Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-13 / 290. szám
Olajbányász: kilenc nap alatt öt győzelem zsinórban! Kisújszállás legerősebb fiai Németországba utaznak Továbbra is ellenállhatatlanul Ötven esztendős az egykori futballfenomén (9-13. oldal) IV. évfolyam, 290. szám 1993. december 13., hétfő Jász-Hagykun-Szolnoft megyei napilap Nemcsak GAZDASÁGI VEZETŐK és JOGÁSZOK részére! A KERSZÖV Kft.-vel közös szervezésben BEMUTATÓT tartunk a COMPLEX CD-JOGTÁR * (Magyar Törvénytár Bírósági Döntvénytár APEH rendeletek Magyar Közlöny) számítógépen történő használatáról. A bemutató ideje és helye: 1993. december 16-án 5 9 órától, a Tisza Szálló vadászterme, f Elhunyt Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke életének 62. évében hosszan tartó, súlyos betegség után a SOTE budapesti oktatókórházában vasárnap 17 óra 15 perckor elhunyt. Antall József Budapesten született 1932. április 8-án. Édesapja, id. Antall József közismert politikus, aki a II. világháború idején kormánybiztosként sokat tett a menekültekért. Antall József a budapesti Piarista Gimnáziumban végezte tanulmányait 1942 és 1950 között. 1950-től volt hallgatója az Eötvös József Tudományegyetemnek, ahol történelem-magyar nyelv és irodalom szakon középiskolai tanári, levéltárosi, könyvtárosi, muzeológusi diplomát szerzett. Bölcsészdoktori disszertációját Eötvös József politikájáról és az 1867-es kiegyezés előkészítéséről írta. Antall József a Magyar Országos Levéltárban 1954-ben kezdte szolgálatát, majd a Pedagógiai Tudományos Intézet tudományos kutatója lett, s az Eötvös József Gimnázium tanára volt. Az 1956-os forradalom aktív résztvevője, egyik alapítója a később emigrációban tevékenykedő Keresztény Ifjúsági Szövetségnek. A forradalom leverése után letartóztatták, vizsgálatot folytattak ellene. Fegyelmi eljárással áthelyezték a Toldy Ferenc Gimnáziumba, 1959-ben politikai magatartása miatt eltiltották a tanítástól. 1960-ban engedélyezték, hogy könyvtárosként dolgozzon, 1962-től pedig részt vehetett a felsőoktatásban. 1963-tól jelenhettek meg ismét saját nevén tudományos dolgozatai. Miközben folytatta politika- és művelődéstörténeti munkásságát is, orvostörténelmi szakterületen helyezkedett el 1964-ben tudományos kutatóként. Antall Józsefnek kiemelkedő szerepe volt a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár megszervezésében. Huszonöt évet töltött az intézetben: főmunkatársként, igazgató-, majd főigazgató-helyettesként; 1984-től pedig e tudományos műhely főigazgatója egészen miniszterelnökké történt megválasztásáig. Emellett a Magyar Orvostörténelmi Társaság főtitkára, majd elnöke; az Orvostörténeti Közlemények főszerkesztője. Több könyve és 300-nál több publikációja jelent meg. Tagjává választotta a Nemzetközi Orvostörténeti és Gyógyszerész-történeti Akadémia, alelnökévé a Nemzetközi Orvostörténelmi Társaság. Antall József a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja. Részt vett a Független Kisgazdapárt újjászervezésének előkészítésében, felkérték a főtitkári tisztségre, felajánlotta a főtitkári posztot az 1989 tavaszán újjászervezett Kereszténydemokrata Néppárt is. Antall József azonban egy középpárt, illetve pártkoalíció megteremtését tűzte ki célul. Más pártba nem lépett be, csak az MDF-be, amelynek II. országos gyűlésén választották elnökké. Antall József fontosnak tartotta a magyar pártok nemzetközi kapcsolatainak kialakítását. Antall Józsefet 1990-ben az EDU alelnökévé választották. Az 1990. évi választásokon pártja budapesti listáján szerzett mandátumot. 1990. május 2-től kormányra kerüléséig az MDF képviselőcsoportjának vezetője. Május 3-án mint a választásokon győztes, legnagyobb parlamenti párt vezetője a köztársasági elnöktől kormányalakítási megbízást kapott. 1990. május 23-án este az Országgyűlés 218 igen, 126 nem és 8 tartózkodással megválasztotta a Magyar Köztársaság miniszterelnökévé. Göncz Árpád köztársasági elnök a magyarság felemelkedése érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként Antall Józsefnek a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje kitüntetést adományozta 1993. december 11-én. Halála pillanatáig betöltötte a Magyar Köztársaság miniszterelnökének tisztét. Boross Péter az ügyvezető kormányfő- A mai napon az Alkotmány 33/A paragrafusának c. pontja alapján, Antall József miniszterelnök halálával a kormány megbízatása megszűnt - jelentette be vasárnap este a televízióban Göncz Árpád köztársasági elnök. Az államfő felkérte Boross Péter belügyminisztert, hogy további intézkedéséig ügyvezető miniszterelnökként lássa el a feladatát, és vezesse az Alkotmány 39/B paragrafusa alapján az új kabinet megalakulásáig hivatalban maradó kormány munkáját. Gyászol az ország Rendkívüli kormányülés Gyásztáv iratok érkeznek a Parlament épületébe, a kormány hivatalába. Vezető politikusok nyilvánították ki részvétüket, s nyilatkoztak az elhunyt kormányfőről. Antall József halálával a fiatal magyar demokrácia egyik megteremtője távozott az élők sorából - mondotta egyebek között Franz Vranitzky osztrák kancellár. Hírügynökségek ismertették elhunyt kormányfőnk életútját. Részvéttáviratot küldött Göncz Árpádhoz egyebek között Kohl kancellár, Iliescu államelnök és több neves államférfi. Gyászol az ország, tegnap este az épületekre fekete lobogók kerültek. A Parlament lép•' csőjén a kegyelet apró lámpásaiként gyertyákat gyújtottak az emberek. Demszky Gábor, a főváros polgármestere elrendelte a középületek gyászlobogózását, és felkérte a lakosságot, hogy lakóépületeikre tűzzenek ki gyászlobogót. Várhegyi Attila, a megyeszékhely polgármestere lapunkhoz eljuttatott felhívásában a következőket írta: „Dr. Antall Józsefben mindenkor tiszteljük az államférfit, azt a személyt, aki egy demokratikus és szabad választást követően elsőként vehette át a kommunista kormányoktól a pálcát, hogy esélyünk legyen sorsunk jobbítására. Emlékezzünk és tisztelegjünk, kérem valamennyiüket, hogy a gyász napjaira a fekete lobogó kitűzésével hajtsunk fejet a Magyar Köztársaság volt kormányfője előtt.” Tegnap este már a megyeszékhely igen sok épületén lobogtak a részvétet, a kegyeletet tanúsító fekete zászlók. Vasárnap este fél 8-ra Boross Péter rendkívüli ülésre hívta öszsze a kormány tagjait. A mintegy másfél órás tanácskozás után Juhász Judit szóvivő ismertette a kormány által jóváhagyott közleményt, amely egyebek között méltatta Antall József érdemeit, aki ellenzéki politikusként és később kormányfőként egyaránt múlhatatlan érdemeket szerzett az önkényuralom felszámolásában, a Magyar Köztársaság demokratikus, parlamentáris, alkotmányos rendjének kialakításában, függetlenségének, európai integrálódásának, nemzetközi elismertségének helyreállításában és a szociális piacgazdaság kiépítésében. A kormány felkér minden intézményt a gyász lobogójának kitűzésére. A kormányszóvivő elmondta, a kabinet tagjai a köztár-Göncz Árpád köztársasági elnök vasárnap este 8 órára magához kérette a parlamenti pártok frakcióvezetőit, és tájékoztatta őket Boross Péter belügyminiszternek további intézkedésig szóló ügyvezető miniszterelnöki megbízatásáról. A Göncz Árpádnál vasárnap este folytatott megbeszélésen megjelent Kónya Imre, az MDF, Kuncze Gásasági elnök döntésével, mely szerint felkéri Boross Péter eddigi belügyminisztert, hogy további intézkedésig ügyvezető miniszterelnökként lássa el feladatát, egyhangúlag egyetértettek. A kabinet az új kormány megalakulásáig hivatalában marad, és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek a kormányt megilletik. Nemzetközi szerződést azonban nem köthet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. Nincs korlátozva ugyanakkor a kormány egyéb hatásköreinek gyakorlásában. Juhász Judit végül elmondta, a temetéséről később intézkednek a család egyetértő bevonásával. A temetéssel kapcsolatos teendők irányítására Boross Pétert kérte fel a kabinet. bor, az SZDSZ, Gál Zoltán, az MSZP, Kövér László, a Fidesz, Csépe Béla, a KDNP frakcióvezetője, valamint a 36-os frakció képviseletében Bejczy Sándor. A köztársasági elnök tájékoztatta a kialakult helyzetről a frakcióvezetőket. Faragó András szóvivő azt is elmondta, hogy a köztársasági elnök hétfőn politikai tárgyalásokat kezd a pártok vezetőivel. (MTI) Frakcióvezetők Göncz Árpádnál Elment egy demokrata Göncz Árpád köztársasági elnök vasárnapi rádió- és televízióbeszédét az alábbiakban közöljük: „Honfitársaim! Magyarország miniszterelnöke, dr. Antall József az egészségét aláásó gyilkos kórral folytatott hosszú és hősies küzdelme végeztével visszaadta lelkét teremtőjének. A hír - jóllehet föl kellett készülnünk rá - mindannyiunkat megrendített és fájdalommal tölt el. Antall József mély hivatástudatból táplálkozó és szinte emberfeletti akaratereje már-már azt a hitet táplálta belénk, hogy nincs az a súlyos betegség, ami képes rajta erőt venni. Tudnunk kell, hogy szilárd felelősségtudatot sugárzó lénye még politikai ellenfeleiben is rokonszenvet és tiszteletet keltett. Az új Magyar Köztársaság első választott miniszterelnökeként hihetetlenül nehéz szolgálatot vállalt: azt, hogy az ország hajóját elkormányozza és biztonságban lehorgonyozza Európa nyugati partján, s népünket a tekintély- és parancsuralom szinte megszakítatlan évszázadai múltán elvezesse a népuralom - a demokrácia - küszöbére. „Küszöbére” - mondom -, mert a parancsuralom és a demokrácia határvonala nem piros vonal, ami egyetlen lépéssel átléphető, hanem politikai és gazdasági akadályokkal tarkított széles határsáv, s egy ország - egy társadalom - akkor válik demokratikussá, ha értékrendjét, gondolkodásmódját és magatartását tekintve az ország lakóinak túlnyomó többsége átküzdötte magát ezen a gyepűn. Egy 1100 éves ország történelmében három és fél év - még ha sorsdöntőén fontos is -futó pillanat: a kortárs aligha vállalkozhat rá, hogy megvonja hiteles mérlegét. Annyit azonban joggal állíthatunk, hogy hazánk - miniszterelnökének közvetlen irányításával - megindult az áhított demokrácia felé, s eljutott odáig, ameddig ez idő alatt eljuthatott. Antall József a történész, akinek eszmeisége a múlt elmélyült ismeretében gyökerezett, ezt tisztán látta. Korai halálát különösen fájdalmassá teszi, hogy a sors akaratából nem volt képes megvalósítani mélyen átérzett szándékát: átvezetni az országot a kiteljesült demokráciába, elvezetni az országot a második választásig, ami egy fiatal, épülőfélben lévő demokrácia életében talán még az elsőnél is fontosabb. Hiszen az, hogy az ország népe másodízben tapasztalatokban gazdagodva, újabb alkotmányos és tiszta választás során jelöli ki képviselőit - a választás kimenetelétől függetlenül -, önmagában is az ország demokratizmusának, a magyar demokrácia folyamatosságának bizonyítéka. De nemcsak a magunk, hanem a mindennapjainkat szakadatlanul értékelő világ szemében is. Nemcsak hiszem, hanem tudom: Antall József, az államférfi haláláig ezt a célt szolgálta - a magyar demokrácia megszakítatlan és me gszakít hatatlan folyamatosságát. Meggyőződésem, hogy Isten akaratának tudomásulvételén kívül ez a tudat békítette meg a halál gondolatával. Mi, magyar polgárok, szavazzunk bármelyik párt jelöltjére a közelgő választásokon, azzal tisztelgünk a legméltóbban a miniszterelnök, Antall József emléke előtt, s azzal szolgáljuk leghívebben szellemi hagyatékát, ha hitét, szándékát, jövőbe vetett bizalmát tiszteletben tartva makulátlanul tiszta, az eszmék küzdelmén alapuló választás során, az arra legméltóbb honfitársainkat küldjük a parlamentbe. Minden halál alkalom, hogy számot vessünk önmagunkkal, önmagunk életével. A kormányfő megrendítő halála kiváltképpen alkalom a számvetésre: tekintsünk hát önmagunkba - magyarokként vagy közös hazánk más nemzetiségű polgáraiként, párttagokként vagy párton kívüliekként -, s tegyük fel magunknak a kérdést: megtettünk, megteszünk-e mindent, ami tőlünk telik, hogy híven szolgáljuk szűkehb közösségünket és hazánk egészét? S ha tesszük, milyen eszközökkel tesszük? Ezzel tisztelegjünk a kormányfő sírja előtt!” MDF választmányi ülés A kibontakozásról tanácskoztak Mélységes aggodalom hatja át a Magyar Demokrata Fórum országos választmányának tagjait a lakitelki ülésen. Az Antall József miniszterelnök egészségi állapotáról érkező hírek rányomják bélyegüket a tanácskozás hangulatára - mondotta még szombaton az MTI-t tájékoztatva Herényi Károly, a párt szóvivője. Antall József miniszterelnök levelet intézett a tanácskozáshoz. Ebben egyebek között a következőket írta: „Az országos választmány lakitelki tanácskozása fontos állomás az MDF életében. Úgy gondolom, jelképnek is felfogható, hogy éppen Lakitelek a színhely, hiszen ismét sorsfordító kérdésekről, a következő időszakra szóló program megalkotásáról lesz szó.” Majd egyebek között arról írt: az MDF kormányzó pártként jó reményekkel készülhet az 1994-es tavaszi választásokra. A nemzetközi politikai élet kimagasló személyiségei és a nemzet jövőjéről felelősen gondolkodó honfitársaink - írta a kormányfő - egyaránt elismeréssel szólnak az elmúlt három és fél esztendőben végzett munkáról. „Tiszta lelkiismerettel állíthatjuk, hogy vállalt feladatainknak a kormányzati ciklusra eső részét elvégeztük” - írta levelében Antall József. A tanácskozáson egyebek között a gazdasági kibontakozás lehetőségeiről, a magyar gazdaság nemzetközi megítéléséről esett szó, valamint központi témaként a választásokra való felkészülés, a választási program kidolgozása szerepelt.
