Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-06 / 259. szám
1993. november 6., szombat Hazai tükör 3 Elkészült az átalakított és bővített ravatalozó a tiszaszentimrei temetőben. A szolnoki Tanács Lajos tervei alapján az önkormányzat építőbrigádja, valamint egy tiszagyendai vállalkozó készítette el az 1,8 milliós beruházást. (Fotó: M. J.) Gyarapodó falumúzeum Az abonyi falumúzeumban a szíjgyártáshoz kapcsolódó iparágaknak már eddig is voltak jeles helyi képviselői Hegyesi János kötélgyártó, Filo Mihály kovács, Tóth Károly takács személyében. Most ismét bővült a kör, mert újabb iparos műhelyének darabjai, eszközei kerültek be ajándékozás révén a múzeumba. Nemrég Moldován András szíjgyártó özvegye, Gizella asz- szony ajándékozta a falumúzeumnak férje műhelyének megmaradt munkaeszközeit. E mesterség nagyon régi a magyarságnál, s már a vándorlások idején magas színvonalon művelték. A középkorban a szíjgyártók maguk dolgozták meg a termékeikhez szükségesbőröket. A korai írások hol fehér (timsós), hol vörösesbarna (cseres) bőrt készítőknek írták le a magyarországi szíjgyártókat. A timsós-faggyús készítést nevezték Európa-szerte „magyar bőr”-nek. Nagy rugalmassága és szakítószilárdsága miatt elsősorban lószerszámok, kocsiszerszámok készítésére volt igen alkalmas. A XVII. században német és francia szíjgyártók még azért vándoroltak hazánkba, hogy e „magyar bőr” készítését eltanulják. Az elmúlt évtizedekben a lóállomány nagymértékű apadásával csökkent a kereslet e mesterség termékei iránt is. Az érdeklődők most az Abq- nyi Lajós Falumúzeumban tekinthetik- még Moldován -András műhelyének darabjait.- b. zs. Gazdálkodók csődben Az idén lényegesen növekedett azoknak a szervezeteknek a száma, amelyek ellen csődvagy felszámolási eljárást folytatnak. Míg a múlt esztendőben összesen 4231 cég ellen jelentettek csődöt, számuk szeptember végéig 5130-ra emelkedett - állapítja meg a Pénzügyminisztérium kiadott elemzése. Csak a kettős könyvvitelt vezető, jogi személyiséggel rendelkező szervezeteket figyelembe véve augusztus végén 2840-en voltak csődben. Felszámolási eljárás - valamennyi gazdálkodót figyelembe véve - jelenleg 16.031 cég ellen folyik. Az elmúlt év végén a felszámolás alá került vállalatok száma még 1'0.062 volt. (MTI) Az impotenciát sokáig nem tekintették betegségnek. Mosolyogtak rajta, vagy nem beszéltek róla. Nincs többé impotencia Új műtéti eljárást alkalmaznak a megyei kórház urológiai osztályán. Az új eljárással az impotenciában szenvedő betegeken segítenek. A műtétet végző team - dr. Samodai László, dr. Tönköl Imre, dr. Kisgergely György - az első operációkat dr. Fekete Ferenc segítségével végezte, aki a Miszter Magánklinikán dolgozik. Ezt a betegséget kezelni kell Az új eljárásról dr. Samodai Lászlóval beszélgettünk.- Az impotenciát, a férfi-me- revedésizavart sokáig nem tekintették betegségnek. Mosolyogtak rajta, nem beszéltek róla. Pedig komoly lelki traumát okoz, befolyásolja a családi életet, a munkavégzést. Tehát olyan betegség, amelyet feltétlenül kezelni kell, mert különben káros hatással van a beteg környezetében élőkre is. Itt nem azokról a férfiakról van szó, akik elérték a potens koruk végét.- Egyáltalán van ilyen?- Végül is... a kor nem számít, ha valakinek megmarad a vágya. Az egyik férfinak már 50 éves korában nincs meg, a másiknak pedig 70 évesen is megvan. A vágy a döntő ebből a szempontból. Németországban voltam egy kórházban szakmai tapasztalat- cserén, és éppen akkor műtötték impotenciával egy olyan férfit, aki elmúlt 80 éves. Mindenesetre elsősorban a fiatalokat és a középkorúakat kezelik ezzel a betegséggel.- Milyen gyakori az impotencia? Egyáltalán: mikor mondjuk valakire azt, hogy nem fáradt, nem kimerült, hanem impotens?-A 15 és 60 év közötti férfiak 10 százalékának van átmeneti vagy tartós potenciazavara. Problémát akkor jelent, ha hónapokig fönnmarad. Akkor beszélünk impotenciáról. A diagnózis bonyolult. Meg kell tudni, hogy a betegséget lelki zavar vagy szervi elváltozás okozza-e. Ha elsősorban érrendszeri problémáról, anyagcsere-betegségről van szó, annak a kimutatása már nem olyan könnyű. Ha a zavar oka lelki, az a pszichiáterre tartozik, ha szervi, az urológusra.- Melyik ok szerepel gyakrabban?- A legutóbbi időkig tartotta magát az a nézet, amely az első helyre a lelki okot tette, de közben kiderült, hogy a szervi ok sokkal gyakoribb. A pszichiátriára csak az esetek 30 százaléka kerül. Ha minden csődöt mond- Milyen módszerekkel tudják kezelni a beteget?- Többféle is létezik. Az egyik az, hogy bizonyos gyógyszert közvetlenül a hímvesszőbe injekcióznak, és az megindítja a merevedést. (Némi betanítás után a beteg is kezelheti magát.) Néhány éve fedezték fel, hogy különböző vákuumeszközökkel is el lehet érni ezt a hatást. (Ehhez azonban megértő, együttműködő partner is kell!)- Es mikor jön a műtét?- Ha minden módszer csődöt mondott, és komoly szervi elváltozások vannak, akkor műtét útján egy implantátumot helyezünk a barlangos testbe. Ez állandóan mereven tartja a hímvesszőt. Van viszont egy praktikusabb változata, amelyik felfújható. Hányszor tíz százalék?- Önök melyiket alkalmazzák?- Az elsőt. Sajnos a második megfizethetetlen. A társadalombiztosítás jelenleg semmit nem fizet ebből a műtétből, az egészet a betegnek kell vállalnia. A protézis, amelyet beültetünk, 20 ezer forintba kerül (külföldi változata 120 ezer). A felfújható viszont 400 ezer forintba kerülne. És akkor még ott van a többi költség. A legolcsóbb módszerrel is 50-60 ezer forintot kell fizetni a betegnek. Abban lehet reménykedni, hogy előbb-utóbb a társadalom- biztosítás finanszírozni fogja ezeket a műtéteket is. Németországban 20 évvel ezelőtt kezdték, és ma már fizeti a tb. Mert, ha azt mondom, hogy a férfiak 10 százalékát érinti ez a betegség, akkor az nem tűnik soknak. De ha hozzáteszem, hogy konfliktusokat okoz, betegségbe, alkoholba menekülést, ideggyógyászati betegségeket, családok felbomlását, akkor számoljuk ki: hányszor 10 százalékról van is szó? Az impotenciát gyógyító kezelésre jelentkezni Szolnokon, a Baross utca 18/a szám alatti rendelőben lehet, keddi napokon délután fél héttől kilencig, csütörtökön 3-tól ötig és fél hattól fél nyolcig. Mostanság Öreg huszár új lovon Rég volt, talán több mint fél évtizede, mikor a felsőoktatásban még minden diplomaszerzésre vállalkozó ifjúnak és kevésbé ifjúnak át kellett esnie ideológiai képzésen. Az intézmények (marxista-leninista) marxista tanszékeinek oktatói ültetgették az ideológiát az ifjoncok kobakjaiba. Magam is átestem ezeken a kurzusokon, és hallgattam a politikai gazdaságtant, a filozófiát - de még milyent - no meg tudományos szocializmust. Őszintén szólva nem mindig értettem, hogy ideológiai mentoraim mit mondanak, de mindig folyamatosan mondták és írták a maguk mondókáját. Később jöttek a szociológusok, és tudományos bizonyítékok fényében tártak elém egy egész csomó alapigazságot, ha a hetvenes években nem találkozom bölcsességükkel, talán az univerzum legbutább élőlényeként vegetálok egy életen keresztül. Megmagyarázták például, ha iparunk nem termel magasabb minőségű portékát és nem képezünk jobb szakembereket, kiszorulunk a nyugati piacokról, és ez nem jó. A tud. szocosok a bolsevik párt történetének tanulságaiból és a pártkongresszusok anyagából hihetetlen hosszú beszédözönöket tudtak a hallgatóságra zúdítni. Tudományos alapja legalább annyi volt, mint a bantu esőcsináló varázslásnak. Folyton-folyvást Marx, Engels, Lenin volt a hivatkozási alap. Tucatnyi folyóirat és szaklap segítségével mindezt közkinccsé tették. Ezek a három T jegyében támogatott „tudományos eredmények” pont olyan jól használhatóak voltak, mint egy erős szédülésben szenvedő kötéltáncos. A bizonytalanság, ami néha erőt vett a huszadik századi szocialista esőcsinálókon, arra késztette őket, hogy produkcióikat a padlóra fektetett, ám feszes madzagon adják elő. Vagyis helyből minden más ideológiánál emberibbnek és az összemberi haladást egyedül biztosító tanná ka- nonizáltatták a hatalommal zagyva eklektikus dolgaikat. Mivel versenytársak nélkül, igazi szellemi erőpróbák nélkül agitáltak, egyre me- chanikusabban ment minden. A lényeg az volt, hogy az elmélet és gyakorlat összhangja marxista-leninista szellemiségű legyen. A tud. szocosok mozgékonyabb szellemű része már a hetvenes-nyolcvanas évtizedek fordulóján a szociológiával kacérkodott. Ez a hivatalosan engedélyezett szociológia már a burzsoá tudomány jellemzőitől megtisztított diszciplína volt. Kizárólag megbízható és kiszámítható észjárásúnak vélt entellektüelek művelhették. Természetesen marxista alapon kimutatták, hogy népességünk várható élettartama rövid, keveset olvasnak és túlhajszolják magukat honfitársaink. Megvizsgálták például, kinek a legtöbb s kinek kevesebb a szabad ideje. Sikerült is bebizonyítani, hogy azok a dolgozó nők, akik háztartást vezetnek, kevesebbet járnak koncetre, mint a nyugdíjas színházi ügyelők. Ennek a sok fontos adatnak a birtokában finoman cizellált agyféltekéjű társadalomtudósok kialakították az emberarcú szocializmus modelljét. A spekulatív intelligencia bajnokainak számításaiba hiba csúszott, ez a jövőkép papírkosárba került. Újra át kellett alakítani a külsőt, szalonképesebbé tenni a nyűtt és unalmas tudálékos tudóst. Jött a jövő társadalomtudománya, a politológia. Lecserélték a tanszék nevét jelző táblákat rendszerint társadalomtudományira. A politológus már nem modelleket készít a szocializmuskoncepciókról, hanem univerzáis főokos. Őt látom a tv-ben. Ő írja meg a lapokban a kül-, bel- és mindenféle politikai helyzet- elemzéseket. Nélkülözhetetlenné vált, hiszen ha nem magyarázna el mindent, nagyon besötétedne széles e pannon földön. Ninjs megelégedve a változások némelyikével, időnként meg bevet egy-két osztályharcos tud. szoc. figurát. Volt, aki Miki egérnek nézte. Eleinte csakugyan kártékony, de gerinces rágcsálónak tűnt, habár az egérnél egy kicsit nagyobbacskára, olyan macska nagyságú (csatornalakó) városi rágcsálóra emlékeztet. Amint kutatok emlékeimben és szépen megszerkesztett jellegzetesen állítmány nélküli mondatait hallgatom, egyre ismerősebbek a gesztusai és jellegzetes hanghordozása. Gambrinus A termelés közel felére csökkent Mélyponton a baromfitenyésztés Eurationkonferencia A magyar mezőgazdaság ágazatai közül az utóbbi három évben legnagyobb leépülés a baromfiszektorban következett be, termelése évi 500 ezer tonnáról kevesebb mint 300 ezer tonnára csökkent. Az ágazat talpra állításához mintegy 10-12 milliárd forintra lenne szükség. Ezt Such Mihály, a Mezőgazda- sági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) Baromfitenyésztők Országos Választmányának elnöke mondta a testület ülését követő tájékoztatón. A szakember kifejtette: a visszaesés leginkább a brojler- csirke-termelésben következett be. A valamikori 371 ezer tonna helyett ugyanis jelenleg már csak 150 ezer tonna az előállított mennyiség miatt. A szakértő szerint a termelőket sújtó jövedelemkiesés 100 millió forintos nagyságrendben mérhető. A választmány elnökének véleménye szerint az ágazat visz- szaesését sürgősen meg kell állítani, ami elsősorban azon múlik, hogy mekkora tőkebevonást sikerül elérni a termelés fellendítése érdekében. Ennek halvány jelei az ország egyes területein - például Hajdú-Bihar és Békés megyében - már megmutatkoznak. (MTI) Kelet-Európa mint politikai terminológia a történelem folyamán nem létezett, e meghatározást csak az utóbbi évtizedekben használják. A régió mindig is Európához tartozott, és most is az a célja, hogy tagja legyen a Nyugat-európai Uniónak, a NATO-nak - mondta pénteken Martonyi János külügyi államtitkár, az Európai Közösség és a közép-európai országok kapcsolatai címmel rendezett konferencia megnyitóján. Az előadó úgy vélte, hogy Nyugat-Európának bizonyos félelmei vannak a keleti országok integrációjával kapcsolatban. (MTI) Makovecz Imre, Rab Zsuzsa, Szabó Magda és mások Vallomások a természetről - a rádió után kötetben A környezetvédelem akárhogy nézzük is, nálunk gyerekcipőben jár. Vannak ugyan alapvető szemléletbeli változások, de még így is távol vagyunk attól, amit valójában tennünk kellene. Az iskolákban néhány helyen foglalkoznak természet- és környezetvédelemmel, nekik jó hír a Magyar Rádió Oxigén c. műsorának könyv alakban megjelent különkiadása. A műsor felelős szerkesztője Balogh István Juhász Judittal közösen olyan könyvet szerkesztett, amelyet akár másodtankönyvnek is használhatnak nemcsak a környezetvédelemmel foglalkozó iskolák, de minden olyan intézmény, amely valamit is tenni szeretne a környezeti nevelés érdekében. A Bennünk fák jajgatnak címmel megjelent könyvben olyan ismert személyiségek vallanak a természetről, mint Ágh István, Buda Ferenc, Makovecz Imre, Melocco Miklós, Rab Zsuzsa, Szabó Magda. A kötetben szereplő művészek és újságírók honoráriumot nem kértek, a borítón látható illusztráció is ajándék. A szerző, Balogh István így köszönti előszavában az olvasót: „A Magyar Rádió ökológiai magazinja mostanáig elszállt az éter hullámhosszain. Sokan hallgatják, de még többen lema- ' radnak a benne elhangzó ismeretekről és továbbgondolandó tudósításokról... Sikerült viszont megnyerni a parlament kömyzetvédelmi bizottságának tagjait. Pártállásra való tekintet nélkül a képviselő urak saját zsebükbe nyúltak - miként e könyv írója -, és a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet is adott egy jelképes összeget. így jött létre az Oxigén Alapítvány, amely a nyilvánosság eszközeivel - rádiós, televíziós műsorok készítése, újság és könyv kiadása stb. - szeretne cselekvő részese lenni hazánkban az egészséges, biztonságos, zavartalan és szép környezet megteremtésének. Ez a válogatás az első lépés a cél felé. Önökön is múlik, hogy lesz-e második.” Az Oxigén Alapítványhoz lehet csatlakozni (Magyar Rádió Oxigén: 138-74-46), vagy támogatni az MHB 323-13301 számlaszámon. Végül a kötethez kedvcsinálóként álljon itt Szabó Magda író vallomása a természetről.- Nekem apám a virág. Nekem embervirágom van. Apám maga, elevenen a gondolataim között egy kert. Minden illat az apám. Az anyám fa és az más, a fa férfiasabb dolog. De apám kert. Ez a kert ez épül. Valamennyien építjük. Mert apám így tanulta falun, a Körös-parton, ahol született... K. SZ.
