Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-17 / 294. szám

1993. december 17., péntek Kultúra 5 Országos verseny házigazdái lesznek Tudományos diákköri konferencia Mezőtúron I. díj: Albert Róbert „A Rau-Rotosem talajművelő gép alkalmazásának műszaki-gaz­daságossági vizsgálata a Szom­bathelyi Állami Tangazdaság­ban” című tanulmánya. II. díj: Czabarka Mihály „Mobil me­zőgazdasági gépek nagy tö­megű forgó részegységeinek helyszíni kiegyensúlyozatlan­sági vizsgálata” című munkája és II. díj: Prókai László „Ketre­ces tojótyúktartási technológiák továbbfejlesztési lehetőségei­nek elemzése” című pályázata. Kosa György, Hamar Vilmos, Dajka Miklós és Németh István negyedik díjban részesültek. Az országos szekciókra bon­tott tudományos diákköri konfe­renciákat kétévenként, tavasszal rendezik meg. A mezőtúri kar lesz 1995-ben az agrártudományi szekció or­szágos versenyének a házigaz­dája. Képgyűjteménnyel gazdagodott Fehérvár Kiállítják Deák Dénes hagyatékát Székésfehérvámak adomá­nyozta gazdag képzőművé­szeti gyűjteményét Deák Dé­nes, a közelmúltban elhunyt neves műgyűjtő. A huszadik század magyar alkotóinak remekeit tartal­mazó gyűjteményben megta­lálhatók Mednyánszky László, Tihanyi Lajos, Anna Margit, Ámos Imre, Gyar­­maty Tihamér, Gadányi Jenő, Veszelszky Béla, Vaszkó Er­zsébet, Vedres Márk munkái is. A hagyaték képanyagából - csaknem ezer festményből, grafikából - december 19-én, vasárnap nyílik kiállítás a szé­kesfehérvári Szent István Ki­rály Múzeumban. Deák Dénes - aki az 1960-as évek végén az örök­ségéből vásárolt négy Egry-képpel alapozta meg le­gendás hírű gyűjteményét - már 1986-ban hetven fest­ményt, szobrot, érmét ajándé­kozott Székesfehérvárnak, majd a következő években to­vábbi műalkotásokat adomá­nyozott a településnek, elis­merve ezzel a Szent István Ki­rály Múzeumnak a kortárs magyar képzőművészet meg­ismertetésére tett törekvéseit. A nemes gesztust a város úgy viszonozta, hogy az idő­közben egy kiállításnyira gya­rapodott műveknek állandó kiállítási lehetőséget biztosí­tott. A teljes hagyaték - amely­nek a leltározása, felmérése még nem fejeződött be - a je­lenlegi képtárban nem fér el, ezért a városi önkormányzat a jövő év tavaszára újabb helyi­ségekkel bővíti a létesítményt. (MTI) A Gyermekmentő Szolgálat karácsonya A Magyar Állami Operaház Balettkara az Anna Karenina című balettet adja elő pénteken a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület jó­tékonysági előadásán. Az elő­adás védnöke Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke. A balettelődás bevétele a Gyermekmentő Szolgálat tevé­kenységét segíti. Az egyesület és a Fővárosi Önkormányzat december 17-én és 19-én a Jó­kai téren várja a gyerekeket a gyermekkarácsonyra. (MTI) Megalapozatlan volt a tévé panasza A Fővárosi Főügyészség el­utasította a Magyar Televízió panaszát, amelyet az Országos Rendőr-főkapitányság nyomo­zást megszüntető határozata el­len nyújtott be, Bányai Gábor, a TV 1 intendánsa és Nagy László gazdasági igazgató ellen korábban indított bűn­ügyben. Mint emlékezetes, az igaz­ságügy-miniszter 1992. decem­ber 10-én tett feljelentést a két tv-vezető ellen, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt. Bányai Gábor és Nagy László a rendőr­ségi kihallgatáson panaszt tett a gyanúsítás ellen. A Fővárosi Főügyészség 1992. december 19-ei határozata alapján az ORFK Bányai Gáborral szem­ben a gyanúsítást megszüntette, az ügyet elkülönítette, és a nyomozást tovább folytatta is­meretlen tettes ellen. Áz eljárás alapját képező állítás szerint az MTV 1-es programja és a No­­vofilm Stúdió Kft. között 1991. május 16-án a „Jó reggelt, Ma­gyarország”, majd későbbi idő­pontokban „A Reggel” című élő műsor előállítására megkötött szerződések hátrányosak voltak a Magyar Televízióra, amelyek miatt legkevesebb 114 millió forint kár, illetve vagyoni hát­rány érte az intézményt. A rendőrség vizsgálata sze­rint nem állapítható meg bűn­­cselekmény elkövetése, ezért a nyomozást megszüntette. A ha­tározat ellen a Magyar Televí­zió - mint sértett - jogi képvise­lője útján panasszal élt. Az MTI értesülése szerint a televízió indokolatlannak tartja az ügy elkülönítését, valamint a nyomozás elhúzódását. Kifogá­solja azt is, hogy a rendőrség a nyomozást nem terjesztette ki a televízió más szerződéseinek vizsgálatára, és nem értékelte egyes személyek magatartását. A Fővárosi Főügyészség sze­rint a Magyar Televízió panasza nem megalapozott. Az ügyész­ség értékelése alapján a rendőr­ség az ügyet kellőképpen felde­rítette. A nyomozás adatai sze­rint nem igazolható kétséget ki­záróan, hogy a vizsgált szerző­dések vagyoni hátrányt okoztak a televíziónak. Az ügyészség úgy értékelte, hogy az ügy elkü­lönítése törvényes volt, és a rendőrség a nyomozást törvé­nyes határidőben folytatta le. A panaszt elutasító határozat rá­mutat arra is, a nyomozás el­rendelése nem ad alapot a nyo­mozó hatóságnak, hogy partta­lan vizsgálódást folytasson. A határozat ellen további pa­nasznak nincs helye. (MTI) Kis lépés az embernek, nagy lépés a jellemnek Róluk írva, hajlamos a krónikás a csupa-csupa szuperlatívuszokra, jelzők, hasonlatok, szó­halmozások lejegyzésére. A velük való beszélgetés után rádöbben: így kellene élni, ilyen termé­szetesen, fitten. Ilyen okosan. Felnőttként is. Homlokunk önsorsrontó ráncai egyszeriben kisi­mulnának. Elhagyni a rosszat, követni a jót. A testi-lelki harmónia megteremtése azonban önként vállalt áldozatokkal jár. Ami egy kis lépés az embernek, az egy nagy lépés a jellemnek. Pedig nem a Hold, csupán egészségünk meghódítása, megóvása lenne a cél. Ók, a Magyar Köztársaság jó ta­nulója, jó sportolója kitüntetettjei már fiatalon megtették az első lépést. Az elmúlt héten vették át az ezt tanúsító oklevelet Mádl Ferenc művelődési és közoktatási minisztertől. Példát vehetünk ró­luk kitartásból, szerénységből, az embert nemesítő jó ügyek iránti áldozatos elkötelezettségből. Géza, az Oszkár-díjas úszó Szabó Géza a Fiumei Úti Ál­talános Iskola 5. a osztályos ta­nulója. Ha filmrendező lennék, és a Pál utcai fiúkat rendezném. első látásra Gézát választanám Nemecsek szerepére. Ez első benyomás. A második már in­kább az, hogy ő Boka, az erős vezér, semmiképpen nem a kis Nemecsek. Ha csak úszásban elért eredményeit nézzük, bi­zony még a nála erőteljesebb, nagyobb fiúkban is bizonyára tiszteletet ébreszt. Dunaújváros, országos bajnokság: 50 méteres pillangóban 3. helyezés, Bala­­tonfűzfő, országos sprintbaj­nokság 50 méteres pillangóban 2. hely., országos diákolimpia: 5. hely., Németország, 1991, 1992, 1993: korosztályában úszásért járó Oszkár-díj mind­három esztendőben. Sporteredményei mellett ta­nulmányi munkája is kitűnő. Edzője: Takács Zoltán, osztály­főnöké Rimaszombati Istvánná. Mindennap 5 órakor kel, hat­kor lent van az uszodában. Reggel másfél óra edzés, dél­után kettő vagy két és fél. A Marx parki óvodába járt még, amikor úszni kezdett, azóta élete összefonódott a sporttal. A kérdésre: szép élet ez? - így vá­laszolt:- Végül is szépnek talán nem mindig szép, de megéri. Például ezért - mutat rá az asztalon fekvő miniszteri kitüntetésre. Zita, a triatlonbajnok Szabó Zita a Verseghy Gim­názium IV. B osztályába jár. Egy Európa-bajnokság 3. he­lyezése, egy világbajnoki 5. és egy csapat Európa-bajnoki 1. helyezése van. Idehaza egy fel­nőtt országos bajnokság 1. és egy 3. helyezés, juniorban 1. és 2. helyezés az övé. Triatlonban a futás az erőssége. Ez köszön­hető annak, hogy atlétikával is foglalkozik. Itt egy országos bajnokság 2. és egy 3. helyezést mondhat magáénak. Párizs, Németország, Hollandia kül­földi versenyeinek helyszínei. Tanulmányi eredményei ha­sonlóan kiválóak. Osztályfő­nöke Pécsi István, edzői: Sipos Ferenc (futás), András György (úszás). Érettségi után a Kos­suth Lajos Tudományegyetem matematika-informatika szakán szeretne tovább tanulni. Azért esett Debrecenre a választás, mert itt van lehetősége az edzé­sek folytatására.- Zita, hogy lehet ezt bírni?- Az iskolámnak nagyon so­kat köszönhetek. Olyanformán segítik az edzésemet, hogy nul­ladik órára nem járok, ezért tu­dok reggel hatkor kint lenni a Kiliánon az uszodában. Apám felkel velem reggel ötkor, hogy kocsival kivigyen. Hét óra 58 perckor bent vagyok a gimnázi­umban. Iskola után otthon ebé­delek, mert édesanyám otthon dolgozik, főtt ebéddel vár. Ebéd után tanulok. 4-kor futóedzés a Tiszaligetben, kerékpár.- Szabad idő, ifjúkori szóra­kozás nincs is.- Dehogy nincs! Az ember­nek arra van ideje, amire akarja. Nyaralni ugyan 5 éve nem vol­tunk. Amiben más vagyok, mint a velem egykorúak az az, hogy nincs energiám nagy érzelmi változásokon átmenni. Ezeket én otthon próbálom levezetni, és a szüleim elfogadják. Ami­kor nem vagyok igazán edzés­ben, én is úgy viselkedem, mint akárki: vannak hangulatválto­zásaim meg minden, ami a tu­­nédzserkorral együtt jár.- Mit ten’ezel a jövőddel kapcsolatban?- Gyerekeket 27 éves korom körül szeretnék. Annál előbb semmiképpen. A triatlon olyan sportág, ahol az élmezőny 30 év fölött van. Ezt szeretném csi­nálni, amíg lehet, és ebből na­gyon jól meg is fogok majd élni. Marci, a vívódó kenus Varjú Márton a Varga Kata­lin Gimnázium két tannyelvű angol tagozatának II. C osztá­lyába jár. Napjai hasonlóak a jó tanuló, jó sportoló diákokéhoz. Kelés reggel ötkor. Egy óra edzés a Tiszaligetben. Nyolc harminc­ötkor iskola fél háromig. Két­szeres diákolimpiái bajnok, pá­rosban országos 2. helyezés. A tanulásban, sportban egyaránt kiváló diák osztályfőnöke: Molnár László, edzői: Gonda Béla és Tarsoly István.- Mi kell ahhoz, hogy az em­ber ezt bírja?- Ehhez őrültnek kell lenni. A tanulást is úgy kell az élethez idomítani, hogy minden a ma­ximumon legyen. Hétvégeken kell nagyon sokat tanulni, mert hétközben vers memorizálására nincs idő. Ritkán van olyan, hogy tiszta a lelkiismeretem: mindig, mindenben többet sze­retnék elérni.- Miért csinálja ezt az élet­formát az ember?- Talán fanatizmusból. Egyébként nyáron vízen lenni önmagában is jó dolog, de az eredményhez kevés. Kell, hogy hajtsam magamat, mert külön­ben nincs értelme az életnek.- Milyennek képzeled a jövö­det?- Semmilyennek. Nem sza­bad erre gondolni, mert az em­ber rájön, milyen rövid az élet. Végigcsinálom az iskolákat, edzek, eredményeket érek el, és nemsokára meghalok, holott szubjektíve úgy érzem, még semmit nem csináltam. Egy időben erősen hittem az Isten­ben, és hiszek most is, de vala­hogy annyi mindent nem értek. Kegyetlen erők vannak a világ­ban, ugyanakkor a jóra, az ál­landóra törekednénk. Néha azt is érzem, nem vagyok még igazi élsportoló. Nehezen tudom túl­tenni magam a sérüléseken. A Magyar Bajnokság idején, ahol csak 5 centivel maradtunk le és lettünk 2.-ok, valami olyán lelki nyomást éreztem, ami még mindig bánt. Ennek tulajdon­képpen nem kellene így lennie.- Ahogy itt beszélgetünk, na­gyon érett, komoly, felnőttnek látlak. így van?- Nem hinném. Én is tudok felszabadult lenni, edzéseken is rengeteg a tréfa, bár az osztály­társaim amikor bejöttek meg­nézni egy edzést, látták ezt az iszonyú kemény munkát. Ők sem értik, miért csinálom. Tímea, a törékeny gátfutó Világosbarna hajú, vékony, törékeny kislány - ez év őszén iratkozott be a szolnoki Széche­nyi Gimnáziumba - Keskeny Tímea.- Timi! Mit jelent számodra a sport?- Egészen kicsi koromban, másodikos lehettem a Mátyás király iskolában, már sportver­senyeken indultam. Síkfutás, kislabdadobás, távolugrás. Mindet megnyertem. Sport ta­gozatosként Halász Sándomé tanítványa voltam. Negyedikes koromban választottam az atlé­tikát. Retkes Tibor edzőm szán­déka, hogy kiváló gátfutó le­gyek. Tavaly országos első let­tem a korosztályomban, és megnyertem az összetett ötpró­­baversenyt is. Korábban úsz­tam, tornáztam, jelenleg szer­­tomázom is saját kedvtelésemre az atlétika mellett. Ha nem sportolhatnék, biztosan hiá­nyozna.- A családban sportol más?- Apu focizott, anyukám röp­­labdázott, a nővérem tornázott, majd százméteres síkfutó lett.- Eredményeid?- Kilenc országos versenyen vettem részt, négy arany-, négy bronz- és egy ezüstérmem van.- Mennyit kell edzeni ezekért az imponáló helyezésekért?- Hetente ötször járok atlé­tika-, csütörtökön tomaedzésre. A heti öt testnevelésórán kívül tíz órát edzek.- Nem csak jó sportoló jó ta­nuló is vagy. Hogyan tudod egyeztetni a tanulást a nem kis elfoglaltságot jelentő sporttal?- Az általános iskolában ha­todikos koromig még hárma­saim is voltak. Később, gondo­lom, megtanultam tanulni, és egyre jobbak lettek az eredmé­nyeim. Nem könnyű a né­gyes-ötös jegyeket hozni. De erre külön nem koncentrálok, nem kell gyötörni magamat. Tartom ezt a szintet.- Véleményed szerint eleget mozognak-e a mai fiatalok?- Áhol eddig én éltem, mind a két iskolában sport tagozatra jártam, igen sokat mozognak. De nem biztos, hogy a többi fia­tal is eleget mozog. Anita, az arany­jelvényes tájfutó Ifjú hölgy Kecsmarik Anita, a Tiszaparti Gimnázium utolsó éves tanulója, aki testneve­lés-matematika szakon szeretne tovább tanulni Egerben. Lezser, sportos szereléshez társuló könnyed, de megfontolt beszéd jellemzi. Kéri, hogy tegezzem, felajánlom ugyanezt, hiszen akár sporttársak is lehetnénk, ha nem hagyom abba - én is űztem ezt a sportot öt évig.- Hát akkor mesélj! Hogy is van ez? Térkép, tájoló s a tájé­kozódási futó magányossága évente harmincháromszor?- ’85 óta futok, a Honvéd Repülőtiszti Főiskola az egye­sületünk neve. Edzőm Veresné Sípos Etelka, a kezdetek, vagyis ötödikes korom óta.- Nem könnyű az aranyjelvé­nyes szintet elérni a tájfutónak. Neked sikerült.- Nagyon nehéz, mert hat versenyén kell egy igen magas szintet teljesíteni.- Hol futottál már?- Mindenhol... Idehaza, aztán külföldön: Csehországban, Dá­niában, Belgiumban. Minden versenyen úgy indulok el, hogy egyáltalán beérjek a célba, mert ez nagyon nehéz. Nagy erő kell hozzá, hogy meglátva egy hegyoldalt, felmásszak rá.- Miért szereted csinálni?- Kinn vagyok a természet­ben, szabadon, egész hét végén, és mindig változatos terepen fu­tunk. Gondolkodni kell, másod­percek alatt dönteni a térképre pillantva, merre menjek. Na­gyon nehéz, de nagyon jó. írták: Kátai Szilvia Simon Cs. József (Fotók: Mészáros J., Imre L.) Közel húsz agrár jellegű fel­sőoktatási intézmény van Magyarországon, melyek minden év decemberében tu­dományos diákköri konferen­ciát tartanak. A héten Mezőtúron, a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépész-üzem­mérnöki Főiskolai Karán 18. alkalommal rendezték meg a kari tudományos diákköri kon­ferenciát. A kari bírálóbizottság tagjai, az előadások, szekcióülések al­kalmával tizenhárom pálya­munkát értékeltek és díjaztak, melyek közül a legjobbakat be­nevezik az országos agrártudo­mányi szekciós pályázatra. A mezőtúri karon a minden­kori hallgatók közel tíz száza­léka szokott pályázatával részt venni a konfrencián, akik közül az idén az alábbiak részesültek díjazásban:

Next

/
Thumbnails
Contents