Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-28 / 302. szám

1993. december 28., kedd Jászsági Extra 7 Szegény falu Kárpótlásként Hetvenegy évesen kezdte Kisbakonyi Zoltánné Szegény falu Jásztelek. Alig van pénze valamire. Az iskolai tornaterem felépítésére sem futja, pedig a pályázott támoga­tást jövőre megkapnák. Csak­hogy a különböző kötelezvé­nyek, törvényi előírások, áfa-emelkedés miatt kifutottak a költségvetési keretből, és elfo­gyott a saját „erő”, vagyis pénz. A tornateremre fordított idei részösszegből, a 4,5 millió fo­rintból jó, ha marad 1,5 millió, így aztán nem lehet belekezdeni a munkákba. Igaz, jövőre beter­vezik ugyanezt az összeget, de a közalkalmazotti bérek, a min­denfajta többletkiadás nem biz­tos, lehetőve teszi, hogy bármi­kor is felépülhessen a tornate­rem. Hát, bizony nem is nagyon lehet ugrálni 45 millió forintból. A tornaterem pedig 18 millióba kerül, sőt, áfával 22, és azt most már nem lehet visszaigényelni. Jövőre költségvetési keretük ugyanennyi lesz. Ebből kell ki­gazdálkodni az intézmények pénzét, a gáz- és telefonfejlesz­tést. A falu 1700 lakosa közül nagyon kevesen, százharmincán igényeltek telefont, gázt is kö­rülbelül ennyien. Gázt 60 ezer forintért lehetne igényelni por­tánként. A gázprogramra az ön­­kormányzatnak 21 millió forint hitelt kell felvennie ahhoz, hogy tavasszal kezdődhessen a munka. Jásztelken nagy gondot jelent a 330 tagú cigány etnikum - mondja a polgármester asszony, Kisbakonyi Zoltánné. A rájuk költött jelentős összeg miatt ugyanis nem tudják támogatni az időseket, a szociálisan tény­leg rászorulókat. Elkészült a ci­gánytelep rendezési terve is, ami azt szolgálná, hogy emberibb körülmények között élhessenek az ott lakók. Jelen­leg putrik és borzalmas körül­mények vannak a telepen, ahol komfort nélküli házak válthat­nák fel a viskókat. Ehhez az ön­­kormányzat jelentős támogatást is nyújtana. A 18 család - ame­lyekben egyáltalán nem dolgo­zik egyik családfő sem - azon­ban még nem fogott a munkába. Alma a szegénység ellenére van az önkormányzatnak. Van ugyanis egy csodálatos részük. A Zagyva-holtágat és az azt közrefogó erdőterületet termé­szetvédelmi területté szeretné­nek nyilvánítani. A hathektáros terület szépségének fenntartá­sához, kiteljesedéséhez ez elen­gedhetetlenül fontos lenne, mert lopják a fát, vizet, villanyt, utat kellene vezetni. Itt pihenőpar­kot lehetne létrehozni horgá­szoknak, erdőjáróknak, turis­táknak. Zúg a traktor, szánt az eke a jászfelsőszentgyörgvi határ­ban. Már hogyne zúgna, hiszen nagyban dolgozik Kiss Csatári Ferenc. A 71 éves gazda saját földjét szántja, a szomszédtól kapta a kedvet, aki éjszaka volt képes ugyanezt tenni. No, hogy ő se maradjon le, a maradék földet - mert a nagy részét már barázdá­val terítette le - a „tavasz alá” szántja. Vetni is akart korábban, de kifagyott belőle. Tizenhat hold földjét kárpót­lásban „nyerte” vissza. Övéké volt a faluszéli föld azelőtt is, az édesapja állíttatta azt az út menti keresztet is. Igaz, régen csak 5 hold földdel rendelkez­tek, de a kárpótlási jegyen eny­­nyit tudott venni Feri bá’.~ A családra egyébként nem a földbirtokosság a jellemző. Édesapja ápolóként dolgozott Budapesten az egyetemi klini­kán, fia boltos volt. Hogyan ke­rült mégis a földre Csatári Fe­renc, 71 évesen? A föld az övék volt, és ra­gaszkodnak hozzá. Mit csinál­janak vele? Dolgoznak benne. A kékre festett MTZ traktort is direkt azért vette, hogy legyen mivel művelni a földet. Potom 440 ezer forintba került. A nyáron már nekik termett a birtok. Volt benne 5 hold krumpli, 10 hold kukorica meg 1 hold káposzta. Mivel állataik nincsenek, a terményt eladják. Jövőre marad a krumpli, de már árpát vet a többibe, meg gyümölcsfákat akar telepíteni 5-6 holdon. Szilva- és sárgaba­rackfa kerül oda. Budapest kö­zelsége nagy csáberő, oda szál­lítják majd a gyümölcsöt. Végül elnézést kér, de siet, várja a föld. Indul a traktor, földre ereszkedik az eke, hogy belehasítson a fekete humuszba. Már nem fiatalon kezdett szántani Kiss Csatári Ferenc Önzetlen segítség a gyermekeknek Lapunk is többször adott közre olyan felhívásokat, ame­lyekben a Segítsetek Alapítvány gyermekek gyógyításához kért támogatást. Az alapítvány Jászfelső­­szentgyörgyön székel, alapítója és egyben kuratóriumának el­nöke Szarvas Gábor. Megalaku­lásának éve 1988. Tápiószecsői katona fiatalok, a Vöröskereszt felsőszentgyörgyi szervezete és ugye Szarvas Gábor hozták létre 400 ezer forint alaptőkével. Azért hívták életre, hogy mozgásérülteken és fejlődési rendellenességgel született gyermekeken segítsenek. A öt­letet egy baleset alapozta meg. Egy fiú beleugrott a Zagyvába, és csigolyatörést szenvedett. Sajnos már nem az első eset volt ez. Tulajdonképpen már 1979- ben szerette volna létrehozni az alapítványt Szarvas úr, még­pedig személyes indíttatásból, de az akkori helyzet ezt nem engedte meg. Eddig tizenöt fiatalon segí­tettek. Ez idáig jószerével csak külföldi gyógykezelések vol­tak. Ez évtől azonban a hazai gyógykezelés felé fordultak, mert az volt az öt év alatt a ta­pasztalatuk, hogy külföldön sincsenek jobb orvosok, mint Magyarországon. Ráadásul minden külföldre került beteg­nél megjelent egy-egy magyar orvos, aki kint dolgozik. Na­gyon sok, jól dolgozó magyar orvos van külföldön - állapítja meg Szarvas Gábor. Egy gyógykezelés 5.6 millió forint, és ezt a pénzt bent lehet hagyni az országban, ha nem külföldre viszik a gyermeket, hanem az itteni, a kezelésbe bevont kór­házakat támogatják a pénzzel. A gyerekekkel együtt na­gyon sok családon is segítettek, most karácsonykor is például. Ugyanis nagyon szomorú ta­pasztalat, hogy ahol fejlődési rendellenességgel született gyermek van, azok a családok súlyos helyzetbe kerülnek. Egy kaposvári vagy egy soproni gyermek esetében, akinek bu­dapesti kezelésre kell járnia, mindkét szülőnek menni kell csemetéjével. Először pedig azokat a szülőket bocsátják el a munkahelyről, akik a procedúra miatt kénytelenek hiányozni. Tapasztalat az is, hogy nem a milliomosok a támogatók, hanem inkább az egyszerű emberek. Örvendetes viszont, hogy közéleti személyiségek is találhatók patrónusaik tábo­rában. Egyszer, 1990-ben maga dr. Antall József néhai miniszterelnök is küldött a számlájukra 70 ezer forintot. Kell is a pénz. Legújabb ter­vük, hogy a budapesti gyer­mekklinika kardiológiai rész­legére akarnak vásárolni egy szívultrahanggépet, aminek az ára 25 millió forint. Az alapító, Szarvas Gábor Jászapátiban nemrég léte­sült a világhírű Linde multina­cionális vállalat műszaki­­gáz-cseretelepe. A lerakatot a Jászmetall Gmk hozta létre, amelynek vezetője Nagy József. A telep javítja a Jászság ezen térségének mű­szaki gázzal való ellátottságát. A környéken ugyanis hasonló „gázvételi” lehetőség csak Szolnokon vagy Egerben volt található. Nagy József évek óta dédel­gette tervét, de a monopolhely­zet levő Országos Dissouz és Gázgyár Vállalattal hosszú ideig vajúdott a lerakat megva­lósítása. Aztán az új szelek el­sodorták a régi gondokat, és megkereste a Lindát és a másik műszakigáz-forgalmazót, az AGA céget. Végül kedvezőbb üzletpolitikája miatt az előbbit választotta partnerének. A Jászmetall Gmk még a hőskorban jött létre, akkor ami­kor még csak 1982-őt írtak. Az első gmk-k közt alakult a Jász-A sokfelé ágazott gmk Ságban. Kezdetben építőipari tervezésre és kivitelezésre jöt­tek létre. Később a Kohászati Alapanyagelőkészítő Közös Vállalattal - amely kiemelt hul­ladékgyűjtő állami szakvállalat volt - karöltve Nagy úr nyitott egy ócskavastelepet a Jászsági Építőipari Szövetkezet ipartele­pének helyén. Itt található egyébként a gázlerakat is, a vá­ros határában. Heves irányában. Hogy miért csinál az ember MÉH-telepet? Mert valamiből Nagy József és a palackok üli meg akar élni. Mivel a hazai kohászat „kissé” megroggyant, az összegyűjtött vasat nam ha­zai feldolgozókhoz, Olaszor­szágba szállítják innen, a brescai kohók hőségtől vörös poklában forrnak folyékonnyá az égnek dermedt fémtárgyak - megfelelő előkészítés, szétvá­logatás, szabványosítás után. Az évek múltával már csak fémhulladékkal foglalkoztak, társai is kiváltak, mind-mind önálló útra tértek. A géemkából nőtt ki Szolnokon a Profil Mér­nöki Iroda, majd az Opel-In­­veszta. Más társai közül az egyik egy bútoraszatlos üzemet nyitott, a másik egy ausztrál­magyar építőipari kft.-t vezet. Azért, mert szétváltunk, a barát­ság még megmaradt köztünk - vallja Nagy József. A városszéli telepen a Jász­metall még egy csapágyleraka­­tot is működtet, ahol több tízez­res nagyságrendű készlet van, széles választékban, nagykerá­­ron. Jászágói csendélet Kicsiből nagyok lettek Komfortosan bútoroznak Komfort a bútor-összeszerelőben A nagyon szép bemutatóteremben Többszöri próbálkozás után végre otthon találjuk Jászapá­tiban Gyenes Balázst, aki a Komfort Lakberendező és Ajándéktárgy-készítő Kft. tu­lajdonosa, egyik alapítója. Nem csoda, ha több héten át nem fu­tottunk vele össze, mert alig van szabad ideje, pláne most, az ün­nepek körüli, év végi hajrában. Most is siet, csak rövid beszél­getésre ér rá. A Komfort 1986-ban jött létre, akkor még mint géemká. A mára már káeftévé kinőtt cég kezdet­ben három emberrel indult, ak­kor kezdték a Komfort zsalus bú­torcsalád kifejlesztését. A búto­rok évekkel ezelőtt még csak két színben léteztek, manapság már hat színben árulják. A bútorele­mek száma immáron 300. A cég Jászapátiban és Jász­­szentandráson - ahol az előgyár­­tás folyik - levő üzemeiben ösz­­szesen 84 dolgozót foglalkoztat. A 14 kereskedelmi partnerrel kapcsolatban álló és az ország minden részébe szállító cég kü­lön exportra gyártott bútorcsa­láddal is rendelkezik, a Cambió­­val, amelyet Görögországba és Németországba visznek. Ebből a bútorból havi szinten 4-5 millió forint értéket állítanak elő, amúgy a káefté havi 18 millió fo­rint termelésre képes. Csak megrendelésre dolgoz­nak, vagyis csak azt állítanak elő, amit a megrendelő kíván. Már két hónapra el van adva minden termékük. Ennek meg­felelően nem úgy várják a kö­vetkező évet, hogy majd valami lesz. Bútoraik olyan szépek, hogy ezt a két hónapot is képe­sek kivárni a vásárlók, bár a tu­lajdonos szeretné az átfutási Gyenes Balázs időt gyorsítani. Ehhez azonban területnövekedés kellene, ami Jászapátiban már nem megy, viszont Jászszentandráson még bővülhetnek. Jászapátiban 1200, Jászszentandráson pedig 2200 négyzetméteres üzem­csarnokban állítják elő saját tervezésű bútoraikat. A szakgárda fejlesztésére nagy gondot fordít a cég. - Mert hiába vagyunk tele munkanélkü­liekkel, azt mondhatom, nem nagyon akar senki sem dolgozni - mondja Gyenes Balázs. Ezért jelenleg is 18 tanulót foglalkoz­tatnak, hogy ők képezzék az utánpótlást, a majdani szakem­berek ők legyenek. Örvendetes azoknak a szülőknek, akik biz­tos megélhetést akarnak fiuk kezébe adni, hogy ezenfelül még 10 tanulót szeretnének fog­lalkoztatni. Mert a cél: saját terveikkel, saját szakgárdával ne csak 1-2 évre, hanem 10-20 évre bátran előre gondolkodhassanak. Reméljük, így lesz! Az oldalt írta és szerkesztette Tóth András A fotókat Mészáros János készítette

Next

/
Thumbnails
Contents