Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-30 / 279. szám

6 1993. november 30., kedd Jászsági Extra----Jászberény A toronysisak is veszélyben van Harmincmillió kellene a templom felújítására Állványerdő zavarja a templomi áhítatot Jászberény s a Jászság leg­szebb műemléke a római kato­likus főtemplom. A város jel­képe, büszkesége a most barokk stílusú műemlék. Története 1332-ig kutatható korabeli fel­jegyzések szerint. Jelenlegi ál­lapota viszont siralmas. A külső vakolat omlása már régen csú­fítja az épületet. Tatarozását a főplébánia tervbe vette, s a szükséges pénz előteremtésébe is belefogott Farkas Mátyás apát úr. Ám amikor az Arhitex Mérnöki és Kereskedelmi Kft. elvégezte a vizsgálatot, s a ter­veket letette az asztalra, óriási meglepetés érte.- Kiderült, hogy a toronysi­sak rettenetes állapotban van, akár egy nagyobb vihar is le­döntheti. A toronytest restaurá­lása, a kőpárkányok, a szobrok felújítása, megerősítése ha­laszthatatlan. A savas eső, a ko­rábban nem szakszerű restaurá­lás tönkretették őket. Ez látható, erre számítottunk. A toronysi­sak állapota viszont meglepett - mondja Farkas Mátyás. A toronysisakot 1802-ben Kardetter Tamás, pesti ácsmes­ter tervezte és építette. Áldoza­tául esett 1956. noveber 4-én, a bevonuló oroszoknak. Egysze­rűen lelőtték, mivel ott forra­dalmárok géppuskaállását felté­telezték. A templomtest fazsin­delyes tetejének egy része is le­égett akkor. Ezek kijavítására, a toronysisak újraépítésére 1968-69-ben került sor. Az egyháznak kevés pénze volt, meg kellett elégedni olcsó meg­oldásokkal. De hogy az olcsó­ság együtt járt a szakszerűtlen­séggel is, azt azért nem gon­dolta senki. Igaz, Sáros András tanár úr, a gimnázium ablakából gyakran rajzolta az építkezés A jászberényi szociális ott­honban történtekről több cikk jelent meg a napokban. A város polgármestere ezeket az íráso­kat bírálva, kéréssel fordult szerkesztőségünkhöz, hogy nyi­latkozhasson. A történtekről dr. Magyar Levente fejti ki véle­ményét, mert szerinte az Új Néplapban megjelentek nem minden ponton fedik a valósá­got.- A november 23-i riport címe szerintem megtévesztő, mert azt sugallja, hogy az igaz­gatónak felmondással szűnt meg a munkaviszonya. Egy in­tézmény vezetőjét felmenteni és kinevezni a polgármesternek nem áll módjában, ez a testület jogköre. Viszont mint a mun­káltatói jogok gyakorlója, a tes­tület helyett a munkavállaló le­mondását a közalkalmazotti jogviszonyról elfogadhatja vagy visszautasíthatja. Szalóki Miklós tehát nem felmondással, hanem lemondással távozott. O kívánt megválni igazgatói posztjától. Mint munkaadó én ezt a lemondást elfogadtam.- Mi az, amit kifogásol még a megjelent írásokban ?- A pénteki írás alcímét, tehát azt, hogy meg sem hallgatták az idősek érveit az önkormányzati ülésen. Ezzel kapcsolatban a következőket szeretném el­mondani. Az otthon képviselői jártak a hivatalban, az ország- gyűlési képviselőnél, és be­széltek velem is. Elmondtuk, hogy jöjjenek be az önkor­mányzati ülésre, s ott kifejthetik véleményüket. Szerdán viszont nem jelentkezett közülük senki szólásra. Értesüléseim szerint pedig igazán készültek erre. Az üggyel kapcsolatban a követke­zőket szeretném még elmon­dani. Történt egy bejelentés. Ennek hatására én, a jegyző úr és egy osztályvezető a hivatal­ból kimentünk az otthonba. Ott volt a panaszos dolgozó, a ta­núk, akiket ő megjelölt, s ter­mészetesen az igazgató úr is. Meghallgattuk őket. Szalóki Miklós megítélésem szerint a körülmények kényszerítő hatá­különböző fázisait. Feljegyzése­iből tudjuk, hogy nem az eredeti terv szerint történt a helyreállí­tás. Ezt ő szóvá tette, pana­szolta, hogy a torony alakja el­tér a régitől. Ám valószínűleg ő sem tudta, hogy súlyos szakmai hiányosságok is vannak, nem csak művésziek.- A vizsgálat szerint több he­lyen hiányzik az aládeszkázás a kiszögelléseknél - sorolja az apát úr. - A rézlemezborítást nem falcolták össze, vas­szöggel rögzítették egymás­hoz. A vasszögek pedig „elet­ték” a rezet. Több helyen vas­dróttal oldották meg a rögzítést. Most legalább annyit meg kell tenni, hogy a sisak ne dőljön le.- Mennyi pénz kellene a temp­lomfelújításához?- Azt bizony nem tudom. A toronytest restaurálása és a si­sak megvédése becslések sze­sát mérlegelve döntött úgy, hogy lemond. Senki sem kény­szerítette őt semmire.- Járt-e a történtek óta az ott­honban, polgármester úr?- Csütörtökön délután voltam ott, ahol a dolgozókkal, majd az idősekkel is megbeszélést foly­tattam. Megítélésem szerint nem kellett volna az öregeket ebbe a dologba bevonni. Az idősek koruknál, egészségi ál­lapotuknál fogva nehezen értik meg a kialakult helyzetet. Az intézménynek nem feladata, hogy az időseket demonstrá­lásra rábírja. Mélyen elítélem azokat a dolgozókat, akik ezt a kérdést így tálalták eléjük.- Ön szerint az otthon dolgo­zói manipulálták az időseket?- Igen, ezt állítom. A megbe­szélés után az a tapasztalatom, hogy az öregeket belevitték a demonstrálásba. Ennek az in­tézménynek egyetlen feladata az idősek maximális ellátása. S ennek függetlennek kell lennie attól, hogy ki az igazgató.- Az ellátás, gondozás szín­vonalával is problémákat ta­pasztalt?- Sajnos igen. Jöttek hozzám kétségbeesett és megfélemlített emberek panasszal korábban, az alpolgármesterekhez és a bi­zottsághoz is. Több esetben it­tasak voltak az ápoltak és az ápolónők is. Vizsgálatot egyik rint közel 30 millióba fog ke­rülni. Ez az, amit sürgősen el kell végezni, hogy további ká­rok ne keletkezzenek, illetve baleset ne történjen. A temp­lomban belül is hullik a vakolat. Óriási repedések keletkeztek. Ezeket valószínűleg a hatalmas közúti forgalom okozza. Kami­onok, teherautók százai halad­nak át naponta a főtéren. Az ál­landó rázkódás is tönkretette a templomot. Tehát nemcsak pénz, de sürgős intézkedés is kell a forgalom elterelésére.- Ennyi pénzt mikorra tud összeszedni?- Mindenhová elmegyek, itt gyors segítség szükséges. Idén 4,5 milliót kaptunk a város ön- kormányzatától. Jövőre szeret­nék 9 milliót kérni. A megyei önkormányzattól, a Műemlék- védelmi Hivataltól, az egri püs­pökségtől és németországi egy­esetben sem végezhettünk, mi­vel a bejelentők féltek, s nem vállalták névvel a bejelentése­ket. Tudtuk, hogy nincs rend az otthonban. Az igazgatónak kell biztosítania a rendet, de ezt ő nem tudta vállalni.- Mi fog ezután történni?- Szalóki Miklós lemondásá­nak elfogadását a testület tudo­másul vette. Az igazgatói posztra a szociális bizottság ki­írta a pályázatot. Ennek elnye­réséhez két dolog kell, szakmai hozzáértés és erkölcsi feddhe­tetlenség. Ennek az esetnek a szakmai és erkölcsi részleteit a nyilvánosság előtt nem áll mó­domban feltárni. Azt viszont szeretném elmondani, hogy az otthon dolgozóinak egy részét is súlyos felelősség terheli a tör­téntekért. Az idősek érzéseivel történő manipulálást súlyos szakmai és etikai hibának tar­tom. Az intézmény dolgozóinak most az a feladatuk hogy a nyu­galom helyreálljon. Az idősek­nek olyan körülményeket, olyan légkört kell biztosítani, hogy azt semmilyen személyi változás ne befolyásolhassa. Várhatóan ja­nuár 10-e után új igazgató lesz az otthonban, s nagyon remé­lem, hogy a 140 gondozott azt a megbecsülést kapja a dolgozók­tól és a várostól, amit kötelesek vagyunk számukra biztosítani.-K­házi segélyszervezetektől, a hí­vektől is támogatást remélek. Egy alapítványt is létrehozunk a templom felújítására. Gondo­lom, ez fontos a városnak, a Jászságnak. Jász világtalál­kozó lesz '95-ben, aztán a vi­lágkiállítás. Nem csúfoskodhat a templom ilyen állapotban. A balesetveszélyről nem is be­szélve. Most, aki belép a nagy­templomba, két hatalmas áll­ványzatot talál benne a padso­rok között. Az állandó rázkódás miatt repedések keletkeztek, majd több helyen a vakolat is leomlott. A falfestmények meg­sérültek. Beázások is csúfítják az összképet. Az egyik állvány tetején Al- másy Oszkár dolgozik. Ő festő és szobrász. Újvidéken él, ám különleges tehetségét most Ma­gyarországon kamatoztatja. O restaurálja az 1909-ben Szirmai által készített seccót. A temp­lomban ugyanis nem freskó van, hanem secco, azaz száraz falfelületre festett kép. Sajnos ez ma olyan állapotban van, hogy egy túl pedáns háziasz- szony egyetlen portörlővel az egészet eltüntethetné. Almásy Oszkár élethivatása a templom- és omamentikafestés. Szívesen kifestené az egész templomot, de most csak a leomlott részek restaurálására van megbízása. Ezzel a munkával december ele­jére végez is. Az állványok ki­kerülnek a templomból, hogy a nagy ünnepeket legalább belül ne „árnyékolja” semmi. A külső munkák viszont elkezdődnek. Reméljük, hogy Farkas Mátyás apát úr kérelmei is meghallga­tásra találnak, s a torony, vala­mint a sisak állagmegóvása mi­előbb megvalósulhat. Kiss Erika A legszebb nagymama Jászberényben a Jászok Egyesületének hét végi rendez­vényén ismerkedtem meg a leg­szebb jászsági nagymamával, Bobák Sándoméval. Az Új Néplap Szupemagyi pályázatán őt sorsolta a szerencse a leg­szebb jászsági nagyinak, s ezzel a Jászok Egyesületének ajándé­kát is ő kapta. A találkozásunk­kor egyik unokája, a kétéves Juditka ott csacsogott körülöt­tünk.- Az unokáim meg a gyere­keim intézték ezt a pályázatot. Óriási meglepetés volt, amikor jött az értesítés, hogy nyertem. Nem is tudtam, hogy elküldték a fotómat az újsághoz - meséli Bobák Sándomé. - Négy gyer­mekem, három lány meg egy fiú és tizenegy unokám van. Jászárokszálláson élünk, két lányom is ott lakik a családjá­val, két gyermekem a Dunán­túlra került. Sok örömet tudnak ma is szerezni. Nyugdíjas va­gyok, a papával megvagyunk. A Háziipari Szövetkezetnél dol­goztam, fiatal koromban szö- vőslány voltam. A szövetkezet­ben a hímzőknél dolgoztam. Kicsi a nyugdíj, 8 ezer forint, de nem panaszkodom. A család a legfontosabb nekem, akik annyi boldogságot tudnak adni. Csak azt az egyet szeretném, ha egy kicsit többet tudnék a gyere­keknek segíteni anyagiakban. K. E. Az idősek otthonában nyugalom lesz Nyugalom kell az időseknek A szociális otthonról más szempontból Kórházakról tanácskoztak A szolnoki kormánylátogatás során a megye kórházainak helyzetéről, fejlesztési és re­konstrukciós elképzeléseiről készült anyagot nem tárgyalták meg. Akkor az a döntés szüle­tett, hogy februárban térnek majd vissza erre. Addig részle­tes, reális igényeket tartalmazó elképzelést kell kidolgozni. En­nek első állomásaként Jászbe­rényben tanácskoztak a szol­noki, mezőtúri, karcagi és a he­lyi kórház vezetői, a megyei tisztiorvos, a városok önkor­mányzatának és a Népjóléti Mi­nisztériumnak a képviselői. Andréka Bertalan helyettes államtitkár szerint a kihelyezett kományülésre elkészített anyagban túlzott igények is vol­tak, Februárra egy nagyon meg­alapozott. koncepciót kell elké­szíteni, s ebben maximálisan segít a népjóléti tárca. A meg­beszélés során a kórházak veze­tői elmondták gondjaikat, s ezekre a minisztérium jelen lévő szakemberei azonnal rea­gáltak is. Amint az várható volt a jelenlegi helyzet ismeretében, a legtöbb szó a szolnoki városi kórházról esett. A másik három kórház eseté­ben megnyugtatóbb a kép, bár ez nem jelenti azt, hogy náluk minden szép és jó. A karcagiaknak 1,8 milliárd, Házasság: november 20-án Sisa Béla és Hord Tünde Születések: Böjti Boglárka (11. 15.), Kovács Nikolett (11. 16.), Czakó Iván (11. 18.), Pujsz Gabriella (11. 18.), Sas Krisztián (11. 19.), Pozsonyi Mariann (11. 25.) Halálozás:Muhari Árpádné Kis Rozália (1941), Cseri Jó- zsefné Demeter Julianna (1911), Gál-Inges Józsefné Hájos Kata­lin (1924), Horváth Ferenc (1943), Sisa Sándor (1932), míg a jászberényieknek 660 millió forintos beruházás meg­valósítására van igénye. Viszonylag a legkedvezőbb helyzetben a jászberényi kórház van. A folyó, céltámogatásból megvalósuló fejlesztései jól ha­ladnak. Alapos előkészítő munka után jó eséllyel pályáz­hat további pénzeszközökre. Abban az esetben, ha a kör­nyező településeket is meg tud­ják nyerni céljaikhoz és tőlük pénzügyi támogatást is kapnak, akkor az illetékesek által maj­dan reálisnak tartott tervek megvalósításához komoly ál­lami segítségben (a beruházás költségeinek 60 százaléka) re­ménykedhetnek. Természetesen mind a négy kórház esetében sok szó esett a műszerpark állapotáról. A lehe­tőségek határain belül a minisz­térium ebben is segítséget kí­vánt nyújtani. A két és fél órás megbeszélés során sok kérdést tisztáztak. Andréka Bertalan ja­vaslatát elfogadva a résztvevők úgy döntöttek, hogy január kö­zepén ismét találkoznak. Addig pedig mindenki kidolgozza a Jászberényben elhangzottakat hasznosítva elképzeléseit, ter­veit, hogy februárban a döntés­hozók elé megalapozott igények kerüljenek. Sz. T. Bakki-Nagy Imre (1929), Bene­dek István (1911), Oláh József (1923), Balogh Lajos, (1925), Csépán János (1909), Árvái Ist­ván (1919), Sápi Béla (1970), Antal János (1939), Csillik Má­ria (1918), Bobák Sándor (1900), Kovács Miklós (1913), Gergi Béláné Tari Julianna (1912), Sárközi András (1911), Csáki Károly (1909), Hájos Vendelné Bató Erzsébet (1908), Darázs Vendelné Vérségi Erzsébet (1910), Medve Árpád (1917) Anyakönyvi hírek Lapterjesztés, új utakon A legfontosabb a bizalom A lapterjesztés változásáról olvasóink már értesültek. A Jászság huszonkét településén ötven kézbesítő Szászi László irányításával fogja naponta el­juttatni az Új Néplapot az előfi­zetőkhöz. A vállalkozás követ­kező feladatairól kérdeztük őt, akit a Rákóczi út 74. szám alatti terjesztési irodában bárki felke­reshet, ha az Új Néplap előfize­tésével, terjesztésével gondja adódik.- Az igazán nagy munka de­cemberben indul. Ékkor kézbe­sítőink felkeresik az előfizető­ket, hogy kölcsönösen megis­merkedjenek egymással. A cí­mek, nevek pontosításán túl az előfizetés módját - csekk, átuta­lás, készpénz - és időpontját is megbeszélik. Aki a nyugdíj ér­kezésekor kéri, mi akkor me­gyünk, van, aki hó elején tud fi­zetni, őt akkor keressük. Azt is megkérdezzük, hogy mikor al­kalmas a látogatásunk, délelőtt, délután, szombaton vagy hét­köznap. Mindenben szeretnénk alkalmazkodni előfizetőink igényéhez. Aki decemberre nem fizette elő az Új Néplapot, az is változatlanul megkapja. Ezt már mi visszük, nem a posta.- Nagy kavarodás volt itt a lap kézbesítői körében. Az Új Néplap megszűnésének hírét terjesztették egyesek. Ez ellen mit tudtak tenni?- Sajnos igaz, hogy sok em­bert megtévesztettek azzal, hogy nem lesz újság, így más lapra fizettek elő. Én bízom ab­ban, hogy az olvasók tapasztala­taik alapján eldöntik, melyiket járassák. Sajnos jó néhányan hittek a megtévesztő szóbe­Szászi László szédnek. Nem akarok senkit hi­báztatni, tudom, hogy a mi ter­jesztői hálózatunk konkurencia a postai kézbesítőknek. Ezt a csatát meg kell vívni. Mi azt szeretnénk, ha az előfizetők ko­rán reggel megkapnák az újsá­got, s minden igényüket gyor­san teljesíteni tudnánk. A pos­tával szeretnénk korrekt és jó kapcsolatban lenni ezután is.- A tanyás területre hogyan fog eljutni az újság ezután?- Van egy kézbesítőnk, az Öregerdő-Újerdő-Tőtevényi te­rületre gépkocsival jár. A ta­nyákba beviszi az újságot, tehát nem kell az útszéli postaládához kimennie az előfizetőnek. Ez olyan szolgáltatás, amit a posta nem tudott megoldani. Bízom benne, hogy mindez meggyőzi a lap olvasóit, előfizetőit, s ez­tán is járatni fogják az Új Nép­lapot. K. E, Az oldalt szerkesztette: Kiss Erika _ A fotókat készítette: Barna Sándor, Nemes Árpád, Mészáros János és Baráth Károly

Next

/
Thumbnails
Contents