Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-15 / 292. szám

1993. december 15., szerda Hazai tükör 3 írásvetítő-fóliára került Tiszavárkony gazdálkodása Orvosi rendelő, tornaterein után telefon (lesz) „Felháborító ez az átkozott személyeskedés, pedig évente egyszer van fa­lugyűlés!” - „A polgármestert is megrovom: Tiszavárkony-szőlőnek sok panasza van. Mostohagyerekek vagyunk.” - „Nincsenek zsinórozva a te­lefonosárkok, beleesnek az emberek!” - Levélpárbaj után szópárbaj. Fő az udvariasság - meg a humorérzék! Pénzszűkében a megtaláló Bognár Ferenc polgármester beszámolóját tartja Hogy mit lehet egy polgár­­mester szemére vetni a mai vi­déki Magyarországon, ha a la­kosok abból indulnak ki, ami még hiányzik életük komforto­sabbá válásához? Valószínű sok mindent. A négy (pénz)szűk esztendő bizony nem eredmé­nyezett tejben-vajban fürdő Ká­naánt. Amit viszont nem lehet Bognár Ferenc tiszavárkonyi polgármester szemére vetni, hogy a hétfő esti falugyűlésen nagy-nagy türelemmel hagyta kibeszélni a helybélieket. Jó volt ez a tisztázó beszélge­tés, még akkor is, ha a három órahosszából kettő egyéni sé­relmekből induló panaszkodás­sal telt el. Mert az áfész-bolt vé­lelmezett, fogyasztókat megká­rosító üzletvitele ugyan a köz asztalára tartozik, de nem olyan mélységben és minősítéssel, ahogy az elhangzott. Maga a hallgatóság szólta le az előadót, hogy nem ide tartozik, megvan ennek a megfelelő fóruma. A polgármester és egyik sajtóleve­lezőnk között lapunk hasábjain lezajlott levélcsörte is a falufó­rumon folytatódott, miután Várkony első emberének meg­hívására a szolnoki levélíró, aki Tiszavárkony-szőlőt a „senki földjének” nevezte, személye­sen megjelent. A falu sorsáért aggódót a polgármester a kö­zösség előtt próbálta megnyug­tatni, egyben bocsánatot is kérve levele utolsó bekezdésé­nek személyeskedő jellegéért. Ami a közigazgatásilag Ti­­szavárkonyhoz tartozó Vár­­kony-szőlőt illeti, van gondja az ott élő 400 embernek bőven, amit hozzászólások sokaságá­ban is kifejeztek. Nem megol­dott a gázpalackok cseréje. Jászkarajenőre kell a jórészt idős lakóknak „át-átruccanni” télvíz idején is, vagy száz forin­tokat fizethetnek kisnyugdíjuk­­ból az alkalmi szállítóknak. A heti egyszeri orvosi rendelés sem megnyugtató számukra, mint ahogy az sem, hogy egy in­jekció beadatásáért Várkonyra, oda-vissza 18 kilométert kell utazniuk. Van kilenc család, akiknek nincs ivóvize, mivel a Titász kikapcsolta a magnezit­művek területén lévő artézi ku­tat tápláló motort működtető áramot, miután a céget felszá­moló nem fizette rendesen a közüzemi díjat. S azután az utak... több mint rosszak. Kér­ték, a polgármester gyakrabban látogassa meg őket, és lehető­ség szerint tartson ott a képvi­selő-testület havi egy fogadó­napot. Megoldásra váró égető kér­dések - ahogy Bognár Ferenc fogalmazott - sajnos az anya­községben, Tiszavárkonyban is Balázs élni, mozogni akar Balázs fekszik. Jó néhány hónapja. Majd’ mozdulatlanul. Pedig május előtt maga volt a mozgás. Sportolt, örökké szaladt, sietett, mintha valami különös kényszer hajtotta volna, hogy habzsolja az életet, hogy le ne maradjon valamiről, valami megmagyarázhatatlanról. Huszonnégy éves, gondoltuk, majd lecsitul, ráébred, az élet nem szalad el... Mindenben a legtöbbet akarta. Amikor újságíró lett, az öre­gebbek nyakán lógott, mindent meg akart tanulni, minden szakmai fogást el akart lesni. Kitűnő nyelvtudásának köszön­hette, hogy Hamburgban szerezhetett szakképesítést, ahol nem­csak magát a szakmát, hanem a korszerű újságkészítés elektro­nikus technikáját is megtanulta. Két évig egy tapasztalt német kiadói vezető mellett dolgozott, megtanult szervezni, tárgyalni, folyamatokat áttekinteni. Egyre szebb perspektíva kínálkozott, amikor... Egy nyárelői hét végén dunai kirándulásra ment a barátai­val. Szép volt az idő, fürdésre csábított a víz, vidám hangulat­ban telt a nap. Es akkor megtörtént a végzetes lépés... Balázs fe­jest ugrott a zavaros vízbe. Talán rossz szögben ugrott? Talán a kelleténél nagyobb lendülettel futott neki? Talán a biztonságos­nál néhány centiméterrel alacsonyabb volt a víz? Ki tudja? Amikor vízbe ért, csak egy roppanást érzett. Elsötétült minden. Hiába próbált mozdulni, megfordulni, levegőt venni, a karjával inteni, nem engedelmeskedtek az izmai. Tehetetlenül, rongy­­zsákként lebegett a vízen, már-már fogyó levegővel a tüdejében. A többiek azt hitték, tréfál. Odamentek, megfordították, ránevet­tek. Elszörnyedtek, amikor meglátták szemében a tehetetlenség kínját. Eltörtek a csigolyái. A mentők szerencsére gyorsan megér­keztek. Több operáció után hetekig élet és halál között lebegett a kecskeméti kórházban. Csak az orvosi áldozatkészség, a szak­tudás, gépek serege és a fiatal, kisportolt szervezet életereje tar­totta a mezsgye innenső oldalán. Ifjú kollégánk ma egy budapesti rehabilitációs intézetben fekszik. Csaknem teljesen bénán. Orvosi csodának minősítik azt, hogy egyáltalán él. Hogy lélegzik, hogy rezdülnek kezén az ujjak. Mert lépni, mozogni, felépülni akar. Hihetetlen akarat­erővel tornázik, próbál életet önteni a satnyuló izmokba, újra­éleszteni megszakadt idegpályákat. Szenvedve, erőlködve, de gyógyulni akar. Mert pontosan tudja, hogy a legtöbbet önmaga tehet önmagáért. Mennyire és mitől javulhat az állapota? Hogy lábra áll-e va­laha? Hogy a karjai megmozdulnak-e egyszer? Ma még csak ta­lálgatni lehet. És bízni. Bízni egy, a mienknél felszereltebb, fel­készültebb külföldi rehabilitáció sikerében. A 24 esztendős Koncz Balázs külföldi gyógykezelésének tá­mogatására az Axel Springer-Magyar ország Kiadói Kft., a munkatársak alapítványt hoztak létre, mert a további gyógyu­láshoz pénz kell. Olyan sok pénz, amennyinek az előteremtésére egyetlen munkahelyi kollektíva ereje nem elegendő. Koncz Balázs külföldi gyógykezelésének költségeihez szánt adományokat az MHB 222-11428-7131 számlaszámra fizethetik be mindazok, akik hozzá kívánnak já­rulni egy szerencsétlenül járt fiatalember felépüléséhez. vannak. Óriási szociális nyomás zúdul az önkormányzatra. Az összlakosság száma 1740, ebből 170-en munkanélküliek. A na­gyon nehezen élők számát to­vább gyarapítják a munkanél­küli-járadékból kimaradtak, akik jövedelempótló támoga­tásra sem jogosultak. Mindemellett az első szó a köszöneté - tette hozzá a pol­gármester -, mert ritka jó adófi­zetési morál jellemzi a község­ben élőket. A helyi adó is rendre befolyt. Az ipartelepítési poli­tika eddig nem járt eredmény­nyel. A helyi bevételek érdeké­ben az önkormányzat nem mond le a Tisza melletti mentet­­len területek eladásáról. A négyéves ciklus vége felé közeledő képviselő-testületnek nem kell szégyenkeznie az utó­dok előtt. A tavalyi tíz-, azelőtti tizenegymilliós fejlesztés mel­lett ez évben tizennyolcmillió jutott e célra. Új orvosi rende­lővel, tornateremmel gyarapo­dott a község. Hosszú távon az adósságállomány is kezelhető­nek tűnik - nyugtatta meg az egyik kérdezőt a polgármester. A Bajcsy-Zsilinszky utca korszerű átépítésére, a gázprog­ram elindítására jó kilátásai vannak a falunak. Amit már érthető módon nagyon várnak a helyiek, az a telefon. A mai nap kellett volna szerződés szerint megszólalni a lakossági készü­lékeknek, azonban az optikai tender 2 hónapos csúszása miatt csak a jövő év tavaszán - Vár­­kony-szőlőben június tájékán - jön el ez az örömteli pillanat - hallhatták a jelen lévő matávos szakembertől az érdekeltek. Kép-szöveg: Simon Cs. József Telefondoktor A héten a Telefondoktor a téli balesetekről tájékoztatja az érdeklődőket. Felhívja a fi­gyelmet arra, hogy különösen az idős gyalogosok vigyázzanak magukra, mert náluk egy-egy elesés gyakran combnyaktörés­sel járhat. Hasznos tanács az esések megelőzésére, hogy ha lehet, ne magas sarkú cipőt vi­seljenek az idős hölgyek. A Te­lefondoktor a 117-2111 tele­fonszámon hívható. (MTI) Érdekes eset történt az elmúlt kedden a tiszaszentimrei Pol­gármesteri Hivatal gépkocsive­zetőjével. Egy hivatalos út al­kalmából Koczok Lajos, aki hosszú évek óta nagy megbízha­tósággal kezeli a volánt, kelle­metlen perceket élt át. Elvesz­tette a kézitáskáját, benne hiva­talos irataival és pénzével. Maga a polgármester sietett al­kalmazottja segítségére, és személyesen kereste fel szer­kesztőségünket. Hírszerkesztőnket arra kérte, hogy névvel, címmel - bízva a megtaláló jó szívében - együtt közölje az esetet, annál is in­kább, mert a kis táska jelentős összeget is rejtegetett. Ez meg is történt. Úgy látszik, hogy a sajtó ereje nagy, mert hamaro­san csomag érkezett a sofőr cí­mére, benne az összes irat, do­kumentum, igazolvány. A postai küldeményen szol­noki bélyegző díszelgett, felet­tébb gyanúsan egy abonyi lakos nevével, utca, házszámával együtt. Felettébb gyanúsan, mert a küldeményből egyvalami azért hiányzott, a pénz, 15, azaz tizenötezer forint. Hogy miért nem küldte el az összeget a fik­tív lakcímű és nevű, állítólagos abonyi honpolgár? Azt már maga indokolta meg. Felettébb nagy humorérzékről tanúbi­zonyságot téve: „Kedves Uram! Ne haragud­jon, hogy a pénzt, amire nagyon nagy szükségem volt, most nem küldtem vissza, de amint anyagi helyzetem javul, akkor azt is megteszem.” Tételezzük fel, hogy X. Y. úr ügyesen forgatja majd a talált pénzt, és valóban visszaküldi, ha az „fialni” fog. Ebben az esetben a „becsületes” megta­láló nem tett mást, csak kamat­mentes kölcsönt vett fel Koczok Lajostól, aki reméli, hogy ennek a futamideje rövidebb lesz, mint a nemzetközi ügyletekben meg­szokottaké, mert neki is szük­sége van ám a pénzre. így kará­csony táján különösen, mert a statisztikai hivatal nyilvántartá­sában a kis faluk polgármesteri hivatalainak sofőrjei nemigen ostromolják a legjobban kere­sők „elitkategóriáját”. Ezért ja­vaslatom a következő: Kedves jó humorú, „becsüle­tes” megtaláló! Bizonyítsa be, hogy „tréfáskedvűsége” mellett szavatartó is! Gazdálkodjon okosan gépkocsivezetőnk havi nettójával, és nagyon gyorsan küldje azt vissza a következő címre: Koczok Lajos Tisza­­szentimre, Petőfi út 4. Talán majd ő is azt fogja mondani, amit ön, amikor megtalálta: „Apád, anyád idejöjjön!” Még tán azért sem haragudna, ha személyesen vinné el. Legalább együtt viccelődhetnének az ese­ten. Én most abban kívántam segíteni, hogy ez a találkozó lét­rejöjjön! Két idézőjelet meg­spórolhatnék így a becsületes szónál, még akkor is, ha való­ban „égetően” szüksége volt rre az összegre! -percze-Kunmadarason a napokban nyílt meg az önkormányzat által létesített és üzemeltetett szociális diszkont bolt, ahol utalvánnyal vásárolhatnak a segélyezettek <-ké-) Bevásárlástól a nagytakarításig A karácsony előtti tennivalók forgatókönyve A szeretet ünnepéhez vezető út többnyire szaladgálással, ál­landó időzavarral, kapkodással van „kikövezve”. De némi ter­vezéssel és jó időbeosztással sok fáradságtól, idegeskedéstől megkímélhetjük magunkat. December 15-17.: írjuk ösz­­sze, mit akarunk az ünnepekre főzni, mit kell beszerezni, a vá­sárlásból mit bízhatunk a csa­ládtagokra, mit kell önmagunk­nak elintézni. Készítsünk listát arról, kinek vettünk már ajándékot, kinek nem, kinek akarunk küldeni ka­rácsonyi lapot. Ha karácsony másnapján családostól vidéki rokonok látogatását tervezzük, már most vegyük meg a helyje­gyeket. December 16.: Vegyük meg az italokat: bort, sört, szilvesz­teri pezsgőt, a gyerekeknek gyümölcslét. Tegyünk még egy fordulót, hogy kamrába kerül­jön a burgonya, a száraztészta, a konzerv, a mirelit áru. Gondoljuk át, mit veszünk föl az ünnepek alatt, mit kell ki­­tisztíttatni. Ha hajunkat rendbe akarjuk szedetni, jelentsük be magunkat a fodrásznál. Föl kell adni a karácsonyi csomagot is, hogy idejében célba érjen. December 17.: Készítsünk gyorsleltárt gyertyákról, csil­lagszórókról, díszekről; vegyük meg az ajándékoknak a csoma­golópapírt és a szalagokat. Ha a karácsonyi nagytakarí­tás szőnyegfölszedéssel, bútor­tologatással járó „dandárját” az előző hetekben nem végeztük el, már ne vágjunk bele. Még vállalkozhatunk azonban az ajtó- és ablakfóliák lemosására, az ablakok, tükrök megtisztítá­sára és egy alapos porszívó­zásra. December 18.: Töltsük föl a készletet szódapatronból, papír zsebkendőből, WC-papírból, elemből, folttisztítóból, tam­ponból, szalvétából, gyufából, villanykörtéből, biztosítékból, kutya- vagy macskaeledelből. December 19.: Szánjuk a na­pot a még hiányzó ajándékok megvételére, becsomagolására és „elrejtésére”. December 20.: Süssünk meg legalább két tepsi olyan süte­ményt, ami eláll vagy lefa­gyasztható. Készítsük elő a me­leg holmikat, amiket az ünne­pek alatt különböző alkalmakra fölvehetnek a család tagjai. Fel­tétlenül vegyük meg a fenyőfát. December 21.: Ha nem adjuk föl az üdvözlőlapokat, csak jö­vőre kapják kézhez szeretteink. Ideje megfőzni, majd lefagyasz­tani a karácsonyi menü zöldsé­ges ételeit, s elkészíthetjük a desszerteket, a tortát, a bejglit. December 22.: Tartsunk egy utolsó ajándékmustrát, s a sza­loncukorra, süteményfigurára, almára, dióra kössünk cérna­­hurkokat, hogy a fa díszítése gyorsan menjen. December 23.: Vegyük meg az ünnepekre a kenyeret, a pék­süteményeket, a húst, a halat, továbbá a tejet és a tejszínt, s készítsük elő a másnapi ebédet, vacsorát. Akinek kocsija van, tankol­jon föl, mert piros betűs napo­kon sok benzinkút zárva tart. December 24.: Keljünk ko­rán, mert az üzletek is korán zárnak. Délelőtt vegyük ki a fa­gyasztóból az előre elkészített ételeket, főzzük meg frissen, amiket ezen a napon tálalunk. Ebéd után közösen díszítsük föl a fát. Utána legjobb, ha a gyere­kek apjukkal szánkózni vagy sé­tálni mennek, hogy addig a ház asszonya jó forró fürdőt ve­gyen, s valamelyest kipihenje az előző napok fáradalmait. Ferenczy Europress Testületi ülés, költségvetés Zagyvarékas. Decem­ber 21-én tartja az idei év utolsó testületi ülését a község képviselő-testülete. Ekkor határozzák meg a képviselők 1994. évi mun­katervét; néhány önkor­mányzati rendelet módosí­tására is sor kerül (pl: va­gyon- és vagyongazdálko­dásról szóló rendelet), il­letve előzetes tárgyalásra kerül az 1994. évi költség­­vetés. * * * Készül az 1994. évi költségvetés összeállítása; az önkormányzati intéze­tek vezetői is kidolgozzák a saját költségvetési kon­cepcióikat. (Előzetes szá­mítások alapján kisebb összeggel lesznek kényte­lenek gazdálkodni az in­tézmények és az önkor­mányzat, mint az idei év­ben.) Nagy költségű beruhá­zásra a jövő évben várha­tóan nem kerül sor. Ha a költségvetésből kigazdál­kodható, akkor a telefon­­hálózatot szeretnék bőví­teni, illetve útalapépítést, aszfaltozást terveznek a községben. Hogy mely utakról lesz szó, azt a ja­nuári testületi ülésen dön­tik majd el a képviselők. Telefon, kábeltévé Tószeg. Lényeges előre­lépés történt a Tószeget és néhány környékbeli kis­községet érintő telefonbe­ruházásban. A Debreceni Hírközlési Felügyelet jó­váhagyta a Szolnokkal összekötő optikai kábel építési engedélyét. A kivitelezésre vonat­kozó szerződések aláírás előtt állnak. Amennyiben a tószegi rész kivitelezője továbbra is a Távközlés­technikai Rt. marad és az időjárás is megengedi, az optikai kábel fektetési munkálatai megkezdőd­hetnek. * * * Jó ütemben halad a köz­ségi kábeltévé-hálózat ki­építése. A beruházást 50 százalékos lakossági hoz­zájárulással a Titász Rt. végzi a költségek másik 50 százalékának felvállalásá­val. A rendszer üzemelte­tetését a későbbiekben a Titász Rt. fogja végezni. A kábeltévé szolgáltatá­sairól a községi Faluhíra­dóban a lakosság részletes tájékoztatást kap. Hálózat van, vezeték később Fegyvernek. A község telefonhálózatának kiépí­tését három szakaszban végzik el. A helyi hálóza­tot már kiépítették, elké­szült a központ is. Az opti­kai kábel lefektetésére azonban még várni kell, ezért december 31. helyett várhatóan csak 1994 ápri­lisában fognak megszó­lalni a készülékek. A tele­pülés az 56-os szolnoki körzethez fog tartozni. A 481-000 és a 481-100 kö­zötti telefonszámokon az intézmények és a vállalko­zások, míg a 481-101-es telefonszámtól a lakosok lesznek hívhatók. Már most látható, hogy a kö­vetkező évben újabb köz­pont- és hálózatbővítésre lesz szükség, hiszen újabb 81 telefonigénylést adtak be. Ők várhatóan 35-38 ezer forintért jutnak majd telefonvonalhoz. A lakos­sági hozzájárulás mértéke az önkormányzat későbbi döntésétől függ.

Next

/
Thumbnails
Contents