Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-04 / 257. szám
1993. november 4., csütörtök Hazai körkép 5 A tévé képernyője előtt Furcsa háború dúl a televízióban; a kívülálló néző csak kapkodhatja a fejét a hírek hallatára, a különböző közlemények hallatára, melyekkel lássál tele lesz a képernyő. Hová, merre? A szórakoztatás nagy népi intézménye politikai harcok színterévé vált, s az elnöki hatalmat gyakorló alelnök hovatovább főszereplőjévé a hírműsoroknak; intézkedik, tájékoztat, átalakít, magyaráz, visszautasít avagy épp rend- reutasít, Náhlik Gábortól hangos a televízió, meg a szaporodó tüntetések zajától. Fé- jek hullanak alá, új fejek emelkednek ki, vajon mi hasznunk lehet mindebből, nekünk nézőknek? Mi tagadás, a jegyzetíró is nyugtalanul figyeli az eseményeket, s nem tehet úgy, mintha e politikai kakofóniából süket módjára nem hallana semmit. Annál is inkább, mert a robbanással járó feszültségek a képernyőn is megjelentek váratlan műsorváltozásokban, programcserékben, és a televízió egészén érezni lehet a kialakult különös izgalmi állapotot, mely aligha tesz jót az alkotó munkának. Vajon mikor nyugszanak meg a felkorbácsolódott szenvedélyek, és mikor születik meg, és milyen lesz a békesség, a megnyugtató, a köz szolgálatává szegődött televízió igazi méltósága? Az a fajta szellemiség mikor válik meghatározóvá, amit egy-egy mostanában indult, új műsora címében előkelőén hordoz, a nemzet klasszikusait idézvén, Széchenyit, Petőfit, Kazin- czyékat, méltó a Hitel, Világ, Stádium szelleméhez, a valódi demokráciát hirdető - követelő költő gondolataihoz, aki mint jól tudjuk, minden állampolgárt oda akart ültetni egyaránt a jog asztalához. A Jognak asztalánál Maradjunk is ez utóbbinál, hisz vasárnap délután ismét jelentkezett, immár harmadjára a televízió jogi ismeret- terjesztő műsora. S benne nem nehéz felfedeznünk a régi Jogi esetek egy-egy elemét, továbbá azt a tulajdonságát sem, hogy mind tartalmában, mind formájában a nézőkkel való szoros kapcsolatra épül. Vitatható köznapi eseteket tálal a néző elé, most például egy adásvételi vitát tisztázott előttünk, ténylegesen mikor is lehet felbontani a már megkötött szerződést; majd azokat igazította útba, akik gyermekük névadásának boldog pillanatához érkeznek, tájékoztatott, milyen nevekből és honnan is lehet választani; szó esett az emberi jogok szóvivőjének intézményéről, arról is, hogyan működik más nemzeteknél, majd végül kaptunk eldöntendő, játékos feladványt is egy különös anyasági ügyben. Mindezt csupán emlékeztetőül. Szóval az egykori Jogi esetek sikereinek nyomába szegődött ez a mostani „új”, és mégis aligha osztozhat jelenleg elődjének népszerűségében. Két okból is, mely össze is függ: nyelvezete túlzottan szakmai vagy szakmaiaskodó, nem tud elszakadni a jogi csűröm-csava- rom bonyolultságától, főleg a szakértő jogász, hiányzik az a népi íz, a valóság megítélésének az a paraszti józansága és ereje belőle, amit valaha a tiszántúli tájszólásban beszélő Erőss Pálban csodálhattunk meg, aki egy-egy jól irányzott „ütéssel” mindig fején találta a szöget; hiányzik, aki mindenki számára érthetően, hozzáférhetően tálalná fel a bonyolult jogi ismereteket - Petőfi szellemében. Meg kell találni Erőss Pál utódját, mert valóban szükség van vezetőre, aki elirányít bennünket a jogok dzsungelében. Mert nehéz, olykor rettenetesen nehéz kiigazodni benne! Hogyan is dönthetne könnyen a néző, miként ítélheti meg például azt az esetet, amely a képernyőn is teljesen ellentétes jelzővel, illetve előjellel jelent meg, talán emlékeznek még rá; az egyetlen lakosú település jogi helyzetét. Merthogy A hétben, a belpolitika magazinjában szinte mennybe menesztették azt az állampolgárt, aki új életre kíván kelteni egy elnéptelenedett nógrádi falut, egyedül - glória tehát a bátor vállalkozónak! -, ugyanakkor alapos fricskát kap az a képviselő a Parabolában, aki hasonló ügyben emel szót a parlamentben. Egyik esetben tehát lelkesítő példa, a másikban meg nevetség tárgya! Arra gondolni sem merek, se nem akarok, hogy netán az utóbbi, a szatirikus minősítés, ábrázolás politikai elfogultság szüleménye lenne. (G. Maczó Ágnesről van szó). Bár a Parabola körül ebből, mármint az egyoldalú politizálásból fakadó torzítás miatt már támadtak viharok. Ez a vád azonban aligha érheti a televízió politikai salátáját, az Uborkát, mert humora demokratikusabb. Kapirgálván a televízió „tallóján”, itt-ott azért akadhat kalász az ember kezébe, azaz számára érdekes program, a televíziónak még ebben a megbolygatott állapotában is. Figyelmemet többek között magához kötötte az Ily- lyés Gyulánéval készült beszélgetés hétfőn este, a Mákszemek. Hisz lassan tíz éve, hogy a költő férj halott, s az utóbbi időben valahogy emléke is elhalványult a köztudatban, szavai, gondolatai, versei alig hangzanak fel, kivéve a zsarnokságról írott Egy mondatot, és épp ezért keltett különösebb várakozást dr. Kozmutza Flóra, a feleség megszólalása. 6 azonban szemérmes asszony, túlságosan is az, ahelyett hogy szakajtóval öntötte volna elénk életsorsuk történéseit, csak „mákszemeket” hullatott a képernyőre, igen szűkszavúan válaszolt az őt faggató Major Sándor kérdéseire. Az úgynevezett kényesebb kérdéseket pedig, mint például József Attila és az ő kapcsolata, majd az Illyéssel kötött házasság, nemesen megkerülte vagy néhány mondattal elintézte, így némi csalódást okozott ez a találkozó vele, bár ennek ellenére is jó volt őt hallani, tiszta, szép beszédét, magyar mondatait, találkozni egy kiegyensúlyozott emberrel. Holtak szabadsága Még ugyanezen az estén láthattunk egy lélekbe markoló filmdrámát is, félig dokumentumfilmet, hisz Petényi Katalin, Kabay Barna és Gyöngyössy Imre, az alkotóhármas kamerával végigkísérte egy megrendítő dráma részleteit; egy hajdan Szibériába száműzött litván család tragédiáját mutatta be, a szörnyű gulágtábori miliőt, majd az elpusztított és ott eltemetett nagyszülők hazaszállítását litván földre, örök nyugalomba. A film széles társadalmi hátteret, színeset rajzolt a rendkívüli esemény köré, ábrázolván egy kis nép felébredt önérzetét is, mely megszabadulva az elnyomatás súlya alól, bátran emeli fel fejét. Á film alkotói néprajzi ízeket is beloptak filmjükbe, például a kenyérsütés litván szokását, de nem áll távol ugyanakkor tőlük az erős naturalizmus sem, főképp az exhumálás képeiben, melyet könyörtelen realizmussal rögzítettek. A Holtak szabadsága felkava- róan szép mementó volt a halottak napjának estéjén. Valkó Mihály Új művészeti folyóirat Cél: a mindenség tündöklő titkainak megfejtése Egy természetvédő tanácskozás eredményei Balkon címmel új, kortárs művészeti folyóiratot jelentet meg az Enciklopédia Könyvkiadó. A lapgazda elsőrendű feladatának tekinti, hogy bemutassa az átalakuló képzőművészeti életet. A hazai és külföldi műkritikák mellett helyet kapnak benne a társművészetekkel - építészet, design, fotó, film, színház - foglalkozó írások is. A 48 oldalas fekete-fehér dulp- lex nyomással készülő, számos fényképet tartalmazó folyóirat ára: 158 forint. (MTI) Színházi csere Decemberben viszonozza a Nagyváradi Állami Színház magyar tagozata, a Szigligeti Színház a Békés megyei Jókai Színház minapi váradi vendég- szereplését. Ä békési társulat Lengyel Menyhért „Róza néni” című, nemrégiben bemutatott vígjátékát adta elő október 31-én Nagyváradon; az előadást követően Tempfli József katolikus püspök köszönte meg a szereplést, s meg is áldotta a kisebb Körös partjáról érkezett békésieket. A két színházi szomszédvár magyar társulatainak most bontakozó barátkozása azzal kezdődött, hogy a Jókai Színház tavaly bemutatkozott a se- bes-Körös-parti nagyvárosban. Az együttműködés jegyében november 16-án váradi színésznő, Csíki Ibolya játssza Békéscsabán a „Róza néni” főszerepét, majd az év végén az egész váradi magyar társulattal megismerkedhet a Békés megyei publikum. (MTI) Tankönyvkiadás támogatása A kormány 1993. október 14—i határozatával 425 millió forint hitelnyújtásra vállalt garanciát a jövő évi tankönyvkiadás támogatására. Azok a kiadók, amelyek előzetesen bejelentették részvételi szándékukat az 1994. évi tankönyvkiadásban, hiteligényük bejelentése érdekében, névre szóló értesítést kapnak. (MTI) A természet- és környezet- védő tanárok egyesülete a közelmúltban kétnapos konferenciát rendezett Debrecenben, a tudományegyetem főépületének aulájában. Áz ország minden részéből közel négyszáz környezetvédelemmel foglalkozó tanár utazott ide, közöttük dr. Szabóné dr. Danka Klára, a kisújszállási Arany János Általános Iskola pedagógusa. Sőt előadást is tartott Út a szeretetfá- hoz címmel az ökológiai nevelés pedagógiai lehetőségeiről.- Ahogy hallottam, ez aratta az egyik legnagyobb sikert.- Ha így volt, köszönöm az elismerést. A tanácskozáson egyébként az általános iskolai tanároktól az egyetemi tanszék- vezetőkig sokan részt vettek. Mottóként Juhász Nagy Pál ökológus mondását idézem: a cél a mindenség tündöklő titkainak a megfejtése. Rácsodálko- zás és rácsodálkoztatás a természetre.- Mit jelent mindez a köznapok egymásutánjában?- Minden tanár elmondta a módszereit: hogyan, miképpen képzeli el azt a folyamatot, amelynek a lényege az, hogy a gyerekek megismerhessék a természetet. Egyúttal azt is tisztáztuk, hogy a környezeti pedagógia nem katasztrófapedagógia. Való igaz, a gyerekek érdeklődését, érzelemvilágát fel kell keltenünk a minket körülvevő világ aggasztó gondjaira, problémáira, de nem ez az elsődleges. Ennél fontosabb, hogy a diákjaink megismerhessék a környezet szépségeit. Ennek révén új szokásrendszerek, ökolóiai rendszerszemlélet alakul ki, a rossz beidegződésektől pedig megszabadulnak. Hogy példákat is említsek: jártukban-keltükben nem szórják szét a szemetet, azután nem törik le a fát, tapossák le a virágágyást, a növényeket. Diákkal, felvételekkel bizonyítható, hogy az ősi növényzettel borított területen ha autókkal, motorokkal, kerékpárokkal hajtunk keresztül, új növények jelennek meg. Pedig minden meglévő növény, állat szükséges, hiszen megvan a szerepe a körforgásban. Akkor is, ha valakinek, valakiknek káros. Például a konkolyt a parasztember soha nem szerette a búzában. Azóta a vegyszerezés miatt el is tűnt belőle, ámbár gyógynövényként hasznos.- Elég ezt a nevelést a gyermekeknél kezdeni?- Továbbmegyek: valahol a pedagógusoknál kell. Elvégre a környezetvédelmi és természeti nevelés alapja a tanárképzés. Ennek a megvalósítása érdekében történtek lépések, amelyeket az új oktatási törvény is tartalmaz. Az efféle óvást, védést már minden felsőoktatási intézményben tantárgyként oktatják. Ezért is az a cél, hogy az iskolában ne csak biológiaórákon A körzeti adások megmaradnak Igény a lapszemlére A Magyar Rádió vezetői a Körzeti és Nemzetiségi Adások Főszerkesztőségével nem konzultáltak a lapszemlék kérdésében. A stúdiók az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően változatlanul szemlézik a körzetükben megjelent újságokat, mint ahogy az országos lapok régiókkal foglalkozó írásaira is felhívják a figyelmet. Ä körzeti stúdiók e jól bevált és minden oldalról elismert lapszemlén nem kívánnak változtatni. Ennek közzétételét Krassó László, az MR Körzeti és Nemzetiségi Adások főszerkesztője kérte szerdán az MTI-től, mert az elmúlt napokban megjelent sajtóközlemények olyan következtetések levonására is okot adhatnak, mintha a Kossuth rádió műsorában ideiglenesen felfüggesztett lapszemle a Magyar Rádió körzeti stúdióit arra indította volna, hogy vegyék át a központi adások szerepét. (MTI) Hangarchívum a magyar és a világirodalomból Magyarországon is megjelent az az újszerű oktatási hanganyag, amilyent szerte a világon több országban használnak. Az Audio-Art kazetták olyan módon segítik az oktatást, hogy a diákokat rászoktatják, illetve visszaszoktatják az irodalom szeretetére. Manapság ugyanis, amikor mindannyiunkat eláraszt egy iszonyatos információmennyiség, még a felnőttek sem igen tudnak benne eligazodni, a gyermekek pedig szinte törvényszerűen szoknak le az olvasásáról, egyre távolabb kerülnek az irodalomtól. Az Audio-Art kazetták ezt a folyamatot kívánják megállítani, olyan formán, hogy a technika világában felnövekvő gyermek egy eddig, erre a célra kiaknázatlan kommunikációs csatornán jut el az irodalomhoz. Az Audio-Art kazetták célja többek között az is, hogy a gyermek, a diák felismerje az olvasás szépségét. A nehezen felfogható vagy értelmezhető versek, drámarészletek a legjobb magyar művészek tolmácsolásában közvetlenebbé, megérthetőbbé válnak. Ha egy diák otthon egyszerre hallgatja és olvassa e kazettákat, ugrásszerűen megnő a tanításukba fektetett munka hatékonysága. A lemaradóknak pedig a felzárkóztatásban segít. Az olcsó kazettaárak lehetővé teszik, hogy még a mai szűkös viszonyok között is hozzájuthassanak az iskolák a nagy segítséget nyújtó hanganyaghoz. lehet. K. Sz essék szó róla, hanem máskor is. Ehhez megfelelő ismeretek szükségesek, lett légyen bármilyen szakos az illető. Mert például mi már évek óta mérjük az eső savasságát, a városban a víz minőségét. A keménységét, a nitrát-, nitrittartalmát. Márpedig ezek nem csak a biológiát érintik, de a fizikát, a kémiát meg a matematikát is.- A kollégák segítik ez irányú elképzeléseit?- Az Aranyban szívesen kapcsolódnak a természet- és környezetvédő programokhoz. Látom, érzem, hogy a tantárgyak elméleti ismeretei túlsúlyosak. A tapasztalat hiányát, a gyakorlatot nekünk kell pótolnunk. Elérni azt, hogy a terepen, a természetben megbízható növény- és állatismeretet alakítsunk ki a diákoknál. A természetben mindennek rendje, szerepe van. Éppen ezért fontos a tanösvény, a kiskert, a mikroparcella, a faültetés és még sorolhatnám tovább. Ha mindezekben részt vesz, aktív, kreatív gondolkodású felnőtté válik. Elvégre a természeti nevelés roppant egyszerű: amit ismerek, azt szeretem, védem, megóvom, tehát kincsnek tekintem. Ha nem ismerem, észre sem veszem. Ehhez kell nekünk minden segítséget megadnunk a gyerekeknek.- Ezúton kívánunk hozzá sok sikert. D. Sz. M. / Átszervezések Novembertől négy szervezeti egységre - nevezetesen: Általános Felsőoktatási, Pedagógus- és Művészképzési, Nemzetközi Oktatási és Együttműködési, valamint Tudományos Ügyek Főosztályára osztódott a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Felsőoktatási és Kutatási Főosztálya. Ugyancsak főosztállyá szerveződött a Felsőoktatási Koordinációs Iroda. A változtatást egyrészt az indokolta, hogy megszületett a felsőoktatási törvény, amely előírja a felsőoktatási intézmények egységes ágazati irányítását. Fontos volt az átalakítás azért is, mert a Felsőoktatási és Kutatási Főosztály a maga csaknem hatvanfős létszámával, a többi, átlagosan 15 személlyel dolgozó főosztályhoz képest, túlméretezett szervezeti egységnek számított. Az egész felsőoktatási terület élére Kubovics Imre személyében helyettes államtitkár került. Áz átszervezés érdekessége, hogy az egyes főosztályokon belül nem működnek osztályok: az adott feladatokra felelősöket jelölnek ki a főosztályvezetők. A művelődési minisztérium 15 új álláshellyel gazdálkodhat a korábban a népjóléti tárcához, illetve az agrárágazathoz tartozott felsőoktatási feladatok ellátására - mondta Takács József. (MTI) ELŐKÉSZÜLET A MŰJÉGEN. Jászberényben a műjégpálya dolgozói készülnek a nyitásra. Elvégezték már a hálózat sólével való feltöltését, felújították a védőhálókat, a pálya világítását, és most végzik a leendő jégfelületet övező palánk festését is. Ezek után rajtuk nem múlik a kezdés. Ha az időjárás is besegít, november 13-án nyitni szeretnének. (-Barna Sándor-)
