmúlt időszakban állandósult gyorsuló ütemet tartva folytatódtak a kárpótlási földárverések, s a kezdete óta elárverezett földek aranykorona-értéke már túllépte a 21 milliót. Ezzel együtt a kárpótlási földárveréseken földhöz jutottak száma meghaladja a 253 ezret (Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig a 18 ezret). Az árak tekintetében nem figyelhetők meg jelentősebb változások a földárveréseken, habár sokan számítottak arra, hogy a kárpótlási földárverések vége felé közeledve emelkedni fognak a licitárak. Venezuela gazdasága alapvetően az alapanyag- és a kőolaj-kitermelésre, valamint ezek kivitelére épül, s ezen forrásokból származó bevételek biztosították a gazdaság növekedését. A kőolajkészletek tekintetében Venezuela az országok sorában a hatodik helyet foglalja el, itt található a könnyűolaj-tartalékok 3, illetve a nehézolaj 27 százaléka. Problémahegyek Gazdaságélénkítő programját 1989-ben kezdte meg a kormány, mely struktúraváltoztatást célzott meg, azonban anyagi források hiánya miatt szinte alig valósult meg valami. Ugyanakkor több gazdasági mutató alakulása ellentmondásos képet ad. A gazdaság 7,3 százalékos fejlődése önmagában véve ugyan kiemelkedő, ám elmaradt a várt 10 százaléktól. Lényegében mindezt nem a tervezett ágazatok produkálták, hanem ismét az olajkutakat csapolták meg alaposabban. Az állami kézben és irányítás alatt működő gazdaság - a kőolaj- és a nehézipar jelentős része - stagnál, még a működési szinten tartás is nagy nehézségekbe ütközik. Bár az állami beruházások számszerű részesedése a legnagyobb, ezeket azonban főleg a kőolajtermelés biztosítására fordították. Emellett rengeteg pénzt emésztett fel az ésszerűtlen, rosszul szervezett, korrupt államigazgatás és a fegyveres testületek. Erősen elhanyagolt az infrastruktúra, az oktatás, egészségügy és a szociális ellátás. A munkanélküliség alakulását kedvezőtlenül befolyásolja az újonnan munkára vá-Voltak olyan megyék is, ahol a maximális licitár csak néhány száz forinttal haladta meg az 1000 forintot. Hasonlóan az utóbbi hetekhez, most már nemigen akad olyan megye, ahol egyetlenegy licitáló se menne az 500 forint/aranykoronás minimálár fölé az árverésen. Az összes árverést figyelembe véve a minimumár mindenhol 500 forint volt aranykoronánként, az eddigi maximumot Veszprémben jegyezték fel 2 millió forinttal. Szolnok megyében ehhez képest „mindöszsze” 111.500 forintot kínáltak legtöbbet egy aranykoronáért. rók és a környező országokból illegálisan beszivárgottak népes tábora. A kormány jelenlegi külgazdasági politikája egyértelmű: nem az import megfékezésével, hanem az export erőteljes növelése útján, a külföldi tőke vonzásával kívánná a problémákat megoldani. Ehhez azonban hiányoznak a belső források és a külföldi partnerek. A kormány gazdasági külpolitikájának markánsan megfogalmazott és következetesen végrehajtott törekvése az USA-val való kellemes kapcsolatok ápolása, azok alakulása feletti éber őrködés. Ennek magyarázata, hogy az USA a legnagyobb kőolajvásárlója, és exportjából mintegy 50 százalékkal részesül. Nem véletlen, hogy élénken és tiltakozóan reagál minden olyan USA központi törekvésre, mely nehezíti vagy korlátozni kívánja a kőolaj-bevitelt. Venezuela a világ felé széles körűen nyit, melyre többek között egyoldalú gazdasága is rákényszeríti. A kelet-európai országokkal, így hazánkkal is a kölcsönös viszony igen jó. Terméketlen kapcsolat Venezuela részéről a kereskedelempolitikai nyitás Kelet-Európa, illetve Magyarország felé is érvényes. Eszközrendszere a magyar áruk, szolgáltatások szempontjából pozitív, s ez elvileg lehetővé teszi piacra jutásunkat, gazdasági, kereskedelmi kapcsolataink bővítését. Ennek intézményes keretét az 1988-ban aláírt kereskedelmi megállapodás biztosítja. Ugyanakkor közel négy éve működik az Asociacion Venezolano-Hungara, a Az eddigi árverések többsége a szövetkezeteknél kijelölt kárpótlási földalapokra folyt, azonban hamarosan - valószínűleg az év végétől kezdődően - már az állami gazdaságok földalapjaiból elkülönített földekre licitálnak majd a kárpótoltak. Az állami gazdaságok földjeinek bevonását az árverésekbe az is indokolja, hogy amennyiben a tervek szerint újra megnyitja az Országgyűlés a kárpótlási igények beadásának lehetőségét, az akkor sem fog újabb, a szövetkezetek földjeire vonatkozó kárpótlási földalapok kijelölésével járni. Magyar-Venezuelai Kereskedelmi Kamara, amely a magyar gazdaság felé nyitó és kapcsolatteremtő egyesülés, főleg a magyar származású venezuelai üzletembereket és gyártókat tömöríti. Ennek a kamarának viszont hazánkban nincs intézményes kapcsolata, amire viszont nagy szükség volna. A több lábra helyezendő együttműködés érdekében kezdeményezés indult a kettős adóztatás megszüntetését célzó és beruházásvédelmi egyezmények létrehozásának területén. Bár a téma a magyar Pénzügyminisztérium illetékességi körébe tartozik, s a tárca aktívabban is foglalkozna a kérdéssel. Minőségi elvárások A venezuelai piac változatlanul érdeklődik a magyar termékek iránt, ha nem is olyan intenzitással, mint korábban. A magyar cégeknek azonban több figyelmet kellene fordítani az adottságok jobb kihasználására. Emellett nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a vevők, együttműködő partnerek hozzászoktak a magas színvonalú kereskedelmi szolgáltatásokhoz, a jó minőségű árukhoz, megfelelő választékhoz és versenyképes árakhoz. Ezeken a területeken a magyar exportőröknek még fel kell zárkózniuk az elvárásokhoz. Egymástól távol eső piacokról lévén szó, a közvetítői kereskedelem szinte kiiktathatatlan. Adódik ez abból is, hogy a magyar exportcégek részéről a piackutatás igen kezdetleges, a piacpolitika pedig ismeretlen fogalom, s a közvetlen bankközi kapcsolatok hiánya is érezteti hatását. Az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsa 1993 októberében fogadta el a kastélyok privatizációs programját. Egyben tisztázódtak a kastélyprivatizáció valós megoldási lehetőségei is, továbbá az ÁVÜ véleménye szerint a korábbi elképzeléseknél így sokkal olcsóbb megoldást lehet találni megvalósulására. A kastélyok privatizációs programja a nem közvetlenül termelési célokat szolgáló, többnyire műemléki védettséget élvező ingatlanokból (kastélyok, kúriák, villák, városi paloták, malmok, vadászházak, klastromok, csárdák) álló, az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény alapján történik majd. Az eladás elkülönítetten valósul meg, azaz az állami és társasági vagyontömegből ezen ingatlanok külön kerülnek értékesítésre. A privatizáció kiterjed a nem műemléki kastélyokra is, amennyiben a kritériumoknak megfelelnek. A privatizálható vagyontömeg az előzetes adatgyűjtés alapján mintegy 100-150 ingatlanra becsülhető, aminek számát növeli még a nem műemléki kastélyok, kúriák köre, melyeknek száma körülbelül száz. Felvetődött annak lehetősége is, hogy a kastélyokat a vállalati/társasági vagyon részeként, a társaságok privatizációjától nem elkülönítetten értékesítené az Állami Vagyonügynökség, de a kastélyprogram létrehozásával a privatizációs folyamat felgyorsítható. Egyben a program fő célkitűzései között szerepel a vállalati, illetve társasági vagyon azon részének elvonása, amely nem vesz részt a termelésben, és nincs rá szükség a vállalati célok megvalósításá-A munkaügyi központban nyilvántartott álláskeresők száma novemberben 41.196 volt, ebből a munkaviszonyban állók aránya 7 százalék (januárban 3,3 százalék). A munkahelyváltoztatási szándék általában a betöltött álláshelyek bizonytalanságát rejti. A munkanélküli-állomány az év folyamán csökkenő tendenciát mutat. Ebben a hónapban a regisztráltak száma 33.952, ami 709 kevesebb, mint októberben (januárban a munkanélküli-létszám 38.740 volt). Ennek megfelelően alakult a munkanélküliségi ráta is, az októberi 16,2 százalékról 15,9-re csökkent. A munkaügyi központ november hónapban 2919 pályakezdő fiatalt tartott nyilván. Az ebben az évben végzett pályakezdők közül november végéig 3100 jelentkezett a közvetítőirodákban, ez közelítőleg fele a megye munkaerőpiacán megjelent ifjúsági forrásnak. A pályakezdők szakképzettségi összetétele sokkal kedvezőbb a munkanélküliek átlagánál, ugyanis míg a fiatal munkanélküliek 86 százaléka, az összes regisztráltak csoportjának pedig mindössze 49 százaléka szakképzett. A munkanélküli-létszám csökkenésében továbbra is jelentős szerepet játszanak az alkalmazott foglalkoztatási eszközök. A támogatottak száma novemberben 5772 volt, év eleje óta közel 3500-al többen vettek részt a munkaerő-piaci programokban. Ebben a hónapban csökkent a munkáltatók munkaerőigénye, nyilvántartásunkban 1158 üres ban. A magántulajdon hatékonyabban fogja hasznosítani ezt a vagyonkört jelenlegi tulajdonosánál. S talán a mindenki által ismert, sajnálatos állagromlás is lassulni fog. A kastélyprogram másik célkitűzése a műemlékek védelme és megmentése. A hazai műemlékek jelentős része műszakilag nem megfelelő, sőt talán igen rossz állapotban van. Ennek egyik fő oka a valódi tulajdonos hiánya. Az Állami Vagyonügynökség úgy gondolja, hogy a pusztuló műemlékeknek utolsó esélyt jelenthet egy „igazi” tulajdonos. A programban kétféle értékelési - eladási árra vonatkozó összeg megállapítási - technika alkalmazására nyílik lehetőség. A kisebb értékű ingatlanok (például malom, vadászház) esetén megfelelő módszer az árverés. A komolyabb értékű ingatlanoknál műemlékek esetén nyílt tenderkiírást alkalmaz az ÁVÜ. így a pályáztató mérlegelni tudja azt is, hogy ki lesz az, aki leginkább az épületegyüttes nemzeti-kulturális értékének megfelelő hasznosítási megoldást tud vállalni. A program koncepciója szerint az ÁVÜ a kastélyok eladása alapján is az eddigi privatizációs gyakorlatot fogja követni, így befogadja a kárpótlási jegyet és az E-hitelt is. Az Igazgatótanács egyben döntött a nyertes pályázókról is, akik a felmérő munka keretében megállapítják, hogy melyek azok az ingatlanok, amelyek felett az Állami Vagyonügynökség rendelkezik. Az ingatlanok értékelésére, tanácsadó pályázatot ír ki az ÁVÜ. Az érdeklődők a privatizációra kerülő kastélyok kínálati listáját várhatóan 1993 végén, 1994 elején kaphatják kézhez. álláshely szerepelt a zárónapon (20-án). Az állásajánlatok 37 százaléka a szolnoki térségben jelent meg, a törökszentmiklósi és jászapáti körzetekben a kereslet alig néhány főre zsugorodott. A munkaerő kereslet-kínálat viszonyában visszaesés figyelhető meg, a 100 munkanélkülire jutó álláshelyek száma alig haladta meg a hármat. A 8 általánost és szakmunkásképzőt végzett állástalanokat várták a megye munkáltatói leginkább Szolnokon és Kisújszálláson. A szakiskolai, illetve technikumi végzettséggel rendelkező munkanélküliek (1568 fő) számára mindössze 19 állásajánlat érkezett. Az előző hónaphoz képest emelkedett (44 fővel) a szellemi munkakörökben foglalkoztatottak iránti igény. Novemberben a felajánlható munkahelyek száma 174 volt. Megyénkben előfordulnak tartósan betöltetlen állásajánlatok is, például a magas fokú szakmai és idegennyelvi képesítést igénylő munkakörökben, illetve a ruhaipar és konfekcióipar területén. Á munkaerőpiac tartós túltelítettsége miatt az ellátási rendszerbe belépők jelentős hányada meríti ki a jogosultság időtartamát. E leghátrányosabb réteg - a járadékfolyósítás idejének megszűnése után - az önkormányzatok által fizetett jövedelempótló támogatásban részesül. Ebben a hónapban 8851-en szerepeltek a nyilvántartásban, és számuk év eleje óta közel 5800-al emelkedett. Az oldalt írta és szerkesztette: Végi E. Zoltán Jelentés az 1993. november 7-ig megtartott árverésekről m AK érték Elárverezett f 1 ebből erdő Iái 2383017 HUH 21 353 581 26 472 ■■■& 400 100 Árverezők száma 25 866 . ; 324 534 Tulajdonhoz jutottak száma 18 547 253 397 «wäS&sSSÄiW e min. Kialakult licitár J v max. I 500 | 500 | 111 500 2 000 000 ■■■ ■ Jász-Nagykun-Szolnok megyében Országosan Gazdasági kitekintő - Venezuelára Élénkítés helyett olajkútcsapolás Hazánknak alig van kereskedelmi kapcsolata az országgal Kevesebb a munkanélküli Három állás száz emberre Molnár Tünde