Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-14 / 291. szám

2 Körkép 1993. december 14., kedd Születésnap Telegráféknál Szőke György főszerkesztő (jobbról) pohárköszöntőt mond A külföldi sajtó Antall Józsefről Európai formátumú politikust és államférfit vesztettünk el „Igen” az orosz alkotmányra Nyikolaj Rjabov, a köz­ponti választási bizottság elnöke közölte: az előzetes adatok szerint 55 százalé­kos volt a részvételi arány a vasárnapi oroszországi nép­szavazáson, s a szavazók közel 60 százaléka mondott „igent” az alkotmányra, amely ily módon elfoga­dottnak tekinthető. Hétfőn hajnalban a Kreml Kong­resszusi Palotájából sugár­zott választási gálaműsor­ban közölték az előzetes eredményeket, amelyek szerint Zsirinovszkij pártja vezetett, második volt az Oroszországi Választás, harmadikok a kommunis­ták, s bejutott még a parla­mentbe az ötszázalékos kü­szöböt leküzdve Dmitrij Javlinszkij refortömörülése, az Agrárpárt és a Szergej Sahraj vezette Oroszországi Egység és Egyetértés. Megfigyelőink tapasztalatai Sem visszaélést, sem komolyabb szabálytalansá­got nem tapasztalt a hattagú magyar megfigyelői csoport tagjaként az oroszországi választások tisztaságát ellenőrző Csapody Miklós, az MDF parlamenti képvi­selője. Csapody Miklós sze­rint csak utólag lehet fel­tenni a kérdést: demokrati­kusak voltak-e a választá­sok. Számos olyan tényező van az orosz választási rendszerben, illetve a belpo­litikai összefüggések vo­natkozásában, ami miatt csak utólag lehet majd megállapítani, hogy a de­mokrácia irányában hatot­­tak-e a választások. Izraeli-palesztin csúcstalálkozó „Súlyos válságáról be­szélt Jichak Rabin izraeli miniszterelnök kormánya hétfői rendkívüli ülésén a PFSZ-szel zajló egyezke­dést illetően, kijelentve, hogy a vita a két fél között biztonsági kérdésekben nem tisztázódott. Ezen a napon kellett volna meg­kezdődnie az izraeli kato­nák kivonulásának a meg­szállt Gáza-övezetből és a ciszjordániai Jerikóból, de a vitás ügyeket a határnapot megelőző, Kairóban tartott izraeli-palesztin csúcstalál­kozón sem sikerült ren­dezni. Terv Itália feldarabolásáról A Pó-síkság és környéke, Olaszország középső része Rómával és a déli rész - így alakítanák ki azt a három független köztársaságot, amelyet az Északi Liga nevű olasz párt alkotmány­­tervezete alapján hívnának életre a mai Olaszország te­rületén. A párt főideoló­gusa, Gianfranco Miglio szenátor által ihletett terve­zetet vasárnap nagy több­séggel jóváhagyta a Liga Milánóban tartott kongresz­­szusa. Külföldi tőke Szlovákiában Az osztrákok és a néme­tek eszközölték csaknem a felét a külföldi beruházá­soknak Szlovákiában. A TASR szlovák hírügynök­ség beszámolója szerint az osztrákok állnak 24 száza­lékkal az első helyen. Őket a németek követik 21 száza­lékkal. Ezután 14 százalék­kal az amerikaiak, illetve 11 százalékkal a csehek követ­keznek. Szeptemberig a kö­zel egy év óta független ál­lamban a beruházások ér­téke elérte a 10,1 milliárd koronát. Szolnok és a városkörnyék hetilapja, a Telegráf 1992. de­cember 11-én, először mutat­ványszámként indult útjára, majd január közepétől folyama­tosan, péntekenként kerül az ol­vasók kezébe. Tegnap kis ün­nepség keretében emlékeztek meg a jubileumról, s Szőke György főszerkesztő köszönetét Hiányzott már nagyon a jász­­jákóhalmaiaknak, hogy jól ki­beszélgessék a falu dolgait. Hétfőn este sort is kerítettek a falugyűlésre, mely 14 hónappal követte az előzőt. Itt mutatko­zott be dr. Csatai József, az új jegyző. Fodor István polgármester beszámolóját illedelmesen meghallgatta a népes közönség. Nem szégyenkezhet Jákóhalma önkormányzata, sokat tett azért, hogy legyen jó ivóvíz, hogy működőképes legyen az iskola, óvoda, megújuljon a közvilágí­tás, segítséget kapjanak a rászo­rulók. Idén különböző pályáza­tok révén 22 millió forintot nyertek, melyekből ezeket a ha­laszthatatlan dolgokat oldották meg. Bár a falut is sújtja a munka­­nélküliség - 240-en vannan -, a kárpótlás, a privatizáció és a he­lyi vállalkozások támogatása munkahelyet teremtett. Mindez azonban, úgy tűnik, kevés a lakosok szemében. A kérdésekből, hozzászólásokból kiderült egyrészt, hogy minden­ről tudnak, ami a községházán történik, másrészt pedig a közös pénzzel a falu népe másként A napokban Pozsonyban nemzetközi gasztronómiai fesz­tivál zajlott, amelyen Magyar­­országot a szolnokiak képvisel­ték. A Gösser étterem főnöke, Pálszabó Mihály nemzetközi hírű szakácsmester, a francia gasztronómia lovagja által veze­tett csapat öt tagból állt. A válogatott: a Gösserből Tóth Róbert, a Róza vendéglő­ből Zoboki Zoltán és Törjék At­tila, a Tisza Szállóból Ignácz Zoltán, valamint az ugyancsak gösseres Bózsó Mihály felszol­gáló volt. A csapat összesen ki­lenc aranyérmet szerzett a har­minc versenyző közül. A há­mondott mindazoknak, akik se­gítették munkájukat. A Szolnok Térségi Szövetség soros elnöke, Papp István az alapítók nevében szólt arról, hogy a lap beváltotta az elkép­zeléseket, s e rövid idő alatt tar­talomban és minőségben egy­aránt javult, s népszerűvé vált az olvasók körében. gazdálkodna. Firtatták a pol­gármester fizetését, a képvise­lők költségtérítését, az alpol­gármester helyettesítési díját, és bizonyos összegekről az a vé­leményük, hogy az ablakon ki­dobott pénz. Két nagy munka­ügyi pere van az önkormány­zatnak, az egyik dr. Wittrédy Ján ossal, a másik pedig a volt jegyzővel, dr. André Bélával. Wittrédy dr. negyvenperces hozzászólásában alapos jogi felvilágosító előadást tartott a közalkalmazotti jogviszony ak­tuális kérdéseiről, a lemondás és a felmentés közötti különb­ségről és a vele történt hosszas kálváriáról. Ennek anyagi vonzata, hogy az ő állására felvettek egy má­sik orvost, akit tíz hónapja fi­zetnek is annak ellenére, hogy a kusza jogi helyzet miatt tényle­gesen nem tud dolgozni. A régi jegyző gyors elküldése is sokba került a községnek, mivel hat hónapi bérét ki kellett fizetni. Szóba került a falugyűlésen néhány hétköznapi kérdés is. Kapitányréten nincs jó ivóvíz, márpedig azt is a falunak kel­lene biztosítani. Volt, aki szóvá romévenként megrendezett versenyt az elmúlt alkalommal ugyancsak magyarok nyerték meg. Szépen és jól főző fiaink úgynevezett serpenyős és dísz­munkában érték el a kiemel­kedő sikereket. Bár a verseny­munka csak az utóbbira szólt, a szolnokiak megtoldották egy kis plusszal, és serpenyős étele­ket is készítettek. A sikeres szereplés után az osztrák szakács- és cukrászszö­vetség elnöke felkérte a magyar csapat vezetőjét az 1994-es szingapúri világkiállításon kö­zös csapat nevezésére. Új digitális telefonközpont Schamschula György közle­kedési, hírközlési és vízügyi miniszter avatta fel hétfőn Gyöngyösön azt az új, digitális távbeszélőközpontot, amely Gyöngyös és Hatvan térségében 23 ezer új telefonállomás bekö­tését teszi lehetővé az elkövet­kezendő években. Mint az ava­tás alkalmából elhangzott: a Matáv Rt. 2,3 milliárd forintos beruházásában megvalósult, 30 ezres vonalkapacitású telefon­­központ, üvegszálas rendszere révén, jelentősen javítja a két város körzetében a telefonálás minőségét. A meglévő csaknem 7000 állomás mellett az év vé­géig újabb 6000 bekötését teszi lehetővé. Egyúttal bekapcsolják a nemzetközi távhívószolgá­latba Adács, Csány, Ecséd, Gyöngyösoroszi, Hort, Kará­­csond, Kisnána, Vécs és Visz­nek községeket is. A központ átadásával a 38-as körzetszám megszűnik, a telefonok 37-essel tárcsázhatok. (MTI) tette, hogy hová kerül az a se­gítség, amit az állam ad a falu­nak. Merthogy aki segélyért fo­lyamodik, azt elutasítják. Egy idősebb hölgy részletesen érte­kezett arról, hogy az óvónői la­kást - melyet 1876-ban Gubicz Andrásné hagyományozott a fa­lura - semmiképp ne adják el, még akkor sem, ha ezt a törvény lehetővé teszi. Volt, aki azt sérelmezte, hogy az önkormányzati ülésen - ahová mindenkinek joga van elmenni - nem hallgatták meg a lakosságot, hanem a kitűzött napirendi pontokat tárgyalta meg a testület. Elhangzott, hogy a doktor ügye két pártra szakí­totta a falut, ami a közelgő vá­lasztások előtt nem igazán bölcs dolog. Wittrédy doktor véleménye szerint a polgármester elszakadt az emberektől, és szívesebben kutatja a falu történetét, a múl­tat, mint hogy a jövőt vázolná fel. A jövő alakításának joga vi­szont a falu népének kezében van, hisz a közelgő választáso­kon eldönthetik, ha „más lovat” akarnak. Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében a karcagi primer kör­zetben a Matáv privatizáció­ját követően megalakuló Or­szágos Koncessziós Társaság szerez jogosultságot a távbe­szélő-szolgáltatás végzésére. A jászberényi és a szolnoki pri­mer körzetekben pályázatot írtak ki a helyi távbe­szélő-szolgáltatás végzésére. A távközlés korábbi szabá­lyozás szerint alapvetően a Ma­táv pénzügyi helyzetétől és fej­lesztési terveitől függött az or­szág különböző régióiban a te­lefonhálózat sorsa. Távközlésünk már nemcsak az országos átlagban maradt el az európai normáktók, hanem ezen belül is számos helyi ön­­kormányzat ítéli méltatlanul hátrányosnak régiójuk helyze­tét. A koncessziós törvény a tele­fonszolgáltatás területén is ol­dotta az állam kizárólagos mo­nopóliumát. Egyben ez év áprilisában fel­hívást tettek közzé, amely nyi­­latkozattétéb'e szólította fel az önkormán w.at okát arról, hogy igénylik-e? a területükön a helyi A The Times című brit lap hétfői nekrológja szerint Antall József zárkózott ember volt, és gyakran úgy tűnt, bizonytalan és zavarban van a politikai ref­lektorfényben. De legélesebb bírálói is - akik sokan voltak - elismerték szilárd kitartását ab­ban az időszakban, amikor Ma­gyarország megtalálta az igen­csak szükséges stabilitást, és ez annál is értékesebb volt, mert a gazdasági átalakulás és a regio­nális politikai felfordulás idején sikerült elérni. A lap megállapí­totta, hogy Antall József sikere­sen kormányozta Magyarorszá­got az európai integráció felé. A The Daily Telegraph nek­rológja szerint Antall József el­sőrendű célja mindig a politikai stabilitás volt, és részben az ál­tala fenntartott viszonylag nyu­galmas környezet vonzott Ma­gyarországra 4,5 milliárd dol­lárt - a kelet-európai külföldi befektetés felét. Hároméves kormányzása alatt azonban a gazdaság 20 százalékkal vissza­esett, az MDF támogatása pedig az év elején 8 százalékra csök­kent. A Financial Timesban Nicho­las Denton budapesti tudósító azt írta, hogy Antall József tá­vozása politikai megrázkódta­tással fenyeget, röviddel a jövő májusra kiírt választások előtt. Habár nem volt népszerű, széles körben tisztelték - még ellenfe­lei is -, és távozása rontja az MDF esélyét köztámogatása visszaszerzésében. A kommunizmus utáni Ma­gyarország első miniszterel­nöke a középjobbhoz tartozó mérsékelt konzervatív volt, aki az európai kereszténydemokrá­cia hagyományaihoz illeszke­dett - írja a Libération című te­kintélyes, a baloldalhoz közel álló francia lap budapesti tudó­sítója. A szerző, Claude Kovács röviden ismerteti a kormányfő életútját, majd így folytatja: ha­bár elvesztette a rákkal folyta­tott küzdelmet, kormánya meg­döntötte a térségbeli politikai túlélési rekordokat. A vasárnap elhunyt Antall József életműve csak később nyeri el koronáját: amikor Ma­gyarország egyenjogú tagként kötődik majd a Nyugat politikai és biztonsági rendszeréhez. Eb­ből a szemszögből Antall or­szágának éppoly fontos volt, mint egykoron a Német Szövet­távbeszélő-szolgáltatás kon­cessziós pályázati kiírását. Az ország területén a közigazgatási határokhoz és a meglévő tele­fonhálózat struktúrájához iga­zodóan kialakított 54 primer körzet közül abban a 25-ben ír­tak ki koncessziós pályázatot. A pályázati kiírás értelmében a nyertes társaság 25 éves kon­cessziót, ezen belül 8 évig kizá­rólagos jogosultságot szerzett a helyi távbeszélő-szolgáltatás végzésére az adott primer kör­zetben. A koncessziós társaság meg­alakulásától számított 6 hóna­pon belül köteles megállapodni a jelenlegi szolgáltató Matáv­val, a szolgáltatás átvétele-át­­adása kérdésében és időpontjá­ban. Az új szolgáltatónak évi leg­alább 15,5 százalékos fővonal­­szám-bővítés mellett 1996-ig olyan fejlettségi szintig kell el­jutnia, hogy azt követően az igények 90 százalékát 6 hóna­pon belül, illetőleg bármely igényt egy éven belül képes le­gyen kielégíteni, az előírt minő­ségi feltételekkel. Továbbra is a Matáv, illető­leg annak privatizációja során ségi Köztársaságnak Konrad Adenauer (az NSZK első kan­cellárja). Antall József a de­mokratikus Magyarország út­mutató kormányfőjévé vált - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung hétfői számában Georg Paul Hefty. Amit elért, az nem kevesebb, mint az ország kon­szolidálása és társulása az Eu­rópai Unióval. Antall Józseffel Magyaror­szág nemcsak európai formá­tumú politikust és államférfit veszít el. Távozott a stabilitás szavatolója, aki nemcsak orszá­gát, hanem a Kárpátok ívének egész térségét és az ettől távo­labb eső vidékeket is állandóan bevonta mérlegeléseibe - írta méltatásában Carl Gustaf Ströhm a Die Weltben. Antall nem csupán nemzettudatos ma­gyar volt, hanem olyan keresz­ténydemokrata, aki országának jövőjét lehetőleg szoros európai integrációban akarta biztosítani. A Független Államok Közös­ségének tévéhíradója vasárnap éjszaka a vezető külföldi hírek között számolt be Antall József kormányfő haláláról. A tévéhír­adó az ITAR-TASZSZ nekro­lógját ismertetve beszámolt róla, hogy Göncz Árpád ál­lamfő felkérte Boross Péter bel­ügyminisztert az ügyvezető mi­niszterelnök feladatainak ellátá­sára. Ugyanacsak az orosz hiva­talos hírügynökség alapján kö­zölte a miniszterelnök halálhírét az orosz rádió. A cseh politikai vezetés tag­jai közül Karel Dyba gazdasági miniszter volt az első, aki - va­sárnap késő este, a CTK hír­­ügynökség útján - kifejezte sajnálkozását Antall József el­hunyta miatt. A CTK ismerte­tése szerint Dyba elmondta: a szomorú esemény várhatóan nem járul hozzá a politikai élet stabilitásához. A hétfői szlovák lapok több­sége egyelőre csak Ántall Jó­zsef halálhírét ismerteti, míg a magyar nyelvű Új Szó részlete­sen, oldalnyi terjedelemben ír az elhunyt miniszterelnökről. „Neki kellett ledöntenie azokat a falakat, amelyeket a proletár internacionalizmus jegyében emeltek magyar és magyar közé” - írja az Új Szó, arra em­lékezve, hogy Antall József an­nak idején kijelentette: lélekben tizenötmillió magyar miniszter­­elnökének érzi magát. (MTI) megalakuló Országos Koncesz­­sziós Társaság fog szolgáltatni ott, ahol nem akadt pályázó vagy ahol nem lehetett nyertest hirdetni. A KHVM a koncessziós pá­lyázatok benyújtásának - erede­tileg november 29-én lejáró - határidejét 1994. január 3-ig meghosszabbította. Akkor dől el, hogy az egyes primer körzetek telefonszolgál­tatásáért mely vállalkozók szállnak harcba. A nem kötelező jellegű aján­latok beadási határideje 1993. november 5-e volt, ekkor zárult le a privatizáció első szakasza. Négy cég, illetve konzorcium jelezte érdeklődését, mind a négy pályázó megfelelt a kiírás követelményeinek, részt vehet­nek a további versenyben, és november 18-tól megkezdhet­ték a Matáv teljes körű átvilágí­tását. A Matáv privatizációjáért küzdő cégeknek és konzorciu­moknak a most már kötelező jellegű pályázataikat december 14-ig, azaz máig kell beadnia. Az eredményhirdetésre nem kell sokat várni, az még év vége előtt várható. Felvételünkön balról jobbra: Tóth Róbert, Ignácz Zoltán, Pál­szabó Mihály, Zoboki Zoltán, Törjék Attila A jákóhalmiak mindenről tudnak, ami a községházán történik A közös pénzzel a falu másképp gazdálkodna 1111118111 K. E. A szakácsok mindenkit lefőztek A PálYázati batáridő ma jár te Privatizáció alatt a Matáv Eredményhirdetés még év vége előtt várható

Next

/
Thumbnails
Contents