Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-22 / 298. szám
6 1993. december 22., szerda Kunsági Extra----Kenderes Átképzés indult A Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetnél a megyei munkaügyi központ támogatásával október 15-től munkanélküliek részére megindították a növénytermesztő gépész és gazda szakot. Felújítások A Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetnél a minifarm körüli burkolóutat 1 millió forintért készítette el az önkormányzat. A tanműhely bővítésére elnyertek 3 millió forintot. így az is elkészülhet. A községben ilyenkor több olyan utca van, melyet sártenger borít, így autóval nehéz bejutni. Sikeres véradás A községben december 1-jén egész napos véradást rendeztek, melyen hetvenhárman jelentek meg, és 28,4 liter vért vettek le tőlük a szakemberek. Védelemmel a védelemért Egységes riasztóberendezéseket kötnek be a rendőrkapitányságokra, melyhez a kenderesiek is csatlakozhatnak. A rendszer előnye,, hogy a betörések megakadályozása mellett a megelőzésben is használható, hiszen alkalmas tűzriasztásra, szociális és egészségügyi feladatok megoldására is. A telefonnal rendelkező családi házaknak belépéskor 55-65 ezer forintot kell befizetniük, ha azt akarják, hogy lakásuk biztonsága megoldódjon. A szolgáltatás havi díja attól függően változik, hogy milyen értékek találhatók az adott lakásban. Bélyeggyűjtő kör 1965 májusában a helyi bélyegkört az 1912-es sorszám alatt jegyezték be a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségénél. A szakmunkásképzőben is alakult egy ifjúsági bélyeggyűjtő kör a 70-es években, ez azonban már nem olyan jól működik. Ez köszönhető a nehéz anyagi körülményeknek, s annak, hogy nem adtak ki napjainkban olyan szép bélyegsorozatokat. Az utóbbi két évben újból megindult a szép bélyegek kibocsátása, így várható, hogy a kenderesi bélyeggyűjtő kör tagjai is szaporodni fognak. Jelenleg 26 felnőtt és 18 ifi tagjuk hódol eme szenvedélyének. Fitness klub A fiatalok a szakiskola sportlétesítményében sportolnak rendszeresen, használják a konditermet, a teniszpályát. Az önkormányzattól idén 30 ezer forintot kaptak eszközvásárlásra. Az oldalt írta és a fotókat készítette: Daróczi Erzsébet Ennél már csak jobb lehet A tehéntartók gondjai jövő évtől függ, hogy növelik-e A gazda, állatai között Önkormányzati konyha Szeptembertől az önkormányzat megvásárolta a Pipacs vendéglő épületét, melyben most a központi konyhát üzemeltetik. Az intézmény a gameszhoz tartozik, vezetője Nádas Arpádné. Czakó Lajos és felesége tehéntartással foglalkozik, ebből próbálnak megélni. A férj korábban a tsz-ben dolgozott művezetőként, majd a libatelepen volt gondozó, mert az jobban fizetett volna. Eredeti szakmájában - növényvédő - nem tudott elhelyezkedni, így ’90-ben úgy döntöttek, hozzáfognak a tehéntartáshoz. A feleség is a tsz-ben dolgozott a cipőüzemben, majd amikor belevágtak a vállalkozásba, a tsz-től készpénzért kellett volna megvenniük a teheneket. Ennyi pénzük nem volt, ekkor döntött úgy a családi tanács, hogy kiválik a tsz-ből, s az így kapott vagyonjegyből megvásárolják az állatokat. Az árakat viszont olyan magasan állapították meg, hogy a harmadikért még neki kellett 15 ezret fizetnie. Ekkor már ’92 tavaszát írtak. Ha ezt a lépést nem teszik meg, akkor lehet, hogy kevesebb munka várna rájuk, de nem volna biztosított a megélhetésük. így telente tudnak egy kicsit pihenni, ilyenkor kevesebb a munka. Jelenleg 6 tehenük, 2 bocijuk van. A takarmány jó részét kétkezi munkájukkal biztosítják. A feleségnek korábban volt háztájija, tavaly már 24 ezerért bérelték a hereföldet is. Elmondták, hogy nagyon szűkösen tudnak megélni a tehéntartásból. A feleség jelenleg még gyesen van. Egyelőre várakozó állásponton vannak, a az állományukat. Bíznak abban, hogy nő a tej felvásárlási ára is, hiszen most 15 forintot kapnak 1 liter tejért, amit a boltban 35-37 forintért árulnak. Naponta átlag 90 liter tejet adnak a csarnokba, mind a hat tehenük friss fejős. A bocikat eladták, kettőt hagytak meg, az árukból vettek kukoricát, takarmányt. Ketten vágták le a 7 ezer kéve csutkát, mert az ezer forintos napszámot nem tudják megfizetni ennyi jövedelemből. Havonta 35-40 ezer forint tejpénzt kapnak, melyből 16-18 ezret rögtön a terményboltban hagynak. Ehhez jön a víz, a villany, a rezsi, az OTP. Élni 8-10 ezer marad a négytagú családnak. Más választásuk nem lévén, ezt kell tovább folytatniuk. Jövőre szeretnének egy kis földet bérelni, ahol termelnének.- A községben 67 tehenesgazda van, akik bíznak abban, hogy a tejátvétel jobb lesz, nőni fog az átvételi ár. A teheneknek nem mondhatják, nincs takarmány, hisz akkor nem adnak tejet sem ... így reggel öttől késő estig van teendőjük. Kezdetben a feleség idegenkedett a fejőstől, azóta azonban már megszokta. Munkájukat a fejőgép is segíti. Ha a munkadíjat a jövedelmükből kiszámolják, szinte nem marad semmi, de csinálni kell, mert ennél már csak jobb lehet. Ha nem változik az ár, sok gazda fogja eladni a tehenét Kenderesen is, Most ők is kényszerből csinálják ezt. A konyha dolgozói közül hatan korábban az öregek otthonának a konyhájában dolgoztak, hárman közhasznú munkások. Itt étkeznek az intézmények, a polgármesteri hivatal dolgozói is, s a lakosok is előfizethetnek. A konyhán jelenleg 530 adagot főznek. Ebből az öregeknek 123, az óvodának 121, az iskolának 142 adagot, a többit a jegyesek fogyasztják el. A konyha dolgozói figyelembe veszik az igényeket, kívánságokat az étrend összeállításánál. Kedvenc a borsófőzelék, a töltött káposzta, a kelkáposzta már kevésbé. A 40 forintos normából naponta nehezen tudják kihozni az adagokat. A tízórai mindig folyadék, keksz. A süteményt ropival, nápolyival pótolják. Itt a kelt kalácsot készítik, de miután nincs gépük, kézzel készül, így csak kéthetente sütik. Kedvenc a palacsinta, melyből hármat szoktak kapni. Kéthetente egyszer kénytelenek húsmentes napot is tartani. A nyersanyagot a Füszérttől, a Solamitól, a helyi zöldségesektől szerzik be. A szakácsfiú, Mészáros Csaba fiatal kora ellenére nagyon jól főz. A vezetőnő nagyon szeretné, ha a karácsonyfa alatt ott lenne egy új dagasztógép, amely megkönnyítené a munkájukat. Tudja azonban, hogy erre még várnia kell egy évet. Hudu Simonná konyhalány és Mészáros Csaba szakács ebédosztás közben Majd’ három tucat unoka Földet vesz az önkormányzat Kökényest István és felesége, Bróczki Mária 1935. november 30-án mondták ki a boldogító igent. Három lányuk van. A legöregebb Mariska, őt Etelka, majd Juliska követte. Mindanynyian itt laknak Kenderesen. Unokájuk nem olyan sok van - mondják tréfásan - csak mindössze 13, és a 20 dédunoka mellé nemsokára érkeznek az ükunokák is. Fiatalon harmadában kapáltak Kunhegyesen, majd a férj a tsz-be került, ahol az állattenyésztésben és a növénytermesztésben is dolgozott. Ott találta meg a családnak a megélhetést. Az asszonynak otthon a helye - tartotta -, így ő a háztartással foglalkozott. Főzni legkisebb lányuk fia szokott, ő is itt lakik az öregekkel. A férj 15 ezer forintos nyugdíjából élnek, amit be kell osztaniuk, hogy fussa mindenre. Nem úgy vannak vele, hogy ma megkapták, s holnap a csizmasarkához vágják, hanem megnézik, mire futja. Ők is - mint az unokák - kíváncsian várják, mi lesz a fa alatt, mivel lepi meg őket a család, mit készítenek a kisebbek. Kökényesi István és felesége Az árverésekről Hol tart a földárverés? - kérdeztük Bogdán Péter mezőgazdasági előadót, aki elmondta, hogy eddig öt árverés volt, amelyeken a termelőszövetkezet kárpótlási földalapjából körülbelül 80 százalék fogyott el, az állami gazdaságébólpedig 25 százalék. A legutóbbi, december 20-i árverésre 18 ezer aranykorona, mintegy 700 hektár volt kijelölve, amely mind elkelt. A következő árverésre csak a községtől távol eső, gyengébb minőségű földek maradnak, melyre kevesebb is lesz az igény. Eddig több mint négyszázan szereztek földtulajdont. Hetven százalék haszonbérleti szerződést kötött a termelőszövetkezettel. Két és fél hektár erdő van kijelölve kárpótlásra. A többi részarány-földtulajdon lesz. A nagy csordagyep tavaszszal kerül kalapács alá. Az előadó elmondta, hogy a részaránytulajdonokat már kimérték, 112 ember érintett. Akik jövőre úgy döntenek, kiméretik , a részarányt, megtehetik majd. A vetési támogatást, melyet őszi búzára, árpára adtak, száznegyvenen igényelték. Igényeiket a hivatal gyűjtötte ö$sze, intézték az igazolásokat, s itt fizették nekik ki a pénzt, nem kellett beutazniuk Szolnokra. Idén körülbelül ugyanolyan nagyságrendű bevételünk lesz, mint tavaly - mondja Baranyi Mihály polgármester a község költségvetésének alakulásáról. 175 millióból kell gazdálkodnunk, elvégeznünk jövőre a feladatokat. Az elfogadott jövő évi koncepcióban már rangsorolták a feladatokat, legfontosabb az első lakáshoz jutók támogatása, vagyonkataszter készítése, a kútbekötés, felszíni víztározó befejezése. Több mint 3,5 milliót fordítanak majd felújításra. Elmondta, hogy eddigi működésüket hitel felvétele nélkül oldották meg. Gondolkodnak azon, hogy pályázatot adnak be a bánhalmai Ságvári Endre út aszfaltozására, a másik - remélhetőleg megvalósuló - útépítésük lesz a kerékpárút Kisújszállás és Kenderes között. Ha mégsem sikerülne a pályázaton elnyerni a pénzt, akkor is szeretnék a földutat és a hidat lekövezni. Ezzel biztosított lenne, hogy az alacsonyabb rendű járművek - melyeket a 4. sz. útról kitiltottak - megközelítsék a két települést. Képeztek egy 3 százalékos (5,1 millió) tartalékot, amely 1 százalékkal kevesebb az ideinél. Az önkormányzat nem rendelkezik állami tartalékfölddel, így kénytelenek vásárolni. Művelését részben a gamesszal oldanák meg, hiszen nekik megvannak az alapgépeik. Jövőre a nagy csordagyepet szeretné megvenni a község, hogy a 30-40 tehéntartó gazdának biztosítva legyen a legelő. A községnek régóta gondja a gyermekorvos hiánya. Most zárul le a pályázat, így remélhetőleg ez a probléma is megoldódik. Baranyi Mihály polgármester A polgármester és képviselőtársai jövőre is arra törekszenek, hogy a település folyamatos működését biztosítsák, attól függetlenül, hogy indulnak-e, bejutnak-e majd az új testületbe. Pénteken tartották az iskolai fenyőünnepet, ahol minden osztály fellépett. Felvételünk az 1. a pásztorjátékát, az 1. b répameséjét és a szanyi lakodalmast a 2. a és a 3. a előadásában örökítette meg. (
