Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-28 / 302. szám
1993. december 28., kedd Jászsági Extra 7 Szegény falu Kárpótlásként Hetvenegy évesen kezdte Kisbakonyi Zoltánné Szegény falu Jásztelek. Alig van pénze valamire. Az iskolai tornaterem felépítésére sem futja, pedig a pályázott támogatást jövőre megkapnák. Csakhogy a különböző kötelezvények, törvényi előírások, áfa-emelkedés miatt kifutottak a költségvetési keretből, és elfogyott a saját „erő”, vagyis pénz. A tornateremre fordított idei részösszegből, a 4,5 millió forintból jó, ha marad 1,5 millió, így aztán nem lehet belekezdeni a munkákba. Igaz, jövőre betervezik ugyanezt az összeget, de a közalkalmazotti bérek, a mindenfajta többletkiadás nem biztos, lehetőve teszi, hogy bármikor is felépülhessen a tornaterem. Hát, bizony nem is nagyon lehet ugrálni 45 millió forintból. A tornaterem pedig 18 millióba kerül, sőt, áfával 22, és azt most már nem lehet visszaigényelni. Jövőre költségvetési keretük ugyanennyi lesz. Ebből kell kigazdálkodni az intézmények pénzét, a gáz- és telefonfejlesztést. A falu 1700 lakosa közül nagyon kevesen, százharmincán igényeltek telefont, gázt is körülbelül ennyien. Gázt 60 ezer forintért lehetne igényelni portánként. A gázprogramra az önkormányzatnak 21 millió forint hitelt kell felvennie ahhoz, hogy tavasszal kezdődhessen a munka. Jásztelken nagy gondot jelent a 330 tagú cigány etnikum - mondja a polgármester asszony, Kisbakonyi Zoltánné. A rájuk költött jelentős összeg miatt ugyanis nem tudják támogatni az időseket, a szociálisan tényleg rászorulókat. Elkészült a cigánytelep rendezési terve is, ami azt szolgálná, hogy emberibb körülmények között élhessenek az ott lakók. Jelenleg putrik és borzalmas körülmények vannak a telepen, ahol komfort nélküli házak válthatnák fel a viskókat. Ehhez az önkormányzat jelentős támogatást is nyújtana. A 18 család - amelyekben egyáltalán nem dolgozik egyik családfő sem - azonban még nem fogott a munkába. Alma a szegénység ellenére van az önkormányzatnak. Van ugyanis egy csodálatos részük. A Zagyva-holtágat és az azt közrefogó erdőterületet természetvédelmi területté szeretnének nyilvánítani. A hathektáros terület szépségének fenntartásához, kiteljesedéséhez ez elengedhetetlenül fontos lenne, mert lopják a fát, vizet, villanyt, utat kellene vezetni. Itt pihenőparkot lehetne létrehozni horgászoknak, erdőjáróknak, turistáknak. Zúg a traktor, szánt az eke a jászfelsőszentgyörgvi határban. Már hogyne zúgna, hiszen nagyban dolgozik Kiss Csatári Ferenc. A 71 éves gazda saját földjét szántja, a szomszédtól kapta a kedvet, aki éjszaka volt képes ugyanezt tenni. No, hogy ő se maradjon le, a maradék földet - mert a nagy részét már barázdával terítette le - a „tavasz alá” szántja. Vetni is akart korábban, de kifagyott belőle. Tizenhat hold földjét kárpótlásban „nyerte” vissza. Övéké volt a faluszéli föld azelőtt is, az édesapja állíttatta azt az út menti keresztet is. Igaz, régen csak 5 hold földdel rendelkeztek, de a kárpótlási jegyen enynyit tudott venni Feri bá’.~ A családra egyébként nem a földbirtokosság a jellemző. Édesapja ápolóként dolgozott Budapesten az egyetemi klinikán, fia boltos volt. Hogyan került mégis a földre Csatári Ferenc, 71 évesen? A föld az övék volt, és ragaszkodnak hozzá. Mit csináljanak vele? Dolgoznak benne. A kékre festett MTZ traktort is direkt azért vette, hogy legyen mivel művelni a földet. Potom 440 ezer forintba került. A nyáron már nekik termett a birtok. Volt benne 5 hold krumpli, 10 hold kukorica meg 1 hold káposzta. Mivel állataik nincsenek, a terményt eladják. Jövőre marad a krumpli, de már árpát vet a többibe, meg gyümölcsfákat akar telepíteni 5-6 holdon. Szilva- és sárgabarackfa kerül oda. Budapest közelsége nagy csáberő, oda szállítják majd a gyümölcsöt. Végül elnézést kér, de siet, várja a föld. Indul a traktor, földre ereszkedik az eke, hogy belehasítson a fekete humuszba. Már nem fiatalon kezdett szántani Kiss Csatári Ferenc Önzetlen segítség a gyermekeknek Lapunk is többször adott közre olyan felhívásokat, amelyekben a Segítsetek Alapítvány gyermekek gyógyításához kért támogatást. Az alapítvány Jászfelsőszentgyörgyön székel, alapítója és egyben kuratóriumának elnöke Szarvas Gábor. Megalakulásának éve 1988. Tápiószecsői katona fiatalok, a Vöröskereszt felsőszentgyörgyi szervezete és ugye Szarvas Gábor hozták létre 400 ezer forint alaptőkével. Azért hívták életre, hogy mozgásérülteken és fejlődési rendellenességgel született gyermekeken segítsenek. A ötletet egy baleset alapozta meg. Egy fiú beleugrott a Zagyvába, és csigolyatörést szenvedett. Sajnos már nem az első eset volt ez. Tulajdonképpen már 1979- ben szerette volna létrehozni az alapítványt Szarvas úr, mégpedig személyes indíttatásból, de az akkori helyzet ezt nem engedte meg. Eddig tizenöt fiatalon segítettek. Ez idáig jószerével csak külföldi gyógykezelések voltak. Ez évtől azonban a hazai gyógykezelés felé fordultak, mert az volt az öt év alatt a tapasztalatuk, hogy külföldön sincsenek jobb orvosok, mint Magyarországon. Ráadásul minden külföldre került betegnél megjelent egy-egy magyar orvos, aki kint dolgozik. Nagyon sok, jól dolgozó magyar orvos van külföldön - állapítja meg Szarvas Gábor. Egy gyógykezelés 5.6 millió forint, és ezt a pénzt bent lehet hagyni az országban, ha nem külföldre viszik a gyermeket, hanem az itteni, a kezelésbe bevont kórházakat támogatják a pénzzel. A gyerekekkel együtt nagyon sok családon is segítettek, most karácsonykor is például. Ugyanis nagyon szomorú tapasztalat, hogy ahol fejlődési rendellenességgel született gyermek van, azok a családok súlyos helyzetbe kerülnek. Egy kaposvári vagy egy soproni gyermek esetében, akinek budapesti kezelésre kell járnia, mindkét szülőnek menni kell csemetéjével. Először pedig azokat a szülőket bocsátják el a munkahelyről, akik a procedúra miatt kénytelenek hiányozni. Tapasztalat az is, hogy nem a milliomosok a támogatók, hanem inkább az egyszerű emberek. Örvendetes viszont, hogy közéleti személyiségek is találhatók patrónusaik táborában. Egyszer, 1990-ben maga dr. Antall József néhai miniszterelnök is küldött a számlájukra 70 ezer forintot. Kell is a pénz. Legújabb tervük, hogy a budapesti gyermekklinika kardiológiai részlegére akarnak vásárolni egy szívultrahanggépet, aminek az ára 25 millió forint. Az alapító, Szarvas Gábor Jászapátiban nemrég létesült a világhírű Linde multinacionális vállalat műszakigáz-cseretelepe. A lerakatot a Jászmetall Gmk hozta létre, amelynek vezetője Nagy József. A telep javítja a Jászság ezen térségének műszaki gázzal való ellátottságát. A környéken ugyanis hasonló „gázvételi” lehetőség csak Szolnokon vagy Egerben volt található. Nagy József évek óta dédelgette tervét, de a monopolhelyzet levő Országos Dissouz és Gázgyár Vállalattal hosszú ideig vajúdott a lerakat megvalósítása. Aztán az új szelek elsodorták a régi gondokat, és megkereste a Lindát és a másik műszakigáz-forgalmazót, az AGA céget. Végül kedvezőbb üzletpolitikája miatt az előbbit választotta partnerének. A Jászmetall Gmk még a hőskorban jött létre, akkor amikor még csak 1982-őt írtak. Az első gmk-k közt alakult a Jász-A sokfelé ágazott gmk Ságban. Kezdetben építőipari tervezésre és kivitelezésre jöttek létre. Később a Kohászati Alapanyagelőkészítő Közös Vállalattal - amely kiemelt hulladékgyűjtő állami szakvállalat volt - karöltve Nagy úr nyitott egy ócskavastelepet a Jászsági Építőipari Szövetkezet ipartelepének helyén. Itt található egyébként a gázlerakat is, a város határában. Heves irányában. Hogy miért csinál az ember MÉH-telepet? Mert valamiből Nagy József és a palackok üli meg akar élni. Mivel a hazai kohászat „kissé” megroggyant, az összegyűjtött vasat nam hazai feldolgozókhoz, Olaszországba szállítják innen, a brescai kohók hőségtől vörös poklában forrnak folyékonnyá az égnek dermedt fémtárgyak - megfelelő előkészítés, szétválogatás, szabványosítás után. Az évek múltával már csak fémhulladékkal foglalkoztak, társai is kiváltak, mind-mind önálló útra tértek. A géemkából nőtt ki Szolnokon a Profil Mérnöki Iroda, majd az Opel-Inveszta. Más társai közül az egyik egy bútoraszatlos üzemet nyitott, a másik egy ausztrálmagyar építőipari kft.-t vezet. Azért, mert szétváltunk, a barátság még megmaradt köztünk - vallja Nagy József. A városszéli telepen a Jászmetall még egy csapágylerakatot is működtet, ahol több tízezres nagyságrendű készlet van, széles választékban, nagykeráron. Jászágói csendélet Kicsiből nagyok lettek Komfortosan bútoroznak Komfort a bútor-összeszerelőben A nagyon szép bemutatóteremben Többszöri próbálkozás után végre otthon találjuk Jászapátiban Gyenes Balázst, aki a Komfort Lakberendező és Ajándéktárgy-készítő Kft. tulajdonosa, egyik alapítója. Nem csoda, ha több héten át nem futottunk vele össze, mert alig van szabad ideje, pláne most, az ünnepek körüli, év végi hajrában. Most is siet, csak rövid beszélgetésre ér rá. A Komfort 1986-ban jött létre, akkor még mint géemká. A mára már káeftévé kinőtt cég kezdetben három emberrel indult, akkor kezdték a Komfort zsalus bútorcsalád kifejlesztését. A bútorok évekkel ezelőtt még csak két színben léteztek, manapság már hat színben árulják. A bútorelemek száma immáron 300. A cég Jászapátiban és Jászszentandráson - ahol az előgyártás folyik - levő üzemeiben öszszesen 84 dolgozót foglalkoztat. A 14 kereskedelmi partnerrel kapcsolatban álló és az ország minden részébe szállító cég külön exportra gyártott bútorcsaláddal is rendelkezik, a Cambióval, amelyet Görögországba és Németországba visznek. Ebből a bútorból havi szinten 4-5 millió forint értéket állítanak elő, amúgy a káefté havi 18 millió forint termelésre képes. Csak megrendelésre dolgoznak, vagyis csak azt állítanak elő, amit a megrendelő kíván. Már két hónapra el van adva minden termékük. Ennek megfelelően nem úgy várják a következő évet, hogy majd valami lesz. Bútoraik olyan szépek, hogy ezt a két hónapot is képesek kivárni a vásárlók, bár a tulajdonos szeretné az átfutási Gyenes Balázs időt gyorsítani. Ehhez azonban területnövekedés kellene, ami Jászapátiban már nem megy, viszont Jászszentandráson még bővülhetnek. Jászapátiban 1200, Jászszentandráson pedig 2200 négyzetméteres üzemcsarnokban állítják elő saját tervezésű bútoraikat. A szakgárda fejlesztésére nagy gondot fordít a cég. - Mert hiába vagyunk tele munkanélküliekkel, azt mondhatom, nem nagyon akar senki sem dolgozni - mondja Gyenes Balázs. Ezért jelenleg is 18 tanulót foglalkoztatnak, hogy ők képezzék az utánpótlást, a majdani szakemberek ők legyenek. Örvendetes azoknak a szülőknek, akik biztos megélhetést akarnak fiuk kezébe adni, hogy ezenfelül még 10 tanulót szeretnének foglalkoztatni. Mert a cél: saját terveikkel, saját szakgárdával ne csak 1-2 évre, hanem 10-20 évre bátran előre gondolkodhassanak. Reméljük, így lesz! Az oldalt írta és szerkesztette Tóth András A fotókat Mészáros János készítette
