Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-06 / 259. szám

1993. november 6., szombat Hazai tükör 3 Elkészült az átalakított és bővített ravatalozó a tiszaszentimrei temetőben. A szolnoki Tanács Lajos tervei alapján az önkormányzat építőbrigádja, valamint egy tiszagyendai vállalkozó készítette el az 1,8 milliós beruházást. (Fotó: M. J.) Gyarapodó falumúzeum Az abonyi falumúzeumban a szíjgyártáshoz kapcsolódó ipar­ágaknak már eddig is voltak je­les helyi képviselői Hegyesi Já­nos kötélgyártó, Filo Mihály kovács, Tóth Károly takács személyében. Most ismét bővült a kör, mert újabb iparos műhelyének darab­jai, eszközei kerültek be aján­dékozás révén a múzeumba. Nemrég Moldován András szíj­gyártó özvegye, Gizella asz- szony ajándékozta a falumúze­umnak férje műhelyének meg­maradt munkaeszközeit. E mesterség nagyon régi a magyarságnál, s már a vándor­lások idején magas színvonalon művelték. A középkorban a szíjgyártók maguk dolgozták meg a termékeikhez szükséges­bőröket. A korai írások hol fehér (tim­sós), hol vörösesbarna (cseres) bőrt készítőknek írták le a ma­gyarországi szíjgyártókat. A timsós-faggyús készítést nevez­ték Európa-szerte „magyar bőr”-nek. Nagy rugalmassága és szakítószilárdsága miatt első­sorban lószerszámok, kocsi­szerszámok készítésére volt igen alkalmas. A XVII. században német és francia szíjgyártók még azért vándoroltak hazánkba, hogy e „magyar bőr” készítését eltanul­ják. Az elmúlt évtizedekben a ló­állomány nagymértékű apadá­sával csökkent a kereslet e mes­terség termékei iránt is. Az érdeklődők most az Abq- nyi Lajós Falumúzeumban te­kinthetik- még Moldován -And­rás műhelyének darabjait.- b. zs. ­Gazdálkodók csődben Az idén lényegesen növeke­dett azoknak a szervezeteknek a száma, amelyek ellen csőd­vagy felszámolási eljárást foly­tatnak. Míg a múlt esztendőben összesen 4231 cég ellen jelen­tettek csődöt, számuk szeptem­ber végéig 5130-ra emelkedett - állapítja meg a Pénzügyminisz­térium kiadott elemzése. Csak a kettős könyvvitelt vezető, jogi személyiséggel rendelkező szervezeteket figyelembe véve augusztus végén 2840-en voltak csődben. Felszámolási eljárás - valamennyi gazdálkodót figye­lembe véve - jelenleg 16.031 cég ellen folyik. Az elmúlt év végén a felszámolás alá került vállalatok száma még 1'0.062 volt. (MTI) Az impotenciát sokáig nem tekintették betegségnek. Moso­lyogtak rajta, vagy nem beszéltek róla. Nincs többé impotencia Új műtéti eljárást alkalmaz­nak a megyei kórház urológiai osztályán. Az új eljárással az impotenciában szenvedő bete­geken segítenek. A műtétet végző team - dr. Samodai László, dr. Tönköl Imre, dr. Kisgergely György - az első operációkat dr. Fekete Ferenc segítségével végezte, aki a Miszter Magánklinikán dolgo­zik. Ezt a betegséget kezelni kell Az új eljárásról dr. Samodai Lászlóval beszélgettünk.- Az impotenciát, a férfi-me- revedésizavart sokáig nem te­kintették betegségnek. Moso­lyogtak rajta, nem beszéltek róla. Pedig komoly lelki trau­mát okoz, befolyásolja a családi életet, a munkavégzést. Tehát olyan betegség, amelyet feltét­lenül kezelni kell, mert külön­ben káros hatással van a beteg környezetében élőkre is. Itt nem azokról a férfiakról van szó, akik elérték a potens koruk vé­gét.- Egyáltalán van ilyen?- Végül is... a kor nem számít, ha valakinek megmarad a vágya. Az egyik férfinak már 50 éves korában nincs meg, a másiknak pedig 70 évesen is megvan. A vágy a döntő ebből a szempontból. Németországban voltam egy kórházban szakmai tapasztalat- cserén, és éppen akkor műtötték impotenciával egy olyan férfit, aki elmúlt 80 éves. Mindenesetre elsősorban a fiatalokat és a középkorúakat kezelik ezzel a betegséggel.- Milyen gyakori az impoten­cia? Egyáltalán: mikor mond­juk valakire azt, hogy nem fá­radt, nem kimerült, hanem im­potens?-A 15 és 60 év közötti fér­fiak 10 százalékának van átme­neti vagy tartós potenciazavara. Problémát akkor jelent, ha hó­napokig fönnmarad. Akkor be­szélünk impotenciáról. A diag­nózis bonyolult. Meg kell tudni, hogy a betegséget lelki zavar vagy szervi elváltozás okozza-e. Ha elsősorban ér­rendszeri problémáról, anyag­csere-betegségről van szó, an­nak a kimutatása már nem olyan könnyű. Ha a zavar oka lelki, az a pszichiáterre tartozik, ha szervi, az urológusra.- Melyik ok szerepel gyak­rabban?- A legutóbbi időkig tartotta magát az a nézet, amely az első helyre a lelki okot tette, de köz­ben kiderült, hogy a szervi ok sokkal gyakoribb. A pszichiát­riára csak az esetek 30 száza­léka kerül. Ha minden csődöt mond- Milyen módszerekkel tudják kezelni a beteget?- Többféle is létezik. Az egyik az, hogy bizonyos gyógy­szert közvetlenül a hímvesszőbe injekcióznak, és az megindítja a merevedést. (Némi betanítás után a beteg is kezelheti magát.) Néhány éve fedezték fel, hogy különböző vákuumeszközökkel is el lehet érni ezt a hatást. (Eh­hez azonban megértő, együtt­működő partner is kell!)- Es mikor jön a műtét?- Ha minden módszer csődöt mondott, és komoly szervi el­változások vannak, akkor műtét útján egy implantátumot helye­zünk a barlangos testbe. Ez ál­landóan mereven tartja a hím­vesszőt. Van viszont egy prak­tikusabb változata, amelyik fel­fújható. Hányszor tíz százalék?- Önök melyiket alkalmaz­zák?- Az elsőt. Sajnos a második megfizethetetlen. A társada­lombiztosítás jelenleg semmit nem fizet ebből a műtétből, az egészet a betegnek kell vállal­nia. A protézis, amelyet beülte­tünk, 20 ezer forintba kerül (külföldi változata 120 ezer). A felfújható viszont 400 ezer fo­rintba kerülne. És akkor még ott van a többi költség. A legol­csóbb módszerrel is 50-60 ezer forintot kell fizetni a betegnek. Abban lehet reménykedni, hogy előbb-utóbb a társadalom- biztosítás finanszírozni fogja ezeket a műtéteket is. Németor­szágban 20 évvel ezelőtt kezd­ték, és ma már fizeti a tb. Mert, ha azt mondom, hogy a férfiak 10 százalékát érinti ez a beteg­ség, akkor az nem tűnik soknak. De ha hozzáteszem, hogy konf­liktusokat okoz, betegségbe, al­koholba menekülést, ideggyó­gyászati betegségeket, családok felbomlását, akkor számoljuk ki: hányszor 10 százalékról van is szó? Az impotenciát gyógyító ke­zelésre jelentkezni Szolnokon, a Baross utca 18/a szám alatti rendelőben lehet, keddi napo­kon délután fél héttől kilencig, csütörtökön 3-tól ötig és fél hat­tól fél nyolcig. Mostanság Öreg huszár új lovon Rég volt, talán több mint fél évtizede, mikor a felsőoktatásban még minden diplomaszer­zésre vállalkozó ifjúnak és kevésbé ifjúnak át kellett esnie ideológiai képzésen. Az intézmé­nyek (marxista-leninista) marxista tanszékei­nek oktatói ültetgették az ideológiát az ifjoncok kobakjaiba. Magam is átestem ezeken a kurzusokon, és hallgattam a politikai gazdaságtant, a filozófiát - de még milyent - no meg tudományos szocia­lizmust. Őszintén szólva nem mindig értettem, hogy ideológiai mentoraim mit mondanak, de mindig folyamatosan mondták és írták a maguk mondókáját. Később jöttek a szociológusok, és tudományos bizonyítékok fényében tártak elém egy egész csomó alapigazságot, ha a hetvenes években nem találkozom bölcsességükkel, talán az univerzum legbutább élőlényeként vegetálok egy életen keresztül. Megmagyarázták például, ha iparunk nem termel magasabb minőségű por­tékát és nem képezünk jobb szakembereket, ki­szorulunk a nyugati piacokról, és ez nem jó. A tud. szocosok a bolsevik párt történetének ta­nulságaiból és a pártkongresszusok anyagából hihetetlen hosszú beszédözönöket tudtak a hall­gatóságra zúdítni. Tudományos alapja legalább annyi volt, mint a bantu esőcsináló varázslás­nak. Folyton-folyvást Marx, Engels, Lenin volt a hivatkozási alap. Tucatnyi folyóirat és szaklap segítségével mindezt közkinccsé tették. Ezek a három T je­gyében támogatott „tudományos eredmények” pont olyan jól használhatóak voltak, mint egy erős szédülésben szenvedő kötéltáncos. A bi­zonytalanság, ami néha erőt vett a huszadik századi szocialista esőcsinálókon, arra késztette őket, hogy produkcióikat a padlóra fektetett, ám feszes madzagon adják elő. Vagyis helyből minden más ideológiánál emberibbnek és az összemberi haladást egyedül biztosító tanná ka- nonizáltatták a hatalommal zagyva eklektikus dolgaikat. Mivel versenytársak nélkül, igazi szellemi erőpróbák nélkül agitáltak, egyre me- chanikusabban ment minden. A lényeg az volt, hogy az elmélet és gyakorlat összhangja mar­xista-leninista szellemiségű legyen. A tud. szo­cosok mozgékonyabb szellemű része már a het­venes-nyolcvanas évtizedek fordulóján a szoci­ológiával kacérkodott. Ez a hivatalosan engedélyezett szociológia már a burzsoá tudomány jellemzőitől megtisztí­tott diszciplína volt. Kizárólag megbízható és kiszámítható észjárásúnak vélt entellektüelek művelhették. Természetesen marxista alapon kimutatták, hogy népességünk várható élettar­tama rövid, keveset olvasnak és túlhajszolják magukat honfitársaink. Megvizsgálták például, kinek a legtöbb s kinek kevesebb a szabad ideje. Sikerült is bebizonyítani, hogy azok a dolgozó nők, akik háztartást vezetnek, kevesebbet jár­nak koncetre, mint a nyugdíjas színházi ügye­lők. Ennek a sok fontos adatnak a birtokában fi­noman cizellált agyféltekéjű társadalomtudósok kialakították az emberarcú szocializmus mo­delljét. A spekulatív intelligencia bajnokainak szá­mításaiba hiba csúszott, ez a jövőkép papírko­sárba került. Újra át kellett alakítani a külsőt, szalonképesebbé tenni a nyűtt és unalmas tudá­lékos tudóst. Jött a jövő társadalomtudománya, a politoló­gia. Lecserélték a tanszék nevét jelző táblákat rendszerint társadalomtudományira. A politológus már nem modelleket készít a szocializmuskoncepciókról, hanem univerzáis főokos. Őt látom a tv-ben. Ő írja meg a lapok­ban a kül-, bel- és mindenféle politikai helyzet- elemzéseket. Nélkülözhetetlenné vált, hiszen ha nem magyarázna el mindent, nagyon besöté­tedne széles e pannon földön. Ninjs megelégedve a változások némelyiké­vel, időnként meg bevet egy-két osztályharcos tud. szoc. figurát. Volt, aki Miki egérnek nézte. Eleinte csakugyan kártékony, de gerinces rág­csálónak tűnt, habár az egérnél egy kicsit na­gyobbacskára, olyan macska nagyságú (csator­nalakó) városi rágcsálóra emlékeztet. Amint kutatok emlékeimben és szépen meg­szerkesztett jellegzetesen állítmány nélküli mondatait hallgatom, egyre ismerősebbek a gesztusai és jellegzetes hanghordozása. Gambrinus A termelés közel felére csökkent Mélyponton a baromfitenyésztés Euration­konferencia A magyar mezőgazdaság ágazatai közül az utóbbi három évben legnagyobb leépülés a baromfiszektorban következett be, termelése évi 500 ezer ton­náról kevesebb mint 300 ezer tonnára csökkent. Az ágazat talpra állításához mintegy 10-12 milliárd forintra lenne szükség. Ezt Such Mihály, a Mezőgazda- sági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) Baromfitenyésztők Országos Választmányának elnöke mondta a testület ülését követő tájékoztatón. A szakember kifejtette: a visszaesés leginkább a brojler- csirke-termelésben következett be. A valamikori 371 ezer tonna helyett ugyanis jelenleg már csak 150 ezer tonna az előállí­tott mennyiség miatt. A szak­értő szerint a termelőket sújtó jövedelemkiesés 100 millió fo­rintos nagyságrendben mérhető. A választmány elnökének vé­leménye szerint az ágazat visz- szaesését sürgősen meg kell ál­lítani, ami elsősorban azon mú­lik, hogy mekkora tőkebevonást sikerül elérni a termelés fellen­dítése érdekében. Ennek hal­vány jelei az ország egyes terü­letein - például Hajdú-Bihar és Békés megyében - már megmu­tatkoznak. (MTI) Kelet-Európa mint politikai terminológia a történelem fo­lyamán nem létezett, e megha­tározást csak az utóbbi évtize­dekben használják. A régió mindig is Európához tartozott, és most is az a célja, hogy tagja legyen a Nyugat-európai Unió­nak, a NATO-nak - mondta pénteken Martonyi János kül­ügyi államtitkár, az Európai Közösség és a közép-európai országok kapcsolatai címmel rendezett konferencia megnyi­tóján. Az előadó úgy vélte, hogy Nyugat-Európának bizo­nyos félelmei vannak a keleti országok integrációjával kap­csolatban. (MTI) Makovecz Imre, Rab Zsuzsa, Szabó Magda és mások Vallomások a természetről - a rádió után kötetben A környezetvédelem akár­hogy nézzük is, nálunk gyerek­cipőben jár. Vannak ugyan alapvető szemléletbeli változá­sok, de még így is távol va­gyunk attól, amit valójában ten­nünk kellene. Az iskolákban néhány helyen foglalkoznak természet- és kör­nyezetvédelemmel, nekik jó hír a Magyar Rádió Oxigén c. mű­sorának könyv alakban megje­lent különkiadása. A műsor fe­lelős szerkesztője Balogh Ist­ván Juhász Judittal közösen olyan könyvet szerkesztett, amelyet akár másodtankönyv­nek is használhatnak nemcsak a környezetvédelemmel foglal­kozó iskolák, de minden olyan intézmény, amely valamit is tenni szeretne a környezeti ne­velés érdekében. A Bennünk fák jajgatnak címmel megjelent könyvben olyan ismert személyiségek val­lanak a természetről, mint Ágh István, Buda Ferenc, Makovecz Imre, Melocco Miklós, Rab Zsuzsa, Szabó Magda. A kötetben szereplő művé­szek és újságírók honoráriumot nem kértek, a borítón látható il­lusztráció is ajándék. A szerző, Balogh István így köszönti elő­szavában az olvasót: „A Magyar Rádió ökológiai magazinja mostanáig elszállt az éter hullámhosszain. Sokan hallgatják, de még többen lema- ' radnak a benne elhangzó isme­retekről és továbbgondolandó tudósításokról... Sikerült viszont megnyerni a parlament kömyzetvédelmi bi­zottságának tagjait. Pártállásra való tekintet nélkül a képviselő urak saját zsebükbe nyúltak - miként e könyv írója -, és a Nemzeti Egészségvédelmi Inté­zet is adott egy jelképes össze­get. így jött létre az Oxigén Alapítvány, amely a nyilvános­ság eszközeivel - rádiós, televí­ziós műsorok készítése, újság és könyv kiadása stb. - szeretne cselekvő részese lenni hazánk­ban az egészséges, biztonságos, zavartalan és szép környezet megteremtésének. Ez a váloga­tás az első lépés a cél felé. Önö­kön is múlik, hogy lesz-e máso­dik.” Az Oxigén Alapítványhoz lehet csatlakozni (Magyar Rá­dió Oxigén: 138-74-46), vagy támogatni az MHB 323-13301 számlaszámon. Végül a kötethez kedvcsiná­lóként álljon itt Szabó Magda író vallomása a természetről.- Nekem apám a virág. Ne­kem embervirágom van. Apám maga, elevenen a gondolataim között egy kert. Minden illat az apám. Az anyám fa és az más, a fa férfiasabb dolog. De apám kert. Ez a kert ez épül. Vala­mennyien építjük. Mert apám így tanulta falun, a Körös-par­ton, ahol született... K. SZ.

Next

/
Thumbnails
Contents