Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-17 / 294. szám
1993. december 17., péntek 13 Az ÍJj Néplap a szolnoki Pletykafaluban Kispénzű nyugdíjasok városrésze a Pletykafalu. Nem csoda, ha életük jeles eseménye a pénzt hozó postás érkezése. Néhányan már az utcán várják. Képünk egy ilyen pillanatot ábrázol. Farmosi Sándor postás özvegy Varjú Sándorné, Mihályi Györgyné és Bertalan Béláné gyűrűjében Gödrök a csatorna miatt Szó, mi szó, a Gólya utca lakói is elénekelhetik, hogy „a szolnoki utca jajj, de sáros, végigmenni rajta nem tanácsos”. Autósok számára a belterületen engedélyezett ötven kilométeres sebesség is csak vágyálom.- Pedig olyan fain út volt itt - panaszolja Papp Ferenc. - Saját pénzünkön, társadalmi munkában építettük. Egy éve csatornázták az utcát. Akkor tették tönkre az úttestet. ígérték, hogy rendbe hozzák, de azóta nem történt semmi. Már arra gondoltam, hogy megrázom emiatt valakinek a gallérját. .. Azt hiszem, a környék lakói jobban örülnének, ha valakinek a kezét kellene rázni a gyors intézkedésért. Városszéle - világvége Iskola és faluház Fekete István tanár a kézilabda-diákolimpia városi döntőjének (III. korcsoport) I. helyezést elért csapatával Sűrű vágányhálózattal borított pályatest öleli félkörbe a szolnoki Pletykafalu nevű városrészt. Városrészt? Falu ez valójában, egyetlen nevezetessége a szürkeség, a semmi. De ez csak a. látszat, a felszín, mert ahol emberek laknak, ott parázslik az ezerarcú élet. Kijutni innen csak Jászberény felé, illetve a két felüljárón, a Pestre vagy a városközpontba vivőn lehet. Meg a síneken át, ha valaki kísérti az Istent. Bár a Pletykafalut övező vasútvonal üstalakú kanyarján a Pestre vivő forgalmas út jelenti a fedőt, ez a városrész mégis csendes, visszahúzódó, nem hivalkodó. Igaz, az itt lakóknak nincs is mivel dicsekedniök - legfeljebb az iskolával, az orvosi rendelővel és a benzinkúttal. Dehát ezek nem jelentenek Természetesen túlzás az, hogy szálloda van a tápboltban, egyszerű fizetővendég-szolgálat ez. Most is három lengyel kocsi áll az udvarban.- A szomszédos lengyel piacnak köszönhetően nagyon sok környékbeli kisember egészíti ki a nyugdíját azzal, hogy kiadja szobáját - mondja Papp Lászlóné, a tápbolt vezetője. - Nekünk is jól jön ez, hiszen a férjem is, a fiam is munkanélküli. Előnyünk van abból is, hogy a lengyel piacon mindent olcsóbban tudunk megvásá-Pletykafalu három kapuja közül a Kolozsvári hídhoz fűződik a legtöbb történelmi emlék - pedig viszonylag nem régi múltra tekint vissza. 1939 őszén kezdték építeni. Félmillió pengőt emésztett fel. A költség tizedrészét a város állta. Az építkezés 1940. augusztus 23-án fejeződött be. Néhány nap múlva a felüljáró alatt haladt át a bécsi tárgyalásra utazó román diplomaták különvonata. Mint ismeretes, a második bécsi döntés alapján került vissza Eszak-Erdély Magyarországhoz. A felüljáró elnevezése tehát nem a véletlen műve. különleges látnivalót. A MÁV fűtőház mellett, a Kolozsvári-híd felépítéséig volt egy vasúti sorompó. Emiatt adták a városközpont felé eső első utcának a Sorompó nevet. Meglehet azonban az is, hogy jelképnek szánták az elnevezést, azt fejezve ki általa, hogy ott lezárul sok olyan előny, amely a városra jellemző. Megelégedtek ezért a környékhez illő olyan utcanevekkel, mint a Kacsa, a Galamb, a Gyík vagy a Veder. S, ha már helyileg nincs mivel dicsekedni, elő a nemzeti büszkeséggel. így lett Perczel Mór, Hajnóczy József, Bem tábornok, Martinovics Ignác, Dembinszky tábornok néhány újabban épült pletykafalui utca névadója. így legalább a múlt dicsősége vet némi ragyogást a Pletykafalu szürkeségére. rolni. Alig megyünk a boltba. Hozzánk mindig ugyanazok a vendégek járnak. Szeretjük őket, rendes emberek. Kölcsönös családlátogatás is kialakult már közöttünk. A néhány évvel ezelőttihez viszonyítva nagyon visszaesett az állatállomány a Pletykafaluban is. Pappné azt mondja erről:- Nemigen van már olyan porta, ahol 10-20 hízót nevelnének. Az olyan hízótápra, amelyben húsliszt is van, nincs igény, csak arra, amely növényi anyagokat tartalmaz. A II. világháború időszakában súlyos bombatámadásokat szenvedett el ez a környék. 1944. június 2-án a Kolozsvári híd délnyugati részén lévő fertőtlenítőbarakkokban és a katonavonatokon tartózkodó németek közül több mint ezeregyszázan haltak meg. Az akkori és a következő légitámadások százharminchét szolnoki lakos halálát is okozták. A légitámadások következtében a háború végéig ki nem javítható sérülést szenvedett a Kolozsvári híd is. Rendbehozatalához csak azután kezdtek. A mostani hídszerkezet 1975 óta áll. Az Abonyi Úti Általános Iskolát nyugodtan tekinthetjük faluháznak is, hiszen a városrészt érintő minden megbeszélésnek az a színtere. Fő tevékenysége természetesen az oktató-nevelő munka. Sajnos, a tanulók létszáma itt is csökkenő tendenciájú. Most a kétszázhetven gyermeket harmincnégy pedagógus oktatja. Ideális osztálylétszámok kialakítását teszi ez lehetővé. Egy ilyen körzetben szükség is van erre. Az igazi családpótló szerep így természetes.- Á tantestület fontos elve - mert különben nem tudnánk a rendkívül nehéz körülmények között élő gyermekekkel bánni - az, hogy szeretettel, megértéssel, igazi gondoskodással vegyük őket körbe - mondja Kissné Benedek Eszter, az iskola igazgatónője. Korábban a barakkok, később a viszonylag alacsony lakbérek miatt a leghátrányosabb helyzetű családok idetelepülése volt a jellemző. Most örömmel észlelünk bizonyos fordulatot a panelházakból ideköltözők révén. Különféle specialitások jellemzők erre az iskolára. Az alsó tagozatra például a Nefag művelődési házának segítségével létrehozott erdei iskola. Az igazgatónő így mutatja azt be:- Alsó tagozatosaink ősszel és tavasszal - egy-egy hetet az erdei iskolában töltenek. Három éve gyakorlat már az is, hogy Kőszegre is járnak az alsó tagozatosak. Ebben a tanévben már két felső tagozatos osztályunk is csatlakozik hozzájuk. A kőszegi program az erdei iskolának szerves része. Nem jelent szünetet, hanem kemény munkát - de olyan élményekkel, melyeket a gyermekek sosem felejtenek el. Túlhajszolt életünk ártalmai kihatnak az iskolára. Az igazgatónő így summázza ezeket:- Az a tapasztalatunk, hogy a gyermekek szeretetből, neveltségből és az egészséges életmódból keveset kapnak odahaza. Ezért fordítunk nagy gondot a testnevelésre is. A sportban olyan sikerélmények megszerzését igyekszünk biztosítani számukra, amik más területen „nem jönnek be”. Szerencsére nagyon jó testnevelőket fogtunk ki. Jelenleg Fekete Istvánnak köszönhet sok mindent az iskolánk. Hihetetlen megszállottsággal és gyermekszeretettel neveli a tanulókat. Csak így érhettük el, hogy az idén a testnevelés szakos iskolákat is megelőzve, városi első helyzett lett kézilabdacsapatunk. Áz Abonyi úti iskola tartalmi munkájának egyik részét jelenti az, hogy első körben vannak a diagnosztikus vizsgarendszer bevezetésében. Felső tagozatos tantestületük végigcsinálta ezt a gyermekbetegségtől a mostani kiforrott változatig. Az igazgatónő szerint:- Sok múlik azon, hogyan van előkészítve a gyermek is, meg a szülő is. Nem a vizsgáztatás a fő vezérfonal, hanem az, amit ez a vizsgáztatás ad. Először is egy külső megmérettetést. Nagyon jó visszacsatolás annak a tanárnak, aki élhet ugyan a szabadságával, de mégis egy kötött tantervnek kell eleget tennie. Pletykafalu lakói körében erőteljes az igény a gyermekek hathatósabb idegen nyelvi oktatására. Sajnos, az iskolának nincs nyelvi laboratóriuma. A számítástechnikai képzésben előbbre tartanak. Tizenkét IBM típusú számítógépük van. A jövő évben már a harmadik osztálytól szeretnék megkezdeni a Szegeden kidolgozott számítástechnikai szakosított tantervű oktatást. Tervezik a jövő tanévtől kezdve az angol és német idegen nyelvi tagozat létrehozását is. A jövő évben tervezik az iskola tetőzetének a felújítását. Mind az intézet, mind a körzet szempontjából nagyon hasznos lenne, ha ez a felújítás tetőtér-beépítéssel párosulna. Több minden indokolja ezt. Az indítékok közül csupán egyet említsünk: az iskolai könyvtárat szükségmegoldásból egy erre a célra alkalmatlan szolgálti lakásból alakították ki. Miért Pletykafalu?- Miért hívják ezt a városrészt Pletykafalunak? A két megszólított aszszony közül így felel az egyik:- Néhány mostani utca helyén tanyai település volt. Az emberek összejártak beszélgetni. Talán ezért kapta ezt a nevet... Társa letorkolja:- Dehogy azért! Tudod, a Sári meg a Bora, az a két ronda vénasszony, akikkel senki nem áll szóba, akik olyan ijesztők, hogy az oroszok is miattuk mentek haza, azok köszörülik állandóan másokon a nyelvüket, róluk nevezték el a települést. Mert ez két cafat... Helytörténeti kutatásom ezzel véget ért. A GYÓGYÍTÓ SAS. A Fekete Sas nevű gyógyszertárat alig egy éve nyitotta meg Kántor Györgyné. Addig a körzeti orvosi rendelőben egy gyógyszerszoba állt a betegek rendelkezésére. Aki ott nem kapta meg a számára szükséges gyógyszert, mehetett a belvárosba. Arra, hopy milyen szükség volt erre a gyógyszertárra, bizonyíték az, hogy a betegek egymásnak adják a kilincset. Képünkön Kántorné egyik páciensével. Szálloda a tápboltban Papp Lászlóné birodalma: a tápraktár Az egyik főkapu A dunsztosüvegtől az üzletig Halra támad az ormányos teknős Van itt egy párját ritkító - legalábbis a Pletykafaluban párját ritkító - üzlet; díszmadár- és díszhalkereskedés. Mihályi Kálmánné a tulajdonosa. Annak idején a férjének volt tücske, bogara, mindenféle jószága. Egyszer kapott egy díszhalat. Akváriuma nem volt, csak dunsztosüvege. így kezdte a haltenyésztést. A Kaposvári család - részben erre is alapozva - nyitotta meg Szolnok első díszhalüzletét. Az öreg Mihályi pék volt. Azért, hogy a feleségének is legyen valami hasznos elfoglaltsága, 1970 táján ők is nyitottak egy ilyen üzletet. Most hozzávetőlegesen ötvenféle díszhalat meg papagájokat árusítanak. A halak között talán legszebbek a vitorlások. Nem véletlenül hívják őket királynőnek is. Az állomány legérdekesebb színfoltja egy ormányos teknős. Nem árucikk, inkább csak „díszlet”. Több mint húszéves. Ezt onnan tudni, hogy húsz éve van az üzlet birtokában. Mostanában megerősödött a konkurencia. Sújtja a boltot a viteldíj emelése is. Nem valószínű, hogy egy negyven forintba kerülő díszhalért százhúsz forintos buszköltséggel menjen valaki a Széchenyi-lakótelepről a Pletykafaluba. Meg aztán a gyerekek zsebpénze is leapadt. Ilyen körülmények között csak Mihályi néni véleménye szerint megy a bolt: „Szeretni kell azt, amit az ember csinál.” Vagy kiadni az akváriumokra a horgászási engedélyt... Piac - pénz - bűnözés Pletykafalu számára olyan a lengyel piac, mint megyénknek a víz; áldás és átok egyszerre. Áldás a fizetővendég-szolgálat és az olcsó árak miatt, átok a közbiztonság romlása miatt. Régebben az autótulajdonosok nyugodtan az utcán hagyhatták éjszakára a kocsijaikat. Napjainkban könnyen megesik, hogy kiszívatják a tankból a benzint, elviszik a kocsiban hagyott értékeket. Még az udvarokon álló autókkal is próbálkoznak. Az egyik lengyel kocsiból például sportcipők tűntek el. A Hajnóczy utcában leütöttek és kiraboltak egy férfit. Megtörtént, hogy külföldiek saját honfitársaikkal is összetűztek. Logikus a következmény: ahol kialakul egy állandóan zsúfolt piac, ott megjelenik a zsiványokat vonzó pénz. Jól teszik tehát a pletykafalusiak, ha este óvatosan közlekednek. Nem mintha tragikusan vészes volna már ott a közbiztonság - de jobb félni, mint megijedni. Az oldalt írta: Simon Béla Fotók: Korényi Éva
