Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-08 / 260. szám

1993. november 8., hétfő Sportextra 15 A békési nyugdíjas tudománya Csodakezű Ficam Juci A múlt heti kisújszállási országos súlyemelő utánpótlás csapatbajnokságon feltűnt egy töré­keny asszonyka, aki időnként szélvészgyorsasággal hagyta el a termet. Vajon hová szaladhat, tet­tem fel magamnak a kérdést, miután már vagy ötödjére kapott fel a dobogó mögötti elfüggönyö­zött részre. „Súlyemelő” anyuka nem lehet, hiszen mindig más és más fiú gyakorlata után sprin­téit fel a lépcsőn. Látszólag orvosnak sem tűnt, hiszen a doktorokra oly jellemző táskát nem ló- bálta a kezében. Akkor hát ki lehet ez a nagymama kinézetű hölgy? Addig-addig szaladgált föl, s alá a pulpitusra a néni, mígnem megkérdeztem Szabolcsi Ká­rolyt, a kisújszállási erős fiúk mesterét, hátha ő felvilágosítás­sal tud szolgálni a melegítőbe öltözött asszonyról. Persze, hogy ismerte, hiszen az ő kife­jezett kérésére jött el a rendez­vényre. Ficam Juci - volt vála­sza, de halaszthatatlan dolga miatt azon mód távozott is mel­lőlem a tréner. Mit volt mit ten­nem, ismeretlenül kellett meg­szólítanom a hölgyet. Elnézést a zavarásért, de úgy láttam, ön bennfentesen mozog a sportolók közt, többször hívta el valamelyik csapat edzője is. Talán orvos vagy masszőr?- Ficam Juci vagyok. Nyu­godtan mosolyogjon fiatalem­ber, nem zavar ez a becenév, mely még lánykoromban ragadt rám. A kérdésre visszatérve, nem vagyok sem az egyik, sem a másik. Amolyan „csontko­vácsként” ismernek az embe­rek. Hogy hívhatnak így egy nagymama korabeli asszonyt?- Futószalag mellett dolgoz­tam, míg nyugdíjba nem men­tem, s mivel több Juci is volt a műszakomban, valahogy meg kellett különböztetni bennün­ket. Tudták rólam, hogy külön­féle izomsérüléseket, idegbe- csípődéseket, ízületi fájdalma­kat képes vagyok az ujjaimmal elmulasztani, így gyorsan elke­reszteltek Ficam Jucinak. Ezt mind a mai napig szívesen vise­lem, a becsületes nevem egyéb­ként Györeki Ferencné. Mióta foglalkozik súlyeme­lőkkel?- Nemcsak súlyemelők, más sportágak képviselői szintén felkerestek az elmúlt évtizedek­ben, de civilek is tartoznak a „pacientúrámba”. Többek közt hozzám járt szegény megboldo­gult Messzi Pista is. A tatabá­nyai emelőkhöz például nekem kellett leutaznom, a helyszínen kezeltem őket. Egyetlen kivétel­lel - ha jól emlékszem Bökfy maradt ki a szórásból - az egész csapatra ráfért a masszírozás. Akkor ezek szerint itt sem tét­lenkedett?- Már a vereseny előtti napon volt dolgom, az ex-kisújszállási Oros Norbert térdét kezeltem. Pénteken még alig tudott rá­állni, szombaton pedig kilökte a 150 kilót. Szegény Lakatos térde egyből az első gyakorlatá­nál meghúzódott. Ügy tűnt vissza kell lépnie a folytatástól, szerencsére azonban vele is boldogultam a szünetben. Nem unatkoztam hát, de azért hívtak, hogy segítsek, ha tudok. Eny- nyire tellett. Ha valakinek felkeltette volna érdeklődését Ficam Juci (néni) csodakeze, címét szer­kesztőségünkben megkap­hatja. Géléi József Gyors „diagnózis” után jöhet a kezelés 2.feladvány: Miniatűr színváltó 2. mattképekkel szelvény Világos.Ke 1, Vd 1, Fc 1, Ff 1 (4) Sötét: Ke 4 (1) Világos indul és a harmadik lépésben mattot ad. Benkő Pál­nak, a gyakorlati játék nagymesterének műve. Tréfás adottsá­gokkal rendelkezik, mivel világos tisztek alapállásból indulnak. Az előző rejtvényünk kulcslépése: Hxe 7. Az önkötő kulcs után a sötét bástya kétszer feloldja a vezért és meghatározza matt­jait. Többen eltévedtek a rafinált lépések között. Például: Hd 8? Fb 5? Fd 5? Második rejtvényünk beküldési határideje (szelvénnyel együtt) 1993 november 16. Cím: Új Néplap, 5000 Szolnok, Kossuth tér 1. A borítékra kérjük ráírni: Sakkrejtvény. Ezúttal ismételten felhívjuk játékos kedvű olvasóink fi­gyelmét arra, hogy akik három rejtvényünkből mindhár­mat helyesen megfejtették, azok jogosultak részt venni decemberi sorsolásunkon, amelyen 5000 forint lesz a szerencsés nyertes jutalma. Magyarok nélkül Régi idők focistája A labdarúgás töltötte ki élete minden percét A Szentkúti templomtól az Üllői útig A spanyolországi Alicanté- ban zajló ritmikus sportgim- nasztikai világbajnokságon baj­nokot avattak a csapatverseny­ben. Sajnos a magyarok nem kerültek az egyéni döntőbe, ezért a hírügynökségek nem tér­tek ki lányaink szereplésére. Patocska Mária, a sportág egykori kitűnősége, a magyar szövetség szakmai alelnöke a következő tájékoztatást adta az MTI-nek:- Együttesünk a 13. helyet szerezte meg 87.350 ponttal. Sajnos, a 26-os egyéni döntőbe sem Szalay Andrea, sem Fráter Viktória nem tudott bekerülni, mert holtversenyben a 27. he­lyen végeztek. Bár ez a helyezés a mostani fináléra nem volt ele­gendő, azonban a jövő évi pári­zsi döntőben biztosították he­lyüket a lányok. Ez a viadal ugyanis kvalifikáló volt az 1994. évi vb-re, s a legjobb 36 szerzett jogot a részvételre. Szalay egyébként kevesebbet nyújtott most, mint amire képes. Nem volt magabiztos, labdával rontott. Fráternek rutinos ver­senyzőként nem lett volna sza­bad akkorát hibáznia, hogy ki­lép a verseny területről. Sza­laggyakorlatában hibázott. Az újonc Holjevicz Eszter várako­záson felül szépen teljesített, nem ijedt meg. A mezőnyről annyit el kell mondani, hogy a nagy esélyes Fehérorosz válo­gatott nem tudta „elviselni” vi­lágbajnoka, Larissza Lukja- nyenko sérülés miatti hiányzá­sát. Az ujjtörést szenvedett Luk- janyenkót egyébként meg is operálták - mondta Patocska Mária. Nemigen lehetne olyan jász­sági futballbarátot találni, aki ne ismerné Bíró István nevét. Az idősebbek soha nem felejtik el a nagyszerű balszélső alakítá­sait, a fiatalabbakat éveken ke­resztül oktatta a játék rejtelme­ire, míg a légfiatalabbaknak úgy beszélnek róla, mint a labdarú­gás nagy tehetségű, megszállott képviselője. A sors kegyes volt hozzá, hiszen kivételesen hosz- szú, 24 éves játékos pályafutást mondhat magáénak. Persze az aktív játék befejezése után sem mondott búcsút a zöld gyepnek, a -Jászság számos településén dolgozott, mint edző. Legendás volt labdaszeretete. Az utcán járva, ha focizó gyerekeket lá­tott, azonnal beállt közéjük. A kiváló sportembert beszélgeté­sünk elején pályafutása kezde­téről kérdeztük.- Családunkban nem volt ha­gyomány, hogy valaki labda­rúgó legyen, viszont édesapám nagyon szerette ezt a játékot. Mint minden jászberényi kis srác, amikor a suli befejeződött, én is a Szentkúti templom előtti térre igyekeztem. Még tízéves sem voltam, amikor már nagy csaták részese lehettem ott. Ké­sőbb a Lehel Vezér Gimnázi­umba jártam, s az iskolacsapat­tal a KISOK bajnokságban ját­szottunk. A Lehel 17 évesen igazolt le 1942-ben. Rögtön a felnőttek közé kerültem, első NB III-as meccsemen, a tavaszi idény első találkozóján, az eg­riek ellen 3-0-ra nyertünk, rá­adásul az első gólt én fejeltem. Pista bácsi életében a nagy lehetőség három évvel később érkezett el. Erre így emlékezik:- 1945 augusztusában leiga­zolt az FTC. Fantasztikus csa­pata volt akkor a Fradinak. Elég, ha csak a Sárosi-fivérek, Rudas Feri, Kubala László, vagy Mike István nevét emlí­tem. Nagyon nagy dolog volt ilyen játékosok közé bekerülni. Különösen dr. Sárosira emlék­szem szívesen. Csodálatos, já­tékos és ember volt. Mi, fiatalok nagyon sok jó szót kaptunk tőle. Minden téren nagyszerű ember volt, fel kellett rá nézni.- Első NB I-es meccsemen - összesen nyolcszor játszottam a Fradiban - a Kőbányai Törek­vés ellen 15 ezer ember előtt 6-1-re nyertünk. Az első gólt én fejeltem. Valamivel több, mint egy évet töltöttem a zöld-fehé­reknél, majd Móré János hívá­sára Szolnokra, a MAV-hoz igazoltam. így utólag úgy ér­zem, hogy nagy tévedés volt el­jönni a Fraditól, ahol elégedet­tek voltak velem, a további fej­lődésem is jobban biztosított lett volna, mint bárhol máshol. Ez még akkor is igaz, ha arra gondolok, milyen remek játszó­társaim voltak Szolnokon. Kol- láth Ferire, Szántó Józsira, Hor­váth Ferire és Selmeczi Jancsira még ma is nagyon sokan emlé­keznek. Bíró István útja Szolnokról 1948-ban Perecesre vezetett. Egy évvel később a Salgótarjáni Kohászhoz igazolt, a Jászberé­nyi a Vasas SE-hez 1953-ban került. Legszebb emléke ebből az időből az 1957-es év, amikor felkerültek az NB II-be. Később tagja volt az 1964-ben NB I/B-bc jutott Lehelnek is. Ekkor már 39 éves volt. Két évet még levezetésként játszott a Vasas­ban. Játékos pályafutását Jász­berényben fejezte be, 1966-ban. Természetesen a labdarúgástól nem tudott elszakadni, edző lett.- Legszebb edzői emlékeim a Lehel SC 1969-es csapatához fűződnek. Az NB II-ben a má­sodik helyen végeztünk úgy, hogy közben több, nálunk több jobb együttest is megelőztünk. Ez a bravúr csakis azért sikerült, mert a miénk igazi, csupa nagy­betűs CSAPAT volt. Négy év­vel ezelőtt hagytam abba az edzősködést. Legutoljára éppen a jászszentandrásiak csapatával foglalkoztam.Rendkívül érde­kes az, amit Pista bácsi labda­rúgásunk mai helyzetéről mond.- Sajnos térségünkben a mi­énk most a leggyengébb labda­rúgás. Ennek nagyon sok oka van. Már hosszú ideje nem folyt becsületes munka, sok volt az eladott mérkőzés, nem a játékot jutalmazták, a játékosok tisztes­ségtelen jövedelmekhez jutot­tak, miközben maga a futball háttérbe szorult. Hosszú évek óta elkezdődött ez a folyamat, és mára idáig jutottunk. Nagyon nagy baj továbbá, hogy a gye­rekek kiválasztása és képzése sem megfelelő. Világszínvona­lon már óriásiak a követelmé­nyek, ennél fogva lemaradá­sunk szinte behozhatatlan. Bíró István nem hiányzik egyet­len hazai mérkőzésről Bíró István szavai kemények, de vitatkozni nem lehet érvei­vel. Ha valaki, akkor ő jól is­meri a magyar labdarúgást, hi­szen már gyermekfejjel elköte­lezte magát a bőrlabdával. Ma sem hiányzik a JSE egyetlen hazai mérkőzéséről sem. Sok öröme sajnos a látottakban nincs, nem lehet. Talán, ha ma is lennének 17 éves Bíró Istvá­nok, akkor nem lenne ennyire reménytelen a helyzet. Egy biztos. Bíró Pista bácsi szerencsés és boldog embernek vallhatja, vallja is magát, hiszen egész életében azzal foglalkoz­hatott, amit a legjobban szere­tett csinálni. Játékával, edzői munkájával nagyon sokaknak szerzett örömet, mutatott példát. Ez pedig a legtöbb, amit egy labdarúgó, egy edző tehet. Szántai Az amerikai Portlandban megrendezett műkorcsolya-ver­senyen egy kellemetlen inci­dens miatt lépett vissza a sze­repléstől Tonya Harding. Egy .névtelen telefonáló halálosan * megfenyegette a 22 éves ameri­kai bajnoknőt húsz perccel fel­lépése előtt, s így nem mert jégre lépni. Annak ellenére, hogy nem vett részt a verse­nyen, amely egyben válogató is, még természetesen megszerez­heti az indulási jogot a jövő évi téli olimpiára, például az ame­rikai nemzeti bajnokságon. Münchenben elkészítették az európai kosárlabda kupák következő szakaszának sor­solását. Nők, Ronchetti Kupa B-csoport: Diósgyőri KSK-SeM, Tarbes (fran­cia), D-csoport: MTK, Clermont-Ferrand (francia). Az Európai Nemzeti Olim­piai Bizottságok Szervezete 22. közgyűlésének fő témája az olimpiai részvevők számának korlátozása volt. A tervezet sze­rint minden sportágnak lenne egy saját kvalifikációs rend­szere, amely a nemzetközi ver­senyeken elért eredményeken alapulna. A selejtezőkön kívül még maghívásos alapon is rész­vételt lehet nyerni, s erre a „kis” országok számítanak leginkább. A közgyűlésen, amelyen a MOB képviseletében Schmitt Pál elnök és Aján Tamás főtit­kár vesz részt, újra megválasz­tották elnöknek a belga Jacques Roggét. A következő közgyűlés 1994. novemberében lesz. Zuhogó esőben, ködben fejeződött be a tájfutók egyéni bajnoksága Csákvá- rott. Eredmények: nők: 1. Horváth Andrea (Szombat- helyi Tanárképző) 59:65 p 2. Kovács Ildikó (PVSK) 1:02:01 ó 3. Tóth Réka (Ti­pográfia) 1:02:18 férfiak: 1. Lantos Zoltán (BEAC) 1:23:66 ó 2. Kelemen János (PVSK) 1:26:10 3. Egei Tamás (Veszprémi Honvéd) 1:26:38. Európában a labdarúgással kapcsolatban nem csak a sport­ág szépsége kerül szóba. Egyre több botrány kap nyilvánossá­got, ami nem használ a foci eléggé lerontott hírnevének. A BEK nyolcaddöntőjében a Ga- latasaray-jal találkozott Man­chester United francia csatára, Eric Cantona súlyos büntetés­nek nézhet elébe, ha alaptalan­nak bizonyul azon állítása, mi­szerint a mérkőzést vezető bírót lefizették. Másutt a felfüggesztések körül alakulnak ki parázs vi­ták. A FIFA felkérte a fran­cia szövetséget (FFF), hogy érvénytelenítse az argentin Burruchaga eltiltását, akit az Olympique Marseille vesz­tegetési ügyével kapcsolat­ban függesztettek fel. A fel­lebbezést az argentin szö­vetség kérésére tette a FIFA azért, hogy Burruchaga játszhasson az Ausztrália el­leni interkontinentális selej­tező-mérkőzésen november 17-én. Görögországban sem megy minden rendben. Sorozatos eredménytelenség miatt lemon­dott az Olympiakos Pireus edzője, Ljubomir Petrovics. Mindezt azután tette, hogy csa­pata kiesett az UEFA Kupából. Munkáját ideiglenesen Costas Polychroniou veszi át. Első győzelmét aratta a Monte Carlóban zajló női sakkvilágbajnoki párosmér­kőzésen a grúz Nana Josze- liani a címvédő kínai Xie Jun (23) ellen. A hatodik parti 5 óra 15 percig tartott, s az 58. lépésben a 31 éves Jo- szeliani győzelmével zárult. Az állás 4.5:1.5 Xie Jun ja­vára, a felek legközelebb hétfőn ülnek asztalhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents